Bf.380/2017/17 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés

1. c)pont]. Ezért dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év 10 hónap szabadságvesztésre és 2 év állatorvosi foglalkozástól eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a szabadságvesztést - végrehajtásának elrendelése esetén - börtönben kell végrehajtani. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította az I. r. vádlott által 2012. évi április hó 11. napjától 2012. évi április hó 13. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat az ellene 5 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. a)pont] miatt emelt vád alól felmentette. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 51 rb. felbujtóként elkövetett közokirat- hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés

1. c)pont]. Ezért II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést - végrehajtásának elrendelése esetén - börtönben kell végrehajtani. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a II. r. vádlott által 2012. évi április hó 18. napjától 2012. évi szeptember hó 11. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat az ellene 2 rb. felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. a)pont] miatt emelt vád alól felmentette. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 18 rb. bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés

1. c)pont]. Ezért III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000.-Ft-ban állapította meg azzal, hogy az így összesen kiszabott 400.000.Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A kiszabott pénzbüntetésbe beszámította a III. r. vádlott által 2016. december 6. napjától 2016. december 7. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt azzal, hogy egy napi előzetes fogvatartás egy napi pénzbüntetésnek felel meg. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat az ellene felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. a)pont] miatt emelt vád alól felmentette. A Szentesi Járásbíróság 8.B.316/2014/6. számú és a Szegedi Törvényszék 2.Bf.622/2015/3. számú ítéletének IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat érintő 3 év próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 78 rb. felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért, valamint a Szentesi Járásbíróság 8.B.316/2014/

1. számú, és a Szegedi Törvényszék 2.Bf.622/2015/
2. számú ítéletében terhére megállapított társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntette [Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont,

(3)bekezdés b), ba),

1. be)pont] miatt IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a szabadságvesztést végrehajtásának elrendelése esetén - börtönben kell végrehajtani. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottat az ellene felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. a)pont] miatt emelt vád alól felmentette. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 78 rb. bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés

1. c)pont]. Ezért V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést - végrehajtásának elrendelése esetén - börtönben kell végrehajtani. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat az ellene felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. a)pont] miatt emelt vád alól felmentette. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 22 rb. felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés

1. c)pont]. Ezért VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 2.000.-Ft-ban állapította meg azzal, hogy az így összesen kiszabott 400.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat az ellene felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. a)pont] miatt emelt vád alól felmentette. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rb. felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés

1. c)pont]. Ezért VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottat 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 2.000.-Ft-ban állapította meg azzal, hogy az így összesen kiszabott 100.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egy napi tétel összegének a helyében egy napi szabadságvesztés lép. VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlottat az ellene felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. a)pont] miatt emelt vád alól felmentette. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 13 rb. felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés

1. c)pont]. Ezért VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat 70 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000.-Ft-ban állapította meg azzal, hogy az így kiszabott 140.000.-Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép. VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottat az ellene felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. a)pont] miatt emelt vád alól felmentette. Kötelezte a vádlottakat külön-külön, illetve egyetemlegesen az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére, és megállapította, hogy a további eljárás során felmerült bűnügyi költség az állam terhén marad. Az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be: - az ügyész a bizonyítási indítványának elutasítása miatt és a vádlottak terhére a felmentő rendelkezés miatt, a hivatali visszaélés bűntettében való bűnösségük megállapítása és dr. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottal szemben hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, III.rendű vádlott neve III. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottakkal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása; - dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában bizonyíték hiányában történő felmentés; - II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában bizonyíték hiányában történő felmentés; - III.rendű vádlott neve III. r. vádlott a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában bizonyíték hiányában történő felmentés; - IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés; - V.rendű vádlott neve V. r. vádlott enyhítés; - VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott enyhítés; - VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott enyhítés; - VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott enyhítés; - az I. r. vádlott védője a közokirat-hamisítás bűntette tekintetében elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyíték hiányában történő felmentés, harmadlagosan enyhítés, ezzel együtt pénzbüntetés kiszabása és a foglalkozástól eltiltás mellőzése; - a II-III. r. vádlottak védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés; - a IV-V. r. vádlottak védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés; - a VI. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés; - a VII-VIII. r. vádlottak védője enyhítés érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.33/2017/4-II. számú átiratában az ügyészi fellebbezést azzal a módosítással tartotta fenn, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűnösségének tettesként, a többi vádlott bűnösségének felbujtóként elkövetett, a Btk. 305. §
3. c)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében történő megállapítására, dr. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottal szemben közügyektől eltiltás kiszabására is indítványt tett, ugyanakkor a fellebbezésnek az ügyészi bizonyítási indítvány elutasítását sérelmező részét mellőzte. Egyebekben a fellebbezést a büntetés súlyosítására irányuló részében az indokolással egyezően fenntartotta. A védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítás alapján azt a jogkövetkeztetést kellett volna a törvényszéknek levonnia, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a vádlott-társai rábírására, a nem hivatali körbe eső tevékenység neve-felelős tevékenysége során azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyi minőségben mint jogosult (hatósági) állatorvos járt el, és ezzel jogtalan előnyt biztosított. A hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélés a hivatalos személy kötelességeinek legáltalánosabb megsértését, a hivatalos személyi minőséghez fűződő jogosítványoknak a társadalmi rendeltetésükkel ellentétes gyakorlását jelenti. Ebbe minden olyan tevékenység beletartozik, amelyet az elkövető hivatali helyzetével összefüggésben kifejt, azaz hivatali pozíciójának, hivatali kapcsolatainak személyes célra való felhasználását is jelenti annak érdekében, hogy magának, vagy másnak jogtalan előnyt szerezzen. Miután - álláspontja szerint - az I. r. vádlott jogosult (hatósági) állatorvosként hivatalos személy volt, aki közhatalmi feladatokat látott el, és e hivatali pozícióját használta fel annak érdekében, hogy a vádlott társainak jogtalan előnyt szerezzen, azaz az elkövetési magatartást úgy fejtette ki, mintha az közvetlen összefüggésben állna a hivatali beosztásával, hivatali működésével. Erre figyelemmel hatósági állatorvosi minőségét használta fel személyes célokra, jogtalan előny megszerzése céljából. A bűnösségi körülményekre tett észrevételei mellett a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az első fokú ítélet megváltoztatását és dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűnösségének további 5 rb. folytatólagosan elkövetett, a Btk. 305. §
4. c)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott bűnösségének további 2 rb. felbujtóként, folytatólagosan elkövetett, a Btk. 305. §
5. c)pontja szerint minősülő hivatali visszaélés bűntettében, III.rendű vádlott neve III. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak bűnösségének felbujtóként, folytatólagosan elkövetett, a Btk. 305. §
6. c)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében való megállapítását, dr. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának súlyosítását, velük szemben közügyektől eltiltás alkalmazását, valamint a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzését, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról történő rendelkezést, III.rendű vádlott neve III. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetés szabadságvesztés büntetésre súlyosítását, annak végrehajtása próbaidőre történő felfüggesztését, és végrehajtása esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározását, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezési nyilvános ülésen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az átiratban foglaltakat mindenben fenntartotta. Dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője a másodfokú eljárásban a fellebbezését részletesen írásban indokolta és az első fokú eljárásban bejelentett fellebbezését azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a 160 rb., a Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette alól elsődlegesen az I. r. vádlott bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentését, harmadlagosan a kiszabott büntetés enyhítését és az állatorvosi foglalkozástól eltiltás mellőzését indítványozta. Álláspontja szerint a törvényszék nem tévedett, amikor megállapította, hogy a hivatali visszaélés tényállását tettesként kizárólag hivatalos személy követheti el, és dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott nem hivatalos személyként látta el a vádiratban szereplő tevékenység neve kapcsolattartói tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy az I. r. vádlott vádlott-társai tisztában voltak azzal, hogy tevékenység neve kapcsolattartó lényegében bárki lehet, akit erre a feladatra kijelölnek és tevékenységének nem feltétele az állatorvosi végzettség. Erre figyelemmel fel sem merülhetett az, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott azt a látszatot keltette, hogy tevékenység neve-felelős tevékenysége során hivatalos személyi minőségben jár el. Mellékletként tenyészet igazoló lapot csatolt, amelyből álláspontja szerint megállapítható, hogy a gádorosi „kft neve1 Kft." tevékenység neve felelős kapcsolattartója tanú neve1 volt, aki nem rendelkezett állatorvosi végzettséggel. A 160 rb. közokirat-hamisítás bűntettének vádja alól való felmentésre irányuló indítványa körében, arra hivatkozott, hogy a rendszeres ikerelléseket az tevékenység neve rögzítette. Az I. r. vádlott eleget tett minden olyan törvényben meghatározott jelentési kötelezettségének, amelyből a hatóság, amely jogosult volt felülvizsgálni az tevékenység neve bejelentéseket, levonhatott volna olyan következtetéseket, amely alapján vizsgálat elrendelése válhatott szükségessé. Ilyen vizsgálat lefolytatását a hatóság nem találta indokoltnak, így az tevékenység neve kapcsolattartó állatorvosnak, dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak csak a DNS vizsgálat elvégeztetése maradt lehetőségként, amellyel kapcsolatosan az igazságügyi szakértő úgy foglalt állást, hogy azt a borjú tulajdonosának, a lejelentőnek a költségére lehetett volna elvégeztetni, és csak abban az esetben, ha ezt külön kéri. Ezen vizsgálatok hiányában az I. r. vádlott számára abban az esetben, ha a rendszeres ikerelléseket megkérdőjelezte volna, lehetőségként merül fel a feljelentés lehetősége, de adott esetre az I. r. vádlott számára a feljelentési kötelezettséget előíró rendelkezés nem létezik. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla az I. r. vádlottat az 5 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentő rendelkezést hagyja helyben, míg a 160 rb. közokirat-hamisítás bűntette alól az I. r. vádlottat elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában mentse fel. Miután álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az első fokú ítéletben azt rögzítette, hogy dr. I.rendű vádlott neve az tevékenység neve-felelősi feladatokat állatorvosként látta el, és megbízatásának feltétele volt az állatorvosi végzettség, erre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla az I. r. vádlottat az állatorvosi foglalkozástól eltiltó rendelkezést mellőzze. Az I. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen az írásbeli fellebbezés indokolásában foglaltakat fenntartotta, további tenyészeti igazoló lapokat csatolt, amelyek szerint az azon szereplő tenyészetekben az tevékenység neve kapcsolattartó nem állatorvos volt. II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak védője az első fokú eljárásban bejelentett fellebbezését a vádlottak felmentésére, illetve másodlagosan enyhítésre vonatkozóan is fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott nem rendelkezett tevékenység neve kóddal, így nem is követhette el a bűncselekményeket, dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vallomásával szemben őt nem fenyegette meg, és nem bírta rá valótlan okirat kiállítására. Kizárólag élettársa, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott rendelkezett tevékenység neve kóddal 2011. július 15. napja után. Ha születtek borjak, azt bejelentették az tevékenység neve rendszerbe, ha késve történt az meg, az abból adódott, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott késve érkezett ki hozzájuk. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott egybehangzó vallomást tett a II. r. vádlottal avonatkozásban is, hogy egyikőjük sem bírta rá dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat valótlan tartalmú okirat kiállítására. Csatlakozott az I. r. vádlott védőjének a hivatalos személyi minőségével kapcsolatos előadásához. Erre figyelemmel elsődlegesen mindkét vádlott teljes körű felmentését, másodlagosan a büntetések enyhítését, II. r. vádlott kiskorú gyermekek tartására irányuló kötelezettségére, a III. r. vádlott bűnsegédi magatartására, illetve a II. r. vádlott pszichés állapotára figyelemmel a büntetések enyhítését indítványozta. IV.rendű vádlott neve IV. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak védője - a felmentésre irányuló fellebbezéseket visszavonva -, azzal a módosítással tartotta fenn az első fokú eljárásban bejelentett fellebbezését hogy a Btk. 33. §

(4)bekezdésének figyelembe vételével - szabadságvesztés helyett pénzbüntetés, vagy közérdekű munka kiszabására tett indítványt. Nyomatékos enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni a IV. és V. r. vádlott esetében a büntetlen előéletüket, az elévülési időt kétszeresen meghaladó időmúlást, a IV. r. vádlott vagyoni körülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változást, míg az V. r. vádlott életkorát, korábbi kifogástalan életvitelét, továbbá súlyos betegségét. A VI. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen az elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért bejelentett védelmi fellebbezést változatlanul fenntartotta. Indokolásul csatlakozott az I. r. vádlott védőjének perbeszédéhez. Másodlagosan, figyelemmel a jelentős időmúlásra, a VI. r. vádlott büntetlen előéletére és a cselekmény elkövetése óta tanúsított jogkövető magatartására, a kiszabott pénzbüntetés enyhítését indítványozta. VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak védője figyelemmel a vádlottak beismerő vallomására, a bűncselekmény elkövetése óta eltelt jelentős időre és büntetlen előéletükre, valamint arra, hogy a mindkét vádlott kiskorú gyermekek eltartásáról gondoskodik, a kiszabott pénzbüntetések enyhítését indítványozta. A fellebbezési nyilvános ülésen dr. I.rendű vádlott neve I. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., VI.rendű vádlott neve VI r., VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak csatlakoztak a védőik által előadottakhoz. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezéseket alaptalannak ítélte. A Be. 348. §

(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a tárgyalást. A törvényszék tényállás-felderítési feladatának is eleget tett, és helyes indokolással utasította el a II., III.. és IV. r. vádlottak, valamint a II. és III. r. vádlottak védői által előterjesztett további bizonyítási indítványokat. További bizonyítás felvételének nem volt alapja. Az elsőfokú bíróság a beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességében vizsgálat alá vette, és azok mérlegelésének eredményéről számot adott. Részletes indokát adta annak, hogy az I., II., III., IV., V., VI. r. vádlottak tagadó vallomásával szemben a tényállást miért VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak ténybeli beismerő vallomásai, dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott részbeni beismerő vallomása, dr. szakértő neve1 mezőgazdasági igazságügyi szakértő, dr. szakértő neve2, dr. szakértő neve3, szakértő neve4 igazságügyi szakértő szakvéleménye, a 2.,

1. és 4.számú tanúk vallomásai, továbbá a nagyszámú szarvasmarha tenyésztő tanú vallomása alapján állapította meg. Részletes bizonyítást folytatott le arra nézve a közokirat-hamisítási bűncselekmények vonatkozásában. Ennek körében figyelembe vette az I. r. vádlott azon részbeni beismerését, hogy már
2. év közepén sejtette, hogy nem legális az, amit II.rendű vádlott neve II. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak tesznek, hiszen azt adták elő számára, hogy a náluk lévő néhány napos borjakat az előző tulajdonosuk nem akarta fülszámoztatni, ezért volt szükség arra, hogy utólag rendeljen ezen a borjaknak krotáliát.. Bár tudta, hogy a korábbi bejelentések nem voltak valósak, mégis bejelentette az adatokat az tevékenység neve nyilvántartó rendszerbe, emiatt azzal fenyegették II.rendű vádlott neve II. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak, hogy feljelentik. Ezt összevetve az első fokú ítélet 28-
3. oldalán részletesen rögzített adatokkal, dátumokkal, bejelentési időpontokkal, az ikerellések számával, gyakoriságával arra vont le következtetést, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tudott arról, hogy ismeretlen eredetű borjak magyar származásának igazolásában vesz részt valótlan adatok tevékenység neve adatbázisba történő bejelentésével. Ennek körében kiemelten vizsgálta, hogy számos ikerellésből származónak bejelentett borjú vonatkozásában az tevékenység neve rendszerbe történő bejelentésre eltérő időpontokban, a születési időként megjelöltekhez képest jóval később került sor, továbbá azt is, hogy a bejelentések időpontja igazodott az értékesítések időpontjához. A törvényszék az első fokú ítélet 13.-
4. oldalain lévő táblázatban rögzített 160 esettel kapcsolatban részletesen indokolta, hogy milyen körülmények cáfolták azt, hogy a tenyészetekben született borjú került az tevékenység neve nyilvántartásba bejelentésre, és azt állapította meg, hogy az eladóként feltüntetett személyeknek több esetben nem is volt tehenük, vagy az általuk eladott állat nem is volt vemhes, különösen nem előrehaladott vemhes állapotú, ezért az ikerszülések megtörténte kizárt volt. Ugyanígy kizárt ugyanazon anyaállat szokásosnál rövidebb vemhességi idő utáni, illetve a meddő tehenek ikerszülése is. Az igazságügyi mezőgazdasági szakértő szakvéleménye is kizárta az ikerellés, illetve a koraszülés ilyen mérvű gyakoriságát, miután az országos átlagban 2-4%-ban előforduló ikerellésekkel szemben elkövetés helyeon több mint 78% volt a tényállásbeli időszakban az ikerellés. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta és részletesen számot adott arról, hogy mennyiben és milyen bizonyítékokat fogadott el, illetőleg milyen tényekből következtetett a vádlottak bűnösségére. Okfejtése logikus volt és mindenben megfelelt az iratokban rögzítetteknek. A bizonyítékok értékelése és az alapján a bizonyítás eredményének, a tényállásnak a megállapítása az elsőfokú bíróság feladata [Be.
5. §

