Bfv.970/2017/12 – Kúria

(1)bekezdés - személy 1 sérelmére], 1 rendbeli csalás vétségének kísérletében [korábbi Btk. 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat - cég 1 sérelmére], és magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk.

1. § - cég 1 sérelmére elkövetett csalás kísérlete kapcsán). [2] Ezért őt - halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt - 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. [3] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Veszprém Megyei Bíróság a
2. november
3. napján tartott tanácsülésen meghozott 2.Bf.462/2002/
4. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság a vádon túlterjeszkedve törvényes vád hiányában és a bűntetti eljárás szabályait sértve ülnökök nélkül járt el. [4]
5. Az Ajkai Városi Bíróság a B.32/
6. szám alatt - ... elnökletével vezetett tanácsban - folytatott megismételt eljárásban a
7. április
8. napján tartott tárgyaláson a terhelt, elfogultságra hivatkozással, a tanács elnökének és az Ajkai Városi Bíróság valamennyi bírájának a kizárását indítványozta (B.32/2003/
9. számú jegyzőkönyv 1-
10. oldal). [5] A Veszprém Megyei Bíróság a
11. június
12. napján tartott tanácsülésen meghozott 1.Bf.394/2003/
13. számú végzésével a kizárást megtagadta. [6]
14. A
15. szeptember
16. napján tartott tárgyaláson a terhelt védője bejelentette, hogy a tanács elnöke a Be.
17. §

(3)bekezdés c) pontja alapján a megismételt eljárásban nem járhat el. [7] A tanács elnöke tájékoztatta a védőt arról, hogy a Veszprém Megyei Bíróság hatályon kívül helyező végzése szerint mi volt a hatályon kívül helyezés oka és nincs törvényes akadálya az eljárásának. Ugyanekkor az ügyész a vádirat tényállását kiegészítette (a vádlott „felszólította személy 1 sértettet, hogy fizessen ki részére 216.694,- Ft-ot és megfenyegette, hogy amennyiben ennek nem tesz eleget, az emberei megkeresik”), és a minősítést 1 rendbeli zsarolás bűntettének kísérletére módosította. (B.32/2003/6. számú jegyzőkönyv 1-2. oldal). [8] 4. Az Ajkai Városi Bíróság a 2003. október 22. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett B.32/2003/12. számú ítéletével az időközben történt névváltoztatás folytán - ... terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli csalás vétségének kísérletében [korábbi Btk. 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat - cég 1 sérelmére], 1 rendbeli zsarolás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 323. §

(1)bekezdés - ... sérelmére] és magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk.

1. § - cég 1 sérelmére elkövetés kapcsán). [9] Ezért őt - halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt - 8 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. [10] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Veszprém Megyei Bíróság a
2. május
3. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.1190/2003/
4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a (személy 1 sérelmére elkövetett) zsarolás bűntette kísérleteként értékelt cselekményt csalás vétsége kísérletének [korábbi Btk.
5. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat] minősítette, míg egyebekben helybenhagyta. [11] II.

1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdését megjelölve, ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértésekre hivatkozással, a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján, a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, továbbá
2. b)pontja alapján a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése folytán törvénysértő büntetés kiszabása miatt, hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárásra utasítás érdekében. [12] A terhelt a Kúria felhívására utóbb kiegészítette az eredeti felülvizsgálati indítványában foglaltakat. A Kúria az áttekinthetőség érdekében egybefoglalta a terhelt indítványainak az érvelését. [13] 1.1. A terhelt indítványa szerint a bíróságok törvényes vád hiányában jártak el, mert a vádon túlterjeszkedve a vád tárgyává nem tett cselekmény miatt is megállapították a bűnösségét. [14] 1.2. Az elsőfokú bíróság nem volt törvényesen megalakítva, mert ülnökök nélkül járt el. [15] 1.3. Az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke kizárt bíróként vett részt, mert már a hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet meghozatalában is részt vett. Kizárt bíró volt azért is, mert elfogult volt. tanú 1-et azzal utasította ki („kifele”), hogy „akkor is a ... (a terhelt) lesz elítélve”. Az ítélet szóbeli indokolásakor kijelentette, ha nem adhat 1 évet - a védő szerint „már ejtett” - zsarolásért, akkor ad 8 hónapot csalás vétségének kísérletéért. A végrehajtandó szabadságvesztést kizárólag az előéletére hivatkozással és egy „baráti kérésnek” eleget téve szabta ki. [16] 1.4. A személy 1 sérelmére elkövetett cselekmény zsarolás bűntette kísérletének minősítése körében az elsőfokú bíróság elmulasztotta az indokolási kötelezettségét. [17] 1.5. A terhelt az indítványában elsősorban a tényállást és a bizonyítékok értékelését sérelmezve kifogásolta a bűnösség megállapítását. A tényállás kapcsán állította: személy 1 és tanú 2 a bíróság előtt előadták, hogy a rendőrségen nem tettek vallomást. A jegyzőkönyveken az aláírás nem tőlük származik, így az „okirat hamis”. [18] A terhelt szerint személy 1 prostituált. Futtatója és élettársa a Veszprémi Rendőrkapitányság vagyonvédelmi alosztályának vezetője. „Minden kétséget kizáróan” az ügy vizsgálójától, személy 2-től származhatnak a hamis okiratok. személy 1 és tanú 1 elfogultak, mert valójában személy 1 követett el az ő sérelmére személygépkocsi-lopást, tanú 1 pedig a bíróságon azt mondta, hogy a nyomozás során azért tett rá terhelő vallomást, mert haragudott rá. Sérelmezte továbbá, hogy a megismételt eljárásban már nem hallgatták ki a tanúkat, elutasították a személy 2 tanúkénti kihallgatására tett indítványát, nem kutatták fel az általa bejelentett és rendőri jelentésben rögzített szemtanúkat. [19] A terhelt a bizonyítékok értékelését sérelmezve azt állította, hogy a bíróság mérlegelése nem volt okszerű. személy 1, tanú 2 és tanú 1 rendőségi tanúvallomásait nem lehetett volna bizonyítékként felhasználni. A gépkocsi sérüléseiről a szakszerviz alkalmazottját nem hallgatták ki, és kritika nélkül elfogadták az „erősen ittas” személy 1 vallomását. Az elsőfokú bíróság szándékosan nem tárta fel a mentő bizonyítékokat. Azt kellett volna megállapítani, hogy személy 1 a gépkocsiját azért indított be, hogy eltulajdonítsa, de ittassága miatt nem tudott elhajtani vele. [20] A terhelt a jogerős ítéletben megállapított tényállást kifejezetten felderítetlennek, iratellenesnek és téves következtetéssel megállapított tényeket tartalmazónak, azaz megalapozatlannak állította. [21] 1.6. Az indítvány szerint eljárási szabálysértés valósult meg azáltal, hogy az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke a 2003. október 22-i tárgyalási jegyzőkönyvet az ülnökök helyett is aláírta. [22] 1.7. A terhelt a bűnösségének megállapítását érdemben is kifogásolta. A cég 1 sérelmére elkövetett csalás vétségének kísérletét nem követhette el, mert „minden kétséget kizáróan bizonyítottan” nem akart pénzt felvenni. tanú 1 csak a kárt bejelenteni küldte oda, mert azt bárki megteheti. A biztosító önmagában a kárbejelentő lapra nem is fizet. A magánokirathamisítás vétségét sem követhette el, mivel így az is alkalmatlan eszköz. [23] 1.8. A terhelt sérelmezte végül a büntetéskiszabást is. A bíróságok nem tárták fel az alanyi és tárgyi enyhítő körülményeket, és - a már említettek alapján - kizárólag az előélete alapján ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre. [24] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1494/2017/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [25] Rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség folytán nem vizsgálható a tényállás megalapozottsága, valamint a bizonyítékok minkénti értékelése, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatása sem lehetséges. E körben a terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt indítvány. Vonatkozik az elítélésnek a hamis bizonyítékokra és a baráti kérésre visszavezetésére is, mely körülmények perújítási okot [Be. 408. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pont] képezhetnek. Az irányadó tényállással pedig ellentétes a terhelt azon állítása, hogy személy 1 el akarta tulajdonítani a terhelt által tanú 1től bérelt személygépkocsit, továbbá az is, hogy tanú 1 kérésére jelentette be a biztosítónál a kárt. [26] A BH 2014.239. számú döntés alapján a 2006. július 1. napját megelőzően jogerőre emelkedett bírósági határozattal kapcsolatban nem vitatható a törvényes vád hiányában folytatott eljárás és az indokolási kötelezettség megsértése sem. Egyébként pedig nem a megismételt, hanem a megelőző eljárás folyt ülnökök nélkül és azt érinti a vádon túlterjeszkedés is, így már nincs jelentőségük. [27] Az indokolási kötelezettség teljesítése a jogerős ügydöntő határozat alapján vizsgálandó (EBH 2017.18.). Az elsőfokú bíróság által zsarolás bűntette kísérletének értékelt cselekményt a másodfokú bíróság már csalás vétsége kísérletének minősítette és azt meg is indokolta. [28] Az elsőfokú bíróság korábban egyesbíróként eljárt elnöke elfogultság okából sem tekinthető kizárt bírónak. A terhelt a 2003. április 2-án tartott tárgyaláson már indítványozta a tanács elnökének és a városi bíróság minden bírájának a kizárását, de azt a másodfokon eljárt Veszprém Megyei Bíróság a 2003. június 10-én tartott tanácsülésen meghozott 1.Bf.394/2003/8. számú végzésével megtagadta. [29] A terhelt jelen volt az elsőfokú tárgyalásokon és az ítélet kihirdetésén is, az állítólagos elfogultság okáról tehát tudomást szerzett, a kizárást újfent mégsem indítványozta. Ennek az ítélet jogerőre emelkedése utáni érvényesíthetőségét a 25/2013. (X.4.) AB határozat sem teszi lehetővé. [30] A tárgyalási jegyzőkönyv aláírásának hiányossága a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában nem szereplő eljárási szabálysértés, ezért nem felülvizsgálati ok. A

1. október 22-i tárgyalás jegyzőkönyvének aláírása ugyanakkor szabályszerű. A jegyzőkönyvet aláírnia csak a tanács elnökének és a jegykönyvvezetőnek kell [Be.
2. §

(4)bekezdés], de az ülnököknek nem. Az ítélet eredeti példányát írta alá a tanács elnöke az ülnökök helyett is, az is szabályszerű [Be. 257. §

(4)bekezdés]. [31] A terhelt csak hivatkozott a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjára, de a felülvizsgálati ok puszta megjelölése az annak alapjául szolgáló érvek kifejtése nélkül a törvényben kizárttá teszi az indítványt. [32] A büntetéskiszabás önmagában nem vizsgálható (BH 2005.337., BH 2016.264.). Így az sem, hogy pl. a súlyosító és enyhítő körülményeket miként értékelték, vagy az enyhítő körülmények feltárását elmulasztották. [33] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a további részeiben nem találta alaposnak. [34] A hatályon kívül helyezés nem megalapozatlanság miatt történt. Az elsőfokú bíróság tanácsának korábban egyesbíróként eljárt elnöke a megismételt eljárásban nem volt kizárt bíró [kérdéses időben hatályos Be. 21. §

(3)bekezdés c) pont]. [35] A bűnösség megállapítását sérelmező felülvizsgálati indítvány érdemben sem alapos. [36] A biztosító sérelmére elkövetett csalás vétségének kísérlete körében a terhelt a biztosítót tévedésbe ejtette, amikor a kárbejelentő lapon a személygépkocsit ért - a személy 1nek felróható rongáláson túlmenő valamennyi azt megelőzően keletkezett sérülés után igényelt casco biztosítás keretében elrendezést, és a kár bekövetkezésének okaként egy ismeretlen jármű személygépkocsiba beletolatását jelölte meg. Ez a biztosító fizetési kötelezettségére és annak mértékére kihatással lett volna (EBH 2002.736.). A terhelt jogtalan haszonszerzési szándéka is megállapítható, mert a biztosító helytállása esetén mint a személygépkocsi bérlője mentesült volna a javítás költsége alól. [37] Az alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet [korábbi Btk. 17. §

(2)bekezdés] csupán a büntetés korlátlan enyhítésére vagy mellőzésére ad lehetőséget, de a büntethetőséget nem zárja ki. A befejezett magánokirat-hamisítás tekintetében e körülmény fel sem merülhet. [38] A személy 1 sérelmére elkövetett csalás vétségének kísérlete kapcsán rámutatott a Legfőbb Ügyészség, hogy a terhelt e sértettől az általa okozott jelentéktelen károkozás ellenére a javítás teljes költségét igényelte, s ez a tévedésbe ejtés megkísérlése. A terhelt egyébként a javítási költséget mind a biztosítótól, mind a magánszemélytől törekedett megszerezni. [39] A Legfőbb Ügyészség, miután hivatalból vizsgált más feltétlen hatályú eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [40]

1. A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra nem tett észrevételt. A terhelt az észrevételében azt állította, hogy az átirat első oldala tartalmazza a valós tényállást, amit a „t. Kúriának érdemben vizsgálnia kell”. Nem értett egyet az ügyészi állásponttal („... a magyar igazságügyre jellemző, súlyos jogértelmezési problémákkal küszködik”). Fenntartotta állítását, hogy az elsőfokú tanács elnöke szándékosan sértett törvényt azért, hogy rá nézve terhelő ítélet születhessen. [41] III. A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben nem alapos. [42]
2. A terhelt szerint a bíróságok törvényes vád hiányában jártak el, mert a vádon túlterjeszkedve a vád tárgyává nem tett cselekmény miatt is megállapították a bűnösségét. [43] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
3. §

(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §

(1)bekezdés I.c) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [44] Tény, hogy az elsőfokú bíróság a jelen ügy előzményét képező korábbi eljárásban túlterjeszkedett a vádon. Ez volt az egyik oka annak, hogy ítéletét a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt eljárásban viszont az ügyész módosította a vádat (B.32/2003/

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal), és ez új helyzetet eredményezett. [45] Ehhez képest - a jelen ügyben - csak másodlagos, de ugyancsak releváns szempont, hogy a Kúria a Legfőbb Ügyészség által felhívott BH 2014.
3. számú döntésében nem azt mondta ki, hogy a
4. július
5. napját megelőzően jogerőre emelkedett ügydöntő bírósági határozattal kapcsolatban a felülvizsgálati indítvány nem alapozható a törvényes vád hiányára, hanem azt, hogy a felülvizsgálat nem alapozható „a törvényes vád
6. évi LI. törvénnyel bevezetett eljárásjogi fogalmát alkotó elemek hiányára”. [46] A törvényes vád hiányában való eljárást ugyanis
7. július
8. napját megelőzően is (ún. abszolút) hatályon kívül helyezési okként határozta meg a Be.
9. §

(1)bekezdés III. pontja, és a Be. a 2. §

(2)bekezdés

1. fordulatában akkor is előírta, hogy a bíróság csak olyan cselekmény alapján dönthet a terhelt büntetőjogi felelősségéről, amelyet a vád tartalmaz. [47] A Kúria tehát a BH 2014.
2. számú - és korábban a BH 2007.
3. számú - döntésében arra mutatott rá, hogy a
4. július
5. napja előtti helyzetben a felülvizsgálati indítvány eredménnyel nem kifogásolhatja törvényes vád fogalmának a Be. jelenlegi
6. §

(2)bekezdésében meghatározott elemeinek a hiányát. [48] A Kúria fentebb ([7] alatt) már rögzítette, hogy a megismételt eljárásban az ügyész a vádirat tényállását kiegészítette (a vádlott „felszólította személy 1 sértettet, hogy fizessen ki részére 216.694,- Ft-ot és megfenyegette, hogy amennyiben ennek nem tesz eleget, az emberei megkeresik”), és a minősítést e cselekmény kapcsán csalás vétségéről 1 rendbeli zsarolás bűntettének kísérletére módosította. (B.32/2003/

1. számú jegyzőkönyv 1-
2. oldal). Erre tekintettel nem állapítható meg, hogy a megismételt eljárásban a bíróság törvényes vád hiányában járt el. [49] Ebben a részében a terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [50]
3. A terhelt szerint az elsőfokú bíróság nem volt törvényesen megalakítva, mert ülnökök nélkül járt el. [51] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
4. §

(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §

(1)bekezdés II.a) pont

1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. [52] A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítványnak ez a kifogása is a megismételt eljárást megelőző eljárásra vonatkozik. Akkor az elsőfokú bíróság valóban ülnökök közreműködése nélkül járt el, de éppen ez volt annak másik oka, hogy ítéletét a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte. Az az ítélet tehát már nem létezik. A kasszációt követő megismételt eljárásban pedig az elsőfokú bíróság már hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban járt el. Ezért a terhelt felülvizsgálati indítványa ebben a részében sem alapos. [53]
2. A terhelt felülvizsgálati indítványa szerint az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke kizárt bíróként vett részt az ítélet meghozatalában, mert már a hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet meghozatalában is részt vett, továbbá azért is, mert elfogult volt. [54] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
3. §

(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §

(1)bekezdés II.b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [55] A Be. 21. §

(3)bekezdés c) pont

1. fordulata értelmében a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett. [56] A Kúria az eljárás iratanyaga alapján azt állapította meg, hogy az Ajkai Városi Bíróság B.131/20021/
2. számú (korábbi) ítéletét a másodfokú bíróság nem megalapozatlansága miatt, hanem a már fentebb részletezett (ún. abszolút) eljárási szabálysértések folytán helyezte hatályon kívül, ezért a korábbi eljárás egyesbírája a megismételt eljárásban törvényesen járhatott el a tanács elnökeként. A terhelt felülvizsgálati indítványa tehát ebben a részében sem alapos. [57] A terhelt elfogultság okából is kizártnak tekintette az elsőfokú bíróság tanácsának hivatásos bíró elnökét. [58] Az Alkotmánybíróság a 25/
3. (X.4.) AB határozatában kimondta: az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja a Be. 21. §

(1)bekezdés

1. e)pontjában foglalt elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány (rendelkező rész 1. pont) abban az esetben is, ha a kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel; a törvény egyéb szabályainak megfelelő felülvizsgálati indítványt érdemben kell vizsgálni, értékelni és elbírálni (indokolás [50]). [59] Ennek megfelelően a bíró elfogultságára hivatkozás csak azok esetében képezhet felülvizsgálati okot, „akik első ízben, olyan konkrét körülményt kívánnak érvényesíteni, amelyről bizonyítják, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást” (indokolás [40]). [60] A terhelt ugyanakkor az elsőfokú tanács elnökének állított elfogultságról nem az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően szerzett tudomást, az elsőfokú tárgyaláson ugyanis mindvégig jelen volt. [61] Kétségtelen, hogy bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése - az a)-
2. d)pontokon túli - egyéb okból nem várható [Be. 21. §

(1)bekezdés e) pont]. Ám az arra jogosult az ún. egyéb okú elfogultságra alapított kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha egyúttal valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban bejelenti [Be. 23. §

(3)bekezdés]. [62] A terhelt részéről e nyomban történő bejelentés elmaradt, sőt még az elsőfokú ítélet ellen bejelentett védelmi fellebbezésekben sem történt ilyen állítás. A terhelt és a védő a fellebbezésében mindössze a fellebbezés tényének és felmentésre irányultságának a megjelölésére szorítkozott (B.32/2003/

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal), a fellebbezés indokolása elmaradt. [63] A terhelt kizárt bíróra hivatkozó bejelentése tehát elkésett. E részében a terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt indítvány. [64]
3. A terhelt indítványa szerint a személy 1 sérelmére elkövetett cselekmény zsarolás bűntette kísérletének minősítése körében az elsőfokú bíróság elmulasztotta az indokolási kötelezettségét. [65] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
4. §

(1)bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. §

(1)bekezdés III.a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha - többek között - a cselekmény jogi minősítése tekintetében a bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [66] A Kúria e körben először arra utal, hogy a

1. július
2. napja előtt meghozott ügydöntő bírósági határozatok tekintetében eleve nincs is helye felülvizsgálatnak az indokolási kötelezettség megértésére hivatkozással (EBH 2006.1498., BH 2014.239.). [67] Másrészről pedig az iratok alapján megállapította, hogy az érintett cselekményt a másodfokú bíróság már az elsőfokú bíróságtól eltérően csalásnak minősítette, és e minősítés indokairól is számot adott. [68] Végül pedig rámutat arra, hogy a Kúria következetes gyakorlata szerint, amennyiben az elsőfokú bíróság súlyos mértékben megsérti az indokolási kötelezettségét, de a másodfokú bíróság ítéletében az indokolást teljessé teszi, ezáltal a feltétlen eljárási szabálysértést kiküszöböli, és ezért ez az eljárási szabálysértés utóbb - a felülvizsgálati eljárásban - már nem állapítható meg (EBH 2017.B.18.II.). Az indokolási kötelezettség teljesítése ugyanis amint arra a Legfőbb Ügyészség is helyesen hivatkozott - a jogerős ügydöntő határozat egésze alapján vizsgálandó. [69] Mindezek folytán az indítvány ebben a részében ismételten a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány. [70]
3. A terhelt indítványa szerint a bűnösségének megállapítása törvénysértő. [71] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
4. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [72] E kérdés megvizsgálásakor a Kúria abból indult ki, hogy a rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban viszont a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, s az nem támadható [Be.
2. §

(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [73] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [74] A terhelt a felülvizsgálati indítványában kifejezetten az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását, amire a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. [75] Mindezek folytán a Kúria nem vizsgálhatta azokat a felülvizsgálati érveket, amelyek az irányadó tényállástól eltérő tényeken alapulnak. A terhelt szerint személy 1 annak során okozott 216.694 forint kárral járó sérülést a személygépkocsin, midőn azzal eltulajdonítási szándékkal el akart hajtani. Ezzel szemben az ítélet azt tartalmazza, hogy személy 1 egy jelentéktelen összegű kárral járó sérülést okozott, amikor a személygépkocsiból a pénztárcáját kívánta magához venni, eközben a fűtés érdekében elfordította az indítókulcsot, a jármű megugrott és egy előtte lévő virágtartónak ütközött. A terhelt a gépkocsin található valamennyi sérülés javítására egy szakszerviztől ajánlatot kért és 216.694 forintról szóló árajánlatot kapott. A terhelt aznap a biztosítónak benyújtott kárigénylő lapon a gépkocsin lévő valamennyi sérülés okaként azt jelölte meg, hogy a személygépkocsiba egy ismeretlen jármű tolatott bele, és csatolta a 216.694 forintról szóló árajánlatot. A biztosító kárszakértője 50.000-60.000 forint közé tette a személy 1 által okozott kár mértékét. A biztosító nem fizetett, így kár nem keletkezett. A terhelt személy 1től is követelte a 216.694 forint megfizetését, de annak a kisebb összegű kárt okozó címzettje nem tett eleget. [76] A terhelt bűnösségének a megállapítását sérelmező részében tehát a felülvizsgálati indítvány ugyancsak a törvényben kizárt indítvány. A Kúria egyúttal - egyezően a Legfőbb Ügyészség álláspontjával - jelzi, hogy a hamisnak mondott rendőrségi vallomások alapügyben történt esetleges felhasználása, valamint a baráti kérésre történt ítélkezésre hivatkozás perújítási okot képezhet. [77] A bíróság jogerős ítéletével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha c) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel; d) az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte [Be. 408. §

(1)bekezdés]. E pontok alapján azonban perújításnak csak akkor van helye, ha

1. a)a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és
2. b)e bűncselekmény a bíróság határozatát befolyásolta [Be. 408. §

(2)bekezdés]. [78]

1. A terhelt bűnösségének a megállapítását érdemben, a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján is kifogásolta. Ezzel összefüggésben a Kúria az alábbiakra mutat rá. [79] A biztosító sérelmére elkövetett csalás vétsége (is) kísérleti szakaszban maradt. A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni [korábbi Btk.
2. §

(1)bekezdés]; a büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el [korábbi Btk. 17. §

(2)bekezdés]. [80] Jelen esetben az alkalmatlan eszközzel elkövetés megállapítására nem kerülhetett sor. A kárbejelentőlap a biztosítási igény bejelentésének a biztosító által előírt formája. Annak közlése, hogy a bejelentőt kár érte, éspedig milyen okból (hol, mikor, miként) és milyen mértékben. A kárbejelentő lap a biztosító helytállását igénylő szerződő fél állítása biztosítási esemény bekövetkezéséről arra tekintettel, hogy a bejelentő szerint a biztosító a bejelentett kárért helytállási kötelezettséggel tartozik. [81] A terhelt a biztosító helytállási kötelezettségét valótlan tartalmú (a kárt beletolatás okozta, mértéke 216.694 forint) magánokiratnak minősülő kárbejelentőlappal igényelte, amelyet egyrészt kitöltött, másrészt be is nyújtott a biztosítónak. A terhelt ezzel - a valótlan tartalmú magánokirat felhasználásával elkövette a magánokirat-hamisítás vétségét (korábbi Btk.

1. §). [82] Ezzel a magatartásával kívánta tévedésbe ejteni a biztosítót annak érdekében, hogy jogosulatlanul biztosítási igényt érvényesítsen. Nem kétséges, hogy az igénylőlap benyújtásával a biztosítóval szemben biztosítási szerződés alapján fennálló biztosítási igényt kívánt érvényesíteni. A biztosító ezt az igényt nem utasította el azon az alapon, hogy a felek között nincs is olyan szerződés, amelyre tekintettel a bejelentő biztosítási igényt érvényesíthetne. A tényállás nem tartalmaz olyan adatot amely szerint eleve kizárt lett volna, hogy a biztosító szerződés hiányában is helytáll. A bejelentés alapján a biztosító érdemben vizsgálta a „kárigényt”. A tényállás szerint a teljesítés azért maradt el, mert a biztosító saját kárszakértője a bejelentett kárigényt nagyobb részt nem találta megalapozottnak. Nem volt eleve - tehát abszolút módon kizárt a terhelt által a biztosítóhoz bejelentett igény teljesítése és ezzel a kár okozása, ezért az alkalmatlan kísérletre hivatkozás - amint a magánokirat-hamisítás vétsége tekintetében, úgy a csalás bűncselekményét érintően is - alaptalannak bizonyult. [83] A terhelt meg nem valósult káreseményt állítva igényelt kártérítést, ezért vitán felül áll, hogy jogtalan haszonszerzési célzattal cselekedett. A biztosítót a valótlan tartalmú kárbejelentőlap benyújtásával tévedésbe ejtette. A tévedésbe ejtés megtörténte azonosítható abból is, hogy a bejelentést nem követte azonnali elutasítás, hanem megindult az eljárás és annak keretében kárbecslést rendelt el a biztosító. A terhelt szándéka kiterjedt a kár okozására is, miután, amennyiben a biztosító káresemény nélkül fizet, nála kár keletkezik. A kár azért nem következett be a biztosítónál, mert a kárszakértője megállapította, hogy az igényelt 216.694 forinthoz képest ténylegesen 50.000-60.000 forint mértékű kárról van szó. [84] A terhelt tehát - jogtalan haszonszerzésre irányuló egyenes szándékkal (korábbi Btk.
2. §
3. fordulat) - elkövette a csalás vétségének kísérletét. [85] Az elkövetés (
4. október 18.) idején az
5. évi
6. tvr. (Btké.)
7. §

(1)bekezdés

1. h)pont 1. fordulata szerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a csalást (318. §) ötezer forintot meg nem haladó kárt okozva követik el. A korábbi Btk. 138/A. §-a a kisebb kárt (direkt módon) nem határozta meg, míg
2. a)pontja alapján akkor nagyobb a kár, ha az az ötszázezer forintot meghaladja. [86] A jogerős elbírálás (2004. május 26.) idejére változott a helyzet. A Btké. 28. §
3. h)pont 1. fordulata alapján nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a csalást (318. §) tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva követik el. A korábbi Btk. 138/A. §
4. a)pontja alapján a kár kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,
5. b)nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg. [87] A másodfokú bíróság ezzel a kiegészítéssel helyállóan alkalmazta az elkövetéskor hatályos büntető törvényt (korábbi Btk. 2. § 2. mondat 2. fordulat), mert az biztosította az enyhébb elbírálás lehetőségét (másodfokú ítélet 4. oldal 3. bekezdés]. [88] Az előzőek - természetesen megfelelően - vonatkoznak a magánszemély sérelmére elkövetett csalás vétségének kísérletére is. Az érdemel egyéniesítést, hogy a terhelt e sértettet - bár megkísérelte, de nem tudta tévedésbe ejteni, mert ő tisztában volt azzal, hogy csupán jelentéktelen kárt okozott a személygépkocsiban, amivel nem állt arányban a követelt 216.694 forint. [89] A terhelt felülvizsgálati indítványát ezért a Kúria a bűnösség megállapítását vitató részében érdemben sem találta alaposnak. [90] 7. A terhelt szerint a büntetés kiszabására törvénysértéssel került sor (mert nem tárták fel az enyhítő körülményeket, kizárólag az előélete alapján ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre) és ezért a kiszabott büntetés is törvénysértő. [91] Arra is hivatkozott, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye a cselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor. Ugyanakkor e körben is kizárólag bűnösségének a megállapítását kifogásolta és a hivatkozott rendelkezés alkalmazását megalapozó törvénysértő minősítéssel vagy a büntető anyagi jog más szabályának a megsértésével kapcsolatos érveket már nem tárt a Kúria elé. [92] Márpedig, ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértést nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az 1998. évi XIX. törvény 416. §

(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és eshet felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). Ilyen törvénysértésre a terhelt nem hivatkozott, s ilyen törvénysértést a Kúria sem észlelt. [93] A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, s így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló

1. BKv állásfoglalást miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. - korábbi hivatkozások aktualizálásával). [94] A terhelt indítványának ez a része is a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány. [95]
2. A terhelt az indítványában sérelmezte végül, hogy az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke a
3. december 3-i tárgyalás jegyzőkönyvét az ülnökök helyett is aláírta. [96] E kifogás kapcsán - egyezően a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtett érveléssel - a Kúria mindenek előtt azt rögzíti, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv aláírásának esetleges hiányossága a Be.
4. §

(1)bekezdés c) pontjában nem szereplő eljárási szabálysértés, ezért nem felülvizsgálati ok. [97] A teljesség igényével azonban egyúttal azt is megállapította, hogy a

1. október 22-i tárgyalás jegyzőkönyvének aláírása szabályszerű. A jegyzőkönyvet aláírnia csak a tanács elnökének és a jegykönyvvezetőnek kell [Be.
2. §

(4)bekezdés], az ülnököknek nem kell. Az ítélet eredeti példányát írta alá a tanács elnöke az ülnökök helyett is, szabályszerűen [Be. 257. §

(4)bekezdés]. Az indítvány elvi tartalma [98] A bíróság törvényes vád hiányában járt el és a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Kizárt bíró vett részt az ítélet meghozatalában. A bíróság megsértette az indokolási kötelezettségét. A bűnösség megállapítása és a kiszabott büntetés egyaránt törvénysértő. Egyéb eljárási szabálysértés is történt. A döntés elvi tartalma [99] A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, érdemben pedig nem alapos. A bíróság az alapeljárásban törvényes vád hiányában járt el és a összetétele sem felelt meg a jogszabály rendelkezéseinek. Éppen erre tekintettel helyezte hatályon kívül a másodfokú bíróság. A jelen felülvizsgálat tárgyát képező megismételt eljárásban azonban a bíróság már törvényes vád alapján járt el és törvényesen volt megalakítva. Amennyiben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem annak megalapozatlansága miatt került sor, akkor a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban is eljárhat a hatályon kívül helyezett ügydöntő határozat meghozatalában részt vett bíró. A bíró elfogultságára hivatkozás elkésett, ha a megjelölt okról a felülvizsgálati indítvány benyújtója már az alapügyben tudomást szerzett, de azt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését megelőzően nem jelentette be. Az indokolási kötelezettség elsőfokú bíróság által történt megsértése ellenére sem vezethet eredményre a felülvizsgálat, ha ezt az ún. abszolút eljárás szabálysértést a szükséges indokolás pótlásával a másodfokú bíróság kiküszöbölte. A felülvizsgálat során érvényesülő tényálláshoz kötöttség folytán a tényállás tilalmazott támadásán keresztül a bűnösség megállapítása nem kifogásolható. Anyagi jogsértés hiányában a büntetés és a büntetéskiszabás önmagában nem vizsgálható. A terhelt bűnösségének kimondása nem törvénysértő. Az ún. relatív eljárási szabálysértés felülvizsgálatot nem alapoz meg, azt a Kúriának megvizsgálnia nem kell. Záró rész [100] A kifejtettek folytán a Kúria - a Be. 424. §

(1)bekezdés

1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. mondat
2. fordulata szerinti összetételben eljárva, és miután hivatalból vizsgált más feltétlen eljárási szabálysértést [Be.
3. §

(5)bekezdés] sem észlelt - a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be.

1. §-a alapján - hatályában fenntartotta. [101] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
2. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. február
2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Berthold György s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő