A határozat elvi tartalma: A szakértő személyében a felek megállapodhatnak. Ha az egyik fél nevesítve kéri valamely szakértőhöz intézendő kérdések feltevését, e kérelmében megjelölt szakértő kirendelését a másik fél nem ellenzi, úgy a szakértőt a felek kérelmére kirendelt szakértőnek kell tekinteni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.377/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos előadó Katalin bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Lukovits Péter ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Havasi Bence ügyvéd A per tárgya: Vállalkozói díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Tatabányai Törvényszék 2.Gf.40.021/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatai Járásbíróság 3.G.20.572/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 500.000 (ötszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 2.094.000 (kétmillió-kilencvennégyezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes mint fővállalkozó
- november 9-én vállalkozási szerződést kötött a ... Kft.-vel mint megrendelővel. A felperest az elkészíteni vállalt biogáz üzem kivitelezéséhez alvállalkozóként [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] kívánta igénybe venni. A peres felek között erre tekintettel jött létre
- május 19-én szállítási-, szerelési szerződés a ... biogáz erőmű projekt megvalósítása tárgyában, amely szerződést
- augusztus 5-én módosítottak. A felperes vállalta, hogy biogázüzem motort szállít az alperes részére és azt beüzemeli. A felperes szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette, erről teljesítés-igazolások kerültek kiállításra. Az alperes az elkészült biogáz üzemet a megrendelőnek átadta. Az alperes az első két felperesi rész-számlát kiegyenlítette, de a harmadik részszámlából 3 millió Ft-ot, valamint a 6.500.000 forint összegű végszámla összegét nem fizette meg a felperes részére. A peres felek között
- október 22-én újabb szállítási-, szerelési szerződés jött létre a ... biogázüzem részére gázmotor szállítása tárgyában. A felperes e szerződést is teljesítette. Erről
- október 21-én a felek teljesítés-igazolást írtak alá, ezzel a felperes jogosulttá vált a 49.000 € összegű végszámla kiállítására. A végszámlából az alperes 29.000 €-t teljesített 20.000 €-ot visszatartott. A ... gázmotor szállítására és szerelésére, valamint üzembe helyezésére vonatkozó szerződés teljesítését követően javítási munkákat nem kellett elvégezni. A ... biogáz üzem műszaki átadásátvételt követően az alperes hibabejelentést közölt a felperes felé. A felperes - külön díjazás ellenében - javítási munkákat elvégzett, azonban miután ezt követően is újabb problémák álltak elő, az alperes a ... szakvéleményt rendelt meg a rendszer hibáinak megállapítására. A ...
- november 12-i szakértői véleményének megismerését követően az alperes szavatossági igényként kijavítást kért a felperestől. A felperes a hibás teljesítés tényét tagadta, a kijavítást nem vállalta. Az alperes a feltárt hibákat egy perben nem álló társasággal díjazás ellenében 2013 évben kijavíttatta. Az alperes a
- november 21-i levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az általa telepített rendszer nem felel meg sem a konkrét esetre előírt szakmai követelményeknek, sem a biogázzal üzemeltetett, gázmotorokra vonatkozó általános követelményeknek. Ezért a szerződésekben meghatározott díjak még ki nem fizetett részének és a garanciális visszatartás összegének kifizetését megtagadta. A felperes
- december 3-án felszólította az alperest a szerződés szerint még járó díjak megfizetésére. Az alperest e kötelezettségének nem tett eleget. A felperes a fentieket követően közjegyzői nemperes eljárásban igazságügyi szakértő kirendelését kérte. A kirendelt ... igazságügyi energetikai szakértő szakvéleményét elkészítette. A szakértői vélemény ismeretében a felperes ismételten eredménytelenül szólította fel az alperest fizetési kötelezettségének teljesítésére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes kereseti kérelmében 9.500.000 Ft és kamatai, 20.000 € és kamatai vállalkozói díj, valamint lejárt késedelmi kamattartozás címén 5.236.536 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [11] Az alperes ellenkérelmében a vállalkozói díj címén előterjesztett kereseti kérelem jogalapját és összegszerűségét nem vitatta, azonban a 9.500.000 forint, továbbá 20.000 € megfizetésére irányuló követelésekkel szemben beszámítási kifogást terjesztett elő, míg további 8.981.862 Ft erejéig a felperessel szemben viszontkeresettel élt. Az 5.236.536 Ft lejárt késedelmi kamattartozás, továbbá 49.000 € összegű követelés kapcsán felszámított késedelmi kamat vonatkozásában ítélt dologra hivatkozással a per megszüntetését kérte, és további beszámítási kifogással is élt késedelmi kötbérre hivatkozással. Az alperes a lejárt késedelmi kamatok utáni késedelmi kamat megfizetésére irányuló kereseti kérelem elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 9.500.000 forint és kamatai, 20.000 € és kamatai, továbbá 5.236.536 forint és kamatai, valamint perköltség megfizetésére. Az alperes beszámítási kifogását és viszontkereseti kérelmét elutasította. A bíróság a határidőben bejelentett hibát a jótállás körén kívül állónak ítélte. [13] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság helyesen vetette össze, értékelte és mérlegelte az egyes szakértői véleményekben foglaltakat, a szakértőket személyesen is meghallgatta. Ennek eredményeként ... igazságügyi szakértő szakvéleményét elfogadta ítélkezése alapjául. A bíróság lehetőséget biztosított a felek részére a szakvéleménnyel kapcsolatos kérdések feltevésére, észrevételeik benyújtására. Az alperes csak mintegy 5 hónapi késedelemmel kifogásolta a szakértő megállapításait, hivatkozott a szakvélemények közötti ellentmondásokra. A szakértői véleménnyel kapcsolatos akadályai bejelentésével alapos ok nélkül késlekedett, késedelmét semmivel nem indokolta, ezért hivatkozásai nem voltak figyelembe vehetők. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként az
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(3)és
(6)bekezdését, a 182. §
(3)bekezdését, 183. §
(1)-
(2)bekezdését, 178. §
(1)-
(3)bekezdését jelölte meg, utalva a Pp. 13. §
(1)bekezdés e) pontjára. Kifogásolta annak megállapítását, hogy ... szakértő a felek közös kérelmére került kirendelésre. Előadta, hogy nem kapta kézhez a 12 sz. végzést, ezért nem tudott tiltakoznia a szakértő személye ellen. Szerinte a bíróság csak olyan felhívást közölt a felekkel, hogy tegyék fel a szakértőhöz intézendő kérdéseket, azonban arra nem közölt felhívást, hogy a szakértő személyére vonatkozóan tegyenek indítványt. Azt nem vitatta, hogy a ...-féle szakvélemény vitatásával késedelembe esett, azonban szerinte e tényt a bíróság nem értékelhette volna a terhére. [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy ... a kijavított rendszert vizsgálta szemrevételezéssel. Állította, hogy az általa csatolt ...-féle szakvélemény alátámasztja a hibás teljesítéssel kapcsolatos érvelését. Álláspontja szerint a felperesi teljesítéssel alapvető probléma volt, ezért a perben beszerzett bizonyítékokból a műszaki szakértői testület bevonásának hiányában nem vonható le okszerű következtetés a hibátlan teljesítésre, vagy az így levont következtetés oly mértékben okszerűtlen és iratellenes, hogy az a felülvizsgálattal érintett ítélet hatályon kívül helyezésének alapja lehet. Sérelmezte, hogy a bíróság nem vizsgálta a beszámítási kifogása, illetve viszontkeresete összegszerűségét, hanem kizárólag - lényegében közbenső jelleggel - a jogalap kérdésében döntött. Kifogásolta továbbá a lejárt késedelmi kamatkövetelések után késedelmi kamat megítélését. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el (BH 2005.290., BH 2011.259.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [1/
- (II.15.) PK vélemény
- pont]. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp.
- §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (BH2015.307.), így a Kúria nem vizsgálta a felperes felülvizsgálati kérelmének a jogszabályhely megjelölést nem tartalmazó hibás teljesítéssel összefüggő, illetve a sem jogszabályhelyet nem jelölő, sem adekvát indokolással alá nem támasztott hivatkozásait a beszámítási kifogás és viszontkereset elutasítása, valamint a lejárt kamat utáni késedelmi kamat tekintetében. [17] A Kúria - a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint - kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt és érdemben vizsgálható okokból nem jogszabálysértő. [18] Alaptalanul sérelmezte az alperes felülvizsgálati kérelmében a kirendelt ... igazságügyi szakértő személyét. A felülvizsgálati kérelemben tett állításával szemben megállapítható, hogy a bíróság a
- sorszámú végzésével a feleket a szakértőhöz intézendő kérdések írásban történő megtételére hívta fel. Az alperes e felhívásra a
- sorszámú beadványában tett indítványt, miszerint a bíróság a „kirendelésre kerülő ..." igazságügyi szakértőhöz intézzen - általa megjelölt tartalmú kérdéseket. Miután a Pp.
- §
(3)bekezdése értelmében a felek a szakértő személyében megállapodhatnak, arról csak megállapodás hiányában dönt a bíróság, így a Pp. rendelkezéseinek megfelelően járt el az elsőfokú bíróság, amikor a kirendelendő szakértő személyére irányuló alperesi kezdeményezést követően a 12. sorszámú végzésével a felperest nyilatkoztatta a szakértő személyére, aki ... kirendelését nem ellenezte. [19] A Pp. 177. §
(6)bekezdése értelmében, ha a bíróság a felek egyetértő javaslatára rendelt ki szakértőt, más szakértő kirendelésének - a szakvélemény előterjesztése előtt - csak akkor van helye, ha a szakértő a véleményadással késlekedik, kizárás okából, vagy valamely más fontos okból nem járhat el. E feltételek nem álltak fenn, a kirendelt szakértő szakvéleményét előterjesztette, és személyével kapcsolatosan az eljárás tartama alatt a kizárás (Pp. 178. §
(1)
(3)bekezdés, Pp. 13. §
(1)bekezdés e) pont), vagy egyéb eljárási akadály nem merült fel. [20] A szakvélemény előterjesztését követően - a bíróság felhívására a megadott határidőn belül - az alperes nem kifogásolta a szakértői véleményt, a szakvéleménnyel kapcsolatos aggályait először 5 hónappal a szakvélemény elkészültét követően jelezte. A Pp. 141. §
(2)bekezdése értelmében a fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint, a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben - előadni, illetve előterjeszteni. Ha a fél e kötelezettségei teljesítésével alapos ok nélkül késlekedik, a bíróság a Pp. 141. §
(6)bekezdése értelmében előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz. Erre tekintettel jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül a bíróság a késedelmesen előterjesztett, újabb szakértő kirendelésére irányuló alperesi kérelmet. [21] Alaptalanul sérelmezte az alperes felülvizsgálati kérelmében más szakértő, illetve szakértői testület kirendelésének elmaradását is. A Pp. 182. §
(3)bekezdése értelmében más szakértő kirendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, és a szakértő a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást nem adja meg. A Pp. 183. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti szakértői testület kirendelésére olyan esetekben kerülhet sor, ha a perben felmerülő szakkérdésekben két egymástól független szakvélemény előterjesztése után, a kirendelt szakértő személyes meghallgatása során sem tisztázhatók a felmerült ellentétek. A bíróság részéről e körben sem történt jogszabálysértés, mivel az eljárás során nem merült fel e rendelkezések alkalmazásának indokoltsága. [22] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdésére figyelemmel hatályában fenntartotta. Záró rész [23] A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [24] Az alperes illetékfeljegyzési jogára tekintettel a Kúria le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján határozott. [25] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése folytán tárgyaláson kívül bírálta el. [26] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdése e) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró