Gf.20346/2017/7 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.346/2017/7/I. A Győri Ítélőtábla a dr. Újvári Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Botár Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen 65.166.945.Ft kártérítés megfizetése iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék 2017. szeptember 22. napján kelt 7.G.40.010/2017/14/I. számú közbenső ítélete ellen a felperes részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő Rész-közbenső ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú közbenső ítéletet rész-közbenső ítéletnek tekinti, annak fellebbezett részét megváltoztatva megállapítja, hogy a .... szám alatti ingatlanon létesített szórakoztató központ D épület medencéjének hibás teljesítésével okozati összefüggésben keletkezett kijavítási költségek megtérítéséért teljes egészében az alperes felelős. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt (Egyszázhuszonhétezer) Ft másodfokú perköltséget. fizessen a felperesnek 127.000. Kötelezi az alperest, hogy fizessen az államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 48.000. (Negyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek az ...országi ...ban 2009. június 5-én vállalkozási szerződést kötöttek. Ennek I. pontja szerint az alperes a felperes tulajdonát képező ..... szám alatti ingatlanon létrehozandó szórakoztató központ épületei, és a medencék epoxi gyantával történő padlóburkolásának leszállítását, beépítését, működőképes állapotba hozatalát vállalta. Leszállítás alatt a berendezések beszerelését, beállítását, szakszerű kivitelezés szabályai szerinti működőképes állapotba hozatalát, továbbá az érintett hatóságok általi jóváhagyását és műszaki átadás-átvételét kell érteni. E kötelezettségek leírása a szerződés mellékleteként, annak részét képező, mindkét fél által ellenjegyzett A jelű mellékletben (05/06/2009-i. keltezésű megrendelés visszaigazolása) található. A felek elismerték, hogy az A jelű melléklet (mely három oldalból áll és tartalmazza az összes leszállítandó anyag, berendezés listáját, és a fizetési feltételeket) a szerződés szerves részét képezi. Az alperes kijelentette, hogy - saját maga, illetőleg megbízottja révén - az elvégzendő munkákat felmérte, a helyszínt megtekintette. A munka elvégzéséhez szükséges összes információ a rendelkezésére állt. A szerződés II. pontjában a felek részletesen rögzítették, hogy a vállalkozás díja mit foglal magában, és a vállalkozó alperes a vállalkozási díjon felül egyéb költséget nem érvényesíthet, mivel az összeg előre leegyeztetett, fix és változatlan. A szerződés III. pontja szerint a beszerelésre kész állapotban lévő helyiségek átadása 2009. júliusáig kell, hogy megtörténjen, e dátumtól számítódik a végleges teljesítés határideje, beleértve a szakszerűen kivitelezett munkálatok műszaki átadás-átvételét, melynek 2009. októberéig meg kell történnie. A szerződés IV. pontjában a szerződés műszaki tartalmaként rögzítették, hogy a munkákat az érvényben lévő vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a nemzetközi szabvány szerint előírt megfelelő minőségbiztosítással kell kivitelezni. A szerződés V. pontja szerint a vállalkozó alperes kötelezettsége, hogy a szerződés tárgyát képező munkákat az érvényes, illetőleg kiadásra kerülő hatósági és szakhatósági engedélyek, a vállalkozási szerződés egyéb feltételei, és a Magyar Szabvány szerinti I. osztályú minőségben végezze el. Az V/5. pont szerint a vállalkozó köteles építési naplót vezetni, ebben történik a munkaterület átadás-átvétele. Az alperes köteles a munkaterületet átvenni, az átvételkor annak munkavégzésre alkalmasságát megvizsgálni, az esetleges hiányosságokkal kapcsolatos észrevételeit írásban rögzíteni, továbbá a megrendelő figyelmét a hiányosságok megszüntetésére felhívni. A munkaterület átadás-átvételének időpontjától kezdve a vállalkozó által igénybe vett munkaterületért, a szerződésben foglalt teljesítésért minden felelősség a vállalkozót terheli. Az V/7. pont szerint az átadás-átvételi eljárás időpontját a vállalkozó készre jelentését követően a megrendelő tűzi ki. Az eljárásról a felek jegyzőkönyvet tartoznak felvenni. Csak és kizárólag a sikeres műszaki átadásátvételt, illetőleg a jegyzőkönyv aláírását követően tekinthető a szerződés teljesítettnek. A megrendelő az átvételt csak abban az esetben jogosult megtagadni, illetőleg kártérítési igénnyel élni, ha az átadáskor fennálló építésből eredő hibák, hiányosságok a rendeltetésszerű használatot gátolják vagy akadályozzák. A megrendelő azon hibák kijavítására, illetve hiányosságok pótlására, melyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, megfelelő határidő kitűzésével a vállalkozót felszólítja. A szerződés VI. pontja a megrendelő felperes kötelezettségei között rögzítette, hogy köteles garantálni a vállalkozó részére a munkaterület folyamatos biztosítását annak érdekében, hogy a folyamatos munka végzéséhez szükséges feltételek adottak legyenek. A vállalkozó mindaddig felelős az általa vállalt munka teljesítéséért és őrzéséért, amíg azt a megrendelőnek hivatalos átadás-átvétel keretében át nem adta, amely teljesítés csak a műszaki átadással tekinthető sikeresnek. A VI/3. pont szerint a megrendelő a kiviteli gépész és építész tervdokumentációt és a folyamatos munkavégzéshez szükséges egyéb dokumentációt, műszaki információt a szerződés aláírásával egyidejűleg átadja a vállalkozó részére. Az alperes kijelentette, hogy semmilyen kétsége műszaki, illetőleg megvalósítási szükségessége nem merült fel az átadott dokumentációval kapcsolatosan, amely a szerződés tárgyát képező feladat elvégzésére vonatkozik, valamint változást eredményezhet a vállalkozási díj összegét illetően. A szerződés VII. pontjában az alperes kijelentette, hogy a feladat elvégzésére a szerződésben rögzített egységár minden olyan költséget tartalmaz, ami szerződés tárgyát képező feladat teljes körű megvalósításához szükséges, illetőleg az árajánlatában és terveiben szerepelt. A szerződés XII. pontja szerint a teljesítés (részteljesítés) igazolására a megrendelő a munka bármely szakaszában jogosult. A műszaki átadás-átvételi eljárás időpontját az alperes készre jelentése alapján a felperes tűzi ki legkésőbb a készre jelentést követő 15 napon belül. A szerződés XIII. pontja szerint a vállalkozó hibásan teljesít, ha a munkák nem az A mellékletben leírtaknak megfelelő mennyiségben, minőségben végzi. Hibás teljesítés esetén az alperes a felperes felszólítására köteles a hibák kijavítását haladéktalanul megkezdeni és a felperes által megjelölt határidőn belül teljes körűen befejezni. Amennyiben a vállalkozó a hiba javítását megtagadja, nem kezdi meg, a hiba javítását nem megfelelő minőségben, mennyiségben végzi, vagy határidőben nem fejezi be, vagy a hiba megfelelő minőségű, mennyiségű, határidejű javítása tőle el nem várható, a megrendelő jogosult a hibát saját maga és/vagy más vállalkozó igénybevételével kijavíttatni a vállalkozó költségviselése mellett. A szerződés XVI. pontja rögzítette, hogy a szerződés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a felperes által jóváhagyott tervdokumentáció és a szerződésben foglaltak alapján a munka I. osztályú minőségben hiba- és hiánymentesen elkészült és azt a megrendelő átvette, a végső teljesítésigazolást kiadta. A XVI/4. pontban az alperes tudomásul vette, hogy a munkaterületen egyidejűleg több társvállalkozó tevékenykedhet, akikkel az alperes a munkája végzését összehangolja, a felperes pedig biztosítja az ehhez szükséges feltételeket. A szerződés XVII. pontja a jótállási és szavatossági feltételekről rendelkezett. E szerint az alperes az általa kivitelezett munkákra 24 hónap jótállást (garanciát) vállal. A jótállási idő után a vállalkozót az ...Polgári Törvénykönyvben foglalt szavatossági kötelezettség terheli. A jótállási és szavatossági időtartam kezdetét a szerződés tárgyát képező munka sikeres műszaki átadás-átvételi dátumától kell számítani. Jótállási és szavatossági javítás esetén a határidő meghosszabbodik, csere esetén újra kezdődik. A XVII/3. pontja rendelkezett a jótállási, szavatossági hibabejelentés alapján a vállalkozó kötelességeiről, és ennek körében arról, hogy a hibajavításra a felperes által elfogadható határidőt köteles vállalni, és a javítást a vállalt, illetőleg a kitűzött határidőre maradéktalanul elvégezni. A XVII/4. pont rögzítette: Amennyiben a vállalkozó a bejelentett hibát jogszerű kötelezettség ellenére a megrendelő igénye szerint nem szünteti meg, megfelelő időben nem javítja ki, vagy kötelezettségét vitatja, a megrendelő jogosult azt a vállalkozó költségére más vállalkozóval elvégeztetni. A szerződés elválaszthatatlan részét képező „A" mellékletben rögzítésre került, hogy az alperes által becsült várható burkolandó felület nagysága kb. 7632 m2, amely különféle megmunkálást igényel. A melléklet tartalmazta az alperes ajánlatát is, többek között a lapáttal felhordott technológiával készült burkolatok kivitelezése az épületkomplexum D épület medencéje vonatkozásában, amely 60 euró/m2, azonban az alperes 5 %-os árengedményt biztosított a felperesnek ezen ajánlati árból. A melléklet rögzítette a fizetési feltételeket is, valamint azt, hogy a padló-,fal-, és lépcsőburkolat applikálása-felvitele hat munkanapot vesz igénybe. Ezen intervallum lerövidítése a minőség rovására menne. Továbbá a száradási idő tekintetében elengedhetetlen, hogy az építési terület hőmérséklete meghaladja a 13 ºC-ot. Az alperes által elvégzett munkálatok magukba foglalták a szórakoztató központ D épület (...) medencéje műgyanta burkolatának kivitelezését is. Az alperesi munkálatok megkezdését megelőzően került sor a műgyanta burkolat fogadására szolgáló medencetest kivitelezésére, amit a felperes megrendelésére a ... Zrt. végzett el 2008. június 18. és 2008. december 19-e között. A statikai kiviteli tervdokumentáció 2008. január 14-én kelt S-25 terve tartalmazza a medence vasalási tervét. E terven található C-C metszet szerint a vasbetonmedence test külön vízszigetelő réteget nem tartalmaz, vízszigetelő réteg a kivitelezés során sem készült. A medencetest vízzárását alul 10 cm vastag szerelőbeton plusz 30 cm vastagságú C20-16/K minőségű betonból készült vasbeton lemezre bízták, az oldalfal pedig 50 cm vastagságú vasbeton. A terv nem tartalmazott műszaki megoldást a padlólemez és a fal közti munkahézag képzés vonatkozásában. 2009. augusztus 11-én az alperes képviseletében ... által megtartott helyszíni szemlén a felek megállapították, hogy az alperes a szerződésben foglaltaktól eltérően a munkálatokat a D épület medencéjénél sem tudta elkezdeni, tekintettel arra, hogy a ... Zrt. a medence alaplemez betonozását 2008. szeptember 9-én kezdte meg, a medence oldalfal betonozása 2008. szeptember végén zajlott, míg a 2 db íves fal betonacél szerelése és zsaluzása a medencében 2008. december 12-én zajlott, a medencetéri lépcső betonozására 2008. december 19-én került sor. Az alperes a munkavégzést a D épület medencéjénél 2009. október 20-a után kezdte meg, a munkaterület átadás-átvételéről jegyzőkönyv nem készült, erre az időszakra építési napló sem állt rendelkezésre. Ebben az időszakban a műgyanta burkolat fogadására alkalmas felület kialakítására vonatkozó munkálatokat a medencében az alperes alvállalkozója (... ) végezte. A falak és a padozat csiszolását, simítását, a padozat esetében a lejtések helyreállítását, továbbá az így kialakított felület tapadást közvetítő anyaggal történő kezelését végezte el. E munkálatokat az alperes alvállalkozója 2009. december elejére fejezte be, a hideg időjárás miatt a műgyanta burkolat felvitelére nem került sor. A munkavégzés védőtető alatt történt, de a munkák befejezése után azt lebontották, így a kialakított medenceburkolat a téli csapadéknak, fagynak kitett volt. Az alperes a munkálatokat 2010. április 6-án folytatta, de az építési terület első bejárása során a burkolaton leválásokat tapasztalt. A felperes kérésére lebontotta az elkészült munkákat, a beton felső felületét feltörte, a nem megfelelő betonréteget leszedte, egészen a sérülésmentes részig. Ezután az alperes alvállalkozója (... ... cég) megkezdte a műgyanta bevonat felvitelét. Ennek során az időjárási körülmények nem voltak megfelelőek a csapadékos idő, valamint amiatt, hogy az építési terület átlaghőmérséklete a 13 ºC-ot nem haladta meg, az alacsonyabb hőmérséklet a felvitt műgyanta burkolat kiszáradási idejét meghosszabbította. A felperes ügyvezetője (...) 2010. május 14-én a D épület medencéjével kapcsolatosan emailt küldött az alperes, valamint alvállalkozója (...) részére. Ebben: "Emlékeztette őket, hogy ezen a napon éjféltől számítva lejár a medence átadásának utolsó határideje. Az építési területen tapasztalt jelenlegi helyzet, illetőleg az alperes és beavatkozója által a helyszínre küldött kollégákkal folytatott beszélgetés után a következőket állapították meg: A munkálatokat a 2010. május 20-ára kijelölt - megmásíthatatlan - műszaki átadás dátumáig be kell fejezni úgy, hogy azok lehetővé tegyék a további munkálatok ezen dátummal történő befejezését is. A ... nevezetű cég május 17-én a helyszínre érkezik, hogy a medence utómunkálatait befejezze. A felperes kifejezetten megkérte az alperest és alvállalkozóját arra, hogy gondoskodjanak megfelelő fedésről bármilyen időjárási viszontagság ellen. Az alperes és alvállalkozója nem tanúsított semmilyen pozitív magatartást, illetőleg nem kértek segítséget a fenti időjárási viszonyok okozta problémák kiküszöbölése érdekében. A kötbér mértéke minden egyes késedelmes nap után 4000 euró. A felperes és a többi kivitelező cég is - akik az alperes és alvállalkozója csúszásából kifolyólag fognak késedelmet szenvedni a munkálatok elvégzésében - kártérítési igénnyel fog élni az alperessel és alvállalkozójával szemben, amennyiben a fentiek nem teljesülnek. A felperes ügyvezetője kérte az alperest és alvállalkozóját, hogy azonnal gondoskodjanak a munkálatok - megfelelő szakértelemmel és gondossággal eljárva - határidőre történő teljesítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a felperes a szórakoztató központot 2010. május 29-én megnyitotta, ezt megelőzően a D épület alperes által kivitelezett medencéjét 34 ºC-os termálvízzel fel kellett tölteni, ezért a műgyanta burkolat megfelelő kikeményedéséhez nem állt elégséges idő rendelkezésre, figyelembe véve a munkálatok alperes, illetőleg alvállalkozója általi befejezését és az időjárási körülményeket is. A szórakoztató központ megnyitását követően (7-10 nap elteltével) a felperes a D épület medencéjének műgyanta burkolatán felhólyagosodásokat észlelt, amit jelzett az alperesnek. Az alperes alvállalkozója (...) 2010. június 8-i válaszában közölte a felperessel, hogy a megvalósult gyantaburkolat alatt található „nedvesség következtében kialakuló buborékok" nem okoznak burkolatleválást, mivel az alkalmazott anyag megfelelő rugalmassággal rendelkezik. Amennyiben a jelenség további problémákat okoz a padlóburkolatban, az ... kész beavatkozni és intézkedni. A peres felek 2010. december 10-én ...országban megbeszélést tartottak, amelynek eredményét az alperes képviseletében ... a 2010. december 14-én a felperesnek küldött emailben összegezte. A medenceburkolat hibájával kapcsolatban előadta: a felhólyagosodás a párásság következménye, mely a medence alaplemezétől kiindulva igyekszik felfelé utat törni magának, ahol a műgyanta burkolat réteggel találkozva, mely jellegét tekintve vízálló, ellenáll és helyileg buborékokat képezve felhólyagosodik. (...) A hibás teljesítésből eredő károk megtérítését visszautasította. Kifejtette, hogy az első helyreállítás is a kezelendő felület elrongálódása következtében történt, mely a jegesedés miatt megrepedt és feltöredezett, mert nem a megfelelő fagymentes cement került beépítésre. Ezt követően a felperes kérelmére dr. ... ... közjegyző nemperes eljárás keretében (2011. január 10-én) ... igazságügyi szakértőt rendelte ki a szórakoztató központ D épület (...) medencéje műgyanta burkolata felhólyagosodása okainak meghatározására. E szakértő (2011. január 23-án kelt) szakvéleményében megállapította, hogy a medence burkolatának hibáit a technológiai fegyelem be nem tartása és a választott anyag minősége okozta. A burkolat aljzataként elkészített beton (felülete és nedvességtartalma), a burkolat-előkészítés és a burkolat készítésének minősége (anyag és munka) nem volt megfelelő. A vállalkozó által alkalmazott (kivitelezett) technológia - mint azt az eredménye is mutatja - nem alkalmas tartós medenceburkolat kialakítására. Az alkalmazott technológia, az esetleges műgyantás javítás után sem lesz alkalmas nagy forgalmú medencék esztétikus és strapabíró burkolatának kialakítására. A felperes ezt követően 2011. év elején a D. épület medencéjének műgyanta hibás burkolatát a ... ...országi céggel elbontatta, és a medencét mozaikburkolattal látta el. ****** A felperes 2011. február 1-én előterjesztett keresetében az alperes hibás teljesítésére hivatkozva - egyebek mellett - a szórakoztató központ D épület medencéjének helyreállítási költsége címén 28.600.000 Ft, és ezen összegnek a keresetlevél beadásától számított, a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes a vállalkozási szerződésben 24 hónapos jótállási kötelezettséget vállalt a medence kivitelezésére is, aminek a burkolatának a kivitelezési hibáit a közjegyzői eljárásban beszerzett szakvélemény alátámasztotta, az általa javasolt burkolat az üvegmozaik lett volna. Mivel az alperes által vállalt 2011. január 15-i határidős javítás eredménytelenül telt el, ezért a felperes a medenceburkolatot az alperes költségére kijavíttatta a felek közötti szerződés XVII/4. pontja alapján, és ennek a megfizetésére (

1. is)tartott igényt. Az alperes érdemi ellenkérelmében - e kereseti kérelem vonatkozásában is - a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen joghatósági kifogással élt, és a per megszüntetését kérte a Pp. 157. §
2. a)pontja alapján. Hivatkozott arra is, hogy a felek a vállalkozási szerződés azon pontja tekintetében kötötték ki az ... jog alkalmazását (XVII/1.), mely rendelkezésre hivatkozva a felperes vele szemben követelést kíván érvényesíteni, a felek közötti jogvita eldöntésére ezért az ... anyagi jog rendelkezéseit kell alkalmazni. Előadta, hogy az általa a szerződésben vállalt jótállás a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely osztja a szerződéses főkötelezettségének (teljesítési kötelezettségének) a jogi sorsát. Így a jótállási kötelezettsége teljesítését mindaddig megtagadhatja, amíg a jogosult felperes nem teljesíti a szerződésben vállalt igazolás kiadási, és ez alapján az ellenszolgáltatás megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. A medence műgyanta burkolatának meghibásodási okaival kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a medence beton fogadóaljzata - amit nem az alperes készített - nem volt megfelelően szigetelve a talajnedvesség ellen. Ezért a fogadóréteg nem megfelelő minőségére visszavezethető hibák miatt az ő felelősségét sem lehet megállapítani. Amennyiben emiatt a felperest kár érte, a kártérítési igényét a betonaljzatot készítő vállalkozóval szemben érvényesítheti. A beton fogadóréteg megfelelőségének vizsgálata mindenekelőtt a felperes megbízásából eljáró felelős műszaki vezető feladata lett volna. Az alperest semmilyen szerződéses kötelezettség nem terhelte a beton fogadóréteg alaposabb vizsgálatának vonatkozásában. Az alperesnek még erre irányuló szándéka esetén sem állt módjában a beton fogadóréteg talajnedvesség elleni szigetelésének meglétét, a betonréteg alkalmasságát figyelembe venni, hiszen erre csak a betonréteg megbontásával lett volna lehetősége. Mivel a beton fogadóréteg alkalmatlansága nem volt ismert, az alperesnek nem is volt rá oka, hogy megtagadja a kivitelezést. A beton talajnedvesség elleni megfelelő szigetelése esetén pedig a műgyanta bevonat nem is hibásodott volna meg. Az igazságügyi szakvélemény szerint a fenti okon túlmenően a műgyanta burkolat hólyagosodását a műgyanta réteg nem elégséges kikeményedése, be nem fejeződő térhálósodása okozta. A felperes (és az általa megbízott építésvezető) tisztában volt azzal, hogy az időjárási viszonyok távolról sem ideálisak, ennek ellenére a munkálatok befejezésének időpontját a felperes mégis egyoldalúan 2010. május 14-re tűzte ki. A medencének termálvízzel történt idő előtti feltöltése miatt a felelősség szintén nem az alperest, hanem a felperest terheli. A műgyanta burkolat kivitelezését követően az elkészült burkolat kikeményedésének idejére az alperes levonult a munkaterületről, és a felperes a továbbiakban sem kereste meg azzal kapcsolatosan, hogy jóváhagyja-e a medence feltöltését. A felperes és építésvezetője önhatalmúlag, egyoldalúan döntötte el a feltöltés időpontját, ezért e döntésük következményeit is nekik kell viselniük. A burkolat kivitelezése során beépített termékekre vonatkozó tanúsítvány hiánya pedig nem jelenti a felhasznált anyagok alkalmatlanságát, ezek szükségességét a felperes nem is jelezte. Az alperes esetleges marasztalása esetére beszámítási kifogást is előterjesztett a már kibocsátott, de a felperes által még ki nem egyenlített 65.790 euró összegű vállalkozó díjra vonatkozó számla, valamint az elvégzett pótmunkák 19.500 euró értéke erejéig. A törvényszék álláspontja szerint a felperes által a D épület medencéjének helyreállítási költségével kapcsolatos keresettel érvényesített jog fennállása, és a felperest ennek alapján megillető követelés összege tekintetében a vita elkülöníthető volt, ezért e kérdésben közbenső ítélettel döntött. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes felelőssége a felperes által a 20.G.40.140/2011/29. számú keresetpontosítás 8. pontjában előterjesztett kártérítési igény tekintetében 60 %-ban áll fenn. Határozatának indokolása szerint az alperes joghatósági kifogása alaptalan az 1979. évi 13. tvr. 55. §-a szerint. E rendelkezés alapján a szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. A peres felek közötti szerződés alapján a teljesítés helye ..., ami az elsőfokú bíróság joghatóságát megalapozza. Rögzítette, hogy a peres felek szerződésének XVII/1. pontja alapján a perben az ... jogot, vagyis az ... Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, kellett alkalmazni. A szerződés XVII/2. pontjára tekintettel nem osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a jótállási kötelezettsége az elvégzett kivitelezésért még nem kezdődött meg, mivel a felperes teljes egészében nem tett eleget a vállalkozói díj fizetési kötelezettségének. Ugyan a szerződésben rögzített formában a D épület alperes által kivitelezett medencéjének műszaki átadás-átvételére nem került sor, azonban megállapítható, hogy az elkészült medencét a felperes birtokba vette, és azt a szabadidőközpont megnyitásával használta is. Emiatt az alperest terhelő, a szerződésben meghatározott jótállási idő kezdetét is ezen időponttól kell számítani. A perben alkalmazandó ... jog tekintetében megkereste az ... Igazságügyi Minisztériumot az ... Polgári Törvénykönyv ..., továbbiakban: ...) perbeli jogvita eldöntése szempontjából releváns rendelkezéseiről történő tájékoztatás érdekében, és ezeket határozatában is idézte az alábbiak szerint: A ... 1655. szakasza szerint a vállalkozási szerződés egy olyan szerződés, amellyel az egyik fél vállalja, hogy a szükséges eszközök megszerzésével és saját felelősség alá tartozó irányítással elvégez egy munkát vagy egy szolgáltatást adott pénzösszegért cserébe. A ... 1667. szakasz szerint a vállalkozónak garanciát kell vállalnia az elvégzett munka hiányosságaira és hibáira vonatkozóan. A megbízónak jogvesztés terhe mellett be kell jelentenie a vállalkozó felé az eltéréseket vagy hibákat azok felfedezésétől számított 60 napon belül. A vállalkozó ellen a munka átadásának napjától számított két éven belül indítható eljárás. A fizetésre kötelezett megbízó mindig érvényesíttetheti a garanciát azzal a feltétellel, hogy az eltéréseket vagy a hibákat bejelentették a felfedezésüktől számított 60 napon belül, de még azt megelőzően, hogy lejárt az átadástól számított két év. A ... 1668. szakasza kimondja, hogy a megbízó kérheti, hogy az eltéréseket vagy a hibákat a vállalkozó költségére térítsék meg, vagy hogy az ár arányosan csökkentésre kerüljön, ugyanakkor kérheti azon károk megtérítését, amelyek a vállalkozó hibájából következtek be. Ha az elvégzett munkában levő eltérések vagy hibák olyanok, amelyek a munkát teljesen alkalmatlanná teszik a felhasználási céljára, a megbízó kérheti a szerződés felbontását. A ... 1223. szakasza meghatározza azt, hogy kártérítés címén milyen követelés érvényesíthető, és eszerint: A nemteljesítésért vagy késedelemért fizetendő kártérítésnek tartalmaznia kell a jogosult által elszenvedett veszteséget, mint például az elmaradt hasznot, amennyiben ez a nem teljesítés azonnali és közvetlen következménye. A ... 1227. szakasz szerint, ha a jogosult gondatlanságából eredő cselekedete hozzájárult a kár előidézéséhez, a kártérítés csökken a hiba súlyossága és a kárból eredő következmények jellege szerint. A ... idézett rendelkezéseire tekintettel a törvényszék elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes az alperes, mint vállalkozó felé a D épület medencéjének hibáit a felfedezéstől számított 60 napon belül bejelentette-e. A 2010. június 8-i felpereshez címzett alperesi email egyértelműen alátámasztja, hogy a felperes a medence burkolatának észlelt hibáit haladéktalanul jelezte az alperes felé, ezért a bejelentésre meghatározott jogvesztő határidőt nem mulasztotta el. A medence meghibásodásának okaira a perindítást megelőző nemperes eljárásban beszerzett szakértői vélemény megállapításait az alperes vitatta. Arra hivatkozott, hogy a feltárt hiányosságok nem az ő kivitelezési tevékenységével függnek össze, hanem azok az azt megelőző munkafázis, a medence betonlapjának nem megfelelő kialakítására vezethetők vissza. Az elsőfokú bíróság a medenceburkolat meghibásodása okainak megállapítására a kivitelezéssel kapcsolatos iratokat beszerezte, tanúkat hallgatott meg, és az ÉMI ... Kft-t rendelte ki szakértőként. A perben beszerzett szakvélemény szerint a műgyanta burkolat alapvető felválási oka az első esetben (2010. tavasza) alapvetően a nem megfelelően kiszáradt fogadófelület miatti felfagyás, míg a második (átadás utáni) károsodások esetében a nem kellő szárazságú alapfelület mellett - valószínűsíthetően - a nem elégséges felületkikeményedési körülmény, azaz az idő előtti használatbavétel volt. Az alapfelületek - további rétegek fogadására való - alkalmasságának értékelése a kivitelező kompetenciája és felelőssége, hasonlóan a kiviteli követelmények figyelembevételével meghatározott technológiai kivárási idők meghatározásához és betartásához. Ha a fogadófelület nem megfelelő alkalmasságú, vagy a szükséges technológiai kivárási idők betartása akadályozott - a gyakorlat szerint - a kivitelező akkor mentesülhet a jótállási kötelezettségei alól, amennyiben ezt megbízójának jelezte, és a megbízó - a jelzettek ellenére - a kivitelezőt bizonyíthatóan a munka folytatására utasította. A szakértő a szórakoztató központ megnyitását követően a medencében bekövetkezett károsodás okaként megállapította, hogy az alperestől kapott (szakvélemény 8-as melléklet) termékleírásban foglaltak szerint az IPM RESINFLOOR anyag kikeményedési ideje 23 ºC külső hőmérséklet mellett hét nap. A rendelkezésre álló, 2010. május 14-én kelt felperesi emailt tekintve (keresetlevél F/3/1 melléklete) - az állapítható meg, hogy május 14-én a burkolás még nem volt kész, viszont a fürdőt május 29-én már megnyitották. A medencefeltöltés szükséges idejét is figyelembe véve, legfeljebb 10 napra becsülhető a záró műgyantaréteg kikeményedésére rendelkezésre álló idő. A terméklapon feltüntetett (23 ºC átlagos környezeti hőmérséklethez tartozó) hét napot ez az időtartam meghaladja. Valószínűsíthetően május végén a napi átlaghőmérséklet a kivitelezés helyén sem érte el a 23 ºC-ot, így a hét nap kevés lehet a teljes kikeményedéshez. A rendelkezésre álló információk szerint 2010. májusa meglehetősen szélsőséges időjárást hozott, és figyelembe kell venni, hogy a fogadófelület bizonyosan alacsonyabb hőmérsékletű, mint a vízhőmérséklet. Kedvezőtlen lehetett továbbá, hogy a medencébe kb. 34 ºC fokos termálvíz került, mely bizonyosan a felület hőtágulási hatásból származó igénybevételét eredményezte. A szakértő hivatkozott a kivitelezéskor hatályos 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet rendelkezéseire is, amely szerint Magyarországon csak az adott alkalmazási területre való bevizsgált és arra való alkalmasságát bizonyító, jóváhagyott, Építőipari Műszaki Engedéllyel rendelkező műszaki dokumentáció alapján lett volna a medence az alperes által alkalmazott anyagokkal beépíthető. A peres felek a szakértő azon megállapítását nem vitatták, hogy a medence alapbetonjának elmaradt vízszigetelése szerepet játszott a műgyanta burkolat meghibásodásában, csak eltérően ítélték meg az ezzel kapcsolatos felelősséget. Az alperes emellett vitatta azt is, hogy a szórakoztató központ megnyitását követően a medenceburkolatban bekövetkezett meghibásodás a fenti okon túl visszavezethető lenne a műgyanta burkolat technológia szerinti - figyelemmel az időjárási körülményekre is - kikeményedési, térhálósodási idejének kivárásának elmaradására is, illetve ha mégis a medence használatbavétele folytán ezzel kapcsolatos felelősség álláspontja szerint a felperest terheli. A szakértő a kétszeri meghallgatása és a felek kérdéseire adott írásbeli válaszai során az alapszakvéleményben kifejtett álláspontját, megállapításait fenntartotta és az elsőfokú bíróság megítélése szerint kellő indokát adta annak is, hogy milyen tények és bizonyítékok figyelembevételével állapította meg a medenceburkolat meghibásodásának okait. Az elsőfokú bíróság ezért a szakvéleményt a medence meghibásodásának okait illetően mint aggálytalan elfogadta, az egyébként összhangban állt a perben beszerzett egyéb bizonyítékokkal is, és annak az elsődleges meghibásodási okra vont következtetését, megállapítását a peres felek sem vitatták. Az elsőfokú bíróság e szakvélemény alapján a medenceburkolat meghibásodásáért a peres felek mindegyikének a közrehatását megállapította, ezért a ... 1227.szakasza alapján kármegosztást alkalmazott. Ennek arányának a meghatározása során a felperes terhére értékelte, hogy: 1) A szakvélemény alapján tervezési problémának tekinthető, hogy a medence betonalap rétegrendjéből kimaradt a vízszigetelés elleni védelem, és a felperes a kiviteli tervek szolgáltatását megelőzően nem ellenőrizte azt, hogy a fogadóbeton megfelelő-e az általa választott medenceburkolat elhelyezésére vízszigetelés nélkül. 2) ... 2009. október 27-i e-mailjéből megállapíthatóan a medence befedése az alperes tevékenységével is összefüggésben a felperes feladata volt. A medencetér lefedése 2009-2010. fordulóján a téli időszakban nem valósult meg, illetőleg az alperesi, 2010. áprilisi kivitelezés során sem történt meg a medence befedése annak ellenére, hogy az időjárási viszonyok az alperesi kivitelezés során nem voltak optimálisak a műgyanta burkolat elhelyezéséhez. 3) A felperes a műgyanta burkolatot idő előtt birtokba vette és termálvízzel feltöltötte a szórakoztató központ tervezett megnyitási időpontjára, 2010. május 29-ére tekintettel. Az alperes terhére értékelte, hogy: 1) Annak ellenére, hogy annak szükségességére maga is utalt nem győződött meg arról a kivitelezés megkezdését megelőzően a felperes nyilatkoztatásával, hogy a medence betonalap vízszigetelése megtörtént-e. Ennek körében ... nak a megkeresett bíróság előtt felvett jegyzőkönyvben tett nyilatkozatát - érdekeltsége folytán - más bizonyíték hiányában nem találta értékelhetőnek. 2) Az alperes szerződéses és jogszabályi kötelezettsége ellenére sem vezetett építési naplót. A kivitelezés megkezdését megelőzően a medencetest betonjának rétegrendjéről a szakértői véleményben hivatkozott kiviteli tervek, valamint a korábbi építési napló bejegyzéseinek figyelembevételével, az alperes e dokumentumok bemutatására történő felhívásával nem győződött meg. 3) Az általa alkalmazott burkolatrendszer nem rendelkezett belföldi megfelelőségi tanúsítvánnyal a szakértő által hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján. 4) Annak ellenére, hogy saját előadása szerint is a műgyanta burkolat kivitelezését megelőzően, illetőleg a kivitelezés alatt a munkaterület lefedése nem történt meg, az időjárási viszonyok nem voltak teljes mértékben megfelelőek a műgyanta burkolat felviteléhez, a munkálatokat ilyen kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is folytatta. 5) A munkálatok befejezését követően dokumentálhatóan nem figyelmeztette a felperest arra, hogy a medenceburkolat idő előtti használatbavétele a burkolat károsodásával járhat. A felsorolt, és a peres felek oldalán felmerülő közreható tényezőkre figyelemmel az elsőfokú bíróság a ... 1227. szakasz alkalmazásával kármegosztást alkalmazott, és az alperes kártérítési felelősségét a medence újjáépítésével kapcsolatos kijavítási költség, mint kár vonatkozásában - mérlegeléssel - 60 %-os arányban állapította meg. Az elsőfokú közbenső ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak részbeni megváltoztatásával - a kármegosztás mellőzésével - az alperes hibás teljesítésének megállapítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazott kármegosztást. A terhére értékelt mulasztások valójában a kivitelezéssel, illetve használatba vétellel kapcsolatos tájékoztatással függnek össze, ezek pedig egyértelműen a kivitelező alperes feladatai voltak. A vállalkozó alperes a szakember, ezért ő rendelkezik a megfelelő szaktudással is. Az alperes a munkaterületet, átvette, a medence alapozását megtekintette, a helyi viszonyokkal, így az időjárással is tisztában kellett lennie, ezért neki kell felelnie az alkalmazott technológia megfelelőségéért, a kivitelezés minőségéért is. A bizonyítási eljárás alapján megállapítható, hogy az alperes a kivitelezés során helytelen technológiát alkalmazott, és a legalapvetőbb körültekintést is elmulasztotta, így az alapok megfelelőségének, víz-záróságának és minőségének a vizsgálatát is. A beszerzett szakvélemény szerint pedig az alapfelületek - további rétegek fogadására való alkalmasságának értékelése a kivitelező kompetenciája és felelőssége. Az elsőfokú bíróság által is aggálytalannak tartott szakvélemény megállapításai alapján a fogadóbetonnal kapcsolatosan egyértelmű az alperes kizárólagos felelőssége, azt a felperes terhére értékelni nem lehet. Az elsőfokú bíróság megalapozatlanul hivatkozott ... 2009. október 27-i levelére is, a körben, hogy medencetér befedése a felperes feladata lett volna, mert egyrészt e levél még a 2009-es kivitelezéssel kapcsolatos, másrészt annak tartalmából ilyen következtetést levonni sem lehet. Ennek az ellenkezőjére utal a felperes 2010. május 14-én az alperesnek írt levele is a befedéssel kapcsolatban, ezért az ebből fakadó felelősség sem hárítható a felperesre. Az alperes tudott arról, hogy a perbeli munkálatokkal mikorra kell végeznie, és mikor szándékozik a felperes a létesítmény megnyitni. Emiatt az adott időjárási viszonyok között olyan technológiát kellett volna alkalmaznia, amivel a megfelelő határidőre elkészíthető lett volna az általa vállalt munka. Ha pedig ez nem volt lehetséges, meg kellett volna tagadnia, munkát, vagy írásban kérni a felperes folytatásra irányuló határozat utasítását. Mivel erre nem került sor, ez is kizárólagosan az alperes felelőssége. A medence feltöltésével kapcsolatban nincs dokumentálva, hogy a felperes az alperes felhívása ellenére vette volna azt idő előtt használatba. A szakvélemény megállapítása szerint a burkolat alkalmazástechnikai felhasználási útmutatója hiányzik, így arra sincs adat, hogy az alperes a száradási idő, és így a medence feltöltésének ideje vonatkozásában kioktatta volna a felperest. A száradási idő sincs dokumentálva, és az alperes nem hívta fel a felperes figyelmét arra, hogy mikortól lehet a medencét feltölteni. Mivel az alperes tudta, hogy a felperes mikor szándékozik feltölteni a medencét, így figyelmeztetnie kellett volna őt a száradási időre, és az ezzel kapcsolatos kárveszélyre. Ennek elmaradása szintén az alperesnek volt felróható. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Előrebocsátja az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítéletet a Pp. 253.§