Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.105/2018/5/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Katinkaügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Szabó Edit ÉduaÜgyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Szabó Edit Éduaügyvéd) által képviselt Magyar Orvosi Kamara (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 27.P.21.928/2017/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy - a ... email címre küldött elektronikus levélben - 15 napon belül költségtérítés felszámítása nélkül adja ki felperes részére az alábbi közérdekű adatokat: -
- január hó
- napját követő időszakra vonatkozóan a Magyar Orvosi Kamara elnöksége és az ... tagjai részére javadalmazás és egyéb juttatás címén kifizetett nettó és bruttó összegek, személyenkénti és évenkénti bontásban, - az alperes által
- január hó
- napját követően önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet részére nyújtott tagi kölcsönök vonatkozásában a tagi kölcsönt kapó személy nevére, a tagi kölcsön összegére, a tagi kölcsönnyújtás céljára, a tagi kölcsön visszafizetésének időpontjára és a felszámított kamatra vonatkozó adatok, -
- január hó
- napját követően az alperes részleges vagy teljes tulajdonában álló azon cégek vonatkozásában, melyeknek veszteség pótlása címén az alperes kifizetést teljesített, az érintett cégek nevére, a veszteség pótlása címén kifizetett összegre és annak forrására vonatkozó adatok, - a ... által 2005-ben 147.000.000 forintért Budakeszi területén megvásárolt ingatlan vételárának forrására vonatkozó adatok, a vételár tagi kölcsönből történő megfizetésének esetére a tagi kölcsön visszafizetésére vonatkozó adatok, - azon adatok, hogy az alperes résztulajdonában álló ... által személyi jellegű ráfordításként
- évben kifizetett 21.279.000 forintból és
- évben kifizetett 22.000.000 forintot meghaladó összegből kinek, milyen címen, milyen összeg került kifizetésre, - a ...-nek a cégvezető által megszerzett tulajdoni hányadra és a tulajdonszerzés indokára vonatkozó adatok. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 forint perköltséget. Határozatának indokolásában hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §-ára, továbbá a
- §-ára, valamint a közérdekű adat kiadása iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/
- (IX. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseire. A közérdekű adatoknak költségtérítés felszámítása nélküli kiadása iránti kötelezés körében rögzítette, hogy a perben az alperesnek egyrészt azt kellett bizonyítania, hogy az adatkiadási kérelem teljesítése az állítása szerinti 30 munkaórát vesz igénybe, másrészt bizonyítani tartozott, hogy az adatkiadási kérelem teljesítése az alaptevékenysége ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan igénybevételét jelenti. A felek előadása, a benyújtott bizonyítékok, különösen az adatkiadási kérelem teljesítésében közreműködő alperesi munkavállaló előadása alapján arra a következtetésre jutott, hogy semmi nem támasztja alá azon alperesi állítást, hogy 30 munkaórát venne igénybe a kiadási kérelemben érintett adatok összegyűjtése. Az elektronikus alperesi nyilvántartásból az ezen adatbázisokat kezelő, így azokat jól ismerő munkavállaló, jól átgondolt szűkítési feltételek és kereszthivatkozások megadása esetében az adatok többségét egyszerűen képes lekérdezni, a csak papír alapon rendelkezésre álló adatok pedig csak egy kis részét képezik a kiadási kérelemmel érintett adatoknak. Hangsúlyozta, hogy az alperes elviekben sem hivatkozhat munkaerőforrásának aránytalan mértékű igénybevételére, mert a kérelmezett adatokat az alapszabálya rendelkezései alapján is ki kell adnia a felperes részére. Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló felperesi kérelmet arra való tekintettel utasította el, hogy a költségtérítés szabályozása nem ellentétes az Alaptörvénynek a közérdekű adatok mindenki által való megismerhetőségét biztosító rendelkezésével. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a ... által 2005-ben 147.000.000 forintért Budakeszi területén megvásárolt ingatlan vételárának forrására vonatkozó adatok, a vételár tagi kölcsönből történő megfizetésének esetére a tagi kölcsön visszafizetésére vonatkozó adatok; azon adatok, hogy az alperes résztulajdonában álló ... által személyi jellegű ráfordításként
- évben kifizetett 21.279.000 forintból és
- évben kifizetett 22.000.000 forintot meghaladó összegből kinek, milyen címen, milyen összeg került kifizetésre; a ...-nek a cégvezető által megszerzett tulajdoni hányadra és a tulajdonszerzés indokára vonatkozó adatok kiadására kötelezését mellőzze. Hivatkozott arra, hogy az Infotv.
- §
- pontja szerint nem minősül adatkezelőnek, ugyanis ezen kérdések másik, azaz tőle különböző jogi személyekre vonatkoznak, saját, tőle elkülönült döntéshozókkal és képviselőkkel. Ezen kérdésekre még abban az esetben sem jogosult, főleg nem kötelezett válaszolni, hogy tudomása lenne a kért információkról. Előadta, hogy a felperest az előzetes adatigénylésével kapcsolatosan már a
- március 27-ei válaszlevelében tájékoztatta arról, hogy ezen adatok vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az alperes a vitatott kérdésekben is adatkezelőnek minősül, tekintettel arra, hogy a kérdéses cégeknek vagy kizárólagos tulajdonosa, vagy olyan mértékű többségi tulajdonosa, hogy a döntéshozatalra meghatározó befolyással bír, ezen érvelését az alperes pedig a perben nem vonta kétségbe. Hangsúlyozta, hogy az alperes sem az érdemi ellenkérelmében, sem a tárgyaláson elhangzottak során nem vitatta a fellebbezésben hivatkozott kérdések vonatkozásában az adatkezelő minőségét, így a fellebbezési eljárás során a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében azt már vitatni nem tudja. Az alperes fellebbezése nem megalapozott. A másodfokú bíróság az első fokon hozott határozatot a Pp. 253. §
(3)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Az Infotv. 31. §
(2)bekezdése szerint a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania. Az Infotv. rendelkezései alapján kialakult bírósági gyakorlat szerint az adatkezelő olyan megtagadási indokra is hivatkozhat a perben, amelyet az előzetes adatigénylés nem teljesítése során nem jelölt meg. Mindezek alapján egyértelmű, hogy az adat közlésére irányuló perben a vizsgálandó tényeket elsődlegesen az alperes ellenkérelme határozza meg, a bíróság csak olyan megtagadási indokokat vizsgál, amelyre az alperes a perben hivatkozott. A perben az adatkezelői minőségének hiányára az alperes egyik adatkör esetében sem hivatkozott, ezért a Pp. 235. §
(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásával ezen állítására alappal a másodfokú eljárásban már nem hivatkozhat. A másodfokú bíróság rögzíti, hogy megfelel a valóságnak, hogy az alperes a
- március 27-ei tájékoztatásában arra hivatkozott, hogy a fellebbezéssel érintett adatkör vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek, azonban ez nem eredményezi azt, hogy ezen tájékoztatása erre irányuló perbeli nyilatkozat hiányában is érdemben figyelembe veendő lenne a peres eljárás során. A jogvita elbírálásának kereteit a kereseti kérelem és ellenkérelem adják meg, a bíróság csak a perben felhozott megtagadási ok jogszerűségét vizsgálhatja, az előzetes levelezésben leírtak e tekintetben nem lehetnek irányadóak. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy az Infotv.
- §
- pontjában foglalt adatkezelői fogalom ténylegesen a személyes adatok kezelésére irányadó. A kialakult bírósági joggyakorlat szerint közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok esetén azon szerv, vagy személy minősül adatkezelőnek, aki birtokában van a közölni kért adatoknak. Az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdéséből - különösen annak utolsó mondatából - tehát egyértelműen következik, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol. [3026/
- (II. 9.) AB határozat
- pont] Az érintett gazdasági társaságoknak az elsőfokú eljárás során nem vitatott tulajdonosi szerkezetére tekintettel a fellebbezésben érintett adatokkal is rendelkeznie kell értelemszerűen az alperesnek. Mivel az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért köteles megfizetni a másodfokú perköltséget, melynek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla mérlegeléssel állapított meg a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése alapján. Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- március
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró