Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.138/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Molnár Klára Anna ügyvéd által képviselt felperesnek alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság
- február 21-én kelt 17.G.40.010/2008/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra az államnak fizessen meg 3.000 (háromezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében a Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság
- november 12-én kelt Cg. .... számú és
- december 13-án közzétett változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezését kérte. E végzéssel a cégbíróság a felperest, mint ügyvezetőt
- október 27-i hatállyal törölte a cégjegyzékből. A felperes keresetét arra alapította, hogy a társasági szerződés, valamint a társaság tagjai által megkötött szindikátusi szerződés alapján a társaság két ügyvezetővel működik, és
- október 27-ig, a cég ügyvezetői a felperes és ... voltak. ...
- október 22ére taggyűlést hívott össze, melynek napirendjén szerepelt - többek között - a felperes, mint ügyvezető visszahívása. A felperes előadása szerint az összehívás szabálytalan volt, mert munkaszüneti napra esett a taggyűlés időpontja, és azt nem a társaság székhelyére hívták össze; a cégbíróságnak ezeket a körülményeket vizsgálni és észlelni kellett volna. A felperes a
- október 22-én tartott taggyűlésen nem vett részt, ezért az határozatképtelen volt, a megismételt taggyűlés megtartására
- október 27-én került sor. A megismételt taggyűlés összehívása a felperes álláspontja szerint szabálytalan volt, mert az eredeti meghívóban október
- helyett október
- szerepelt, valamint a kitűzött 11 óra helyett a taggyűlés 9 órakor kezdődött. A felperes hivatkozott arra is, hogy a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem mellékletét képező jegyzőkönyv (melyet „... jegyzőkönyv"-nek nevezett) nem mindenben tartalmazza valósághűen a taggyűlésen történteket, így abból nem állapítható meg, hogy a taggyűlés kezdetén a résztvevők között vita bontakozott ki a taggyűlés nyelvét illetően, és nem tartalmazza helyesen azt sem, hogy kit választottak meg a tagok jegyzőkönyvvezetőnek, nem tartalmaz helyesen minden elhangzott nyilatkozatot sem. A cégbíróságnak azt is észlelnie kellett volna, hogy a taggyűlésen az az ügyvéd nem vett részt, aki az egységes szerkezetű társasági szerződést ellenjegyezte, ennek dátuma
- október 27., ugyanakkor az ügyvédi meghatalmazás későbbi keltezésű. Az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés formailag sem felelt meg a
- évi V. tv.
- §-ának
(3)bekezdésében foglaltaknak, a cégbíróságnak észlelnie kellett volna azt a körülményt, hogy a szerződést a megismételt taggyűlésen nem módosították, mégis a szerződés függelékéből kikerült a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezés. Mindezekre figyelemmel a felperes álláspontja szerint az okiratok törvénysértőek, a bejegyzés hiánypótlás nélküli teljesítésével törvénysértő állapot következik be. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 forint és ÁFA perköltséget. Határozata indokolásában megállapította; a keresetlevél határidőben érkezett, és a felperes a Ctv. 65. §-ának
(1)bekezdésében foglaltak értelmében jogosult volt a keresetindításra, mivel a változásbejegyzést elrendelő végzés vonatkozott a felperes ügyvezetői minőségének törlésére, a perindítási jog csak e körben illette meg a felperest. Az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló, a visszahívásra vonatkozó taggyűlési határozat meghozatala a jogszabályoknak, illetve a társasági szerződésnek megfelelően történt-e vagy sem; a taggyűlés összehívása szabályszerű volt-e. Tényként megállapította, hogy
- október 22-e munkaszüneti napra esett, de sem a Gt., sem a felek társasági szerződése nem tiltja a munkaszüneti napra történő összehívást, és a társasági szerződés 11.
- pontja értelmében a taggyűlést a társaság székhelyétől eltérő helyre is össze lehet hívni, ...ország és ...ország területén, így a
- október 22ére Lyonba történt összehívás mind a Gt., mind a szerződés rendelkezéseinek megfelelt. A
- október 22-i taggyűlésre szóló meghívó szerint - a társasági szerződéssel ellentétben - a határozatképtelennek bizonyult taggyűlést követő negyedik napra, október 26-ára hívta össze az ügyvezető a megismételt taggyűlést, tény azonban az is, hogy az összehívó ezt a hibát észlelve
- október 12-én elküldött e-mailben közölte a felperessel az új, helyes időpontot, amely
- október 27-e 11 óra volt. A megismételt taggyűlés időpontját (Gt.
- §
(4)bekezdés) mindkét meghívóban 11 órára tűzték ki, ezzel szemben ténylegesen az 9 órakor kezdődött. A csatolt jegyzőkönyvek azonban tartalmazzák, hogy a tagok nem kifogásolták az időpont előrehozatalát, ezért ez a körülmény a Gt. 20. §
(3)bekezdés első fordulatának értelmében nem érinti a megismételt taggyűlés szabályosságát. A felperes nem állította, hogy a visszahívásáról rendelkező határozat más okból törvénysértő, annak pedig nincs jelentősége az elsőfokú bíróság szerint, hogy nem a felperest választották meg jegyzőkönyv hitelesítőnek, megállapítható; a jogszabályi előírásoknak megfelelően a taggyűlésen jegyzőkönyv hitelesítőt választottak a szükséges többséggel, a jegyzőkönyv aláírása is megfelelt a Gt. rendelkezéseinek, mert azt a társaság ügyvezetője és a hitelesítő aláírták. Az ügyvezető személyének változása a Gt. rendelkezése értelmében nem igényelt szerződésmódosítást, a Ctv.
- §-a csupán azt kívánja meg, hogy a szerződés mindig a hatályos személyi adatokat tartalmazza. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a cégbíróság a jogszabályi rendelkezések betartásával hozta meg határozatát, a végzés hatályon kívül helyezésére, jogszabálysértés megállapítására nincs lehetőség, ezért a keresetet a Ctv.
- §, illetve
- §-ában foglalt rendelkezések alapján elutasította. Utalt arra, hogy a perbeli jogvita eldöntése szempontjából nincs jogi jelentősége annak, hogy a jegyzőkönyv tartalmaz-e minden felperesi nyilatkozatot vagy sem, s közömbös az is, hogy az az ügyvéd, aki az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést ellenjegyezte, nem vett részt a taggyűlésen, mivel a jogi képviselő jelenléte a taggyűlésen nem kötelező, a taggyűlési jegyzőkönyvet ügyvédnek ellenjegyezni nem szükséges. Megállapította, hogy az egységes szerkezetbe foglalás nem felelt meg a Ctv.
- §-ának
(3)bekezdésében foglalt formai előírásoknak, és a szerződésmódosítás hiányában a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó kitételt a társasági szerződés függelékéből nem lehetett volna törölni. Mindezek a felperes visszahívására kihatással nincsenek, mint ahogy az a körülmény sem, hogy a társaság szindikátusi szerződése szerint a cégnek két ügyvezetővel kell működnie, a társaság törvényes működésnek a biztosítása - az elsőfokú bíróság álláspontja szerint - a kérelemre vagy hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében történhet meg. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatásával a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Lényegében megismételte az első fokú eljárásban előadottakat, kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete tényként ismeri el, hogy a társaság a társasági szerződéssel ellentétben a megismételt taggyűlést a határozatképtelennek bizonyult taggyűlést követő negyedik napra került összehívásra, azonban tévesen állapítja meg, hogy a társaság 2007. októberében, 2006. október 13-a óta hatályos egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződése nem tartalmazza a megismételt taggyűlés összehívására vonatkozó meghívó tartalmára nézve a Gt. 142. §-ának
(4)bekezdésében előírtakon túlmenő követelményeket, ezért nem tény- és okiratszerű az az ítéleti megállapítás, hogy az eredeti meghívóban nem kötelező az új időpont megjelölése, és ilyen kötelezettséget a felek szerződése sem ír elő, figyelemmel a társasági szerződés 11.
- pontjában írtakra. Állította, hogy a taggyűlés összehívásának és lebonyolításának módja egyértelműsíti azt, hogy a társaság
- szeptember 26-a óta a ... visszaélt többségi tulajdonosi pozíciójával, felhasználva azt, hogy a társaság egyik ügyvezetőjét - ...-t - jogosult volt delegálni, és az alperes folyamatosan megszegi a
- szeptember 26-án létrejött szindikátusi szerződésben és a
- október 13-án kelt egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésben előírtakat. Az ügyben továbbá nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a társaság többségi tulajdonosának eljárása rosszhiszemű, joggal való visszaélést valósít meg. Utalt arra, hogy a jóhiszeműség, a tisztesség, a rendeltetésszerű joggyakorlás, az együttműködés követelménye a Ptk. olyan alapelvi szintű szabályai, amelyek megfelelően alkalmazandók a társasági jogviszonyokban is, ezek megsértése nem vezethet a kisebbségi tulajdonos érdekeit súlyosan sértő, szabálytalanul meghozott társasági döntések regisztrációjára. Hivatkozott arra is, hogy keresetlevele mellékleteként csatolt két jegyzőkönyv („... és ... jegyzőkönyvek") tartalmi ellentmondásaira az első fokú eljárás során felhívta a figyelmet, a jegyzőkönyvek összevetése egyértelműsítette volna; az ügyvezetői tisztségből való törlés megalapozatlan, mivel az nem szabályszerűen összehívott és lebonyolított taggyűlésen alapul. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan állapította meg a tényállást, és az ebből levont jogi következtetése is megalapozott. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. tv. (Ctv.)
- §-ának
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A
(2)bekezdés alapján a per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A
(3)bekezdés úgy rendelkezik, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A törvény idézett szabályai alapján a per felperese az ügyész, illetve olyan személy lehet, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. E személy azonban csak a végzés reá vonatkozó, illetve azzal elválaszthatatlanul összefüggő rendelkezését támadhatja meg keresettel. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a felperes kereshetőségi joga terjedelmét, amely szerint a keresettel támadott végzés felperest érintő része az ügyvezetői minőségének törlése, ezért a keresetindítási jog csak e körben illette meg. A peres bíróság a cégbíróság eljárását vizsgálja felül, azt, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályoknak és a kérelem alapjául szolgáló okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek; a bejegyző végzés tartalmának a jogszabálysértése, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló iratok jogszabálysértő volta alapozza meg a perindítást. Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perben azt kell vizsgálni, hogy a visszahívásra vonatkozó taggyűlési határozat meghozatala megfelel-e a jogszabályoknak, illetve a társasági szerződés rendelkezéseinek, vagyis, hogy a változásbejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozat szabályszerűen összehívott taggyűlésen, szabályosan lefolytatott szavazás eredményeként született-e, annak figyelembevételével, hogy az ügyvezető visszahívásáról rendelkező határozat nem minősül a létesítő okirat módosításának. A Fővárosi Ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy az alperesi társaság 2007. október 27-én tartott megismételt taggyűlése szabályszerű volt. A felperes arra a körülményre helyesen hivatkozott, hogy az alperes társasági szerződése a Gt. 142. §-ának
(4)bekezdésében előírtakon túlmenő követelményeket is tartalmaz a megismételt taggyűlés összehívására. E szerint a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történik, továbbá az eredeti taggyűlésre szóló meghívó tartalmazza az ugyanazon napirenddel megismételt taggyűlés időpontját és helyét. Kétségtelen, hogy a
- október 22-i taggyűlésre szóló meghívó október 26-ára hívta össze a megismételt taggyűlést, a taggyűlést összehívó ezt a hibát észlelve
- október 12-én elküldött e-mailben közölte a felperessel az új, helyes időpontot, mindkét meghívóban 11 órára tűzték a taggyűlés kezdő időpontját. Mindezek ellenére a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az alperesi társaság részéről a kérelem mellékleteként benyújtott (..., ... nyelvű), a
- október 27-i taggyűlésről felvett jegyzőkönyv alapján az állapítható meg, hogy a taggyűlésen az alperesi társaság mindkét tagja (a felperes és a ...) jelen volt, és a megismételt taggyűlés megtartása ellen nem tiltakozott; mindkét tag kijelentette: „Egyhangúan elfogadják azt, hogy jelen taggyűlést 11 óra helyett 9 órakor tartják" , melyből következően jelentőségét vesztette a társasági szerződés felperes által hivatkozott rendelkezése, a Gt.
- §-ának
(3)bekezdése ugyanis kimondja; a legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívása nélkül is megtartható, illetve azon határozat hozható, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartásához hozzájárul. A
- október 27-i megismételt taggyűlés szabályszerűségét a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem alapjául csatolt okirat alapján tehát helyesen értékelte, eljárása alappal nem kifogásolható. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felperes visszahívásáról rendelkező határozat más okból sem jogszabálysértő. Kétségtelen az is, hogy a felperes által keresettel támadható határozat szabályosan lefolytatott szavazás eredménye. A változásbejegyzés alapját képező 3/2007.10.
- számú taggyűlési határozat szerint: „a tagok a leadható szavazatok 100 %-ával úgy döntenek, hogy felperest azonnali hatállyal visszahívják az alperes ügyvezetői tisztségéből." E határozatot a taggyűlés a ... szavazatával hozta meg, mely megfelel a Gt.
- §-ának
(5)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. A törvény ugyanis azt írja elő, ha a gazdasági társaság tagja (részvényese) törvény vagy a társasági szerződés rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, az érintett tagot (részvényest) az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít. A jogszabály idézett rendelkezései betartásával hozta meg a taggyűlés a felperes visszahívására vonatkozó döntését, így a határozat alappal ez okból sem támadható. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntése során a releváns, az adott jogviszonyra vonatkozó anyagi jogi normák helyes alkalmazásával jutott arra a következtetésre, hogy a felperes keresete megalapozatlan. A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja értelmében a jelen ügyben lerovandó jogorvoslati illeték 24.000 forint. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes 21.000 forint illetéket rótt le, ezért további 3.000 forint illeték megfizetésére kötelezte a pervesztes felperest (Pp. 78. §
(1)bekezdés), külön felhívásra az állam javára. Az alperesnek a másodfokú eljárásban perköltsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest,
- június
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró