Gfv.30491/2017/2 – Kúria

(1),

1. V. Tv. 3:
2. §

(2),

1. V. Tv. 6:
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII. 30.491/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Poharánszki Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Poharánszki István ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Lendvay Attila Ügyvédi Iroda 47., ügyintéző: dr. Lendvay Attila ügyvéd A per tárgya: társasági határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.453/2016/3-III. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 38.G.41.957/2015/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló
3. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) hatálya alá tartozó hitelintézet, az alperes részvényese. A felperes
4. március 10-én elektronikus úton megküldte az alperes részére a
5. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját és annak mellékleteit az Szhitv. ekkor hatályos
6. §

(11)bekezdése alapján, előzetes jóváhagyás céljából. Tájékoztatta az alperest, hogy a beszámolót elfogadó közgyűlés tervezett időpontja

1. április
2. napja. Az alperes a
3. április 23-án kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a
4. április
5. napjára összehívott közgyűlésen a
6. évi beszámoló nem fogadható el, és megjelölte [3] annak okait. A felperes a
7. április
8. napján megtartott közgyűlésen a beszámolót elfogadta és határozott az osztalék megállapításáról is. Az alperes a
9. május
10. napján kelt, és ugyanezen a napon a felperes részére e-mailben megküldött levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az alperes igazgatósága az IG-7/5/
11. számú határozatában a felperes
12. évi számviteli beszámolóját előzetesen nem hagyta jóvá és nem járult hozzá a felperes igazgatósága által javasolt osztalék kifizetéséhez. Levelét postai úton is megküldte a felperes részére, aki azt
13. május
14. napján vette kézhez. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes az elsőfokú bírósághoz
15. június
16. napján fax útján előterjesztett és postai úton is feladott, a bíróságon
17. június
18. napján érkeztetett keresetében az Szhitv.
19. §

(20)bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35 §-a alapján kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes igazgatóságának IG-7/5/
2. számú határozatát, mert annak meghozatalára jogsértően került sor és az megalapozatlan. Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a keresetlevél elkésett. Előadta, hogy az alperes igazgatósági határozatáról a felperest annak meghozatala napján
3. május 7-én elektronikus úton értesítette, amely aznap 17 óra 33 perc 23 másodperckor a felperes elektronikus szerverére megérkezett, így arról a felperes már ekkor tudomást szerezhetett. A Ptk. 3:36 §

(1)bekezdése nem a határozat kézbesítésétől, hanem a tudomásszerzéstől rendeli a 30 napos elévülési jellegű határidő számítását. Erre tekintettel mind a fax útján, mind a postai úton megküldött keresetlevél elkésetten érkezett a bírósághoz, figyelemmel a 4/

1. Polgári jogegységi határozatban foglaltakra is. Hivatkozott emellett arra is, hogy a felperesnek a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
2. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 10/A. §

(1)bekezdése szerint nincs kereshetőségi joga. Pergátló kifogása mellett érdemben is kérte a kereset elutasítását. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes igazgatósága keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte. Határozata indokolásában az Szhitv. 15. §

(20)bekezdésére, a Ptk. 3:35 §-ára, 3:36 §

(1)bekezdésére és 3:91 §

(1)és

(2)bekezdésére utalással rögzítette, a felperes nem vitatta, hogy a támadott igazgatósági határozatot az alperes e-mailben

1. május 7-én megküldte a részére, azonban arra hivatkozott, hogy az elektronikus úton történő kézbesítést az alperes alapszabálya nem szabályozza, ezért [7] [8] kizárólag a postai úton megküldött határozat tekinthető jogszerűnek és szabályszerűnek, amit ily módon a felperes csak
2. május 12én kapott kézhez. Az elsőfokú bíróság a felperes álláspontját osztotta és megállapította, hogy a megtámadásra nyitva álló határidő kezdő időpontja a
3. május 12-i tudomásszerzés napja. A felperes fax útján benyújtott keresetlevele a határidő utolsó napján megérkezett a bírósághoz. Mivel azt utóbb a felperes megfelelő alakban is benyújtotta, a fax útján érkezett keresetlevelet határidőben érkezettnek kellett tekinteni, ezért az alperes elévülési kifogásának nem adott helyt. Úgyszintén alaptalannak találta az alperes Ptké. 10/A. §-ára, a felperes kereshetőségi jogának hiányára történő hivatkozását is, és a keresetet érdemben elbírálva, azt megalapozottnak találta. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Határozata indokolásában rögzítette, az elsőfokú bíróság abban a kérdésben helyesen foglalt állást, hogy a felperes rendelkezik keresetindítási joggal az alperes igazgatósága perbeli határozatának bírósági felülvizsgálata tárgyában, mivel azt a Ptké. 10/A. §-a nem zárja ki. Ennek alapján helytállóan vizsgálta az elsőfokú bíróság, hogy a felperes az elévülési jellegű keresetindítási határidőt elmulasztotta-e. Tévedett azonban, amikor e határidő kezdő időpontjának a határozat postai kézbesítését tekintette, és eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta a tudomásszerzés lehetőségét. A másodfokú bíróság megállapította, nincs jelentősége annak, hogy a felperes a határozatról milyen formában - írásban, postai úton, vagy elektronikus hírközlő eszköz útján szerzett, vagy szerezhetett tudomást, mivel a Ptk. 3:36 §

(1)bekezdése a határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásának határidejét nem a tudomásszerzés meghatározott módjához, hanem magához a tudomásszerzéshez, vagy annak lehetőségéhez köti. A szubjektív határidő kezdetét veszi nemcsak a tényleges tudomásszerzéssel, hanem akkor is, amikor a határozat megtámadására jogosult kellő gondosság és körültekintés mellett tudomást szerezhetett volna a határozatról. A peres felek egyezően adták elő, hogy az alperes elektronikus levele a felpereshez

1. május 7-én megérkezett, felperes csupán azt hangsúlyozta, hogy kérdéses és kétséges, hogy az mikor került megnyitásra. Figyelembe véve, hogy ez a nap csütörtök volt, a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes legkésőbb a következő munkanapon, pénteken kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna a megtámadható határozatról. A felperestől ugyanis elvárható, hogy a központi bank igazgatóságától érkező elektronikus leveleket haladéktalanul megnyissa és megismerje, ezért a perindítási határidő
2. május
3. napjától vette kezdetét. Ebből következik, hogy az
4. június 8-án lejárt, a felperes ezt követően benyújtott keresete elkésett. Nincs jelentősége ezért annak, hogy azt a felperes milyen úton terjesztette elő. A Ptk. 6:23 §

(1)bekezdése alapján az elévülés joghatása, hogy az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Mindezért a kereset elutasításának volt helye. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős ítélet a Ptk. 3:36 §

(1)bekezdésébe, 3:91. §

(2)bekezdésébe és 6:23 §

(1)bekezdésébe ütközik. [10] A felperes arra hivatkozott, hogy az elektronikus úton történő megküldés nem minősül szabályszerűnek, ezért jogszerűtlenül járt el a másodfokú bíróság, amikor azt a határozat közléseként elfogadta. Azt nem vitatta, hogy a Ptk. 3:36 §

(1)bekezdése szövegszerűen nem rendelkezik a tudomásszerzés módjáról, azonban a formál logika szabályaiból eredően a bíróságnak ezt is vizsgálnia kell. A tudomásszerzéshez minden esetben tartozik közlés, azaz „tudomásra hozás". Amennyiben a közlés nem jogszerű, akkor a címzett irányában hatálytalan, a hatálytalan közlés eredménye pedig az, hogy a tudomásra jutás mint eredmény bekövetkezte nem állapítható meg, az ahhoz fűződő joghatások, így a keresetindítási határidő kezdete nem állnak be. Mivel az Szhitv. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket az elektronikus úton történő kapcsolattartásra, ezért a Ptk. 3:91 §

