Győri Ítélőtábla Pf.II.20.207/2017/5/I.szám A Győri Ítélőtábla a Dr. Szatmári Sándor Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., II.r. felpereseknek a Kerekes és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperessel szemben személyiségi jog megsértése megállapítása és járulékai iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék
- december
- napján kelt 8.P.20.983/2015/
- szám alatti ítélete ellen az alperes által 25.,
- szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az alábbi pontosításokkal, újraszövegezve hagyja helyben : Megállapítja, hogy az alperes a ... közösségi portálon nyilvánosan közzétett „Ismeri valaki a I.rendű felperes neve koordinátor urat ??? Kiderült, hogy egy rohadék és keresem ! Egyúttal jelzem, hogy senki NE VEGYEN ... terméket, mert használat nélkül is tönkremegy, magától ! Legalábbis a kis g.ci szerint" bejegyzésével megsértette az I. r. felperes becsületét és jóhírnevét - míg a II. r. felperes jóhírnevét. Kötelezi az alperest arra, hogy a bejegyzést három napon belül távolítsa el ... oldaláról. Kötelezi az alperest, hogy a ..., az ... AG és az ... oldalán három napon belül jelenítse meg és harminc napon át tartsa fenn a következő nyilatkozatot: „Nyilvánosan elnézést kérek az ... Kft. jóhírnevének megsértéséért, azért az alaptalan állításért, hogy a termékei használat nélkül is tönkremennek és visszavonom azon felhívásomat, hogy „senki ne vegyen ... terméket". Elnézést kérek továbbá I.rendű felperes neve úrtól az ... dolgozójától a sértő és keresetlen kifejezésekért, amikkel őt illettem. I.rendű felperes neve nem állította, hogy az ... termékek maguktól is tönkremennek." Kötelezi az alperest az I.r. felperes részére 200.000,- (Kettőszázezer) Ft, míg a II.r. felperes részére 100.000,- (Egyszázezer) Ft sérelemdíj, valamint azok
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 25.400,-. (Huszonötezer -négyszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes
- július 16-án a II.r. felperes által forgalmazott csiszológépet vásárolt.
- szeptember 14-én a vásárlás helyszínén a gép meghibásodását jelentette be. Az I.r.felperes a II.r. felperes szervizvezetőjeként
- október 9-én írásban tájékoztatta az alperest, hogy a gép meghibásodása a használati útmutatóval ellentétes használat miatt keletkezett, a motor zárlatos lett, a meghibásodás nem tartozik a garanciálisan javítható hibák közé. Egyben az ellenérték fejében történő javításra az alperesnek árajánlatot tett. Az alperes válasz elektronikus levelében nem fogadta el az I.r. felperes tájékoztatását és figyelmeztette az I.r. felperest, hogy a garanciális javítás elmaradása esetén a II.r. felperes német vezetőségének jelzi a „flegma, mellébeszélő hozzáállásukat." Ezen túl „jogi eljárás megindítását" is kilátásba helyezte. Az I.r. felperes az alperes fogyasztó levelére válaszolt, az alperes pedig panaszt tett az I.r. felperes szervizvezető ellen a II.r. felperes vezetőinél.
- október 9-én az alperes a saját (...) - míg október 10-én az ... ... AG ... oldalán bejegyzést tett közzé a következő szöveggel: „Ismeri valaki a I.rendű felperes neve koordinátor urat ??? Kiderült, hogy egy rohadék és keresem ! Egyúttal jelzem, hogy senki NE VEGYEN ... terméket, mert használat nélkül is tönkremegy, magától ! Legalábbis a kis g.ci szerint J" Az egyesített perben a felperesek keresetükben - elsődlegesen - annak megállapítását kérték, hogy az alperes a saját (...), valamint az ... ... AG ... oldalán közzétett bejegyzésével a személyiségi jogaikat - az I.r. felperes emberi méltóságát, becsületét és jóhírnevét; és a II.r.felperes jóhírnevét megsértette. Másodlagosan kérték kötelezni az alperest a sérelmezett bejegyzések törlésére; míg harmadlagosan kérték kötelezni az alperest az érintett ... oldalakon elnézést kérő közlés közzétételére. Negyedrészt kérték az alperes kötelezését személyenként 400.000 - 400.000,-Ft sérelemdíj és késedelmi kamata megfizetésre. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a ... közösségi oldalra nem tett bejegyzést az I.r. felperesről, név szerint az I.r. felperest nem is ismeri. Vitatta, hogy a felperes által sérelmezett bejegyzések a saját ... oldalán jelentek volna meg. A felperes keresetében megjelölt „..." felhasználói nevű ... oldal nem létezik, csak a „dabasitamas 67" felhasználói oldal. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes ... közösségi portálon nyilvánosan közzétett „Ismeri valaki a I.rendű felperes neve koordinátor urat ??? Kiderült, hogy egy rohadék és keresem ! Egyúttal jelzem, hogy senki NE VEGYEN ... terméket, mert használat nélkül is tönkremegy, magától ! Legalábbis a kis g.ci szerint" bejegyzésével megsértette a felperesek személyiségi jogait. Kötelezte az alperest arra, hogy a bejegyzést három napon belül „valamennyi fellelhető helyéről" távolítsa el. Kötelezte az alperest, hogy „ugyanazon helyeken", ahol a kifogásolt közlést közzétette, három napon belül jelenítse meg a következő nyilatkozatot: „Nyilvánosan elnézést kérek az ... Kft. jóhírnevének megsértéséért, azért az alaptalan állításért, hogy a termékei használat nélkül is tönkremennek és visszavonom azon felhívásomat, hogy „senki ne vegyen ... terméket". Elnézést kérek továbbá I.rendű felperes neve úrtól az ... dolgozójától a sértő és keresetlen kifejezésekért, amikkel őt illettem. I.rendű felperes neve nem állította, hogy az ... termékek maguktól is tönkremennek." Kötelezte az alperest az I.r. felperes részére 200.000,-Ft, míg a II.r. felperes részére 100.000,-Ft sérelemdíj, valamint azok
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A törvényszék annak megítélésére, hogy az alperes jelenítette-e meg a keresetben megjelölt ... profilokon a sérelmezett közleményt, igazságügyi számítástechnikai szakértőt rendelt ki. A szakértői vizsgálat elvégzése időpontjában az ... ... AG ... oldalán már nem, csak az ... ... oldalon volt elérhető a bejegyzés. A szakértő megállapította, hogy a bejegyzés létrehozója a „..." felhasználó nevű személy. A szakértői vizsgálat idején a „..." profil már nem elérhető. A szakvélemény ezen adatai alapján a bíróság megállapította, hogy a sérelmezett közzétételt az alperes ... felhasználói oldaláról származik, beazonosítható, hogy a bejegyzést az alperes tette közzé. Ezzel megsértette a felperesek személyiségi jogait. Erre tekintettel a bíróság a Ptk. 2:51 §
(1)bekezdés a.), c.) pontjai alapján a személyiségi jogi jogsértést megállapította, kötelezte az alperest a sérelmezett közlemény eltávolítására és a sajnálkozását kifejező nyilatkozat közzétételére. A sérelemdíj megfizetésére irányadó kereset elbírálásánál a bíróság a Ptk. 2:52. §
(1)-
(2)bekezdése alapján abból indult ki, hogy a jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása, ahhoz változatlanul szükséges a személyiséget ért nem vagyoni károsodás. Az I.r. felperes esetében az alperesi közlésben szereplő „rohadék" és „g.ci" kifejezések a felperesben a megalázottság érzését alakították ki, amely alkalmas volt személyisége hátrányos megváltozására. A „keresem" kifejezés pedig félelemérzetet alakított ki benne. A II.r. felperes esetében az üzleti tevékenységére hátrányosan ha az a közlés, hogy a termék „használat nélkül is tönkremegy", mely köztudomású. Ezekre tekintettel a bíróság az I.r. felperes esetében 200.000,-Ft, míg a II.r. felperes esetében 100.000,-Ft sérelemdíjat határozott meg mérlegeléssel. Az alperes fellebbezésében- tartalmilag - az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását és a felperesek első - és másodfokú perköltség viselésére kötelezését kérte. Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen azzal érvelt, hogy az alpereshez köthető két ... oldal, a ... és a ... „klónozásra" került. Helyesen nem az alperes, hanem az a személy követte el a személyiségi jog sértését, aki klónozta a ... felhasználó nevű ... oldalt. Úgy vélte, hogy a per alatt fény derült arra, hogy a II.r. felperes rendelkezik azzal a számítógépes ismerettel, amely lehetővé tette a hamis bizonyítékok gyártását. Az elsőfokú bíróság hibázott, amikor nem oldotta fel a szakértői vélemény ellentmondásait és figyelmen kívül hagyta, hogy bárki hozzáférhetett az alperes ... oldalához. A bíróság megsértette a Pp. alapelveit, túlterjeszkedett az anyagi pervezetés keretein akkor, amikor nem a kereset szerint fogadta be a felperes kérelmét. Álláspontja szerint sérültek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 5. §.
(1)-
(2)bekezdésében meghatározott jogai, illetve a törvényszék figyelmen kívül hagyta a Pp. 8. §.
(1)-
(2)bekezdését. Ezzel a törvényszék az elsőfokú eljárás lényeges szabályait megsértette, illetve az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályt tévesen alkalmazta. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Kiemelték, hogy az elsőfokú bíróság a lehetséges bizonyítási eljárást lefolytatta. Az elsőfokú tárgyaláson videóprezentáció során az alperes is elismerte, hogy az ... ... oldaláról az idővonalon az ő profiljához vezetett a bejegyzés. Az aggálymentes szakvélemény igazolta, hogy a személyiségi jogot sértő bejegyzést a ... nevű felhasználó hozta létre. Visszautasították, hogy bizonyítékokat koholtak volna. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp. 253. §.
(3)bekezdés) bírálta felül, így az nem érintette az ítélet keresetet részben elutasító rendelkezését. A törvényszék a helyesen megállapított tényállás alapján érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutva állapította meg a felperesek személyiségi joga megsértését és alkalmazott az alperessel szemben személyiségvédelmi jogkövetkezményeket. Ezért a fellebbezés nem alapos. A fellebbezésben foglaltakra az ítélőtábla kiemeli, hogy a perben az elsőfokú eljárás során nem nyert bizonyítást az az alperesi védekezés, hogy nem az alperes tette közzé a felperesek személyiségi jogait sértő közlést a ... oldalán. Sem a kirendelt szakértő kiegészített szakvéleménye, sem más peradat nem támasztotta alá azt az alperesi álláspontot, hogy az alpereshez köthető két ... oldal, a ... és a ... ... oldal „klónozásra" került volna. A szakvélemény kategorikus abban a kérdésben, hogy a felperesek által sérelmezett ... bejegyzés létrehozója a ... nevű ... oldal felhasználója. (16.szám 3. oldal 5. pont) Helyesen utaltak a felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben arra, hogy a törvényszéki tárgyaláson (2016. március 23. - 9. tjk.) lefolytatott prezentáció során az alperes is elismerte, hogy az ... ... AG ... oldalán a sérelmezett bejegyzésről az alperes ... ... profiljához vezetett a bejegyzés. (9. tjk. 4. oldal) Az alperes fellebbezésben kifejtett megítélésével szemben a kirendelt informatikai szakértő véleménye nem szenvedett a Pp. 182. §.
(3)bekezdésében meghatározott fogyatékosságokban, így az elsőfokú bíróságnak a szakvélemény ellentmondásait nem kellett feloldania. A fellebbezés ugyan nem kifogásolta, azonban az ítélőtábla észlelte, hogy a törvényszék nem foglalt állást az alperesi közlés jogsértő jellege megítélése során abban, hogy a ...-bejegyzésben foglalt közlések tényállításnak, avagy véleménynyilvánításnak minősíthetőek. Amennyiben a bejegyzésben foglaltak tényállítások, a felperesek jóhírnevét, becsületét alapvetően akkor sértik, ha reájuk nézve objektíve valótlan tényt tartalmaznak, mely valótlan tények alkalmasak a róluk más személyekben kialakult értékelés hátrányos befolyásolására. Amennyiben pedig a bejegyzésben foglaltak a felperesek személyére vonatkozó véleményt fejezik ki, azt kell vizsgálni, hogy a közléskor az alperes megtartotta-e a véleménynyilvánítás szabadsága korlátait. (BDT.2015.3310.) Az elhatároláskor abból kellett kiindulni, hogy a tény a valóságos világ része, annak valamely objektív, az emberi tudattól független mozzanata, a múltban létezett, vagy a jelenben létező, érzékelhető jelenség, állapot, esemény, történés, vagy cselekvés. A vélemény ezzel szemben szubjektív kategória, valamely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés. (Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.557/2016/3.szám) A tény, tényállítás, illetve vélemény között az elhatárolás az úgynevezett bizonyíthatósági teszt alapján (BDT.2011.2403.) lehetséges, mivel a tény valósága bizonyítható, vagy cáfolható, míg egy véleményhez ilyen kritérium nem kapcsolható. Az alperes által közzétett ...-bejegyzésben az I.r. felperesre használt „rohadék" és „kis g.ci" kifejezések semmiféle ténytartalmat nem hordoznak, csupán az alperes I.r. felperessel szembeni negatív értékítéletét fejezik ki. A II.r. felperes termékeire a bejegyzésben közzétett „használat nélkül is tönkremegy" kitétel a szövegkörnyezettől és a keresettel sérelmezett ...-bejegyzés előzményétől függetlenül akár tényállításnak is minősülhetnek. Az alperes azonban a perben és a pert megelőző, a keresetlevélhez mellékelt levelezésben maga sem állította, hogy a II.r. felperes által gyártott csiszológépet nem használta és az használat nélkül is tönkrement. Ezért a „használat nélkül is tönkremegy" közlés csak az alperes véleménynyilvánításaként értékelendő. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az említett, II.r. felperesre és termékeire vonatkozó közlés tényállításnak minősítése esetén az állítást megfogalmazó alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a közlésben foglalt tény valós. (BDT.2005.1277.) Így a perben az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a II.r. felperes termékei használat nélkül is tönkremennek. A valóság bizonyítására azonban az alperes a perben indítványt nem terjesztett elő. Nem bizonyította az alperes az eljárás során azt sem, hogy a II.r.felperesre vonatkozó „használat nélkül is tönkremegy" közlést (közlés) az I.r.felperestől származna. Az Alaptörvény IX. cikke
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalmakban feltétlen érvényesülést kívánó, kiemelt alkotmányjogi védelmet élvező, kommunikációs alapjog, ugyanakkor nem jelent abszolút, korlátozhatatlan jogosultságot. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása az Alaptörvény IX. cikke
(4)bekezdése szerint nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. Az alkotmányos alapjog, így a véleménynyilvánítás szabadsága annyiban korlátozható, amennyiben valamely más alapjog érvényesítése és védelme érdekében feltétlenül szükséges. Ilyen védendő alapjog - más mellett - a jóhírnévhez és a becsülethez való jog is. (36/
- (VI.24.) AB határozat) Az alapjogok ütközése esetén valamely alapjog korlátozásáról az arányosság követelménynek szem előtt tartásával a jogsértés súlyára és mértékére figyelemmel kell állást foglalni. (48/
- (IX.26.) AB határozat) A ténybeli alapot nélkülöző, a kifejezés módjában indokolatlanul sértő, bántó, megalázó véleménynyilvánítás túllép a szabad véleménynyilvánítás keretein. Nem érdemelnek védelmet azok a vélemények, amelyek egyedüli célja a gyűlöletkeltés, a megalázás, a sértegetés. (BDT.2017.3675., BDT.2015.3310.) A törvényszék helytálló megítélése szerint az alperesi ...-bejegyzés I.r. felperesre alkalmazott „rohadék" és „kis g.ci" közlése sértette az I.r. felperes becsületét és jóhírnevét. (Ptk. 2:
- §. d.) pont) A „használat nélkül is tönkremegy" közlésrész pedig sértette a II.r. felperes (üzleti) jóhírnevét. A kereset alapján a törvényszék által helytállóan alkalmazott objektív személyiségvédelmi jogkövetkezményeket (Ptk. 2:
- §. a.) pont, c.) pont, d.) pont) az ítélőtábla a végrehajthatóság érdekében pontosította. Így a jogsértés megtörténtének megállapításában meghatározta, hogy a ...-bejegyzés a felperesek mely személyiségi jogát sértette. A sérelmes helyzetet megszüntető (Ptk. 2:
- §. d.) pont) bejegyzés eltávolítására kötelező rendelkezést azzal egészítette ki, hogy az alperes az ... ... oldalról köteles eltávolítani a sérelmezett bejegyzést. A szakértői vélemény szerint ugyanis már sem a ..., sem pedig az ... ... AG ... oldalán nem található a sérelmezett bejegyzés, csak az ... ... oldalon. A felpereseknek megfelelő elégtételt adó nyilatkozat (Ptk. 2:
- §.
(1)bekezdés c.) pont) közzétételére az alperest a közzétételi helyek (..., ... ... AG és ...) ... oldalán kötelezte az alperest, annak időtartamát 30 napban meghatározva. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét az említett pontosításokkal, indokolásbeli kiegészítéssel újraszövegezve a Pp. 253. §.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért az alperes a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján viselni köteles a felperesek másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló - perköltségét, valamint a saját - fellebbezési illetékből és ügyvédi munkadíjból álló - perköltségét. Az ítélőtábla a felpereseket, mint együttes jogosultakat megillető jogi képviseleti díjat a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelt 3. §.
(3),
(5)bekezdése alapján az ÁFA-val növelt 25.400,-Ft-ban határozta meg. Győr,
- november
- Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke . Ferenczy Tamás sk.. Mészáros Zsolt sk. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: