Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.893/2017/6/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Lovász Ernő ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Némethy Ügyvédi Iroda (II. rendű alperes jogi képviselője címe, ügyintéző: dr. Némethy Barbara ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű és a dr. Nagy Tünde ügyvéd (IV. rendű alperesi képviselő címe) által képviselt IV. rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján meghozott 23.P.24.012/2015/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 napon belül 135.000 (százharmincötezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget és az államnak külön felhívásra 341.638 (háromszáznegyvenegyezer-hatszázharmincnyolc) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes a végleges keresetében a II. és IV. rendű alperest egyetemlegesen kérte kötelezni 4.270.471 forint kártérítés megfizetésére. A II. rendű alperessel szembeni követelését a
- évi V. törvény (Ptk.) 6:
- §
(3), 6:542. §
(1)bekezdésére, másodlagosan a 6:
- §-ára, míg a IV. rendű alperessel szemben a Ptk. 6:
- §-ára alapította. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A II. rendű alperes előadta, hogy a gépjármű értékesítése során az eladó megbízottjaként járt el, feladata csak arra terjedt ki, hogy a gépjárművet a telephelyére kiállítsa, és lehetővé tegye, hogy a potenciális vásárlók azt megnézhessék. Állította, hogy a megbízás teljesítése során nem tanúsított olyan felróható magatartást, amely a felperes kárával okozati összefüggésben állt volna. A IV. rendű alperes állította, hogy a felperesnek kárt nem okozott, azt az adásvételi szerződés megszegésével a gépjármű eladója okozta a felperesnek. Ezen túl hivatkozott arra, hogy a gépjármű eredetiségvizsgálatát a 301/
- (XII. 22.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése alapján közreműködőként hatósági szerződés alapján végezte el, melynek során kellő szakmai körültekintéssel a rendeletben meghatározott követelményeknek eleget téve, az előírt vizsgálati módszereket alkalmazva járt el. Hivatkozott az okozati összefüggés hiányára is, mert álláspontja szerint a felperes kára az adásvételi szerződés megszegésének és nem a hibás eredetiségvizsgálatnak a következménye. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 271.175 forint, míg a IV. rendű alperesnek 213.525 forint perköltséget. Az ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy R.L. eladó (továbbiakban: eladó) és a felperes között
- június 5-én az ......... forgalmi rendszámú Volkswagen Jetta típusú személygépkocsi (továbbiakban: perbeli gépjármű) tulajdonjogának átruházására irányuló adásvételi szerződés jött létre. Ugyanezen a napon kelt szerződéssel a felperes a XY forgalmi rendszámú ugyancsak Volkswagen gyártmányú gépkocsi tulajdonjogát 290.000 forint vételárért átruházta a II. rendű alperesre. A felperes
- június 14-én a perbeli gépkocsi vételáraként 3.100.000 forintot megfizetett. A perbeli gépjármű eredetiségvizsgálatát a hatóság közreműködőjeként a IV. rendű alperes végezte, melynek eredményeként a hatóság a gépkocsi törzskönyvét kiállította a felperest tulajdonosként feltüntetve. A perbeli gépjárművet - mert az lopott volt -
- június 13-án a rendőrség lefoglalta, majd az eredeti tulajdonos részére
- október 17-én kiadta. Az elsőfokú bíróság a jogi indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes által megjelölt Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor a megbízott e minőségében, a megbízás teljesítése során harmadik személynek kárt okoz, akkor nem csak a megbízottat, hanem vele egyetemlegesen a megbízót is kártérítési felelősség terheli a károsult irányába. Az viszont, hogy a megbízott köteles-e másnak a kárát megtéríteni, attól függ, hogy tanúsított-e olyan jogellenes, felróható magatartást, ami a károsultat ért kárral okozati összefüggésben áll. Ennek megfelelően a felperes és a II. rendű alperes közötti szerződéses jogviszony hiányában a Ptk. 6:
- § tényállási elemeinek fennálltát kellett a II. rendű alperesi kártérítési felelőssége megítélésénél vizsgálni, és e tényeket a felperesnek kellett bizonyítania. A felperes kárát a perbeli gépjármű lopott volta okozta, mert emiatt nem szerezhette meg annak tulajdonjogát. A felperes azonban nem bizonyította, és nem is állította, hogy e tényről a II. rendű alperes tudott, vagy a tőle elvárható gondosság mellett tudnia kellett, ezért jogellenes magatartás hiányában a kereset a II. rendű alperessel szemben elutasítandó volt. A IV. rendű alperes az eredetiségvizsgálatot mint a hatósági jogkörrel rendelkező hivatal közreműködője végezte, de a jármű származásának ellenőrzése hatósági hatáskör, az eredetiségvizsgálat eredményéről a hivatal ad ki határozatot. Az engedélyező eljárás felróható hibájának eredménye a hibás határozat, ezért a kárért a hivatal felel. Mindezek miatt a felperes keresetét a IV. rendű alperessel szemben is alaptalannak találta az elsőfokú bíróság. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatását és a II. rendű alperessel szembeni keresetének teljesítését kérte. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Továbbra is fenntartotta, hogy a II. rendű alperes a Ptk. 6:
- §
(3), 6:542. §
(1)bekezdése, másodlagosan a 6:
- §-a alapján köteles megtéríteni a neki okozott kárt. Álláspontja szerint jelen esetben nem annak van jelentősége, hogy a II. rendű alperes az autó lopott voltáról tudott-e, vagy azt kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna, hanem annak, hogy a II. rendű alperes a legminimálisabb körültekintést nélkülözve vette át a gépkocsit, és vállalta el a megbízást. Emiatt saját felróható magatartásával idézte elő azt a helyzetet, amely alkalmas lehet hatósági határozat megsértésére, illetve mások vagyonának veszélyeztetésére. A II. rendű alperes a Ptk. 6:
- §
(3)bekezdését megszegte, amikor az alapos gyanúra okot adó körülmények ellenére a megbízás teljesítését nem tagadta meg. Kifejtette, hogy a felperes és a II. rendű alperes között szerződéses jogviszony is fennállt, tekintettel arra, hogy a felperes saját tulajdonú gépjárművét a II. rendű alperes vásárolta meg. Az elsőfokú bíróság ennek ellenére a II. rendű alperes Ptk. 6:
- §-a szerinti kontraktuális felelősségét nem vizsgálta, mely miatt az elsőfokú ítélet jogszabálysértő. A II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokai alapján. A felperes a fellebbezésében a keresetet a II. rendű alperessel szemben elutasító döntés megváltoztatását és a keresetének a teljesítését kérte, így az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet a IV. rendű alperessel szemben elutasító rendelkezése az
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezett részében bírálta felül. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével maradéktalanul egyetértett, annak indokait is túlnyomórészt osztotta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az ítélőtábla az alábbiakat emeli ki. A felperes a kártérítési igénye megalapozásához három anyagi jogi jogszabályhelyre, nevezetesen a Ptk. 6:542. §
(1)és 6:273. §
(3)bekezdésére, másodlagosan a Ptk. 6:
- §-ára hivatkozott. A Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése azonban nem a megbízott, hanem a megbízó kártérítési felelősségét megalapozó szabály, mely akkor alkalmazható, ha a kárt a megbízási szerződés kötelezettje, azaz a megbízott okozta a megbízási szerződésben nem részes, kívülálló harmadik személynek, mégpedig megbízotti minőségében. A megjelölt anyagi jogi norma a tényleges károkozó megbízott által okozott károkért való felelősséget hárítja, telepíti a megbízóra, aki e rendelkezés alapján a más által okozott károkért felel. A saját eljárásával a kárt ténylegesen okozó megbízott az általános deliktuális felelősségi szabály, a Ptk. 6:
- §-a alapján tartozik helytállni. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen vizsgálta, hogy a kártérítés Ptk. 6:
- §-a szerinti valamennyi szükségképpeni feltétele - a bekövetkezett kár, a II. rendű alperes jogellenes eljárása és a kettő közötti okozati összefüggés jelen esetben fennáll-e, hiszen a konjunktív feltételek bármelyikének hiánya a kártérítési felelősséget kizárja. A rendelkezésre álló adatok alapján tény, hogy a felperes olyan gépkocsit vásárolt, amelyet harmadik személytől loptak el, ezért a tulajdonjogot nem szerezte meg annak ellenére, hogy a vételárat az eladónak megfizette. A felperes a gépkocsi eladójával szerződéses jogviszonyban áll, ezért az eladóval szemben a Ptk. 6:
- §
(1)bekezdése szerinti jogszavatosság illeti meg, mely jog végső soron a szerződéstől való elállás és a kártérítés követelésének, valamint a vételár visszakövetelésének joga [Ptk. 6:175. §
(1)bekezdés, 6:212. §
(3)bekezdés]. A II. rendű alperes eljárása a felperesnek kárt nem okozott, a felperes kára az adásvételi szerződés megszegéséből, nevezetesen abból adódott, hogy az eladó a tulajdonjogot a vállalt kötelezettsége ellenére nem ruházta át. Mindezek miatt a szükségképpeni feltételek hiányában a II. rendű alperest kártérítési felelősség nem terheli. A II. rendű alperessel szembeni igényt a Ptk. 6:273. §
(3)bekezdése sem alapozza meg, mert ez a rendelkezés nem a megbízott károkozásából a károkozó megbízott és a károsult között keletkezett kötelmet szabályozza, hanem a megbízó és a megbízott közötti szerződéses jogviszonyban állapít meg a szerződő felekre jogokat és kötelezettségeket. Az e jogok megsértése, illetve kötelezettségek megszegése szerződésszegés [Ptk. 6:
- §], melynek jogkövetkezményei kizárólag a szerződő felek között vonhatók le. Mindezek miatt a felperes által előadott tények az érvényesíteni kívánt jogot nem alapozzák meg, ezért további bizonyítás elrendelésére nem volt szükség, miből következően a felperes másodlagos fellebbezési kérelme sem teljesíthető. A felperes a II. rendű alperessel megkötött, a XY forgalmi rendszámú, Volkswagen gyártmányú személygépkocsi tulajdonjogának átruházására irányuló adásvételi szerződés megszegését nem állította, azzal kapcsolatban a II. rendű alperessel szemben igényt nem érvényesített, ezért az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:
- §-a szerinti kontraktuális felelősség vizsgálatát helyesen mellőzte. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért az ítélőtábla Pp. 239. §-a folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)és
(5)bekezdése alapján megállapított, a II. rendű alperest képviselő ügyvéd munkadíjából álló másodfokú perköltség megfizetésére. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán előzetesen meg nem fizetett fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Budapest,
- január
- . Hőbl Katalin s.k. a tanács elnöke Dr. Gyuris Judit s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Örkényi László s.k. bíró