(2)bekezdése irányadó. Tekintettel arra, hogy az alperesi társaság létesítő okirata sem teszi lehetővé az elektronikus hírközlő eszköz útján történő közlési formát, ezért csak az írásban megküldött határozat tekinthető joghatályos közlésnek. [11] A felperes véleménye szerint - szemben a jogerős ítéletben foglaltakkal - nem várható el kellő gondosság és körültekintő eljárás az olyan féltől, akivel szemben a közlés nem jogszerű. Mindebből következik, hogy az elsőfokú bíróság foglalt el helyes álláspontot, amikor a postai kézbesítés másnapjától számította a keresetindítási határidőt és a keresetet érdemben bírálta el. [12] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő. [14] A Kúria kiemeli, a felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag a Ptk. általános rendelkezéseinek megsértésére hivatkozott, ezért a Kúriának nem kellett állást foglalnia arról, hogy van-e az Szhitvben meghatározott eljárási rend az alperes határozatainak közlésére, illetve azt az alperes betartotta-e. [15] A Ptk. 3:91 §-a a jognyilatkozatok megtételére és azok közlésére írásbeli alakot rendel. E jogszabályhely sérelme nem állapítható meg, mert az alperes határozatának írásba foglalása nem volt vitatott, és annak a felperes által is szabályszerűnek tekintett postai úton való közlése is megtörtént a felperessel

1. május 12-én. A kereset elkésettsége szempontjából azonban nem ennek volt jelentősége. [16] A Ptk. 3:36 §-a értelmében a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. E jogszabályhely nem a határozat szabályszerű közléséhez, hanem a tudomásszerzéshez köti a határidő kezdetét. Az nyilvánvalóan megtörténik a szabályszerű közléssel, de megtörténhet azt megelőzően is. A korábban hatályban volt, a gazdasági társaságokról szóló
2. évi IV. törvény e körben azonos rendelkezést tartalmazó
3. §

(3)bekezdése alapján kialakult egységes bírói gyakorlat szerint a határozatról való tudomásszerzést a jogszabály nem köti alakisághoz, az többféle módon is megtörténhet. Annak van jelentősége, hogy a tag értesült-e, illetve kellő gondosság mellett értesülhetett-e a határozat meghozataláról, és szövegét, tartalmát megismerte, megismerhette-e (BH1993.349., BH1997.419., Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.687/2014/4., Győri Ítélőtábla Gf.II.20.188/2015/3.). [17] A Kúria maradéktalanul egyetértett a jogerős ítéletben foglaltakkal. Miután a határozatról és annak közléséről a felperes 2015. május 7-én e-mail üzenetet kapott az alperestől, az hozzá nem vitásan megérkezett, legkésőbb az azt követő munkanapon az számára megismerhetővé vált. A Ptk. 3:36 §

(2)bekezdése jogszabályi szintre emelte a korábbi bírói gyakorlatot annak kimondásával, hogy a határidő nem csak a tényleges tudomásszerzéssel, hanem a tudomásszerzés lehetőségével is kezdetét veszi. A másodfokú bíróság e rendelkezés és a Ptk. 1:4 §

(1)bekezdésében megfogalmazott általános követelmény, az adott helyzetben elvárható magatartás alapulvételével jogszerűen foglalt állást akként, hogy az alperestől érkező elektronikus levél megnyitása a felperes részéről elvárható volt, annak esetleges elmulasztására, késedelmes megnyitására alappal nem hivatkozhat. [18] A felperes az alperes igazgatósági határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló keresetlevelét ezért elkésetten terjesztette elő, a másodfokú bíróság a 4/2003. Polgári jogegységi határozat figyelembevételével helytállóan, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályhelyek megsértése nélkül döntött a kereset ítélettel történő elutasításáról. [19] A Kúria a fentiekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [20] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján pervesztes felperes a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Annak mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)és

(6)bekezdése alapján mérlegeléssel, a meg nem határozható pertárgy értékre és a kifejtett jogi képviseleti tevékenységre tekintettel határozta meg. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest, 2017. december 5. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró