Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.420/2017/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Soós Ádám Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Soós Ádám Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Rezsneki Zsombor ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 70.P.23.779/2016/
- számú ítélete ellen az alperes és az ... által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperes által szerkesztett időszaki lapot kiadó ...-t (címe), hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 15.000 (Tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 70.P.23.779/2016/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes által szerkesztett lapot kiadó ...-nek 30.000 forint perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 6.000 forint kereseti illetéket. Határozatának a perköltségfizetésre vonatkozó rendelkezését a Pp.
- §
(1)bekezdésére és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdésére alapította. Kifejtette, az alperesi jogi képviselő a tárgyalásokon összesen három megkezdett órát volt jelen, emellett az előkészítésre további 3 órát vett figyelembe, és áfamentesen állapította meg az ügyvédi munkadíj összegét. Az ítélet ellen az alperes és a perben nem álló ... terjesztett elő joghatályos fellebbezést, melyben kizárólag a perköltségre vonatkozó rendelkezést támadták. Kérték az ítélet megváltoztatását, és a felperes 130.500 forint perköltségben történő marasztalását. Perköltség-igényüket a fellebbezéshez csatolt, az ...-vel kötött ügyvédi megbízási szerződésre és az ennek alapján kiállított számlára alapították, egyidejűleg hivatkoztak arra, hogy ezek becsatolására korábban azért nem került sor, mert nem számítottak rá, hogy a 2016. október 3. napján a bíróság a tárgyalást berekeszti, és ítéletet hoz. Az elsőfokú bíróság a felperes számára erre a tárgyalásra bizonyítási kötelezettséget írt elő, így az alperes alappal feltételezhette, hogy a felperes ezen kötelezettségének fog eleget tenni, és a bíróság az alperes számára további időt biztosít észrevételezésre. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján rögzíti, hogy mivel az alperes és az ... fellebbezése kizárólag az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését érintette, a másodfokú eljárás tárgyát is csak ez képezte. Az alperes és az ... fellebbezését arra alapította, hogy a perköltség összegét a jogi képviselő és az ... között létrejött megbízási szerződés alapján kell megállapítani. A rendelkezésre álló iratokból és a fellebbezésben foglaltakból is kitűnően ugyanakkor a megbízási szerződést az alperesi jogi képviselő fellebbezésével egyidejűleg terjesztette elő, korábban az nem került becsatolásra. Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- § és
- § rendelkezéseiből következően az ügyvédi munkadíjat elsődlegesen a fél, és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj alapján kell megállapítani. Amennyiben nem jött létre ilyen díjmegállapodás, vagy a fél ezt kéri, a bíróság akkor állapítja meg a rendelet szerinti összegek alapján a munkadíjat. A fentiek folytán az is szükséges a megbízási szerződés szerinti munkadíj iránti igény érvényesítéséhez, hogy a megállapodás bemutatásra, illetve csatolásra kerüljön a per során, ugyanis a bíróság csak ebben az esetben kerül abba a helyzetbe, hogy azt megismerje, és az abban foglaltakról határozhasson. Az elsőfokú eljárás során az alperesi jogi képviselő a perre vonatkozó megállapodást nem csatolt, ezért a felperesi jogi képviselő ügyvédi munkadíját a rendelet
- §
(1)bekezdése alapján a 3. §
(3)bekezdés figyelembe vételével kellett meghatározni. A fellebbezéshez csatolt megbízási szerződés
- július
- napján kelt. Az utolsó,
- október
- napján megtartott tárgyalásig így több mint két hónap állt a jogi képviselő rendelkezésére, hogy a megbízási szerződését a bíróságnak megküldje, és nyilatkozzon a perköltségigényről. A jogi képviselő az utolsó tárgyaláson jelen volt, és bár ott jelezte, hogy az ügyvédi munkadíjat a megbízási szerződés alapján kéri megállapítani, azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint a szerződést sem fel nem mutatta, sem be nem csatolta, és határidőt sem kért annak előterjesztésére. A tárgyalás berekesztésére történő figyelmeztetést követően pedig a jogi képviselő kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nincs egyéb előadni valója. Ilyen körülmények között az alperes és az ... képviselője alappal nem hivatkozhat arra, hogy később akarta a szerződést benyújtani, amennyiben ugyanis a tárgyaláson a megbízási szerződés nem állt rendelkezésére, erre legkésőbb a berekesztésre történő figyelmeztetést követően kellett volna határidő engedélyezését kérnie. Figyelemmel arra, hogy a jogi képviselő ilyen nyilatkozatot nem tett, fellebbezésében a megbízási szerződésben rögzített díjigényét már nem érvényesítheti. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú ítélet Pp.
- §-ának és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)bekezdésének megfelelő perköltségviselésre vonatkozó rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint - helyes indokai alapján helybenhagyta. Tekintettel arra, hogy tárgyalás tartását egyik fél sem kérte, a másodfokú bíróság az ítéletet a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperesnek így tárgyaláson nem kellett megjelennie, ellenkérelmet nem terjesztett elő, a másodfokú eljárással ezért költsége nem merült fel, arról az ítélőtáblának nem kellett rendelkeznie. Az alperes és az ... fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a le nem rótt - az Itv. 39. §
(1)bekezdés és az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján számított - jogorvoslati illetéket az alperes által szerkesztett lapot kiadó ...-nek kell megfizetnie a Magyar Államnak külön felhívásra. Budapest,
- január
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró