Gf.40422/2017/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(7)bekezdésére az üzletrész adás-vételi szerződést megküldte az alperes elővásárlásra jogosult tagjainak, így dr. R... G...nak is. Dr. törvényes képviselő

1. május 27-én kelt levelével értesítette a felperest, hogy az elővásárlási jogával élni kíván. Egyidejűleg 1.400.000 forintot a megjelölt bankszámlára átutalt. A felperes
2. június 2-án kelt levelében felhívta az elővásárlásra jogosult figyelmét arra, hogy az adás-vételi szerződésben foglaltaknak maradéktalanul nem tett eleget, majd
3. június 15-én arról értesítette, hogy az elővásárlási jog gyakorlását nem tekinti szabályszerűnek, az üzletrész átruházási szerződés közöttük nem jött létre, egyidejűleg intézkedett az 1.400.000 forint összeg visszautalásáról. Dr. törvényes képviselő
4. május
5. napján kelt, önmagához, mint ügyvezetőhöz címzett levelével bejelentette az alperesnek, hogy az elővásárlási jog gyakorlása okán megszerezte a felperes üzletrészét és kijelentette, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit ismeri. Az alperes a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán (a továbbiakban cégbíróság)
6. június 16-án előterjesztett ismételt változásbejegyzési kérelmében a tag felperes törlését és 50 %-ot meghaladó szavazati jog mértékkel dr. törvényes képviselő 3tag bejegyzését kérte a változás időpontjaként
7. május
8. napját megjelölve. A kérelemhez
9. május 31-én kelt, dr. törvényes képviselő 3tagot 92 %, S... G... dr. és H... F... dr. tagokat 4 % - 4 % részesedéssel feltüntető tagjegyzéket, 1.430.000 forint átutalását igazoló banki okiratot, jogi képviselői meghatalmazást csatolt, továbbá mellékelte dr. törvényes képviselő
10. május 27-én kelt, felpereshez címzett elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát, ennek
11. május 31-i átvételét igazoló tértivevényét, valamint dr. törvényes képviselő
12. május 31-én kelt, a felperes üzletrésze megszerzését az alperesnek bejelentő nyilatkozatát. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
13. június 22-én kelt és a Cégközlönyben
14. ...-én közzétett Cg..../
15. számú végzésével az alperes cégjegyzékében 1/
16. és 1/
17. rovat alatt törölte a tag felperest és dr. R... G...át a változás időpontjaként
18. május
19. napját feltüntetve, továbbá 1/
20. rovat alatt bejegyezte dr. törvényes képviselő 3tagot minősített többségű befolyást biztosító szavazati jog mértékkel a változás időpontjaként ugyancsak
21. május
22. napját feltüntetve. A felperes
23. július 22-én előterjesztett, utóbb pontosított keresetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
24. évi V. törvény (Ctv.)
25. §

(3)bekezdése alapján a Cg..../

1. számú változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését, a cégbíróság érintett cégjegyzéki adatok hivatalból törlésére, és a törölt adatok visszajegyzésére felhívását, az alperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy az üzletrészének értékesítésére nyilvános pályázatot hirdetett, amely eredménytelenül zárult. Ezt követően dr. T... dr. L... É... komplex ajánlatot tett az üzletrész megvásárlására, amely ajánlatot elfogadott, így köztük az üzletrész adásvételi szerződés tulajdonjog fenntartás mellett létrejött. Az üzletrészre elővásárlásra jogosult dr. törvényes képviselő 3nyilatkozatát érvényes nyilatkozatként nem fogadta el, ezért nem is adta ki részére a bejegyzési engedélyt a tagváltozás átvezetéséhez, a közforgalmú gyógyszertári tulajdoni hányadra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásának és az állam tulajdoni hányadának értékesítésére vonatkozó pályázat szabályairól szóló 331/
2. (IX.05.) Korm. rendelet (Korm. r.)
3. §

(3)bekezdésére figyelemmel, melyet dr. törvényes képviselő 3a

1. május 27-én kelt nyilatkozatában megkért tőle. Hivatkozott a Gyftv., valamint a Korm. r. szabályain túl a Ptk. 1:
2. §

(1)bekezdésére, az 1:5. §

(1)bekezdésére, a 6:

1. §, 6:
2. §, 6:
3. §, 6:
4. §-ban foglaltakra is. A végzés hatályon kívül helyezését azon okból kérte, mivel a meghozatala alapjául szolgáló tagjegyzék jogszabályba ütközik, mert nem került becsatolásra a Ctv.
5. számú melléklet II/1/ad) pontja által kötelezően előírt, a Korm. r.
6. §

(3)bekezdésében rögzített, az eladó által kiállított értesítés, mint kötelezően benyújtandó nyilatkozat. Utalt arra is, hogy az elővásárlási jog gyakorlása körében tett elfogadó nyilatkozat a Korm. r. 4. §

(2)bekezdésében foglaltaknak nem felelt meg, hiszen az nem tartalmazta a Gyftv.

1. §-a szerinti összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatot, továbbá dr. törvényes képviselő 3üzletrészt megszerző nyilatkozata a Ptk. 3:
2. §

(2)bekezdése szerinti kritériumoknak nem felelt meg, illetve ahhoz nem került csatolásra az üzletrész adásvételi szerződés. Állította, hogy a cégbíróságnak az eljárás során észlelnie kellett volna a Korm. r. 5. §

(3)bekezdése szerinti nyilatkozat hiányát, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat szabályszerűtlenségét, az elővásárlásra jogosult tulajdonszerzésére vonatkozó bejelentésének alaki hiányosságait. Indítványozta a Ctv. 81. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására felhívását, melynek keretében a cégbíróság a hivatkozott jogszabályi rendelkezést alkalmazza az alperes vezető tisztségviselőjével szemben. Előadta továbbá, hogy a Korm. r. 5. §

(2)és

(3)bekezdései alapján annak van jelentősége, hogy dr. R... G...val egy sorban volt jogosult elővásárlási jogának gyakorlására az alperes másik két gyógyszerész tagja is, így mindaddig, amíg mint eladó nem tájékoztatta az elővásárlásra jogosultat arról, hogy nem érkezett több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult részéről elfogadó nyilatkozat, tulajdonjogának átvezetésére dr. törvényes képviselő 3nem lett volna jogosult. Kiemelte, hogy jelen esetben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, hiszen közte és dr. törvényes képviselő 3között üzletrész átruházási szerződés nem jött létre, így a Korm. r. 5. §

(3)bekezdése szerinti eladói nyilatkozat kiállítására, cégbíróságra benyújtására nincs mód. A jogszabálysértő állapot kizárólag az 1/

1. sorszám alatt bejegyzett dr. törvényes képviselő 3törlésével, és a törölt tagok visszajegyzésével szüntethető meg. Az alperes a kereset elutasítását, felperes perköltsége megfizetésére kötelezését kérte. Vitatta a felperes kereshetőségi jogát arra hivatkozva, hogy miután a felperes
2. július 14-én kelt levelében tájékoztatta az alperesi ügyvezetőt, hogy az üzletrész átruházási szerződés közte és dr. L... É... között hatályba lépett, így maga jelentette be a tagsági joga megszűnését. A felperes ezért a Ptk. 3:
3. §

(2)bekezdése alapján, a keresetlevél benyújtásakor keresetindítási joggal nem rendelkezett. Hivatkozott arra is, hogy a Ctv. 65. §

(3)bekezdése alapján a jelen pertípusban csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, melyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Márpedig a változásbejegyzés iránti kérelemhez csatolta dr. törvényes képviselő 3azon teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát az elővásárlási joga gyakorlására vonatkozóan, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelt és az tartalmazta azt is, hogy az érintett üzletrész átruházására vonatkozóan és az alapján dr. törvényes képviselő 3további tulajdoni részesedést szerzett a felperes üzletrészének megvásárlásával. Ebből következően a cégbíróságnak nem kellett vizsgálnia, így észlelnie sem, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat jogszerű vagy sem. További irat becsatolására nem volt szükség, így az üzletrész átruházási szerződés benyújtására sem. Hangsúlyozta, hogy a Korm. r. 5. §

(3)bekezdése szerinti „eladói értesítés”-nek nincs relevanciája a változásbejegyzési eljárásban, az nem minősül a Ctv.

1. számú melléklet II./1/ad.) pontja szerinti nyilatkozatnak. Hivatkozott arra is, hogy a perbíróság nem rendelkezhet a felperes tagsági jogának a visszajegyzéséről, az törvényességi felügyeleti eljárás eredménye lehet, továbbá az eredeti állapot helyreállítása azért sem lehetséges, hiszen a felperes tagsági joga (általa
2. július 14-i levél szerint is) megszűnt. Kitért arra is, annak eldöntése, hogy dr. törvényes képviselő 3jogszerűen gyakorolta-e elővásárlási jogát, polgári jogi, anyagi jogi kérdés, melynek vizsgálata meghaladta a cégbíróság hatáskörét. Indítványozta a per tárgyalásának felfüggesztését a PKKB előtt folyamatban lévő azon per jogerős befejezéséig, mely pert dr. törvényes képviselő 3indított a felperessel szemben annak megállapítása iránt, hogy az üzletrész átruházási szerződés a jogszabály erejénél fogva közte és a felperes között jött létre, így az dr. T... dr. L... É... vonatkozásában hatálytalan. Felperes előkérdés hiányában a felfüggesztés iránti kérelem elutasítását kérte, bejelentve, hogy a hivatkozott perben a dr. törvényes képviselő 3keresetét a bíróság elutasította. Az elsőfokú bíróság
3. április 19-én kelt 38.G..../2016/
4. számú ítéletével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
5. ...-én kelt Cg..../
6. számú végzésének felperest, mint az alperes minősített többségű befolyással rendelkező tagját törlő 1/
7. rovatának jogszabálysértő adatát. Felhívta a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze vissza a felperest, mint minősített befolyással rendelkező tagot, továbbá törvényességi felügyeleti eljárásban hívja fel az alperest a törvénysértő állapot megszüntetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest a felperesnek 38.000 forint perköltség megfizetésére. Rendelkezett a felek ezt meghaladó költségeik maguk általi viseléséről. Az ítélet indokolásában úgy foglalt állást, hogy a felperes rendelkezik kereshetőségi joggal a végzés 1/
8. rovata vonatkozásában, mivel az rá nézve adatot tartalmaz. A Ctv.
9. §

(1)és

(3)bekezdése idézését követően rögzítette, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető társaságok vonatkozásában a

1. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) és a 331/
2. (IX.5.) Korm. rendelet speciális szabályokat tartalmaz a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályaihoz képest. A Korm. rendelet részletesen rögzíti az elővásárlási jog szabályait, ezen szabályok a cégbíróságot kötik a közforgalmú gyógyszertárat működtető társaságok bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárása során. A cégbíróságnak ugyanakkor nem feladata vizsgálni, hogy a pld. az elővásárlási jogosult az ajánlatot teljes mértékben magáévá tette-e, így ténylegesen létrejött-e az üzletrész átruházása az elővásárlásra jogosult és az eladó között. Éppen ezért iktatta be a Korm. rendelet
3. §

(3)bekezdése azon feltételt, hogy az eladó írásban értesíti az ajánlattevőt és valamennyi elfogadó nyilatkozatot tevőt a szerződés létrejöttéről, hiszen a

(2)bekezdés még arra is lehetőséget ad az eladónak, hogy az azonos helyen álló jogosultak esetén megválaszthatja, hogy kivel köt szerződést. Rámutatott, hogy a Ctv.

1. számú melléklet II/1/ad) pontja értelmében a változásbejegyzési eljárás során kötelezően benyújtandó okiratok a korlátolt felelősségű társaság esetén az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joggal kapcsolatos nyilatkozatok. Miután a jelen ügyben – és a közforgalmú gyógyszertárat üzemeltető társaságok esetén jellemzően – több elővásárlásra jogosult is lehet, ezért csak oly módon lehet szabályszerű a változásbejegyzési eljárás, ha a Korm. rendelet
2. §

(3)bekezdésével összhangban igazolt az elővásárlásra jogosult tulajdonszerzése. Az üzletrész eladója által tett azon nyilatkozatot is be kell tehát csatolni, amelyből ténylegesen megállapítható, hogy az üzletrész adásvétel kik között, mely elővásárlási jogosulttal jött létre. Helyesen hivatkozott a felperes arra is, hogy a cégbíróságnak ezen irat hiányát észlelnie kellett volna. A tekintetben is osztotta a felperes hivatkozását, hogy dr. törvényes képviselő 3elővásárlási jog gyakorlása körében tett elfogadó nyilatkozat nem tartalmazta a Korm. r. 4. §

(2)bekezdésének megfelelően az összeférhetetlenségi okra vonatkozó és azon nyilatkozatát sem, hogy mely elővásárlási ranghelyen gyakorolja az elővásárlási jogát. A cégbíróságnak a becsatolt elfogadó nyilatkozat ezen kötelező tartalmi eleme hiányát észlelnie kellett volna. A továbbiakban megállapította, hogy a felperes már

1. június
2. napján kelt levelében tájékoztatta dr. R... G...t, hogy elővásárlási nyilatkozata nem maradéktalan, így a
3. június 13-án benyújtott változásbejegyzési kérelem időpontjában ennek az alperes – dr. törvényes képviselő 3ügyvezető útján – ismeretében volt, ennek ellenére a kérelemhez tagváltozást tartalmazó tagjegyzéket csatolt. A felfüggesztés iránti kérelem tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az azon okból megalapozatlan, mivel az alperes által hivatkozott polgári per tárgyává tett jogvita jelen pertípusra nem hat ki. A keresetet az 1/
4. rovatot meghaladó részében megalapozatlannak találta, mivel az 1/
5. és az 1/
6. rovatok bejegyzett adatai felperesre nézve rendelkezést nem tartalmaznak. Rögzítette, hogy a felperes cégjegyzékbe történő visszajegyzése mellett, törvényességi felügyeleti eljárásban szükséges a további, törvénysértő cégjegyzéki adat törlése, illetve bejegyzése. Az ítélet keresetnek helyt adó rendelkezéseivel szemben az alperes fellebbezett. Az ítélet fellebbezett rendelkezései megváltoztatását, e körben is a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság határozata a Ctv.
7. §

(3)bekezdésébe ütközik egyrészt, mert az ítéleti tényállást olyan okirati bizonyítékokra hivatkozással állapította meg, ami nyilvánvalóan nem volt és nem is lehetett tárgya a cégbírósági eljárásnak, másrészt az okiratok tartalmát a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túlterjeszkedve vizsgálta, így polgári perbíróság jogkörébe tartozó kérdéseket is elbírált. Az érintett üzletrész átruházási szerződés, felperes

1. május
2. napján és
3. június
4. napján kelt, dr. törvényes képviselő 3taghoz intézett levelében foglaltak nem lettek volna vizsgálhatók, tényállás részévé tehetők. A cégbíróságnak nem feladata az eljárása során vizsgálni, hogy az elővásárlásra jogosult vételi nyilatkozata maradéktalannak tekinthető-e, mivel a vételi ajánlat nem tárgya a változásbejegyzési eljárásnak, és így annak alapján az ügyvezető által vezetett és benyújtott tagjegyzék felülbírálására sincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság pontatlanul és iratellenesen hivatkozott arra is, hogy felperes
5. április 29-én átruházta volna az üzletrészét dr. T... dr. L... É... vevő részére, mivel az erre vonatkozó szerződés a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlására jogosultak nyilatkozatától függően válik hatályossá. A nevezett vevő a fenti időpontban nyilvánvalóan nem is szerezhette meg felperes üzletrészét. Sérelmezte azon ítéleti megállapítást is, hogy dr. törvényes képviselő 3az érintett üzletrész tekintetében az „általa vételárnak tekintett összeget” utalta át felperesnek, hiszen a vételárat felperes határozta meg ezen összegben. A Korm. rendelet
6. §

(3)bekezdésében foglalt eladói értesítés kapcsán fenntartotta, hogy a Korm. r. 5.§

(1)bekezdése értelmében az üzletrész átruházási szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának az eladóval történt közlésével, azaz a jogszabály erejénél fogva jön létre. A vételi nyilatkozat felperessel való közlését pedig az alperes a cégeljárásban igazolta. Így, amennyiben a bíróság által kifejtettek szerint sem tárgya a pernek a vételi ajánlat teljeskörű elfogadásának vizsgálata, a felperes szerződés létrejöttére vonatkozó értesítésének sincs jogi relevanciája, mert a felperest terhelő értesítési kötelezettség nem jogszabályi feltétele a szerződés létrejöttének. Vitatta, hogy az értesítésnek minősülő irat a Ctv.

1. számú melléklet II.1.ad) pont szerinti, cégeljárásban csatolandó nyilatkozat lenne. Az eladói értesítéshez joghatály nem fűződik, így a változás bejegyzése iránti kérelem elbírálása kapcsán annak vizsgálata sem szükségszerű. Ebből következően ennek hiánya nem vezethet a jogsértés megállapításához. Az elsőfokú bíróság az elfogadó nyilatkozat téves értékelésével gyakorlatilag a vételi nyilatkozat érvényessége tekintetében foglalt állást. Az elfogadó nyilatkozat tartalmából egyébként kitűnik, hogy dr. törvényes képviselő 3az elővásárlási jogát első ranghelyen gyakorolta, másrészt mivel ugyanazon társaságban kívánt további tulajdoni részesedést megszerezni, így nyilvánvalóan a Gyftv 75.§ rendelkezése szerinti összeférhetetlenségi ok sem állhat fenn vele szemben. Utalt arra is, hogy a jogszabály nem fűz jogkövetkezményt ahhoz, ha a vételi jog jogosultja nem a Korm. rendelet szerinti tartalommal teszi meg a nyilatkozatot. A Korm. rendelet a
2. §

(4)bekezdése szerint az eladót kizárólag az olyan elfogadó nyilatkozat nem köti, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn túl tesz, illetve amelyben az ajánlatot nem teszi magáévá. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a vételi ajánlatot a jogosult magáévá tette avagy sem, nem a cégbíróság feladata. Ebből következően a vételi nyilatkozat - elsőfokú bíróság által megállapított - tartalmi hiányossága észlelése esetén sem lehet helye a változás bejegyzés iránti kérelem elutasításának. Változatlanul fenntartotta, hogy az érintett üzletrész átruházása tekintetében fennálló jogvita jogerős eldöntéséig a jelen eljárás felfüggesztésének lett volna helye. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében lényegében az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezett. A felperes ugyanakkor már nem lehet tagja, tekintve, hogy üzletrészét átruházta. A felperes 47% tagi részesedéssel rendelkezik, így minősített többségi befolyással történő visszajegyzése a Gyftv. 73 §

(6)bekezdés rendelkezésébe ütközne. A közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság működése során a gyógyszerészi tulajdoni hányad, mely alperes esetében 53% -nak felel meg, tekintetében biztosítani kell a tagsági jogoknak megfelelő a tulajdoni hányadnak megfelelő gyakorlását. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis, ennélfogva felperest nem illeti meg a minősített befolyás. Mindezek alapján az 1/

1. rovat hatályon kívül helyezésének, ezen rovatot érintően az eredeti állapot helyreállításának nincs helye. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet fellebbezett rendelkezései helybenhagyását kérte helyes ténybeli és jogi indokai alapján, valamint az alperes másodfokú perköltségben marasztalását. Előadta, hogy a tényállás pontos megállapítása és feltárása körében nyilvánvalóan szükséges az előzmények, a felek álláspontjának előadása is. Az elsőfokú bíróság a tényállás felderítése körében vizsgálhatta a felek által rendelkezésére bocsátott bizonyítékokat, annak ellenére is, hogy az eljárás során kizárólag olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, és a hatályon kívül helyezés okául olyan jogszabálysértés szolgálhat, melyet a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Az elsőfokú bíróság az ítéletet egyértelműen és világosan olyan jogszabálysértésekre alapozta, melyet a Cégbíróságnak eljárása során észlelnie kellett volna, és amelyek a változásbejegyzési eljárás során benyújtott, és az elsőfokú eljárás során beszerzett okiratokból is megállapíthatók. Továbbra is fenntartotta, hogy a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy. az üzletrész átruházására a 331/
2. (IX.5.) Korm. rendeletet kell alkalmazni, ennek ellenére úgy hozta meg a támadott végzést, hogy a Ctv.
3. sz. melléklet II.
4. ad) pontja szerinti kötelezően benyújtandó nyilatkozat nem került csatolásra. A nyilatkozat kiadása hiányában nem állapítható meg, hogy az elővásárlásra jogosulttal az üzletrész átruházási szerződés ténylegesen létrejött-e. Az elsőfokú bíróság helytálló következtetést vont le a tagjegyzék vonatkozásában is. Változatlanul hangsúlyozta, hogy a Ptk. 3:
5. §-ban foglaltakkal ellentétben dr. törvényes képviselő 3saját magának tett bejelentése alaki szempontból nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak - nem közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat - és annak nyilvánvalóan nem képezte mellékletét az üzletrész átruházási szerződés sem. Ennek ellenére, és nyilvánvalóan rosszhiszeműen dr. törvényes képviselő 3intézkedett a tagváltozás bejegyzése iránt. Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy dr. törvényes képviselő 3elővásárlási joga gyakorlására vonatkozó nyilatkozata nem tartalmazta a 331/
6. (IX.5.) Korm. rendelet
7. §

(2)bekezdése szerint az összeférhetetlenségi okra vonatkozó nyilatkozatot, és azt sem, hogy elővásárlási jogát mely ranghelyen kívánja gyakorolni. A cégbíróságnak eljárása során ezt észlelnie kellett volna. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel továbbra is fenntartotta, hogy dr. törvényes képviselő 3elővásárlási jogát nem gyakorolta szabályszerűen, ezt támasztja alá dr. törvényes képviselő 3keresetét elutasító ítélet is. Téves az alperes azon érvelése, mely szerint a szerződés létrejöttére vonatkozó értesítésnek nincs jogi relevanciája, mert az nem feltétele a szerződés létrejöttének. Kizárólag ez alapján állapítható meg, hogy az üzletrész átruházási szerződés kik között jött létre. Helytállóan utalt rá az elsőfokú bíróság is, hogy a 331/2013. (IX. 5.) Korm.rendelet 5. §

(2)bekezdése alapján az eladót illeti meg a választás joga több azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata esetén. Az eladó - és nem az elővásárlásra jogosult - jogosultsága megállapítani, hogy kivel jött létre az üzletrész átruházási szerződés. Utalt arra is, hogy az eljárás során bizonyítást nyert, hogy a dr. T... dr. L... É...val kötött szerződés hatályba is lépett, hiszen dr. törvényes képviselő 3elővásárlási jogát nem gyakorolta szabályszerűen. Ettől független kérdés, hogy elállt az érvényesen és hatályosan létrejött üzletrész átruházási szerződéstől. Megalapozatlanul állítja ezért az alperes, hogy tagkénti visszajegyzésére nem kerülhet sor. Továbbra is kérte a felfüggesztés iránti kérelmet elutasítani, mivel jelen per érdemi elbírálása nem függ más perben hozott döntéstől. Kitért arra is, mivel a végzés őt, mint minősített többségű befolyással rendelkező tagot törölte a cégnyilvántartásból, az 1/

1. rovat hatályon kívül helyezése esetén minősített többségű befolyással rendelkező tagként történő visszajegyzésére van szükség. Az egyéb, esetleges törvénysértő adatok törlésére, bejegyzésére az ítéletben foglaltaknak is megfelelően az alperessel szembeni törvényességi felügyeleti eljárásban van mód. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, és a fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozatlannak találta. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra, a bejegyzési, változásbejegyzési végzésekkel szembeni jogorvoslatra nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést. A Ctv.
3. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 46. §

(1)bekezdése értelmében változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja (24-

1. § és 27-29.§), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv. 27.§

(3)bekezdés

1. a)pontja értelmében korlátolt felelősségű társaság esetében természetes személy esetén a tag neve, lakóhelye, születési ideje, anyja születési neve, jogi személy esetén a tag székhelye, cégjegyzékszáma, amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 %-ot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, ez a tény is cégjegyzék adat. A Ctv. 2. számú melléklete rendelkezik a változásbejegyzési eljárásában csatolandó, de a csatolás elmulasztása esetén kizárólag hiánypótlásra felhívó végzésben előírható, a kérelem tartalmára tekintettel benyújtani szükséges okiratok köréről. Így korlátolt felelősségű társaság üzletrésze megszerzéséhez kapcsolódóan kötelezően benyújtandó okiratok az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joggal kapcsolatos nyilatkozatok (II.1.
2. ad)pont), továbbá az üzletrész megszerzőjének a létesítő okirat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismerő nyilatkozata (II.1.
3. af)pont). A Ctv. 65. §

(1)bekezdése a kérelemnek helyt adó változásbejegyző végzés elleni fellebbezést kizárja, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a végzés, vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indítson a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A

(3)bekezdés továbbá azt is kimondja, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A 66. §

(3)bekezdése úgy rendelkezik, ha a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a

(2)bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy az utóbbi esetben a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását is kezdeményezheti. (A

(2)bekezdés szerint a bíróság felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve – indokolt esetben – hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.) A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgyát tehát a cégbíróság eljárása, végzése képezi. A perbíróság vizsgálódásának kereteit a cégeljárás szabályai határozzák meg, a kontrollperben a vizsgálat csakis arra terjedhet ki, hogy a Ctv. mellékleteiben felsorolt és az adott változásbejegyzési eljárásban benyújtott okiratok alapján helye volt-e a cégjegyzéki adat bejegyzésének, illetve törlésének. A jogszabálysértés ki nem küszöbölhetősége esetén a perbíróság a jogsértő változásbejegyző végzést, vagy a végzés érintett rovatát hatályon kívül helyezi, és felhívja a cégbíróságot a cégjegyzék szükséges kiigazítására. A jogsértőnek bizonyult cégjegyzéki adat a forgalombiztonság követelményére figyelemmel visszaható hatállyal nem, csak a jövőre nézve (ex nunc) küszöbölhető ki, így a törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a bejegyzésre (visszajegyzésre), törlésre csak ex nunc hatállyal kerülhet sor. Az adott ügyben az elsőfokú bíróság a kereset elbírálása szempontjából irányadó tényállást helytállóan tárta fel, és abból jutott helyes jogi következtetésre. Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásához vezető, dr. törvényes képviselő 3elővásárlási joga gyakorlásához kapcsolódó előzményeket is rögzítette tényként, ezeket azonban a kereset elbírálása során nem értékelte, nem mérlegelte. Így az alperes érvelésével ellentétben nem foglalt állást perbíróság jogkörébe tartozó kérdésben, az üzletrész adásvételi szerződés felperes és dr. törvényes képviselő 3közötti létrejötte, létre nem jötte tárgyában sem. A felperest törlő jogsértő cégjegyzéki adat Ctv. 66. §

(3)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésének indokául kizárólag olyan kötelezően csatolandó okirat hiányát és hibáját jelölte meg, mely okiratok meglétét, jogszabálynak megfelelőségét a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során vizsgálnia, hiányát, hibáját észlelnie kellett volna. Az elsőfokú bíróság helytálló álláspontra helyezkedett azzal, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető társaságokra vonatkozó, az ítéletben idézett speciális szabályok irányadóak voltak a cégbírósági eljárás tárgyát képező üzletrész megszerzése vonatkozásában is. Ebből következően helytállóan ítélte meg, hogy a 331/2013. (IX.5.) Korm. rendelet 5. §

(3)bekezdése szerinti eladói értesítés, mellyel az eladó írásban értesíti az ajánlattevőt és valamennyi elfogadó nyilatkozatot tevőt a szerződés létrejöttéről, a Ctv. 2. számú mellékletének II.1.ad) pontjában meghatározott olyan, az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joggal kapcsolatos nyilatkozatnak minősül, melyet az alperesnek a változásbejegyzési kérelemhez - dr. törvényes képviselő 3elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatán túl - szintén be kellett volna csatolnia. Ezen okirat benyújtását éppen az teszi szükségessé, hogy a Gyftv. 83/A. §

(7)bekezdése értelmében több személyt, végső soron az államot is elővásárlási jog illet meg, a cégbíróság hatáskörét pedig meghaladja annak vizsgálata, hogy az üzletrész adásvételi szerződés mely elővásárlásra jogosulttal jött létre. A Fővárosi Ítélőtábla az okirat hiánya tekintetében osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, és egyetértett az elsőfokú bíróság azon indokaival is, miszerint a cégbíróságnak észlelnie kellett volna az elővásárlásra jogosult nyilatkozatának Korm. r. 4. §

(2)bekezdésének meg nem felelőségét, tartalmi hiányosságát az elővásárlási ranghely és az összeférhetetlenségi ok vonatkozásában. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság indokolását továbbá kiegészíti azzal, hogy a bejegyzett adat jogsértő voltát megalapozó ok az is, hogy dr. törvényes képviselő 3a felperes üzletrésze megszerzését, a társasági szerződés rendelkezéseinek magára nézve kötelező elfogadását 2016. május 31-én kelt nyilatkozatával csak egyszerű magánokirati formában jelentette be az alperesnek. A Ptk. 3:168. §

(2)bekezdése szerint a jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni és mellékelni kell hozzá az üzletrész-átruházási szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Ptk. 3:168. §

(2)bekezdésében foglalt nyilatkozat tehát a Ctv.

1. számú melléklete II.1.af) pontjában megjelölt olyan okirat, amelyben foglalt nyilatkozatot az üzletrész megszerzőjének közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtennie a társaság felé. A cégbíróság a sérelmezett cégjegyzéki adat bejegyzése során dr. törvényes képviselő
2. május 31-én kelt nyilatkozata Ptk. 3:
3. §

(2)bekezdésének megfelelőségét, alaki hiányosságát sem észlelte. Az elsőfokú bíróság helytálló álláspontra helyezkedett a tekintetben is, hogy nincs olyan előkérdés, amelynek eldöntésétől függne a jelen kereset elbírálása, de a másodfokú eljárás tartama alatt a hivatkozott felfüggesztési ok az üzletrész átruházás tárgyában folyt polgári per jogerős befejezése folytán meg is szűnt. Mindezekre tekintettel azt kellett megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan rendelkezett a jogsértő cégjegyéki adat hatályon kívül helyezéséről, a cégbíróság megkereséséről. Helytálló az ítéleti rendelkezés a felperes visszajegyzése vonatkozásában is. Az alperes fellebbezésében hivatkozottak a kereseten túlterjeszkedés Pp. 215. §-ában foglalt tilalmára figyelemmel nem voltak figyelembe vehetők, az előadottak törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát képezhetik a feltételek fennállása esetén. Mivel az elsőfokú bíróság a jogsértő adat hatályon kívül helyezéséről ugyan rendelkezett, de a hatályon kívül helyezett adat törlésére a cégbíróságot nem hívta fel, a Fővárosi Ítélőtábla ezt a Ctv. 66. §

(3)bekezdése szerint alkalmazandó Ctv. 66. §

(2)bekezdése alapján pótolta. A cégjegyzéki adatok, még ha jogsértőek is, visszaható hatállyal nem módosíthatók, meg nem történtté nem tehetők, a jogsértés kiküszöbölésére csak a jövőre nézve van mód. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a jogsértő cégjegyzéki adat törlését a jelen ítélet jogerőre emelkedésének napjával rendelte el. A cégbíróságnak törvényességi felügyeleti jogkörében a változás ezen időpontjával szükséges a felperes hivatalból visszajegyzéséről is gondoskodnia. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján az eredménytelenül fellebbező alperest kötelezte a felperes 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,

1. január
2. . Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana bírósági ügyintéző Dr. Molnár József s. k. bíró