Pf.21367/2017/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.367/2017/3-II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Kovátsits László) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű felperes és dr. II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű felperesnek - a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Palatics Edit) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű alperes és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen sajtóhelyreigazítás megállapítása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék

1. szeptember
2. napján meghozott 64.P.22.871/2017/
3. számú ítélete ellen a felperesek részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, az alperesek részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az elsőfokú bíróság által megállapított helyen és módon, az alábbi közlemény közzétételére kötelezi az I. rendű alperest: „Helyreigazítás: A
6. május 29-i »...« című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy ... a 2014-es évben a parkolási díjakat tekintve 21,83 millió forint nyereséggel kellett, hogy beérje. A valóságban a parkolási közszolgáltatásból eredően az önkormányzat 2014-ben 957.398.000 forint bevételből 894.358.000 forint kiadás mellett 63.040.000 forint eredményt ért el. Valótlanul állítottuk azt is, hogy a ... több, mint tizenháromszor nagyobb nyereséget termelt, mint a .... Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a 2016-os zárszámadás számai alapján a parkolásból származó tevékenység eredményét 0-ra, vagy az alá vitte a jelenlegi rendszer. A valóságban a ...i Önkormányzat a 2016-os év zárszámadási adatai szerint a parkolással kapcsolatos bevételeiből 298.326.000 forint eredményt ért el." Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. Kötelezi a I. és II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a II. rendű alperesnek egyetemlegesen 15.000 (tizenötezer) forint+ áfa együttes első- és másodfokú perköltséget. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 28.000 (huszonnyolcezer) forint le nem rótt együttes kereseti és fellebbezési illetéket. A le nem rótt 56.000 (ötvenhatezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az I. rendű felperes törvényes képviselője a II. rendű felperes. Továbbá az adásvételi szerződéssel összefüggésben azt, hogy az adásvételi szerződést követően a tulajdonosi összetétel megváltozott oly módon, hogy 2016 márciusától taggá vált a ... Kft., mely társaság offshore cégek tulajdonában állt és ügyvezetője ugyanaz a személy volt, mint az ingatlant megvásároló ... Zrt.-nek. Tényként állapította meg azt is, hogy a főépítész előterjesztésében jelentette be, hogy az ... szám alatti ingatlan új tulajdonosa vállalta, hogy finanszírozza az új kerületi építési szabályzatot és javasolta településrendezési szerződés megkötését. A parkolási bevételekkel összefüggésben rögzítette, hogy a ...i Önkormányzat tulajdonában lévő, az egyes kerületek területén található várakozóhelyeket a kerületi társaságok üzemeltetik, és a ...i Önkormányzat ebből eredő bevételeit kerületekre lebontva rendszeresen közzéteszi. Megállapította, hogy az I. rendű felperesnek a várakozóhelyek üzemeltetése kapcsán a kiadásai és bevételei a zárszámadások alapján a következőképpen alakultak: 2016-os évre 808.893.000 forint kiadás, 1.107.219 forint bevétel, 298.326.000 forint eredmény; 2015-ös évre nézve 844.760.000 forint kiadás, 994.410.000 forint bevétel, 149.650.000 forint eredmény; 2014-es évre 894.358.000 forint kiadás, 957.398.000 forint bevétel, 63.040.000 forint eredmény; 2010-re nézve 225.819.000 forint kiadás, 213.890.000 forint bevételt és 11.929.000 forint negatív eredmény. Megállapította, hogy a 2010-es évi bevétel az eltérő üzemeltetési struktúra miatt tekinthető nyereségnek, mivel ezzel szemben csak a parkolóórák átvétele és a törzstőke került kiadásként beállításra, mely nyilvánvalóan nem rendes éves kiadás. A felperesi zárszámadásokban szereplő költség nem tartalmazza a parkolási közszolgáltatásokhoz kapcsolódó front office, azaz az ügyfélszolgálattal kapcsolatos személyi és tárgyi kiadásokat és az ún. back office, azaz a könyvelés, követelés behajtással kapcsolatos költségek egy jelentős részét, mivel előbbit teljes egészében, utóbbit részben a vagyonkezelő látja el, így ezek a költségek az ő kiadásaiként jelentkeznek. A ... Kft.-t
7. január
8. napjától 9.080 forint szolgáltatói díj illette meg havonta várakozóhelyenként. Az ... területén a parkolóhelyek üzemeltetését végző ... Kft. 2015-ös évben 7228 db automatát üzemeltetett, költségei ügyfélszolgálati tevékenység, parkolóőri szolgáltatás, IT és műszaki üzemeltetési költség, útburkolati jel festés címen összesen 333.339.000 forintot tettek ki.
9. évre vonatkozóan a zárszámadás adatai alapján megállapítható, hogy az éves bruttó nyereség 63.040.000 forint nem érte el a kerékbilincs levételből származó nettó bevételt (63.480.000 forint). A 2014-es évre tehát igaz az az állítás, mely szerint a parkolási közszolgáltatásból elért nyereség elfogyott. 2015-ben az I. rendű felperes területén 5250 darab várakozóhely üzemelt
10. október 1-jétől pedig 8424 darab várakozóhely. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperes által szerkesztett ....hu internetes hírportálon
11. május 29-én "..." címmel jelent meg médiatartalom. A cikk első része egy önkormányzati ingatlan értékesítésével, illetve a vevő tulajdonosi hátterével, az építési szabályok módosulásával foglalkozott. Egyebek között arról számolt be, hogy miként jutott 2016-ban három különösen értékes ...i ingatlanhoz egy ... vezetésű offshore tulajdonú cég. A cikk foglalkozott az önkormányzati parkolási rendszer átalakításával is. A parkolással összefüggően két folyamatról számolt be. Egyrészt arról, hogy
12. után a parkolás teljes átalakítása közben a cégek és alvállalkozók bonyolult hálójával az önkormányzat egyre átláthatatlanabbá tette a rendszert. A másik pedig az, hogy miközben nőttek a parkolási díjak kibővült a fizetős övezet, aközben csökkent az önkormányzati nyereség, míg végül szinte teljesen elfogyott. Beszámolt a volt polgármester nyilatkozatáról akként, hogy míg 2010-ben 214 milliós nyereséget hozó tevékenység volt, ezt 2014-re 55 milliós veszteségbe fordította a mostani önkormányzati vezetés, amit az azóta bevezetett kerékbilincselés 76 milliós bevétele éppen hogy kiegyenlít. Ebből azt a következtetést vonta le a cikk, hogy négy év alatt töredékére olvadt egy, a kerület számára nagyon fontos bevételi forrás. Tájékoztatott a szerző, hogy az alvállalkozók igénybevételét azzal indokolták, hogy a jogszabályok a következő évre kötelezően előírják az automaták lecserélését, ami 500 milliót meghaladó költséggel járt volna. Az önkormányzat azt várta el, hogy ezt az alvállalkozó fizesse ki, a nyertes cégek által létrehozott projektcégnek azonban az 500 milliós automata cseréjét végül nem kellett végrehajtania. A cikk „Triplaáron dolgoznak" cím alatt egy albekezdésben foglalkozott azzal, hogy amíg 2014-ben ... 295,34 millió forint nyereséget könyvelhetett el a parkolási díjakból, addig ... ugyanebben az évben 21,83 millió nyereséggel kellett, hogy beérje. A ... több, mint tizenháromszor nagyobb nyereséget termelt, mint a .... Beszámolt arról, hogy nem könnyű kibogozni, hogy mennyi a bevétele és mennyi a kiadása a kerületi parkolási társaságoknak, a valós adataikat vagy elrejtik, vagy nem is közlik a honlapjukon. A ... azonban annyira kirívóan alulteljesít ezen a téren, hogy az utóbbi években több volt és jelenlegi politikus és hivatalnok is beleásta magát az átláthatatlan rendszerbe. Arról számolt be, hogy a volt polgármester számításai szerint már 2011-ben, tehát egy éve a nagy átszervezés után, 214 millióról 128 millióra csökkent az önkormányzat parkolásból származó nyeresége, 86 milliót pedig elnyelt az egyre átláthatatlanabb hálózat. A nyereség 2012-ben tovább csökkent 126 millióra, 2013-ban 108 millió, 2014-ben pedig egy nagy ugrással már csak 21 milliót könyvelhetett el a kerület. Ezt megerősíti a napi.hu 2014-es összehasonlító táblázata is. A szerző ezt követően arról tájékoztatott, hogy ha a legutóbbi 2016-os zárszámadás számait tüzetesen átnézzük, akkor azt látjuk, hogy a 2010-es 214 milliós bevételt hozó tevékenység eredményét nullára - vagy az alá - vitte le a jelenlegi rendszer. A most kimutatható eredmény az azóta bevezetett kerékbilincselésből, területnövelésből származik. A cikk szerint ezek a számok takarják el a kerületi közösséget ért veszteséget. Ezt követően arról szól a cikk, hogy a kiadások is növekedtek olyannyira, hogy mostanra egy parkolóhelyért a ...ben kétszer vagy háromszor annyi pénzt számolnak fel, mint az ...i parkolási társaságnál, ami mégis csak turisztikailag és egyéb szempontból is speciális területe Budapestnek. Egy ellenzéki politikai párt képviselője Facebook-oldalán közzétett adatokat ismertetve közli, hogy az ...i parkolóhelyek működtetési költsége havi 3843 forint parkolóhelyenként, a ...i parkolóhelyek működtetési költsége, havi 9127 forint parkolóhelyenként, a ...ben a megbízott parkolótársaság majdnem háromszor annyi havi díjat számol fel parkolóhelyenként, mint mondjuk az ... parkolását intéző társaság. Végül azzal zárja a parkolással foglalkozó részt, hogy a kerületi "kincstárnok" a rendszert és a parkolási pénzek elolvadását úgy értékelte, hogy jól működik a kerületben a parkolás, eredményes pénzügyileg is az önkormányzat szempontjából, bár nem ez a feladata a parkolási rendszereknek, ehhez képest semmi nem tűnt el. A felperes az I. rendű alperestől helyreigazító közlemény közzétételét kérte. Az I. rendű alperes a kérelmet nem teljesítette. A felperes keresetében a helyreigazítási közlemény közzétételére kérte kötelezni az I. rendű alperest az alábbiak szerint: 1a) "Valótlanul állítottuk, hogy a vagyonkezelő és az önkormányzat a nagy értékű telkeket átláthatatlan hátterű üzleti köröknek adta el. 2a), 2b) Azt a való tény, hogy az építkezéssel kapcsolatos szabályozást tartalmazó önkormányzati rendeletet - annak módosításával - összhangba kell hozni az országos szabályozást tartalmazó kormányrendelettel, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy a ...i Önkormányzat rendelete úgy került módosításra, hogy kiszolgálja az ingatlanbefektetők érdekeit. 3a) Valótlanul állítottuk, hogy miközben a kerületben nőttek a parkolási díjak, aközben csökkent az önkormányzati nyereség, míg végül szinte teljesen el is fogyott. 4a) Valótlanul állítottuk, hogy töredékére olvadt egy, a kerület számára nagyon fontos bevételi forrás. 5a) Valótlanul állítottuk, hogy az automaták lecserélése 500 millió forintot meghaladó költséggel járt volna. 6a) Valótlanul állítottunk, hogy ... a 2014-es években a parkolási díjakat tekintve 21,83 millió forintos nyereséggel kellett, hogy beérje. 6b) Valótlanul állítottuk, hogy a ... több mint tizenháromszor nagyobb nyereséget termelt a parkolási díjakból, mint a .... 7a) Valótlanul állítottuk, hogy a kerületi parkolási társaságok a valós adataikat vagy elrejtik, vagy nem is közlik honlapjukon. 8a) Valótlanul állítottuk, hogy a 2016-os zárszámadás számait átnézve azt látjuk, hogy a 2010-es 214 milliós bevételt hozó - parkolásból származó - tevékenység eredményét 0-ra vagy az alá vitte le a jelenlegi rendszer. 9a) Valótlanul állítottuk, hogy egy parkolóhelyért a ...ben kétszer vagy háromszor annyi pénzt számolnak fel, mint az ...i parkolási társaságnál. Részletezte, hogy ezzel szemben melyek a valós tények, amelyeknek közlését szintén kérte. Valós tényként az alábbiak közzétételét kérte: 1a) Az ingatlan értékesítésre kiírt nyilvános pályázat nyertes ajánlattevőjével, a ... Kft.-vel (...) történő adásvételi szerződés megkötéséről, és az ingatlan tulajdonjogának nettó 451.181.102 forint (bruttó 573.000.000 forint) vételár ellenében e társaságra való átruházásáról ... Önkormányzata Képviselőtestülete - 19/
13. (I. 28.) számú határozata útján -
14. január 28-i ülésén döntött. A vevő magyarországi székhelyű gazdasági társaság, melynek tagjai az ügyletkötés időpontjában ... állampolgárságú magánszemélyek voltak. Az eladó tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa tehát megismerhető volt. A vevő tagjai ráadásul olyan állam állampolgárai voltak, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van (ld. az
15. évi XXX. törvényt a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén Kijevben,
16. május 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről). 2a), 2b) Az építési szabályok nemcsak az ... szám alatti épület esetében változtak meg a ...-...ban. "A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról, a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/
17. (XI. 8.) Korm. rendelet" átmeneti rendelkezései szerint a hatályos településrendezési eszközök
18. december 31-ig alkalmazhatók. Az önkormányzat ezen határidő lejárta előtt új KÉSZ-t (Kerületi Építési Szabályzat) alkotott ... -... területére, annak valamennyi - DÉSZ-szel (Duna-parti Építési Szabályzat) nem érintett - ingatlanára az új jogszabályi környezetnek megfelelően. 3a), 4a), 6a), 6b), 8a) A valóság az, hogy a kerület az elmúlt években folyamatosan dolgozott a parkolás-gazdálkodási rendszer eredményesebbé tételén. Ennek köszönhetően nem csökkentek, hanem nőttek a kerület bevételei a parkolás közszolgáltatásból az alábbiakban részletezettek szerint: Kiadás Bevétel Eredmény 2016 808.893 1.107.219 298.326 2015 844.760 994.410 149.650 2014 894.358 957.398 63.040 2013 841.016 948.879 107.863 e Ft 2012 2011 845.121 791.587 927.255 928.158 82.134 136.571 2010 225.819 213.890 -11.929 7a) A parkolás üzemeltetéssel kapcsolatos összes szerződés és adat nyilvános. Azokat az önkormányzat, illetve a parkolás-üzemeltető .... Zrt. honlapján közzétette. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Vitatták a II. rendű felperes perbeli legitimációját arra hivatkozva, hogy a közlések az I. rendű felperes tevékenységére vonatkoznak. Az
19. és
20. pont kapcsán arra hivatkoztak, hogy azok a felperes által sem kifogásolt tényeken alapuló okszerű következtetések, vélemények, amelyek körében helyreigazításnak nincs helye. A 3.,
21. és
22. pontok vonatkozásában figyelmen kívül hagyták az áfa bevételt. Előadták, hogy a szolgáltatási struktúra eltérő volt, a 214 milliós bevételhez, mint eredményéhez képest 2016-ra a nyereség a felére esett vissza, úgy, hogy közben 5250 db-ról 8424 db-ra nőtt a várakozóhelyek száma és az óradíjak is emelkedtek, és 52,644 millió forint származott kerékbilincs levételből mely 2010-ben még nem jelentkezhetett. Hivatkoztak arra, hogy a bérköltségek nem lelhetőek fel. Mindezek alapján valósnak tekinthetők a kifogásolt állítások. Az
23. pont kapcsán hivatkoztak a II. rendű felperes egy előterjesztésére, mely szerint a piacon nettó 2 millió forint egy automata, a kerületben pedig 175 db automata üzemel. A
24. pont vonatkozásában kifejtették, hogy tévedésből szerepelt a 2014-es év a 2013-as helyett. A 2013-as évben volt az I. rendű felperes esetén 21,83 millió, míg a ... területéről 295.339.772 forint a nyereség, az arányokra vonatkozó állítás igaz. A
25. pont kapcsán a felperesek kereshetőségi jogának hiányára hivatkoztak. E körben álláspontjuk szerint kizárólag a parkolási társaság léphetne fel, a ....hu honlap közérdekű adatok rovata alatt érdemi információ pedig nincs közzétéve. A
26. pont esetében előadták, hogy a cikk közlését megelőzően az ...ban működő ... Kft.-től igényelt kimutatás egy parkolóhelyre lebontott eredményét alapul véve számították ki a 3.843 forintot, melyhez képest nem vitatottan a 9.000 forintot meghaladó az I. rendű felperes területén a vállalkozó által felszámítható költség. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. rendű alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a www.....hu internetes portálon a
27. május 29-én közölt "Mint a Buddhához, úgy járult elé" című médiatartalom alatt az eredeti közzétételhez hasonló helyen, módon és terjedelemben az alábbi helyreigazító közleményt tegye közzé, legalább 30 napig, de mindaddig, amíg az eredeti cikk és hozzáférhető: "Helyreigazítás: Valótlanul állítottuk, hogy miközben a kerületben nőttek a parkolási díjak aközben csökkent az önkormányzati nyereség, míg végül szinte teljesen el is fogyott. Valótlanul állítottuk, hogy töredékére olvadt egy, a kerület számára nagyon fontos bevételi forrás. Valótlanul állítottuk, hogy ... a 2014-es évben a parkolási díjakat tekintve 21,83 millió forintos nyereséggel kellett, hogy beérje. Valótlanul állítottuk, hogy a ... több, mint tizenháromszor nagyobb nyereséget termelt parkolási díjakból, mint a .... Valótlanul állítottuk, hogy a 2016-os zárszámadás számait átnézve azt látjuk, hogy a 2010-es 214 milliós bevételt hozó - parkolásból származó - tevékenység eredményét nullára vagy az alá vitte le a jelenlegi rendszer. Valótlanul állítottuk, hogy egy parkolóhelyért a ...ben kétszer vagy háromszor annyi pénzt számolnak fel, mint az ...i parkolási társaságnál. A valóság a fentiekkel szemben az, hogy ... a parkolási közszolgáltatásból eredően a 2011-es évben 136.571.000 forint, a 2012-es évben 82.134.000 forint, a 2013-as évben 107.863.000 forint, a 2014es évben 63.040.000 forint, a 2015-ös évben 149.650.000 forint, a 2016-os évben pedig 298.326.000 forint nyereséget ért el." Fentieket meghaladóan a felperes kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek egyetemleges jogosultságuk alapján 15 nap alatt 10.000 forint + ÁFA perköltséget, valamint a II. rendű alperest kötelezte, hogy az adóhatóság külön felhívása alapján fizessen meg 24.000 forint illetéket a Magyar Állam javára, a fennmaradó 12.000 forintról megállapította, hogy az az állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az I. és II. rendű felperest a médiatartalom kifejezetten nevesíti, a II. rendű felperes polgármesterként köznapi és politikai értelemben is felelősséget visel az I. rendű felperes tevékenységéért. Mindkét felperes ezért kereshetőségi joggal rendelkezik a PK
28. számú állásfoglalásra is figyelemmel. Nincs ugyanakkor kereshetőségi joga egyik felperesnek sem a
29. pont vonatkozásában, mivel ez kifejezetten a parkolási társaságok adatközlésére vonatkozik. Hangsúlyozta, hogy a sajtó-helyreigazításnak kizárólag tények tekintetében lehet helye, így a bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kifogásolt állítások tényállításnak vagy véleménynyilvánításnak minősülnek. Részletesen indokolta álláspontját az egyes pontokban kifogásolt közlésekkel kapcsolatosan. Az
30. pont tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt „átláthatatlan üzleti körök" kifejezés vélemény. Attól, hogy a felperesek által hivatkozott hatályos jogszabály kifejezetten definiálja az átláthatóság kritériumát, a kifejezés használható véleményként. A felperesek a cég kapcsán közzétett tényállításokat (családi házba bejegyzett székhely, a külföldi tulajdonosok személye, főtevékenység mibenléte, a vételárhoz képest elhanyagolható üzleti eredmény) nem tették vitássá, amelyek alapján okszerűnek találta az alperesi következtetést. A
31. pontban kifogásoltak szintén a véleménynyilvánítás körébe tartoztak az elsőfokú bíróság megállapítása szerint. Azok megalapozottsága igazolást nyert, az új szabályozás kezdeményezője, kidolgozója is a vevő volt, a felperesek által sem vitatottan az új szabályozás kedvezőbb beruházási lehetőségeket teremtett. A cikkből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy kizárólag csak az érintett beruházó számára teremtett volna kedvezőbb helyzetet. Az
32. pont kapcsán a bizonyítást szükségtelennek találta, mivel a cikkben az ezen mértékben nevesített költség csak, mint hivatkozási alap jelent meg. A II. rendű felperesnek a
33. december 12-i előterjesztésében szerepelt nettó 2 millió forintos darab árat és 175 db automatát tekintve tett nyilatkozata alapján a további költségekre is figyelemmel nagyságrendileg nem túlzott a cikkben szereplő összeg. A 3., 4., 6.,
34. pont alattiakat tényállításként értékelte, amelyek tekintetében az alperesnek kellett bizonyítania. Mivel a felperesek valóságként kívánták közzétenni a várakozóhelyek üzemeltetéséből eredő eredmény alakulását, ezért a továbbiakban a 3., 4.,
35. pontok tekintetében a bizonyítás terhe a felpereseken volt. Az alpereseknek kellett azt bizonyítaniuk ezzel szemben, hogy 2014-ben, illetve 2013-ban a parkolási díjakból csak 21,83 millió forint nyereség származott, hogy a ... nyeresége 13szor nagyobb a parkolási díjból, továbbá hogy ...hoz képest két-, illetve háromszoros a parkolóhelyek működtetési költsége. A
36. és
37. pont tekintetében az alperesi bizonyítást részben eredményesnek találta, figyelemmel arra, hogy a 2014-es évi nyereség mértéke kizárólag abból a kerékbilincs bevételből származott, mely 2011-ig mint forrás még nem jelentkezett. A nyereség olvadását alátámasztja, hogy 2014-2012-es évek közül egyik év sem érte el a 2011-es évi mértéket, és a 2014-es és a 2012-es év is elmaradt a megelőző év eredményéhez képest. Megállapította, hogy első ízben 2015-ben fordult elő, hogy az aktuális nyereség nominálisan meghaladta a 2011-es évit. Ez azonban indokolása szerint a helyreigazítási kötelezettség alól nem mentesítette az I. rendű alperest. A cikk megjelenésekor ugyanis már nem volt valós az az állítás, hogy egy folyamatos csökkenés lenne, mely végeredményben a nyereség eltűnéséhez vezetett. Ez az állítás csak 2014-es évig valós, 2015-től a megjelenést megelőző két évben ez a folyamat megfordult és a nyereség nőni kezdett, még abban az esetben is, ha a kerékbilincsből eredő bevétellel nem számolunk. A felperesi oldal a zárszámadási adatokkal igazolta a bevétel és a nyereség alakulását, így a 3., 4.,
38. pont tekintetében a felperesi bizonyítás eredményre vezetett. A
39. pont esetében az alperesi számítás, alperesi bizonyítás eredménytelen volt, mivel kiderült, hogy a nyereségre vonatkozó számítás hibás adatokon alapult, nem az egyes önkormányzatok saját tulajdonú várakozóhelyei, hanem a területükön lévő fővárosi önkormányzat tulajdonában álló várakozóhelyek adatait vetette össze. Az alperesi cikk által közölt 21,84 millió forintra vonatkozó állítás kizárólag a ... i Önkormányzat tulajdonában lévő az I. rendű felperes területén található várakozóhelyek utáni nyereséget takarja. A megállapított 13-szoros különbség is ebben a relációban valós és nem az egyes önkormányzatok nyeresége vonatkozásában. A
40. pont tekintetében kifejtette a kereshetőségi jog hiányán túl azt is, hogy a felperesek e körben közzétenni kért közleménye hiányos és pontatlan volt. A felperesek nem nyilatkoztak arra, hogy pontosan milyen szerződések, milyen adatok, mikor és hol kerültek közzétételre a cikk megjelenését megelőzően. A
41. pont vonatkozásában arra a következtetésre jutott, hogy az alperes bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Az ... Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok ilyen összevetésre nem alkalmasak. Nem ismert például, hogy az egyes kerületekben a behajtással kapcsolatban felmerülő költségek (illetékek, végrehajtási költség, képviselettel felmerülő költségek) hol jelennek meg, az is kiderül az ... Kft. tájékoztatásából, hogy a parkolóőröket alvállalkozó foglalkoztatja, kizárólag a ... i Önkormányzat tulajdonában lévő várakozóhelyek üzemeltetése kapcsán felszámított költségeket vizsgálva ilyen eltérés nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy azonos értékű szolgáltatáshoz képest áll fenn az üzemeltetés tekintetében ekkora különbség, ez az összevetés csak az egyes üzemeltetési szerződések ismeretében tehető meg. Mindezek alapján a helyreigazításnak nagyobb részt helyt adva a közlemény szövegét oly módon határozta meg a PK
42. számú állásfoglalásra is tekintettel, hogy a 2011-2016 közötti zárszámadásban szereplő nyereségek feltüntetését írta elő, mivel ez az adatsor alkalmas leginkább az olvasók megfelelő tájékoztatására, és a cikk vizsgálatának a középpontjában is ez az adat állt. A pernyertesség, pervesztesség arányát 2/3 részben állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek fellebbezést terjesztettek elő. Kérték az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az alperesek marasztalását a keresettel egyezően az 1.,
43. és
44. számú közlés vonatkozásában is. Az
45. pont kapcsán kiemelték, hogy a jogszabály konkrét feltételeket, kritériumokat nevesít az átláthatóságra vonatkozóan, az átlátható, illetve az átláthatatlan kifejezés ezért nem lehet vélemény. Eseti döntésre hivatkozva arra mutattak rá, hogy homályos üzleti körök és az átláthatatlan hátterű üzleti körök kifejezések közé analógia vonható, a „homályos üzleti körök" kifejezést sem tekintette a Fővárosi Ítélőtábla véleménynek. Az
46. pont kapcsán arra hivatkozott, hogy nem lényegtelen pontatlanság annak állítása, hogy az automaták lecserélése 500 forintot meghaladó költséggel járt volna. Feltéve, de meg nem engedve, hogy a cikkben csak hivatkozási alapként tüntették fel az 500 millió forintot, ezt a körülményt alpereseknek a cikkben jelezniük kellett volna, nem lényegtelen különbség a 350 millió forint és az 500 millió forint közötti különbség. A
47. pont kapcsán arra hivatkoztak, hogy az I. rendű felperes 100%-os tulajdonosa a kerületi parkolási társaságnak, melyre tekintettel a kereshetőségi joga egyértelműen megalapozott. A cikk egészét tekintve az I. és a II. rendű felperes, valamint a .... Zrt. feladatait teljes mértékben összemossa, azokat élesen nem különíti el, így felperesek kereshetőségi joga is kellőképpen megalapozott. A szerződéseket illetően az elsőfokú eljárásban pontosan nyilatkoztak, hogy mely honlapon, hol és milyen szerződések érhetők el: a dokumentumok az önkormányzati tulajdonban lévő .... Zrt. honlapján és nem a ferencvarosiparkolas.hu honlapon találhatóak. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesek is fellebbezést terjesztettek elő. Kérték az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a felperesek keresetének teljes elutasítását. Kiemelték a fellebbezésük indokolásában az elsőfokú ítélet releváns tényállásának egyes részleteit, sérelmezték, hogy ezekből azt a következtetést vonta le az elsőfokú bíróság, hogy a közlések valóságát az alperesek csak részben bizonyították oly módon, hogy
48. és
49. között a nyereség elolvadása alátámasztásra került, azonban 2015-től az aktuális nyereség meghaladta a 2011-es évit. Álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet a
50. és a 2016-os év bevétel elemzése kapcsán figyelmen kívül hagyta azt a tanú által megvilágított körülményt, miszerint a zárszámadásban, az ún. parkolással kapcsolatos áfa bevétel az államtól visszaigényelt áfa összeget jelenti. Amennyiben az elsőfokú ítélet az adatok elemzésekor figyelembe vette volna azt a tényt, hogy az összehasonlítás alapját képező 2010-es évben, vélhetően az eltérő szolgáltatási struktúra miatt, nem volt ilyen bevételi sor a felperesi zárszámadásban, akkor azt kellett volna megállapítania, hogy az I. rendű felperes bevétele 2015-ben és 2016-ban is a nullát közelítette, amennyiben a 2010-es adatokat szolgálnak bázisul, ahogyan ezt egyébként a cikk is tette, a cikk ezen szakaszának lényegi mondanivalója is ez az összehasonlítás volt. A 2015-ös bruttó bevétel 149.650.000 forint volt, amiből levonva a 154.786.000 forint áfa-visszaigénylést, akkor a bevétel 0 forint alá esik, függetlenül attól, hogy vizsgáljuk-e a kerékbilincsekből, díjemelkedésből származó bevételeket és a tanú által előadott front-office illetve back-office tevékenységek kiadásait. Ugyanígy megvizsgálva a felperes által F/5 mellékletként becsatolt zárszámadási adatokat az látható, hogy 2016-ban 298.326.000 forint volt a bruttó nyereség, amelyből 177.851.000 forint volt a visszaigényelt áfa és 52.644.000 forint volt a kerékbilincs levételéből származó bevétel, tehát a nyereség ezen összegek nélkül 67.831.000 forint volt. Ebből kell levonni, még az összehasonlíthatóság érdekében, azokat az ismeretlen összegeket, amelyek a parkolási szolgáltatás szükséges velejárói, úgy mint a front-office és a back-office tevékenységet ellátó személyzet éves bérköltsége, ami az I. rendű felperest terheli. Mindezek alapján valós tényeken alapult a véleménynyilvánítás, amely kapcsán helyreigazításnak nem volt helye. A
51. pont kapcsán arra hivatkoztak, hogy a teljes cikket figyelembe véve lényegtelen tévedésről van szó, a 13-szoros különbség csak a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló várakozóhelyek kapcsán mutatkozott meg, nem pedig a teljes parkolási bevétel kapcsán, mivel a két adat nyilvánvalóan arányos kell hogy legyen egymással. Másodlagosan amennyiben nem ért egyet a védekezésével a másodfokú bíróság, a valóságként közzétételre kerülő szöveget akként kérték megállapítani, hogy a valóságban a ... 21,83 millió forintos bevétele a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló várakozóhelyekre vonatkozott. A tizenháromszor nagyobb nyereség a ... kapcsán szintén csupán a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló várakozóhelyek vonatkozásában következett be. A
52. pont kapcsán arra hivatkoztak, hogy az ... Kft. által rendelkezésre bocsátott A/18 mellékletből egyértelműen kiderül, hogy az egy parkolóhelyre jutó havi költség 3.843 forint, az ügyfélszolgálati tevékenység költségét, a parkolóőri szolgáltatás díját, az IT és műszaki üzemeltetés költségét, valamint az útburkolati jelek festését foglalja magában. Ezzel szemben az alperesek által A/19 mellékletként csatolt Szerződés 1.2 pontjából az állapítható meg, hogy a felperes által fizetett nettó 7.150 forint bruttó 9.080 forint a parkolóautomaták üzemeltetéséhez (korszerűsítés, csere és a parkolás ellenőrzési tevékenységhez (ideértve a kerékbilincselést és pótdíjazást) kapcsolódó szolgáltatás díját tartalmazza. Az összevetésből látható, hogy ...ban az egy parkolóhelyre jutó szolgáltatás díja négy tevékenységet foglal magában, melyek közül kettő megegyezik azzal a két tevékenységgel, amit a szolgáltató ...ban végez. A tevékenységek összehasonlításra alkalmasak, az üzemeltetés és a parkolóőri tevékenység természeténél fogva jelentős eltérést nem mutathat, a közlés ebben a körben is valós volt. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben a felperesi fellebbezéssel nem támadott rész tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozták, az ítélet megalapozottságára és megfelelő indokaira figyelemmel. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben a keresetet elutasító rendelkezések helybenhagyását kérték. A felperesek fellebbezése nem alapos, az alperesek fellebbezése kisebb részben alapos. Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett a Pp.
53. §