← Magyarország

Gf.40693/2017/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.693/2017/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző ügyvéd: ...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a .... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. október
  3. napján meghozott 7.G.41.568/2017/
  4. számú ítélete ellen a felperes
  5. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és a felperes által az alperes javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 4.000.000 (négymillió) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az (egyszázezernyolcszáz) forint másodfokú perköltséget. alperesnek 15 napon belül 100.800 Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás felek között
  6. év november
  7. napján ... számon, valamint
  8. év január
  9. napján ... számon „komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára" tárgyban támogatási szerződés jött létre. Az alperes
  10. október
  11. napján kelt, a felpereshez intézett levelében bejelentette, hogy a felperes szerződésszegése miatt saját hatáskörében a támogatást visszavonja, a szerződéstől eláll, ezzel egyidejűleg a felperest összesen 342.386.289 forint támogatási összeg visszafizetésére szólította fel. Felperes az elállást nem fogadta el, azt jogszerűtlennek tartotta, azonban a felszólításnak jogfenntartással eleget tett és 281.834.049 forint tőke összeget, valamint 60.552.240 forint késedelmi kamatot az alperes részére kifizetett. Felperes keresetében az alperest 342.386.289 forint tőke és ezen összeg
  12. november
  13. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatának, továbbá a felmerült perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét elsődlegesen a Ptk.
  14. §

(1)bekezdésére és a 339. §
(1)bekezdésére, másodlagosan a Ptk. 277.§
(1)bekezdésére, harmadlagosan a Ptk. 361.§
(1)bekezdésre alapította. Alperes a kereset elutasítását, valamint a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 5.600.000 forint perköltséget. A bíróság által meghatározott perköltség az alperes jogi képviseletével felmerült jogtanácsosi munkadíjat tartalmazza. A jogtanácsosi munkadíj mértékét a bíróság 342.386.289 forint pertárgyérték mellett a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés c) pontja alapján határozta meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének perköltségviselésre vonatkozó rendelkezése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben a költségviselésre vonatkozó rendelkezés részbeni megváltoztatását, a perköltség összegének 1.000.000 forintos minimumösszegre történő leszállítását kérte. Indoklásában előadta, hogy a jogtanácsosi munkadíj nem áll arányban sem az eljárás összes körülményével, sem pedig a perben elvégzett jogtanácsosi tevékenységgel. Kiemelte, hogy „a per nagyobb értékű követelést érint, azonban akként, hogy magát a követelést felperes az alperesnek jogfenntartással már megfizette, lényegében alperesnek nem a követelés összegének megszerzése volt a feladata - melynek során a bizonyítási eljárásban kifejtendő aktív munkával kellett volna annak megalapozottságát alátámasztania az eljárási időtényezőknek a likvid behajthatóságra gyakorolt hatását is figyelembe véve - hanem a követelés összegének birtokában csupán annak megtartását kellett elérnie". Hivatkozott a tényállás egyszerű voltára, valamint, hogy a jogkérdés sem volt bonyolult jellegű, mely az Európai Bíróság eljárásával valójában kívül esett a peres eljárás szűken vett keretein. Fontos szempontként jelölte meg, hogy az alperes közintézmény, jellegét tekintve nem profitorientált tevékenységet végez, akinek jogtanácsosa sem megbízási, hanem közszolgálati jogviszony keretében jár el, tevékenysége a kormányzati alperesnél külön költséget nem indukált. Ezzel a perköltség eseti többletkiadás-mentes haszonként jelentkezik az alperesnél. Alperes ellenkérelmében a fellebbezett ítéleti rendelkezés helybenhagyását, valamint a felperes másodfokú perköltségben történő marasztalását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének b) pontja értelmében a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett [a felperes keresetét elutasító és a felperest az alperes javára 1 millió forint perköltség megfizetésére kötelező] rendelkezéseit nem érintette. (Pp. 228.§
(3)bek.) A felperes fellebbezése részben alapos. A Pp. 67.§
(2)bekezdése alapján, a perben a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát az ügyvéd jogállása illeti meg. A perköltség fogalmát a Pp.
  1. §-a határozza meg, ide tartozik –egyebek mellett –az eljárási illeték és a fél jogi képviseletét ellátó jogtanácsos készkiadása és munkadíja is. A perköltség viselésének a Pp.
  2. §
(1)bekezdésében rögzített általános szabálya az, hogy a pernyertes fél költségeinek a megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A perbeli esetben a bíróság a keresetet teljes egészében elutasította, következésképp a felperes pervesztesnek tekinthető, így a perköltségviselés Pp. 78. §
(1)bekezdésében rögzített általános szabályából adódóan a felperesnek viselnie kell az alperes perbeli jogi képviseletének ellátásával kapcsolatban felmerült jogtanácsosi költségeit, amelynek összegét illetően a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet ad iránymutatást. Ennek 3. §
(1)bekezdése értelmében ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésben foglaltak figyelembevételével, azaz a pertárgyérték alapján állapítja meg. Ugyanakkor a 3. §
(6)bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelje, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Ennek megfelelően a jogtanácsosi munkadíjnak a pertárgy értékén kívül az elvégzett munkához is igazodnia kell, a munkadíj összegének meghatározása során a bíróságnak figyelembe kell vennie a jogtanácsos által szerkesztett beadványok munkaigényességét, az ügyvéd tárgyaláson történő megjelenését, az ügy bonyolultságát is. Az alperes tévesen hivatkozott fellebbezésében arra, hogy annak ténye, miszerint az alperest képviselő jogtanácsos közszolgálati jogviszony keretében látja el képviseleti tevékenységét, indokolttá tenné a perköltség összegének leszállítását, hiszen a perrend nem tesz különbséget érdemben a jogtanácsosi és az ügyvédi képviselet között [Pp. 75.§
(2)bek.; Pp. 73/C.§
(1)bek. b) pont]. Külön kiemeli az ítélőtábla, hogy a pertárgyértéknek az ügyvédi (jogtanácsosi) munkadíj meghatározása során kiemelt, azonban nem kizárólagos jelentősége van, a munkadíj körében figyelembe veendő még a pertartam, a per nehézségi foka és a kifejtett képviseleti tevékenység célszerűsége és színvonala is. Mindezt értékelve az ítélőtábla a pertárgyérték alapján számítható maximális jogtanácsosi munkadíjat eltúlzottnak ítélte, és - a perértéket, valamint a perben kifejtett jogtanácsosi tevékenységet egyaránt figyelembe véve -az alperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú perköltségét 4.000.000 forintban határozta meg. Erre figyelemmel az ítélőtábla a felperes által az alperes javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét leszállította, és az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. A felperes fellebbezése részben bizonyult eredményesnek, pernyertessége a fellebbezési ügyérték 35%-át teszi ki. A felek között a másodfokú eljárásban a pernyertesség-pervesztesség aránya így 35%-65%, az alperesre kedvezőbben. A fellebbező felperes lerótt 368.000 forint illetéket, ezen illetékösszeg 35% -át, azaz 128.800 forintot köteles az alperes a felperesnek megfizetni. A pernyertességgel érintett perérték alapján a felperes köteles megfizetni az alperesnek 60.000 forint jogtanácsosi munkadíjat, míg az alperes köteles megfizetni a felperesnek 32.000 forint ügyvédi munkadíjat, ezen összegek beszámításával határozta meg az ítélőtábla a fizetendő perköltség összegét a Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján. Az ügyvédi (jogtanácsosi) munkadíj meghatározása a 32/2003. (VIIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján történt, melynek során az ítélőtábla figyelembe vette az ügyértéket, továbbá a kifejtett képviseleti tevékenység módját és körét. Budapest,
  1. január
  2. dr. Senyei György s.k. a tanács elnöke, előadó dr. Pusztai Anita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: dr. Vuleta Csaba s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.693/2017/
  3. A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző ügyvéd: ...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a .... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  4. október
  5. napján meghozott 7.G.41.568/2017/
  6. számú ítélete ellen a felperes
  7. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő kijavító v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a 20.Gf.40.693/2017/
  8. sorszámú ítélet rendelkező részének
  9. bekezdését kijavítja, a rendelkező rész kijavított rendelkezése helyesen: Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 100.800 (egyszázezernyolcszáz) forint másodfokú perköltséget. Ezen végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Kúriához címzett, de a Fővárosi Ítélőtáblán 4 (négy) példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. Indokolás A Fővárosi Ítélőtábla észlelte, hogy a 20.Gf.40.693/2017/
  10. sorszámú ítélet rendelkező részének
  11. bekezdése a perköltség fizetésére köteles és a perköltségre jogosult peres fél tekintetében elírást tartalmaz, ennek következményét az ítélőtábla levonta és a Pp.
  12. §
(1)bekezdés alapján a kijavításról határozott. Budapest,
  1. március
  2. . Senyei György s.k. a tanács elnöke, előadó . Bicskei Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: . Ócsai Beatrix s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.