Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.145/2018/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes neve (felperes címe) felperesnek a Biczi & Turi Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Turi György ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék
- december
- napján kelt 27.P.20.186/2017/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a levélben történő bocsánatkérésre az alperes 15 napon belül köteles. A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a ... napján tartott képviselő-testületi ülésen, valamint a ... napján tartott képviselő-testületi ülésen nyilvánosságra hozta a felperes nevét és az általa előterjesztett közérdekű adatigénylés tárgyát, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez való jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy mindkét esetben külön-külön levélben kérjen a felperestől bocsánatot, valamint ... a helyi televízió által is közvetített legközelebbi nyílt ülésén ismertesse azokat. Ezt meghaladóan a felperes kereseti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a felmerült 36.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. Határozatának indokolásában hivatkozott Magyarország Alaptörvényének VI. cikk
(2)bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- és
- pontjaira, a
- §
(2)bekezdésére, továbbá a 28. §
(2)bekezdésére, valamint a Ptk. 2:42. §
(2)bekezdésére, a 2:
- § e) pontjára, valamint a 2:
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjaira. Rögzítette, hogy az alperesi ellenkérelemre figyelemmel a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes a megjelölt kérelmeket önkormányzati képviselőként, a közfeladatának ellátásával kapcsolatos adatokként, vagy mint állampolgár közérdekű adatigénylésként terjesztette elő. Megállapította, hogy a 2012. szeptember 10-ei, a 2012. december 4-ei és 2013. április 18-ai kérelmeket a felperes az Infotv.-re hivatkozva, közérdekű adatigénylésként terjesztette elő. Ezen adatigénylések időszakában a felperes nem volt önkormányzati képviselő és az adatigénylései tárgyáról az alperes által hivatkozott felszólalásaiban, valamint Facebook bejegyzésében sem tett említést. ... polgármester a ...-ai képviselő-testületi ülésen az adatigénylések tényét nyilvánosságra hozta, felfedte a felperes nevét, valamint az általa előterjesztett közérdekű adatigénylések tárgyát is, ezzel az alperes megsértette a felperes személyes adatok védelméhez való jogát. A felperes 2016. október 31-én és 2016. november 16-án közérdekű adatigényléseket terjesztett elő, amelyekről ... alpolgármester ...-én megtartott önkormányzati ülésen említést tett. Az alperes ezen magatartásával is megsértette a felperes személyes adatok védelméhez való jogát, mivel a felperes nevét, valamint a közérdekű adatigényléseinek tárgyát a hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta. Az alperes a perben nem bizonyította, hogy ezen adatigényléseiről a felperes korábbi hozzászólásaiban, illetve Facebook bejegyzésében említést tett volna. Nem vitás, hogy ezen adatigénylések időpontjában a felperes már önkormányzati képviselő volt, de az Infotv. az adatigénylő személyes adatainak védelme körében nem tesz különbséget a tekintetben, hogy az adatigénylés benyújtója közfeladatot ellátó személy-e, így ennek az ügy megítélése szempontjából nincs jelentősége. A becsatolt iratokra figyelemmel az alperes bizonyítani nem tudta, hogy a felperes nem közérdekű adatigénylést, hanem önkormányzati képviselőként tájékoztatást kért a perbeli esetekben. Nem látta indokoltnak a ... honlapján, valamint az alperes Facebook oldalán történő elégtételadásra kötelezést, mivel a jogsértés nem ezen a felületeken történt. Az ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, valamint perköltségben való marasztalását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra való kötelezését kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes az adatigényléseinek tényét számos alkalommal nyilvánosságra hozta, az adatokat pedig az önkormányzati képviselői munkájához igényelte. A 2016. november 16. napján kelt adatigénylését önkormányzati képviselői minőségében nyújtotta be, tehát mint önkormányzati képviselő a közfeladatának ellátásával kapcsolatos adatok közlését kérte. A ...-ai képviselő-testületi ülésen kialakult politikai vitában a polgármester arra hivatkozott, hogy a felperes által kért adatmennyiség gyakorlatilag megbénítja a hivatal munkáját, ezért kért tájékoztatást, ebből pedig nem lehet arra következtetni, hogy évekkel ezelőtti megismerési igények kerültek volna szóba. A felperes közszereplő, így magánszférája korlátozottabb. A felperes által képviselői minőségében intézett adatigénylés ténye és a neve került nyilvánosságra, ez pedig az Infotv. 26. §
(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatnak minősül, bárki által hozzáférhető ez az információ. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az alperes fellebbezése nem megalapozott. Az alperes a fellebbezésében maga sem jelölt meg, és a másodfokú bíróság sem észlelt olyan eljárási szabálysértést, ami a Pp. 252. §
(2)bekezdése alapján indokolta volna az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárásra való utasítását, ezért a Pp. 253. §
(1)bekezdése szerint az ügy érdemében döntött a Fővárosi Ítélőtábla. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján. A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság teljeskörűen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és a határozatának jogi indokolásában foglaltakkal egyetértett, ezért az elsőfokú határozatot a Pp. 253. §
(2)és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint annak helyes indokai alapján helybenhagyta azzal, hogy az elégtételadásra kötelezés körében szükséges volt az ítélet pontosítása. A végrehajthatóság érdekében az ítélet rendelkező részében indokolt volt annak megszabása is, hogy az alperes milyen határidőn belül köteles erkölcsi jóvátételt szolgáltatni, így azt másodfokú bíróság a Pp. 217. §
(1)bekezdése alapján meghatározta. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezéssel kapcsolatosan az alábbiakat emeli ki: Tény, hogy korábban közérdekű adat megismerési igényeket juttatott el a felperes az alpereshez és ezen információt az alperes a felperes hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta. Azon ismeret, hogy a felperes közérdekű adatigényléseket nyújtott be, az Infotv. 3. § 2. pontja alapján személyes adatának minősül. Az előterjesztett adatigénylések vonatkozásában érvényesül az Infotv. 28. §
(2)bekezdésében foglalt célhoz kötöttség elve. Az adatkezelés ezen korlátjának szempontjából nincsen annak jelentősége, hogy a felperes bizonyos adatigényléseinek benyújtása időpontjában önkormányzati képviselő is volt, ugyanis az Infotv.-nek az adatkezelőre vonatkozó előírásai nem tesznek a körben különbséget, hogy a természetes személy adatigénylő lát-e el közfeladatot. Az Infotv. 26. §
(2)bekezdése határozza meg, hogy mi minősül közérdekből nyilvános adatnak, ezen jogszabályhely - az alperes által hivatkozott - tág értelmezése nem indokolt. Figyelemmel arra, hogy a személyes adatok védelme általánosságban elsőbbséget élvez az adatok megismeréséhez fűződő joghoz képest, a nyilvánosság csak meghatározott feltételek fennállása esetén ismerheti meg azokat. Azon tény, hogy a felperes neve közérdekből nyilvános adat, nem eredményezi azt, hogy az általa előterjesztett közérdekű adatok megismerési iránti igények ténye, és tárgya ne lenne továbbra is a személyes adata, amely nyilvánosságra hozatalához az alperes a szükséges hozzájárulással nem rendelkezett. Összefoglalóan rögzítendő, hogy általánosságban az adatigénylő személye és célja nem lehet vizsgálat tárgya az adatigénylés elbírálása során, így az adatigénylő esetleges közéleti szereplői minősége nem befolyásolja az adatkezelő kötelezettségét a személyes adatok védelmével kapcsolatosan. A felperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel. Az eredménytelenül fellebbező alperes az Itv. 5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a 48.000 forint fellebbezési illetéket a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- április
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró