A határozat elvi tartalma: A tartózkodási engedély Magyarország területén történő előterjesztésének engedélyezése nem hat ki a tartózkodási engedély iránti kérelem érdemi elbírálására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.38.128/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: ... A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (fél címe 2), mint a alperes neve jogutódja Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október 18-án kelt 3.K.31.897/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.31.897/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperes, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költsége. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A vietnami állampolgárságú felperes számára az elsőfokú hatóság
- október 13-ig érvényes [2] [3] tartózkodási engedélyt adott ki. A felperes keresőtevékenység folytatása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét az elsőfokú hatóság határozatával elutasította, egyúttal a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Vietnam területére kiutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 24.K.32.460/2014/
- számú ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a Kúria
- szeptember 22-én kelt Kfv.III.37.667/2015/
- számú ítéletében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A felperes
- november 13-án tartózkodási engedély Magyarország területén történő előterjesztésére irányuló méltányossági kérelmet, ezzel egyidejűleg keresőtevékenység folytatása célú tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú hatóság
- november 20-án kelt határozatában a felperes méltányossági kérelmének helyt adott és a tartózkodási engedély Magyarországon történő előterjesztését engedélyezte. Ezt követően a
- november 24-én kelt elsőfokú döntésében a felperes keresőtevékenység folytatása célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét elutasította, ezzel egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Vietnam területére kiutasította. A felperes az utóbbi határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő. Az alperes a
- március 3án kelt 106-T-82916/8/
- számú határozatával - melyet módosított a 106-T-82916/9/
- számú határozattal - az elsőfokú határozatot az indokolás kiegészítésével helybenhagyta, ezzel egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Vietnam területére kiutasította. Az indokolásban hangsúlyozta, hogy a felperes jogerős és végrehajtható kiutasítás hatálya alatt áll, így a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdés h) pontjában foglalt feltételnek nem tesz eleget, ezért a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a tartózkodási engedélyt nem lehet meghosszabbítani. A kereseti kérelem [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [5] [6] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a Harmtv. - helyesen - 13. §
(1)bekezdés h) pontját. Hangsúlyozta, hogy a felperes a kiutasítást elrendelő jogerős határozatnak nem tett eleget, Magyarország területét nem hagyta el, nem vitás, miszerint kiutasítás hatálya alatt áll. A méltányossági kérelemmel kapcsolatos eljárást és döntést külön kell választani a magyarországi tartózkodás engedélyezésére vonatkozó eljárástól és döntéstől, miután azok ténybeli és jogszabályi alapja különböző. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes esetében a magyarországi előterjesztés engedélyezésre került, nem jelenti automatikusan azt, hogy a hatóságnak a magyarországi tartózkodást is engedélyeznie kell, figyelmen kívül hagyva a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés a) pontjának kogens rendelkezését. Kiutasítási ok fennállása esetén a magyarországi tartózkodás még méltányossági körülmény fennállásakor sem engedélyezhető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. Érvelése szerint az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló [8] [9] 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §
(1)bekezdését, mert hatályában tartotta fenn az alperes azon határozatát, amely a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés h) pontjába, a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/
- (V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(4)bekezdés a) pontjába,
(4a)bekezdésébe, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. §
(2)és
(2a)bekezdésébe ütközik. Az által, hogy az elsőfokú hatóság helyt adott a méltányossági kérelmének, egyben azt a körülményt is elfogadta, hogy a tartózkodási engedély kiadása iránti eljárásban a kiutasításnak nincs relevanciája. Amennyiben ugyanis kiutasítás hatálya alatt áll, úgy annak engedélyezése is tartalmilag értelmetlen, hogy Magyarországon nyújthassa be a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét. A méltányossági kérelem elfogadása ellentmond a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem elutasításának. A méltányossági kérelemnek való helyt adással a hatóság egyben a kiutasításról is döntött, azt nem rótta a terhére, így a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem körében sem lehet ezt a tényt figyelembe venni. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [11] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [12] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. A támadott ítéletben foglaltakkal a felülvizsgálati bíróság egyetért, a felülvizsgálati kérelemben írtakra tekintettel az alábbiakat fejti ki. [13] A Harmtv. 16. §
(1)bekezdése szerint az érvényes tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idő lejártát követően Magyarország területén történő tartózkodásra - ha e törvény másként nem rendelkezik - tartózkodási engedéllyel jogosult. A 16. §
(2)bekezdése értelmében a tartózkodási engedély száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó, de legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén. A 16. §
(4)bekezdése alapján a harmadik országbeli állampolgár az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott méltányossági kérelem elfogadása esetén Magyarország terület terjeszthet elő tartózkodási engedély iránti kérelmet. [14] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Harmtv. 16. §
(1)és
(4)bekezdése két különböző eljárás lefolytatásának és döntés meghozatalának jogi alapját képezi. Egyrészről a szükséges feltételek fennállása esetén a harmadik országbeli állampolgárnak tartózkodási engedély adható, másrészről a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem Magyarország területén történő előterjesztése engedélyezhető. A két eljárás rendje és az engedélyezés követelményei egymástól eltérnek, csak annyiban kapcsolódnak össze, hogy a méltányossági kérelem elfogadása esetén a kérelmezőnek lehetősége áll fenn a tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarország területén történő benyújtására, de nem garantálja annak pozitív elbírálását. A Kúria nem osztja a felperes érvelését, mely szerint amennyiben a hatóság helyt adott a méltányossági kérelemnek, akkor egyben azt a körülményt is elfogadta, hogy a tartózkodási engedély kiadása iránti eljárásban a kiutasítás nem releváns. Ilyen tartalmú rendelkezést sem a Harmtv., sem a Vhr. nem határoz meg, a méltányossági kérelemnek való helyt adás nem befolyásolja a tartózkodási engedély kiadása körében hozandó döntés tartalmát. [15] A Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) pontja kimondja, a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 13. §
(1)bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek. A 13. §
(1)bekezdés h) pontja értelmében száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit. [16] Nem vitatott tény, hogy a felperes kiutasítás hatálya alatt áll - mely kötelezettségének nem tett eleget -, így részére a fenti jogszabályi tilalom miatt tartózkodási engedély nem adható ki. [17] A felülvizsgálati bíróság rámutat, hogy a perbeli jogviszony elbírálása során a Harmtv. hivatkozott rendelkezései az irányadók, a Vhr. 47. §
(4)bekezdés a) pontja és
(4a)bekezdése, valamint a Ket. 1. §
(2)és
(2a)bekezdései nem relevánsak. A Vhr. felperes által megjelölt rendelkezései a méltányossági kérelem elbírálása során alkalmazandók, míg a Ket. eljárási alapelveinek megsértését a perbeli jogvita jellege és az arra vonatkozó rendelkezések kogens volta zárja ki. [18] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket. A döntés elvi tartalma [19] A tartózkodási engedély Magyarország területén történő előterjesztésének engedélyezése nem hat ki a tartózkodási engedély iránti kérelem érdemi elbírálására. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [21] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [22] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket szintén a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel. Az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [23] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja. Budapest,
- szeptember
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő