Gf.30290/2007/6 – Debreceni Ítélőtábla

Gf. IV. 30.290/2007/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Bárdos & Dr. Erdélyi Ügyvédi Iroda (8900 Zalaegerszeg, Ady E. u. 2.; ügyintéző: Dr. Bárdos László ügyvéd) által képviselt felpers neve( felperes címe) felperesnek, a Nyírcsákné és Társai Ügyvédi Iroda (3525 Miskolc, Fazekas M. u.
2. fszt/3.; ügyintéző: Dr. Nyírcsák Dezsőné Dr. Bata Lujza ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránt indított, perújított perében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
3. február 5-én meghozott 13.G.40.326/2006/
4. számú ítélete ellen, a perújító alperes részről
5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban, az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a perújító alperest, hogy fizessen meg a perújított felperesnek 15 napon belül 100 000 (Egyszázezer) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi továbbá a perújító alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 900 000 (Kilencszázezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a
6. február 5-én meghozott
7. sorszámú ítéletében a ...Megyei Bíróság ... számú jogerős fizetési meghagyását hatályában fenntartotta és a perújító alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg 15 nap alatt a perújított felperesnek 625 000 Ft perköltséget, az államnak pedig - külön felhívásra - 900 000 Ft le nem rótt eljárási illetéket. A megállapított tényállás szerint a M. Kft., mint megrendelő és a perújított felperes, mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre ..., ..., ..., ... és ... községek szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítésére vonatkozóan. A perújított felperes a hivatkozott szerződésben vállalt munkák elvégzésére - mint megrendelő - alvállalkozói szerződést kötött a J Kft.-vel, amely gazdasági társaság ugyanezen munkálatok elvégzésére újabb alvállalkozási szerződéseket kötött a N Rt.-vel és a perújító alperessel.
8. november 18-án a N Rt., a J Kft. és a perújító alperes között „megállapodás" jött létre, amelyben a szerződő felek rögzítették, hogy a N Rt.-nek és a J Kft.-nek összesen 42 054 493 Ft tartozása áll fenn a perújító alperessel szemben, a közöttük létrejött alvállalkozási szerződések alapján. A „megállapodásban" a N Rt.. és a J Kft.. hozzájárultak ahhoz, hogy a perújító alperes ezt az összeget közvetlenül a perújított felperestől kapja meg „pénzintézeti átutalás útján". E „megállapodás" alapján a perújító alperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságtól a perújított felperessel szemben, 42 054 493 Ft és járulékai megfizetése iránt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, majd azt tévesen - jogerősítő záradékkal látta el. A jogerősített fizetési meghagyás alapján a perújító alperes azonnali beszedési megbízást nyújtott be a perújított felperes számlájával szemben, amely beszedési megbízás eredményre vezetett. Utóbb azonban a Fővárosi Ítélőtábla a fizetési meghagyás jogerősítő záradékát hatályon kívül helyezte és az ügy perben való elbírálását rendelte el. A perré alakult eljárásban azonban a perújító alperes (abban a perben: felperes) az eredményes azonnali beszedési megbízásra figyelemmel elállt a keresetétől. A perújított felperes a tévesen jogerősített fizetési meghagyás alapján a bankszámlájáról leemelt 47 234 860 Ft és járulékai visszafizetése iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte az elsőfokú bíróságtól a perújító alperessel szemben, amely fizetési meghagyás ellentmondás hiányában
9. december 23-án jogerőre emelkedett. Utóbb azonban a perújító alperes a ... számú, jogerős fizetési meghagyással szemben perújítási kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős fizetési meghagyás „hatályon kívül helyezését" és a perújított felperes keresetének elutasítását kérte. Állította, hogy a perújított felperes bankszámlájáról leemelt összeghez nem jogalap nélkül jutott hozzá, mivel a beszedési megbízással érvényesített követelése a N Rt.-nek és a J Kft.-nek a perújított felperessel szemben fennálló olyan jogszerű követelése volt, amelyet e gazdasági társaságok
10. november 18-án rá engedményeztek. Az engedményezési szerződés alapján tehát a perújító alperes a követelését jogszerűen érvényesíthette közvetlenül a perújított felperessel szemben. Arra az esetre pedig, ha a bíróság mégis azt állapítaná meg, hogy a perújított felperes számlájáról leemelt összeghez jogalap nélkül jutott hozzá, előadta, hogy annak visszafizetésére azért sem kötelezhető, mert azt a munka elvégzésével összefüggő tartozásai kiegyenlítésére már felhasználta. A perújított felperes a perújítási kérelem elutasítását kérte. Vitatta a
11. november 18-án megkötött engedményezési szerződés érvényességét. Állította, hogy annak megkötésekor sem a J Kft.-nek, sem a N Kft.-nek nem állt fenn vele szemben olyan követelése, amelyet ezek a céget a perújító alperesre engedményezhettek volna. A perújító alperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelme tehát alaptalan volt és a tévesen jogerősített fizetési meghagyás alapján a perújító alperes olyan összeget emelt le a számlájáról, amely őt jogszerűen nem illette meg. Ezért az elsőfokú bíróság a perújítási kérelemmel érintett fizetési meghagyásban jogszerűen kötelezte a perújító alperest a visszafizetésre. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítélete indokolásában megállapította, hogy a perújító alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget, mivel kétséget kizáróan nem igazolta, hogy az engedményezési szerződés megkötésének időpontjában a N Rt.-nek és a J Kft.-nek a tévesen jogerősített fizetési meghagyásban megjelölt összegű követelése állt fenn a perújított felperessel szemben. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a perújító alperes részéről csatolt okiratok, valamint a perújítási eljárás során meghallgatott tanúk vallomása a perújító alperes állítását kétséget kizáróan nem igazolták, azokból csak azt lehetett megállapítani, hogy a perújított felperes és a J Kft. között vita volt a J Kft.-t jogszerűen megillető vállalkozói díj összegét illetően. A N Rt. és a perújított felperes viszonyában pedig a perújító alperes még a szerződéses kapcsolat fennállását sem bizonyította. Ez ellen az ítélet ellen a perújító alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a sérelmezett határozatnak a perújítási kérelmében foglaltak szerint történő megváltoztatását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú eljárásban indítványozta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság előtt ... szám alatt folyamatban volt per iratainak a beszerzését, az indítványa teljesítését azonban az elsőfokú bíróság mellőzte. Álláspontja szerint az általa megjelölt peres iratok beszerzésével „az elsőfokú bíróság rendelkezésére álltak volna azon okiratok, amelyek alapján megállapítható lett volna, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása, illetőleg ennek jogerősítése teljesen indokolatlan volt". Fenntartotta azt az állítását, hogy a perújított felperes számlájáról leemelt összeghez az engedményezési szerződés alapján jogszerűen jutott hozzá, a perújított felperes tehát alaptalanul tart igényt annak visszafizetésére. Megismételte azt a hivatkozását is, hogy a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére azért sem lenne kötelezhető, mert a birtokába került „vagyoni előny" már nincs meg, azt ugyanis a tartozásai kifizetésére már felhasználta. A perújított felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok, bizonyítékok alapján helyesen állapította meg, hogy a perújító alperes nem igazolta azt az állítását, hogy a tévesen jogerősített fizetési meghagyásban megjelölt követelése valóban fennállt vele szemben. A másodfokú eljárásban a peres felek tárgyalás tartását nem kérték. Ezért a Debreceni Ítélőtábla a perújító alperes fellebbezését a Pp. 256/A.§