(3)bekezdése]. Az iratszerű és logikus érveléssel elfogadott bizonyítékokra alapított tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére nem kerülhetett sor [Be. 352. §

(3)bekezdés], így a bizonyítékok újramérlegelésén keresztül a tényállást támadó és a közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentést célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. Az elsőfokú bíróság a Be. 168. §

(1)bekezdésében foglaltak ellenére mérlegelési körébe vonta az első fokú ítélet

1. oldal
2. bekezdésében írtak szerint a nyomozati iratok
3. lapszáma alatti rendőri jelentésben foglaltak elkövetés helyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke és a gádorosi kft neve1 Kft. ügyvezetőjének nyilatkozatát tartalmazó jelentésnek ezen nyilatkozatokat rögzítő részét is. Miután a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján a gyanúsított és a tanú kihallgatásáról jelentés nem készíthető, ezért az ítélőtábla a Be. 78. §

(4)bekezdés

1. fordulatában foglaltakra figyelemmel a jelentésnek a fenti nyilatkozatokat tartalmazó részét a bizonyítékok köréből kirekesztette. Ettől eltekintve azonban az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének eleget téve logikus, és az iratoknak megfeleltethető részletes magyarázatát adta annak, hogy a tényállást mire alapozta. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel mindössze azzal helyesbítette, hogy jogi indokolásba utalta a 13. oldal

(4)bekezdésében írt azon megállapítást, hogy III.rendű vádlott neve III. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak azzal, hogy II.rendű vádlott neve II. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak rendelkezésére bocsátották tenyészet-kódjukat, illetve beleegyeztek az eredetigazolás nélküli borjak valótlan adatokkal tenyészet-kódjukkal történő regisztrációjába, ezen magatartásukkal szándékosan segítséget nyújtottak a II. és IV.r., valamint I. r. vádlottnak a hamis adatok közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. Ezen helyesbítés azért vált szükségessé, mivel az elkövető tudattartalmát érintő, jogi fogalmak formájában megjelenő következtetések a jogi értékelés körébe tartoznak, és nem ténymegállapítások (BH

1. 167.). Egyebekben az első fokú ítélet tényállása helyes és hiánytalan és a fenti helyesbítéssel együtt a másodfokú eljárásban a felülbírálat alapját képezte. A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére a közokirat-hamisítási bűncselekmények vonatkozásában. Helyesen állapította meg az irányadó ítéleti tényállás alapján az elsőfokú bíróság, hogy II.rendű vádlott neve II. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., VI.rendű vádlott neve VI. r., VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak annak érdekében, hogy az ismeretlen körülmények között a tenyészetbe került borjak számára marhalevelet és füljelzőt szerezzenek, a borjak eredetének igazolása érdekében rábírták dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat arra, hogy olyan borjakat jelentsen be az tevékenység neve nyilvántartásba, amelyekről tudta, hogy azok nem a megjelölt anyától származnak. Azt is helyesen állapította meg, hogy III.rendű vádlott neve III. r. és V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak tisztában voltak azzal, hogy az állatokkal kapcsolatos export tevékenységet, illetve az állatok adásvételét II.rendű vádlott neve II. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlottak az ő tenyészkódjukon folytatták, és az ismeretlen körülmények között a tenyészetbe került borjak eredetének hivatalossá tétele érdekében az ő tenyészkódjuk rendelkezésre bocsátásával szándékosan segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az tevékenység neve adatbázisba valótlan adatok kerüljenek bejegyzésre. A közokirat-hamisítás bűntettének jogi minősítése helyes. Helytállóan állapította meg jogi indokolásában az elsőfokú bíróság, hogy ún. intellektuális közokirat-hamisítás valósult meg, miután dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott közreműködött abban, hogy a Megyei Állategészségügyi Hatóság valótlan tartalmú marhaleveleket állított ki, és az tevékenység neve felelősön keresztül azok visszajutottak a tenyésztőhöz. A tenyészetből kikerült szarvasmarha igazolólapjának ellenőrző szelvényét és a tenyészetbe bekerülő szarvasmarha ellenőrzőszelvény nélküli igazoló lapját az tevékenység neve-felelős továbbítja a központnak, amelyből az következik, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott tudott arról, hogy az adott személy tenyészetébe milyen anyaállatok kerültek, hiszen ő töltötte ki az igazolólapot, amelyet az országos adatbázisba küldött meg, és a tenyészetből külföldre szállított állat igazolólapja is rajta keresztül került az országos adatbázisba. Így a tényállásban írt 160 esetben hamis adat bejegyzésére és ennek nyomán valótlan tartalmú marhalevél kiállítására került sor. Helytállóan foglalt állást a törvényszék abban is, hogy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában a közokirat-hamisítás bűntettének rendbelisége részben a III.rendű vádlott neve III. r. vádlott tenyészetéhez kapcsolódóan bejelentett valótlan adatok, részben pedig V.rendű vádlott neve V. r. és IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott cselekvőségével összefüggő, a kft neve2 és kft neve3 Kft. részére értékesített borjak vonatkozásában megállapított valótlan bejelentésekhez igazodott. A közokirat fogalmát illetően helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartás valamint a 99/
2. (XI. 5.) FVM rendelet vonatkozó rendelkezéseire. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályban lévő büntető anyagi jogi rendelkezések közül az elbíráláskor hatályos
3. évi C. törvény tesz lehetővé kedvezőbb elbírálást a vádlottak számára az azonos büntetési tételkeretre, a feltételes szabadságra bocsátásra és a pénzbüntetés egynapi tételének alacsonyabb minimum összegére figyelemmel. Ami a vádlottak terhére a felmentő rendelkezések miatt, a hivatali visszaélés bűntettében való bűnösség megállapítását célzó ügyészi fellebbezést illeti, az ítélőtábla nem találta alaposnak az ügyészi fellebbezést, és mindenben osztotta az első fokú ítélet 71-
4. oldalain a törvényszék által kifejtetteket. Ennek lényege, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott az tevékenység neve-felelősi feladatkörét kapcsolattartó állatorvosként nem a kormánytisztviselői/köztisztviselői szolgálati jogviszonya keretében látta el, hanem mint magánállatorvos. Az I. r. vádlott vádiratban körülírt, a nyilvántartások kezelésével összefüggő munkaköri feladata azt jelentette, hogy mint hatósági állatorvos az akkor általa felügyelt állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó létesítményekben, így pld. a kft neve4 Kft. nagyszénási vágóhídján, illetve a kölcsönös megfeleltetés keretében, valamint az ellenőrzés neve ellenőrzés keretében ellenőrizte a létesítményt vagy az állattartót, amely feladatkörei függetlenek voltak az tevékenység neve-felelősi megbízatásától. Az tevékenység neve- felelősi tevékenységéért a Megyei Állategészségügyi Hatóságtól nem részesült külön díjazásban, ezen tevékenysége ellentételezését nem tartalmazta a köztisztviselői/kormánytisztviselői illetménye, és a feladat ellátásáért mint magánállatorvos az állattartóktól szolgáltatási díjra tarthatott igényt. Az I. r. vádlott védőjének álláspontját elfogadva jutott arra a helyes következtetésre a törvényszék, hogy az tevékenység neve-felelős nem feltétlenül állatorvos kell hogy legyen, hiszen önálló tenyészetként nyilvántartott tenyészetben maga az állattartó, vagy megbízottja is elláthatja az tevékenység neve-ral kapcsolatos feladatokat. Ez felel meg a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/
5. (X. 18.) FVM rendelet
6. §
7. pontjában írtaknak, amely szerint a megyei körzetekbe sorolt tenyészetekben a megyei állategészségügyi hatóság által kijelölt körzeti kapcsolattartó állatorvos, önálló tenyészetekben az állattartó, vagy megbízottja lehet. Azt is kétséget kizáróan tisztázta a törvényszék, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a tényállásbeli időben nem töltött be tevékenység neve-koordinátori feladatokat, mivel az tevékenység neve-felelőstől eltérően az tevékenység neve-koordinátor az illetékes megyei állategészségügyi hatóság által kijelölt hatósági állatorvos volt, amely kizárólag hatósági állatorvosként betölthető hivatali pozíció. Az tevékenység neve-koordinátor feladata, hogy irányítsa és ellenőrizze az adott megyében az tevékenység neve működését. Nem osztotta tehát az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában kifejtett azon álláspontot, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a vádlott-társai rábírására a nem hivatali körbe eső tevékenység neve-felelős tevékenysége során azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyi minőségben mint jogosult (hatósági) állatorvos járt el, és ezzel jogtalan előnyt biztosított. Ennek ugyanis nincs az irányadó tényállásban megállapított alapja. Mint ahogy a törvényszék is utalt arra, a hivatali visszaélés alanya tettesként kizárólag hivatalos személy lehet. A hivatalos személy a Btk.
8. §

(1)bekezdés 11. pont

1. k)pontja szerint a fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. Amennyiben a hivatalos személy nem a hivatali helyzetével összefüggésben követi el a bűncselekményt, úgy nem vonható felelősségre hivatali bűncselekmény miatt. Így nem állapítható meg a felelőssége a hivatali helyzettel egyéb módon visszaélve elkövetett hivatali visszaélés bűntettében sem [Btk. 305. §
2. c)pont]. A fentiekre figyelemmel dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 5 rb. folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt, II.rendű vádlott neve II. r. vádlott 2 rb. felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt, IV.rendű vádlott neve IV. r. vádlott felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt, V.rendű vádlott neve V. r vádlott felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt, VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt, VII.rendű vádlott neve VII. r. vádlott felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlott felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól történt felmentése törvényes és megalapozott volt. A felmentő rendelkezések jogszabályi alapja azonban helyesen az elkövetéskor hatályban volt 1978. évi IV. törvény 225. §-a. A Btk. 2. §

(1)bekezdése, illetve az

1. évi IV. törvény
2. §-a alapján is a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni, és ez alól kivétel kizárólag az az eset, amikor az elkövetésekor bűncselekménynek minősülő cselekmény az elbírálásakor már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádlottak vád szerinti ezen cselekményei már az elkövetésükkör nem voltak bűncselekmények, ezért az azok alóli felmentő rendelkezés kizárólag az elkövetéskor hatályban volt
3. évi IV. törvény alapján hozható meg. Az elsőfokú bíróság a vádlottak terhére rótt bűncselekményeket törvényesen minősítette. Ami az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bűnösségi körülményeket illeti, mellőzte az ítélőtábla az enyhítő körülmények köréből dr. I.rendű vádlott neve I. r., VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak esetében a részbeni ténybeli beismerő vallomásukat, mivel az a bűnösségükre nem terjedt ki. Igaz, a Kúria
4. Büntető Kollégiumi véleményének II.
5. pontja szerint a részbeni beismerés is enyhítő körülmény lehet lehet amelynek nagyobb a nyomatéka, ha az felderítő jellegű; s ilyen esetben a cselekmény egészére kiterjedő beismerésnek a bűnösség részbeni tagadása mellett is enyhítő hatása van. Az említett vádlottak beismerésének köre és mélysége azonban nem érte el azt a fokot, hogy azt enyhítő körülményként lehetne figyelembe venni. Mellőzte ugyanakkor a súlyosító körülmények közül dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében azt a körülményt, hogy a tényállásbeli időben hatósági állatorvosi minősége is ismert lehetett a vádlottak előtt, miután a felmentő rendelkezés alapjául éppen az szolgált, hogy az I. r. vádlott nem hivatalos személyként látta el az tevékenység neve-felelősi feladatait. Az alkalmazandó büntetési tételkeret - a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel - 3 hónaptól 4 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés. Az elsőfokú bíróság a büntetések kiszabásakor tekintettel volt az időmúlásra, az enyhítő és súlyosító körülményekre és a vádlottak közötti belső arányosság követelményére is. Minderre figyelemmel törvényes nemű és arányos mértékű büntetéseket szabott ki, amelyeknek a lényeges enyhítésére, de a lényeges súlyosítására sem talált okot a másodfokú bíróság. Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját abban is, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak esetén a büntetés célja a tényleges szabadságelvonás nélkül is elérhető, ezért nem tévedett, amikor a szabadságvesztés büntetések végrehajtását a Btk.
6. §

(1)és

(2)bekezdései alapján próbaidőre felfüggesztette. Ezen vádlottak esetén az ítélőtábla vizsgálta, hogy az Alkotmánybíróság 8/

1. (IV. 17.) AB határozatában foglaltak alapján lehetőség van-e az előzetes bírósági mentesítésükre, és úgy ítélte meg, hogy a bűncselekmények többszörös halmazatára és jellegére tekintettel az előzetes mentesítésre nem érdemesek [Btk.
2. §

(1)bekezdés]. Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját abban is, hogy IV.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a bíróság próbaidő alatt ítélte el, ezért a próbára bocsátást a törvénynek megfelelően szüntette meg, és vele szemben a bűnösségével, valamint a próbára bocsátással érintett bűncselekmények miatti arányos halmazati büntetést szabott ki azzal, hogy a rendelkezés alapjául szolgáló jogszabályhelyet a törvényszék helytelenül határozta meg, az helyesen a Btk. 66. §

(1)bekezdés a) pontja. Helyesen alkalmazott az elsőfokú bíróság dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben foglalkozástól eltiltást. A 119/

1. (X. 18.) FVM rendelet
2. §
3. pontja rögzíti, hogy az tevékenység neve-felelős a tenyészetekben az állatok jelölésének végrehajtásáért és a számára előírt tevékenység neve feladatok ellátásáért felelős személy. A megyei körzetekbe sorolt tenyészetekben a megyei állategészségügyi hatóság által kijelölt körzeti kapcsolattartó állatorvos, önálló tenyészetekben az állattartó vagy megbízottja. Dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott magánállatorvosként került kapcsolatba a tenyésztőkkel, ezen foglalkozása miatt, illetve azzal összefüggésben és az ilyen tevékenysége során, azaz a foglalkozásának a felhasználásával követte el a bűncselekményeket. Arra tekintettel, hogy dr. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott hosszú időszakon keresztül, sok esetben követte el a bűncselekményeket, az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a foglalkozástól eltiltás nem mellőzhető, a büntetési célok érdekében annak alkalmazása szükséges. A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezései törvényesek, amelyre figyelemmel azokat az ítélőtábla a Be.
4. §

(1)bekezdésének megfelelően helybenhagyta azzal, hogy a Btk. 6. §

(1)bekezdése és a 81. §

(1)bekezdése értelmében VII.rendű vádlott neve VII. r. és VIII.rendű vádlott neve VIII. r. vádlottak pénzbüntetését is halmazati büntetésként kiszabottnak tekintette. A felmentő rendelkezések jogszabályi alapját a fentiekben már részletezettek szerint helyesbítette. A másodfokú eljárásban eredménytelenül fellebbezett váltottakat a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a kirendelt védők díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére. A végzés elleni fellebbezési jog kizárása a Be.

1. §-án alapul. Szeged,
2. március
3. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Halász Edina előadó bíró . Nagy Erzsébet bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.380/2017/
4. számú végzése és a Gyulai Törvényszék 14.B.372/2014/
5. számú ítélete a mai napon jogerős, és - dr. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r. vádlottak vonatkozásában fel nem függesztett részében - végrehajtható. Szeged,
6. március
7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke