Kbf.5/2018/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében. Ezért 60 napi tétel, napi tételenként 1.000,- ft, összesen 60.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 4 hónapi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője egyaránt irányának megjelölése nélkül jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.28/2018/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - tanácsülésen - az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A másodfokú ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács által rögzített tényállás a megalapozatlansági okoktól mentes, felülbírálatra alkalmas. A bíróság indokolási kötelezettségét teljesítette, az nem ellentétes a logika szabályaival. Álláspontja szerint nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa akkor sem, amikor a vádlott bűnösségére vont le következtetést, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. A másodfokú ügyészi álláspont szerint a vádlott mulasztásai a vezényelt őrszolgálat alaprendeltetését olyan mértékben sértették, mintha a vádlott felállítási helyén elaludt volna, a szolgálatát ittas vagy bódult állapotban látta volna el, vagy mozgási körletéből engedély nélkül eltávozott volna. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az eddig többször fenyített vádlott esetében a vele szemben kiszabott pénzbüntetés inkább méltányosnak tekinthető. A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, amelyben elsődlegesen védence bűncselekmény hiányában történő felmentésére, másodsorban bizonyítottság hiányában történő felmentésére tett indítványt. Álláspontja szerint védence megalapozottan hivatkozott arra, hogy neki a felállítási helyén az őrbódét csupán óránként 5 percre kellett elhagynia, ugyanis az eligazítása eredetileg arra szólt, hogy az ... nagyköveti rezidenciájánál lásson el szolgálatot. Egyébként pedig az 5 perces járőrözési kötelezettségének eleget is tett. Ezen túlmenően hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítélet tényállásával szemben a nyomozati szakban a nyomozást végző előadó a vádlott szolgálatteljesítéséről készült felvétel alapján többször is azt állapította meg, hogy figyelési tevékenységet végez. Kifejtette továbbá, hogy maga az őrzött objektum - az ... nagyköveti rezidencia - használaton kívül áll, az őrzési listáról elfelejtették törölni, és egy ilyen objektum őrzése kapcsán a törvényi tényállásnak az a fordulata, hogy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést súlyosan megszegi és nem is értelmezhető. Álláspontja szerint a vádlott csak az eligazítás során kapott utasítás megszegéséért lenne felelősségre vonható, figyelemmel azonban arra, hogy maga a feladat megváltozott így nem vonható felelősségre. Utalt továbbá arra, hogy a vádlott szabálykövető magatartását támasztja alá, hogy 5 percet az őrbódén kívül eltöltött, mert, ha szabályszegő magatartást akart volna tanúsítani, akkor ki sem megy a bódéból. Utalt továbbá arra, hogy a vádlott részére a telefon használata engedélyezve volt, mivel az adott területen a kommunikáció a járőrrádióval nem is biztosítható. Kifejtette még, hogy védence bűnösségének megállapítása esetén sem indokolt vele szemben megrovásnál súlyosabb joghátrány alkalmazása. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak és védőjének a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a nyomozás során nem tett vallomást. A tárgyaláson személyi körülményeivel kapcsolatban nyilatkozott, de érdemi vallomást nem, csupán bűnösségét tagadó rövid nyilatkozatot tett. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor a tényállást a vádlott bűnösséget tagadó nyilatkozatával szemben a tárgyaláson kihallgatott tanú vallomása, a felolvasással a tárgyalás anyagává tett tanúvallomás, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, valamint a tárgyalás során annak levetítésével a bizonyítás anyagává tett videó- felvétel alapján állapította meg. Az ellenőrzést végző szolgálati személyek nyomozás során, illetve tárgyaláson tett tanúvallomásai, az ellenőrzésről készült okiratok, a vádlott szolgálat- teljesítését rögzítő videó-felvétel, mint bizonyítékok egymást alátámasztották és cáfolták a vádlottnak a bűnösségét tagadó nyilatkozatát. Megállapítható, hogy a katonai tanács által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. A jogi minősítést támadó és azon keresztül felmentésre irányuló védői fellebbezés nem alapos. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor ... vádlott bűnösségét a Btk.438.§

(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében állapította meg. Ezt a bűncselekményt azt követi el, aki őr- ügyeleti- vagy egyéb készenléti szolgálatban az adott szolgálatra vonatkozó szolgálati intézkedés rendelkezéseit megszegve elalszik, vagy a szolgálat ideje alatt szeszesitalt, illetve kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. A vádlott az adott törvényi tényállás utolsó fordulatában írt elkövetési magatartást tanúsította, tehát a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést szegte meg súlyosan. A szolgálat ellátásra vonatkozó rendelkezések megszegése akkor tekinthető súlyosnak, ha az súlyában azonos az előző három elkövetési magatartással, tehát az elalvással, a szeszesital, kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy szer fogyasztásával, vagy a rendeltetési hely elhagyásával, tehát a IV.) fordulat szerinti magatartás az előző három elkövetési magatartáshoz hasonlóan a szolgálati feladat meghiúsulását eredményezi. Bár a vádlott eredetileg az ... nagyköveti rezidenciája előtti objektumőri szolgálatra volt tervezve, azonban változás folytán az ... nagyköveti rezidencia őrzésére vezényelték, mint objektumőrt. Feladatát tehát a 01120/1206-2/

1. ált. objektum-őrutasítás alapján látta el. Ennek (III.) bekezdése sorolja fel az objektumőr feladatait. Nem kétséges, hogy a vádlott az itt felsorolt feladatok közül többet is megszegett. Megszegte továbbá az elsőfokú katonai tanács által felhívott az öltözködési szabályzatban, valamint a járőr- és őrszolgálati szabályzatban írt rendelkezéseket. Ezen rendelkezések közül azonban az őrutasítás III./
2. pontja, amelyek az objektum környezetében parkoló gépjárművek ellenőrzését írja elő, az adataik feljegyzése és rádión történő jelentéstétel előírása mellett. A vádlottnak tehát egyértelmű ellenőrzési, intézkedési és jelentési kötelezettsége állt fenn. Ennek ellenére az őrbódétól 20 méterre álló, mintegy ¾ órán át ott parkoló gépjármű ellenőrzését nem végezte el. A hivatkozott őrutasításban a szolgálat egyik alaprendeltetés szerinti feladataként meghatározott feladat elvégzése ezzel meghiúsult. Tehát a vádlott magatartásával a kötelességszegés szolgálatban vétségét megvalósította, felmentése érdekében előterjesztett fellebbezés eredményre nem vezethetett. Az elsőfokú katona tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor a korábban a törvénnyel még összeütközésbe nem került vádlott esetében lehetőséget látott a Btk.33.§

(4)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával - szabadságvesztés büntetés helyett - pénzbüntetés kiszabására. Megállapítható, hogy az elsőfokú katonai tanács messzemenően figyelembe vette a vádlott javára értékelhető körülményeket, amikor a napi tételek számát a törvényi minimumhoz közel állóan, míg az egynapi tétel összegét a törvényi minimumban határozta meg. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett. Összességében megállapítható, hogy a katonai tanács által kiszabott pénzbüntetés igen méltányosnak tekinthető, de még megfelelően szolgálja a Btk.79.§-ban írt büntetés célokat. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§

(1)bekezdésében alapszik. Budapest,

1. február
2. . Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Szabó Éva hb.alezredes sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. február
4. Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül