Kbf.66/2017/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző szolgálati visszaélés bűntettében, ezért 180 napi tétel, napi tételenként 1.000,- ft, összesen 180.000,- ft pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Kötelezte a vádlottat 10.320,- ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A védő három napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be felmentés érdekében. Az elsőfokú tárgyalásról távollévő vádlott az ítélettel kapcsolatban jogorvoslati nyilatkozatot nem tett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.503/2017/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését kiegészítéssel tartotta fenn, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, míg másodsorban védence bizonyítottság hiányában történő felmentését kérte. Ennek kapcsán utalt arra, hogy legalább két körülmény bizonyításra szorult volna az ügyben. Így elsődlegesen az, hogy a vádlott hogyan ismerte meg a korrupciós jelentést, azt hogyan nyomtatta ki, illetve az hogyan jutott el ... alpolgármesterhez. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ítélete megalapozatlan. Hiányos bizonyítást folytatott le ugyanis a bíróság, és így a rendelkezésére álló nem teljes bizonyítékok alapján vont le következtetést. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a történeti tényállásban szinte nem is foglalkozott a vádlott részéről a jelentés megismerésével, illetve a kinyomtatásának körülményeivel. Az nem kétséges, hogy a vádlott szolgálatban volt, ott az elöljáró téves mentése alapján jogszerűen megismerhette a jelentést. Mintegy egy percig volt nyitva a számítógépén a dokumentum, azonban a nyomtatása részéről nem volt megvalósítható. A vádlott a szolgálati helyén nem volt lehetőség nyomtatni, az ügyeletes tiszti szoba mellett lehetett volna megtenni, de ahhoz minden esetben el kell kérni a technikai helyiség kulcsát. Az egyes szolgálati helyek az ettől un. technikai helyiségtől akár 500 méterre is lehetnek. Az ügyeleti napló sem lett beszerezve, pedig ha a vádlott elmegy a szolgálati helyéről, akkor un. „bélyegző visszaütést" kell végeznie. Ez mutatja, hogy mikor volt távol. Elvileg nem lehetetlen az, hogy a képernyőn lévő anyagot lefényképezzék, azonban ennek egyetlen lehetséges eszköze a mobiltelefon lehetett, amelyet azonban nem lehetett a szolgálati helyre kivinni. A vádlott által használt számítógépre pendrive nem csatlakoztatható. Utalt továbbá a védő arra, hogy a nyomozó hatóságnak eszébe sem jutott beszerezni az állításuk szerint a vádlott által alpolgármester részére átadott iratot. Az elsőfokú katonai tanács részben a mobiltelefonos cellainformációra alapozta azt a megállapítást, hogy a vádlott a sportcsarnoknál járt abban az időben, amikor ... alpolgármester szerint tőle az iratot átvette. Nem számolt azonban az elsőfokú katonai tanács azzal a körülménnyel, hogy a vádlott édesanyjának lakóhelye mintegy 100 méterre, a testvérének lakása mintegy 50 méterre van a sportcsarnoktól. Tehát az, hogy a vádlott a cellainformációk szerint a sportcsarnok környékén tartózkodott egyáltalán nem jelenti azt, hogy az irat átadása érdekében történt, annak más oka is lehetett. A sportcsarnokban tartózkodók közül senki nem emlékezett konkrétan arra, hogy vádlott a kérdéses időben ott járt. Ebben a tekintetben E.T. is csak közvetett tanúnak tekintendő, aki a meccs végén látta az iratot, illetve értesült annak átadásáról alpolgármester társától. Ezen túlmenően minden más körülmény csak következtetés. Utalt továbbá a védő arra, hogy ... tanú kétféle verziót adott elő arra vonatkozóan, hogy hogyan jutott hozzá a korrupciós jelentéshez. Kifejtette, hogy ez a tanú elfogult a vádlott terhére. A vádlott és felesége közötti bontóperben ugyanis ügyvédként a feleségét képviselte, később ugyan fegyelmi eljárásban képviselte a vádlottat, azonban eredménytelenül, és akkor anyagi vita alakult ki közöttük. A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz. A védő által előterjesztett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A védőnek a felmentésre és az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezése, indítványa nem alapos. A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során észlelte, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során megsértette a Be.278.§

(1)bekezdésében írt rendelkezést, amikor késedelmesen tűzte ki tárgyalásra az ügyet. Megállapítható ugyanakkor, hogy ez a körülmény nem volt lényeges hatással az eljárás lefolytatására, illetve, hogy az elsőfokú bíróság az egyéb eljárási szabályokat betartotta. A katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének eleget is tett. A 2017. június 19-i tárgyalási jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a vádlott kérelmet terjesztett elő a tárgyalásnak a távollétében történő megtartására, és a katonai bíró azt engedélyezte. Erre figyelemmel az elsőfokú katonai tanács a vádlottnak a Be.291.§

(1)bekezdése alapján a nyomozás során tett gyanúsítotti vallomását olvasta fel, melyben tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Az elsőfokú bíróság ítélete

1. oldal közepétől a
2. oldal harmadik bekezdéséig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlott vallomását fogadta el a tényállás alapjául. A vádlott a nyomozás során tett vallomásában a rá nézve terhelő tartalmú bizonyítékokat kifogásolta. Helytállóan utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a vádlottnak ezt a védekezését cáfolják a szolgálati helyen a korrupciós jelentés megismerésére vonatkozó okirati bizonyítékok, ...alpolgármester tanú vallomása, amelyet alátámasztottak E.T. közvetett tanú vallomása, a tanú által a tárgyaláson becsatolt jelentés másolat, illetve a nyomozás során beszerzett cellainformációk. A három bizonyítékcsoport együttesen, megnyugtatóan bizonyítja az elsőfokú katonai tanács által rögzített körülményeket. A katonai tanács tehát ítélete
3. oldalán a mérlegelési jogkörében eljárva terhelő tartamú történeti tényállást állapított meg. A másodfokú katonai tanács észlelte, hogy az elsőfokú bíróság ítélete tévesen rögzíti a vádlott szolgálati viszonyának kezdetét. Ezért azt a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontja alapján, a rendelkezésre álló iratok tartalmára figyelemmel „

1. július 1."-re helyesbíti. Ezen túlmenően a másodfokú bíróság az elsőfokú katonai tanács által rögzített történeti tényállásban az ítélet
2. oldal negyedik bekezdés első mondatát annyival egészíti ki, hogy: „Az információ átadásával a vádlott jogtalan előnyt biztosított az önkormányzat vezetőinek". A Be.351.§

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárás folytat le. Megállapítható, hogy a védő fellebbezésében új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott, valamint az is, hogy a megalapozatlanságra történő hivatkozása nem alapos. Az elsőfokú katonai tanács teljeskörű bizonyítást folytatott le, és az általa megismert bizonyítékokból logikus következtetéseket vont le. Az elsőfokú bíróság által rögzített és a másodfokú katonai tanács által kiegészített tényállás mindenben megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, így azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Ezért a védőnek a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás felülmérlegelésére, és ezen keresztül védence bizonyítottság hiányában történő felmentésére, illetve a hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le a következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor ... vádlott bűnösségét a Btk.441.§

(1)bekezdésébe ütköző, szolgálati visszaélés bűntettében megállapította. Ezt a bűncselekményt az a katona követi el, aki, azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetve jogtalan előnyt szerezzen szolgálati hatalmával, vagy helyzetével visszaél. A másodfokú katonai tanács egyetértett az elsőfokú bíróság által az ítélet 4. oldal utolsó három bekezdésében kifejtett jogi állásponttal. A vádlott, bár szolgálati tevékenységének végzése során hivatalos személynek minősül, azonban szolgálati feladatának végzése során, de hivatalos személy minőségével nem összefüggésben ismerte meg és nyomtatta ki a korrupciós jelentést, majd adta át azt a jelentés tartalmával érintett ... alpolgármesternek. Nem kétséges, hogy a vádlott szolgálati helyzetével élt vissza, hiszen a tartalma alapján belső használatra szánt iratot az érdekelt külső személyhez juttatta el, annak, illetve az önkormányzat vezetőinek számára jogtalan előnyt biztosítva. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő, súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor a korábban a törvénnyel összeütközésbe nem került a vádlottal szemben lehetőséget látott a Btk.33.§

(4)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. A rendelkező részben írt pénzbüntetés napi tételeinek száma arányos a cselekmény tárgyi súlyával, míg a napi tétel összege tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait, így különösen azt, hogy két kiskorú gyermek részbeni eltartásáról gondoskodik. Helytállóan utalt arra az elsőfokú katonai tanács ítélete indokolásában, hogy a vádlott cselekményét épp a korrupcióval összefüggésben, annak támogatásaként valósította meg és messzemenően kinyilvánította azt, hogy a szolgálati érdek és a jogtalan egyéni előny közül melyiket tekinti elsődlegesnek. Magatartásával méltatlanná vált arra, hogy katonai rendfokozatot viseljen, ezért indokolt volt vele szemben lefokozás katonai büntetés kiszabása. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján - teljeskörűen helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. január
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb.ezredes sk. előadó bíró Dr. Belovai Henriette hb. százados sk. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. január
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül