Bfv.1403/2017/7 – Kúria

(1)bekezdés c) pontjára történt hivatkozás törvényben kizárt, ha az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozással a bíróság bizonyíték értékelő tevékenységét és a tényállást vitatja. II. A terhelt a szándékos bűncselekményhez szándékosan segítséget nyújt, ha a Kft. gazdasági tevékenységét ő és egy másik terhelttársa irányítja, az áfa köteles gazdasági tevékenységről tudomással bír, ennek ellenére az adómegállapítás és adóbevallás alapját képező pénzügyi bizonylatokat nem adja át az adóbevallás elkészítésére és benyújtásra köteles ügyvezetőnek, és ezzel segítséget nyújt e kötelezettség elmulasztásához, ami oksági összefüggésben áll az adóbevétel csökkentésével. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1403/2017/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Gimesi Ágnes előadó bíró . Krecsik Eldoróda bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: bűntette Terhelt(ek): Elsőfok: ővárosi nyilvános tárgyaláson ítélete tanácsülés
2. április
3. költségvetési csalás ... és társai Törvényszék
4. október
5. napján, kelt 22.B.1656/2014/
6. számú Másodfok: ővárosi Ítélőtábla
7. január
8. napján, nyilvános ülésen kelt 8.Bf.384/2016/
9. számú végzése Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... II. rendű terhelt meghatalmazott védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben ... II. rendű terhelt meghatalmazott védője által a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 22.B.1656/2014/
10. számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 8.Bf.384/2016/
11. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék
12. október
13. napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 22.B.1656/2014/
14. számú ítéletével ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettében [
15. évi IV. törvény
16. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés]. [2] Ezért őt 2 év 10 hónap szabadságvesztés büntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, valamint 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselő foglalkozástól eltiltásra ítélte és 10.219.170 forint vagyonelkobzást rendelt el. [3] A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. [4] Rendelkezett arról, hogy a II. rendű terhelt a börtönbüntetés fele részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [5] A ... által előterjesztett polgári jogi igényt a törvény egyéb útjára utasította. [6] Az ítélettel szemben bejelentett ellentétes irányú fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. január
2. napján meghozott és jogerőre emelkedett 8.Bf.384/2016/
3. számú. végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a II. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmény megnevezését: folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének jelölte meg. [7] A jogerős ítélet történeti tényállása szerint az cég 1-et
4. november
5. napján tanú 1 és tanú 2 alapította. A cég telephelye az alapítástól kezdődően, míg a székhelye
6. március
7. napjától ...-ban volt. [8] A társaság névleges ügyvezetője
8. március
9. napjáig tanú 1, ezt követően
10. június
11. napjáig tanú 3, majd
12. április
13. napjáig ... I. rendű terhelt volt. [9] Az I. rendű terhelt ügyvezetőségének időtartama alatt az ... Igazgatósága a cég 1 felszámolását kezdeményezte 90.563.355 forint adó- és járuléktartozás miatt. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégium Felszámolási Csoportja a
14. szeptember
15. napján kelt 10.Fpk.01-2009-004819/
16. számú végzésével elrendelte a gazdasági társaság felszámolását. [10] Az cég 1 tényleges ügyvezetését alapításától kezdődően ... II. rendű és ... III. rendű terhelt látta el. [11] A cég 1 főtevékenységi köre „máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás” és „munkaerő közvetítés” volt. A cég 1 így általános forgalmi adó alanya volt. A
17. évi XCII. törvény értelmében
18. évben éves, majd - az árbevétele alapján -
19. évben havi általános forgalmi adó bevallás benyújtására kötelezett volt. [12] A cég 1 üzleti partnerei az ügymenetre vonatkozó napi kapcsolatot ... II. rendű és ... III. rendű terhelttel tartották és ennek során a pénzügyi és minden egyéb kérdést velük egyeztettek. A cég 1 ezen ügyeiben II. rendű és III. rendű terhelt döntött. [13] Az üzleti partnereknek arról volt tudomása, hogy a cég 1 II. rendű és III. rendű terhelt tulajdona és ezáltal az ő érdekkörükbe tartozik. [14] 2007.-
20. években az cég 1 megbízóival - úgy a cég 2, cég 3, cég 4, cég 5, cég 6, cég 7, cég 8, cég 9, cég 10, cég 11 képviselőivel - ... II. rendű és ... III. rendű terheltek tárgyaltak a szerződések megkötése során, illetve velük egyeztettek a menet közben felmerülő problémákról és munkavégzésekről, ugyanakkor II. rendű és III. rendű terhelt a szerződéseket, valamint a teljesítési igazolásokat a cégnyilvántartás szerinti ügyvezetővel íratta alá. [15] Ennél fogva a cég 1 cégnyilvántartásba bejegyzett ügyvezetőinek, így ... I. rendű terheltnek a feladata kizárólag a cég 1 nevében megkötött szerződések alapján a társaság által ténylegesen elvégzett szolgáltatásokról a teljesítési igazolások aláírása, valamint a cég 1 bankszámláira a megbízók által - a tejesítés ellenértékeként - átutalt pénzösszegek egy részének felvétele volt. A cég 1 folyószámláiról ... I. rendű terhelt és tanú 3 által felvett pénzösszegek sorsát az eljárás során nem lehetett megállapítani. [16] A cég 1 a megbízói részére munkaerő kölcsönzést végzett, valamint esetenként rakodási és lapterjesztési feladatot látott el, továbbá üzletviteli tanácsadást, vezetői coachingot tartott. [17] A cég 1 nevében kötött szerződések teljesítéséhez szükséges munkaerő felvételét a II. rendű és III. rendű terhelt utasításai alapján a gazdasági társaság alkalmazottai végezték. [18]
21. és
22. évben a cég 1 által elvégzett valós gazdasági eseményekről a számlákat a gazdasági társaság alkalmazottja, tanú 4 állította ki. [19] A cég 1 tényleges tulajdonosai, ... II. rendű és ... III. rendű terhelt a gazdasági társaság adófizetési kötelezettségének teljesítése érdekében nem adták át a számlákat és egyéb iratokat a cég 1 adóbevallás benyújtására kötelezett ügyvezetőjének, ... I. rendű terheltnek és I. rendű terhelt sem intézkedett azok beszerzése iránt, annak ellenére, hogy tudomással bírt - az általa aláírt együttműködési megállapodások és az általa a cég 1 folyószámlájáról felvett pénzösszegek alapján - arról, hogy
23. és
24. évben a gazdasági társaságnak jelentős árbevétele volt, mely után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terheli a cég 1-et. [20] A cég 1
25. évi általános forgalmi adóbevallását ismeretlen személy - beküldőként tanú 1 nevét feltüntetve -
26. február
27. napján elektronikus úton nyújtotta be az adóhatósághoz. [21] Az adóbevallásban az értékesítést terhelő, fizetendő általános forgalmi adóként 6.342.000 forint szerepelt. A cég 1-et a valós gazdasági események alapján kiállított számlák után ténylegesen 36.542.137 forint általános forgalmi adó fizetési kötelezettség terhelte. [22] ... I. rendű terhelt mint a cég 1 képviseletére jogosult ügyvezető -
28. június
29. napját követő időszakot érintően - a társaság
30. évi általános forgalmi adó köteles bevételei után keletkezett fizetendő adó egy részének az eltitkolásával 9.761.799 forint adóhiányt okozott általános forgalmi adónemben. [23]
31. évre vonatkozóan részben I. rendű terhelt, részben ismeretlen tettes számára ... II. rendű és ... III. rendű terhelt 30.200.137 forint általános forgalmi adó fizetési kötelezettség eltitkolásában nyújtott segítséget. [24]
32. évben a cég 1-et havi általános forgalmi adó bevallási kötelezettség terhelte, azonban a cég 1 által kiállított számlákkal igazolt és a gazdasági társaság által teljesített valós gazdasági események után ezen adónemben adóbevallást nem nyújtott be és adófizetést sem teljesített. [25] Így
33. gazdasági évre vonatkozóan az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének cég 1 képviseletére jogosult ... I. rendű terhelt nem tett eleget, melyhez ... II. rendű és ... III. rendű terhelt segítséget nyújtott és ezzel a költségvetésnek 63.657.858 forint adóhiányt okoztak. [26] ... I. rendű terhelt
34. és
35. évben összesen 73.419.657 forinttal csökkentette az adóbevételt, míg ... II. rendű és ... III. rendű terhelt részben I. rendű terheltnek, részben ismeretlen tettes számára 93.857.995 forint adóbevétel csökkentésében nyújtott segítséget általános forgalmi adónemben. [27] A cég 1 üzleti partnerei a ... II. rendű és ... III. rendű terhelt érdekkörébe tartozó gazdasági társaságokat „...” néven ismerték, melyhez a cég 1-en kívül az cég 12 valamint az cég 13 tartozott. [28] A cég 1 rövid ideig folytatott gazdasági tevékenységet, mintegy másfél év után üzleti partnereivel minden üzleti kapcsolatot megszüntetett és a cég székhelyét I. rendű terhelt édesanyjának lakásába helyezték át. A cég 1 alapítása, működtetése és megszüntetése egyértelműen arra utal, hogy a céget adócsalásra alapították. II. [29] A jogerős ügydöntő határozat ellen ... II. rendű terhelt meghatalmazott védője II. rendű terhelt kifejezett kérésének megfelelően a Be.
36. §

(1)bekezdés b) pontjában és - a Be. 373. §

(1)bekezdés III.

1. a)és
2. b)pontjára tekintettel - Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott okból nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. rendű terhelt vonatkozásában a cselekmény törvényes minősítése és a büntetés enyhítése érdekében. [30] Az indítványában hivatkozott arra, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a cég 1-et a valóságban ... II. rendű terhelt irányította. Erre vonatkozó nyilatkozatot sem ... I. rendű terhelt, sem tanú 3, sem tanú 1 nem tett, míg tanú 5 vallomása szerint II. rendű terhelt a szakmai részt irányította, tanú 6 állítása szerint a cég 1 valamilyen vezető beosztottja volt. tanú 3 vallomása szerint az ő javaslata volt, hogy a cégalapítás tanú 1 nevére történjen. A társaság

1. évre vonatkozó adóbevallását tanú 1 nyújtotta be az adóhatósághoz, nem merült fel adat arra, hogy ebben II. rendű terhelt közreműködött volna. Az ítéleti tényállás szerint a bankszámláról felvett pénzösszegek további sorsa ismeretlen maradt. A meghatalmazott védő érvelése szerint a társaság üzleti partnereivel való kapcsolattartás önmagában nem alapozhatja meg azt a következtetést, hogy II. rendű terhelt irányította a cég 1 működését. [31] E bizonyítékok tükrében a bíróság nem adta kellő indokát annak, hogy ... II. rendű terhelt bűnsegédi elkövetési magatartását, mely tényekre és abból eredően milyen következtetésekre alapította. [32]érelmezte, hogy az alapügyben eljárt bíróságok nem értékelték bizonyítékként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásának adatait, mely szerint
2. augusztus
3. és
4. április
5. napja között a cég 1 munkavállalója volt a II. rendű terhelt. [33] Érvelése szerint - fent kifejtettekből eredően - az alapügyben eljárt bíróságok anyagi jogszabálysértéssel, megalapozatlan és részben felderítetlen tényállás alapján állapították meg ... II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét, továbbá cselekményének jogi minősítése és az alkalmazott büntetés törvénysértő. [34] Álláspontja szerint az alapügyben eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüket oly mértékben elmulasztották, hogy emiatt érdemi felülbírálatra alkalmatlanok, ezért a Fővárosi Törvényszék ügydöntő határozatának hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [35] A Legfőbb Ügyészség BF.1334/2017/
6. szám alatti átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, érdemben alaptalannak tartotta, és a Fővárosi Törvényszék 22.B.1656/2014/
7. számú ítéletének és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 8.Bf.384/2016/
8. számú végzésének hatályában fenntartását indítványozta. [36] Hivatkozott arra, hogy a tényállás megalapozatlansága útján támadta a felülvizsgálati indítvány a jogkövetkeztetés helyességét. A felülvizsgálati eljárásban az alapügyben megállapított tényállás irányadó. A jogerős ügydöntő határozat tényállásának megállapítására a bizonyítékok összességében és kellő mélységben történő értékelése útján levont meglapozott ténybeli következtetés levonása alapján került sor. Az eljárt bíróságok ennek során kellő indokát adták annak, hogy a gazdasági társaság tényleges irányítását nem ... I. rendű terhelt látta el, hanem ... II. rendű és ... III. rendű terhelt. [37] A vagyoni hátrány mértéke a számszaki dokumentáció alapján objektív módon és megalapozottan került kimunkálásra. [38] Kifejtette, hogy az adócsalás bűntettét bűnsegédként olyan személy is elkövetheti, akinek nincs jogi kötelezettsége a gazdasági társaság adóbevallásának elkészítésére és az adóhatósághoz történő benyújtásra. Az elkövetői magatartás tekintetében a cég 1 bankszámlájáról felvett pénzösszeg további sorsa közömbös. [39] Az indokolási kötelezettség elmulasztása tekintetében hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla végzésére, melyben a másodfokú bíróság részletesen kimunkálta, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének eleget tett és a Be.
9. §

(1)bekezdés III. a) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés megállapítását kizárta. [40] A Legfőbb Ügyészség e körben kiemelte, hogy az indokolási kötelezettség elmulasztása csak abban az esetben állapítható meg, ha az indokolásból egyáltalán nem követhető nyomon a bíróság döntésének helyessége, azaz nem ellenőrizhető az ítéleti tényállás megállapításához vezető okfolyamat. [41] A meghatalmazott védő a Legfőbb Ügyészség átiratára észrevételt tett, melyben fenntartotta, hogy az alapügyben eljárt bíróságok az indokolási kötelezettségüknek oly mértékben nem tettek eleget, hogy azok érdemi felülbírálatra alkalmatlanok, így a Be. 373. §

(1)bekezdés III. a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés miatt, a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye. [42] Érvelése során e jogszabályhely tartalmi ismertetésén túlmenően hivatkozott a Be.

1. §-ára, mely szerint a bíróság indokolásában köteles számot adni a döntéshozatali tevékenységéről, míg a felülbíráló bíróság ezt ellenőrizni köteles. Ha a megtámadott határozat indokolása oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle mire alapította a bíróság a döntését, akkor érdemi felülbírálatra nincs lehetőség, amelynek következménye az ítélet hatályon kívül helyezése. [43] Álláspontja alátámasztása érdekében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Bfv.1000/2010/
2. számú határozatára, valamint a BH 2010.
3. és a BH 2010.
4. eseti döntésére. [44] Mindezek alapján elsődlegesen a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatását, másodlagosan a II. rendű terhelt felmentését, harmadlagosan a hivatkozott ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. [45] A Kúria a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. III. [46] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, azzal, hogy a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [47] A felülvizsgálati indítvány nevesítve a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra hivatkozott. Az indítvány tartalma alapján azonban a bizonyítékok értékelése alapján megállapított tényálláson II. rendű terhelt bűnsegédi elkövetői alakzatban megnyilvánuló büntetőjogi felelősségének megállapítását is támadta a bizonyítékok értékelése útján. [48] Így a Kúria a felülvizsgálattal megtámadott jogerős ügydöntő határozatot - a Be. 423. §

(1)bekezdése értelmében - az abban rögzített tényállás alapján a felülvizsgálati indítványban hivatkozott Be. 416. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott okból bírálta felül. [49] A felülvizsgálati indítvány részben alaptalan, részben a törvényben kizárt. [50] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, melyre a Be. 416. §

(1)bekezdése értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben van lehetőség. [51] Felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz - a Be. 423. §

(1)bekezdése értelmében - kötve van, az a felülbírálat során nem támadható. [52] Az alapügyben megállapított tényálláshoz való kötöttség tartalmilag magában foglalja, hogy a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok értékelése nem vitatható a felülvizsgálati eljárásban, továbbá a bizonyítékok át-, illetve újraértékelése, valamint bizonyítás felvétele kizárt. [53] Így a Kúria nem vizsgálhatta a felülvizsgálati indítványban hivatkozott ... I. rendű terhelt, valamint tanú 3, tanú 1, tanú 5 és tanú 6 vallomásának tartalmi elemeit és azok hitelességét sem. [54] Nem foglalhatott állást abban a kérdésben sem, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartási adatainak bizonyítékként való értékelése a megalapozott tényállás érdekében szükséges lett volna. [55] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [56] A Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében

1. a)az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy
2. b)az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [57] A meghatalmazott védő által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem tartalmaz az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó tényelőadást. [58] Az indokolási kötelezettség megsértése tartalmilag nem azonos sem a bizonyítékok mikénti értékelésének vitatásával, sem az ítélet megalapozatlanságával (1/2007. BK vélemény C) pontja a Be. egyéb rendelkezéseihez fűzött jogértelmezés). [59] Az indokolási kötelezettség teljesítésének kérdésében kizárólag az vizsgálható, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ügydöntő határozat indokolásában az eljárt bíróság ellenőrizhető és elégséges módon a bizonyítékok egyenkénti és összességükben történt értékeléséről számot adott-e, illetve a bizonyítékok értékelése alapján kialakult meggyőződésének okszerű, a logika szabályainak megfelelő magyarázatát adta-e. [60] Ebből következően a felülvizsgálati indítványban az alapügyben eljárt bíróságok indokolásából kiragadott bizonyítékok nem az indokolási kötelezettség megsértésének igazolására szolgálnak, hanem a bizonyítékok újraértékelésén keresztül a jogerős ítéletben megállapított tényállás vitatására irányulnak, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt (BH 2013.10.). [61] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálatot megalapozó törvényi okra való hivatkozás, illetve az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismertetése önmagában a felülvizsgálatot nem alapozzák meg. A felülvizsgálati indítványban konkrétan meg kell jelölni azokat a hiányosságokat, tényeket, indokokat, amelyek az indokolási kötelezettség megsértésének megállapítását alátámasztják (EBH 2007.1596., BH 2008.105., BH 2018.42.). [62] A Kúria a Be. 423. §

(5)bekezdése értelmében a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján akkor is felülbírálja az indítványt, ha nem ebből az okból nyújtották be. [63] A kialakult ítélkezési gyakorlat alapján az abszolút eljárási szabálysértést megalapozó indokolási kötelezettség megállapítása csak akkor állapítható meg, ha a megtámadott ügydöntő határozat indokolása tény-, vagy jogkérdésben oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését (BH 2013.10.). [64] Az eljárt bíróságok mind a ténykérdések, mind a jogkérdés tekintetében eleget tettek indokolási kötelezettségüknek. [65] A Kúria megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok felülvizsgálatot megalapozó más abszolút eljárási szabálysértést sem vétettek. [66] A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Be. 423. §

(2)bekezdés első mondata szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [67] A felülvizsgálati indítvány a II. rendű terhelt bűnsegédi elkövetői magatartásának megállapítását két okból támadta, egyrészt törvénysértő minősítésre hivatkozott, másrészt az indokolási kötelezettség elmulasztására. [68] Az indokolási kötelezettség szempontjából már megállapította a Kúria, hogy az alapügyben eljárt bíróságok nem vétettek ebből eredő abszolút eljárási szabálysértést sem. [69] Az adócsalás bűntettét tettesként kizárólag az a személy követheti el, aki a gazdasági társaság képviseletére jogszabályi előírás alapján vagy szerződéses jogviszonyból eredően jogosult, illetve kötelezett. A jogerős ügydöntő határozatban rögzített, irányadó tényállás alapján ... II. rendű terhelt a cég 1 képviseletére nem volt jogosult, így az adócsalás bűntettét az 1978. évi IV. törvény 20. §

(1)bekezdésében meghatározott tettesi elkövetési alakzatban nem valósította meg. [70] Az 1978. évi IV. törvény 21. §

(2)bekezdése szerint a bűncselekmény bűnsegédje az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A bűnsegédi elkövetési magatartás részesi cselekmény, melynek általános jellemzője, hogy törvényi tényállási elemet nem valósít meg magatartásával, azaz a cselekvősége kívül esik az adócsalás az

1. évi IV. törvény
2. §-ában meghatározott elkövetési magatartásán. Ebből okszerűen következik, hogy a bűnsegédi elkövetési magatartás megállapítása az adócsalás bűntette esetén - olyan elkövető vonatkozásában is megállapítható, aki nem jogosult a gazdasági társaság képviseletére és így nem terheli a cég 1 vonatkozásában adóbevallási kötelezettség. [71] Az irányadó tényállás szerint ... II. rendű és ... III. rendű terhelt a tényleges irányításuk alatt állt cég 1 cégnyilvántartásba bejegyzett ügyvezetőjének az adófizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges számlákat és más dokumentumokat nem adta át.
3. adóévben a keletkezett áfa adónemben fizetendő adó egy részének eltitkolásával, valótlan tartalmú áfa adóbevallás benyújtásával a cég 1 ügyvezetője az adóhatóságot megtévesztette, míg
4. évben - bár a gazdasági társaság valós gazdasági tevékenységet folytatott - a cég 1 ügyvezetője az áfa bevallási kötelezettségét nem teljesítette. Így
5. és
6. évben ... II. rendű terhelt 93.857.995 forint adóbevétel csökkentéséhez nyújtott segítséget részben ... I. rendű terheltnek, részben a gazdasági társaság korábbi ügyvezetőinek. [72] Így az alapügyben eljárt bíróságok helyesen vontak következtetést arra, hogy a II. rendű terhelt a szándékos bűncselekményhez szándékosan segítséget nyújtott, mert a cég 1 gazdasági tevékenységét ő és a III. rendű terhelt irányította, így az áfa köteles gazdasági tevékenységről tudomással bírt, ennek ellenére az adómegállapítás és adóbevallás alapját képező pénzügyi bizonylatokat nem adta át az adóbevallás elkészítésére és benyújtásra köteles ügyvezetőnek, ezzel segítséget nyújtott e kötelezettség elmulasztásához, ami oksági összefüggésben áll az adóbevétel csökkentésével. [73] A kifejtettek alapján ... II. rendű terhelt vonatkozásában a minősítés és az alkalmazott büntetés törvényes. [74] A Be.
7. §

(1)bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati ok megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a törvénysértő minősítés, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A törvénysértő minősítés alapján, a büntetőjog más szabályainak megszegése hiányában önmagában a büntetés nemének, mértékének sérelmezése a felülvizsgálatot nem alapozza meg. [75] A Kúria a felülvizsgálati indítvány tartalma alapján elbírálva megállapította, hogy a meghatalmazott védő beadványában a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában írt felülvizsgálati okot megalapozó tényelőadást nem tett, míg a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvány alaptalan. [76] Mindezekre figyelemmel a Kúria a II. rendű terhelt meghatalmazott védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványban foglaltaknak nem adott helyt, és miután nem észlelt olyan (más) abszolút eljárási szabálysértést sem, amelyet a Be. 423. §

(5)bekezdése értelmében hivatalból vizsgálni köteles, így a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a értelmében - a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen hatályában fenntartotta. [77] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [78] A Be. 418. §

(3)bekezdése alapján minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, ez alól kivételt képez a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. e)és
2. g)pontján alapuló felülvizsgálati indítvány. A Be. 421. §

(3)bekezdés értelmében a Kúria mellőzheti az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát. Budapest,

1. április
2. . Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő