Bfv.I.1.083/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten,
- év május hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi v é g z é s t : A rágalmazás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a magánvádló által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság 5.B.381/2005/
- számú ítéletét és a Csongrád Megyei Bíróság 2.Bf.199/2007/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során a költséget az állam viseli. védői díj kapcsán felmerült bűnügyi A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A terheltet a Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság a
- január
- napján kelt 5.B.381/2005/
- számú ítéletével az ellene nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítéleti tényállás lényege a következő: Egyetem elektronikus honlapján egy nyilvános e-mail cím alatt egyetemi levelező lista működik az egyetemi oktatók és hallgatók információs fórumaként. Erre az információs fórumra a magánvádló több levelet küldött, amelyek miatt a terhelt
- szeptember
- napján a levelezési listán az alábbiakat tette közzé: „Tisztelt Illetékes! Meglepődve tapasztalom, hogy az elhíresült (helyesebben hírhedt) leveleit, mint az egyetem levelezési listáján szereplőt, megkapom. Nem tartom szerencsésnek, hogy a hírhedt antiszemita leveleivel zaklassa az egyetemi polgárokat, többek között engem is. Nem a zaklatás ténye zavar igazán, hanem az, hogy az egyetemi hálózat kritikai jellegű propaganda terjesztője lehet (különösen egy elvetemült antiszemitáé). Kérem, ha lehetséges, lépjenek annak érdekében, hogy ez többé ne fordulhasson elő." A magánvádló ezeket a becsületének csorbítására alkalmas tényekként értékelve a terhelt ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt
- október
- napján joghatályos magánindítványt terjesztett elő. Az ítélet ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést a terhelt bűnösségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása érdekében. A Csongrád Megyei Bíróság a
- június
- napján kelt 2.Bf.199/2007/
- számú végzésével az első fokú ítéletet helybenhagyta. Az első- és másodfokú határozat ellen a magánvádló felülvizsgálati indítványt nyújtott be. A felülvizsgálat jogalapját nem jelölte meg. Az indítvány szerint a terhelt levelének azon részei, miszerint „a hírhedt antiszemita leveleivel zaklassa az egyetemi polgárokat, többek között engem is", valamint „az egyetemi hálózat politikai jellegű propaganda terjesztője lehet (különösen egy ilyen elvetemült antiszemitáé)" olyan tényállításokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak a becsület csorbítására, és valótlan tartalmúak; ez rá nézve azzal a következménnyel is járt, hogy az egyetemi levelező listából kizárták. Ezért a megtámadott határozatok megváltoztatását, a terhelt bűnösségének megállapítását és vele szemben büntetés kiszabását kérte. A terhelt védője a nyilvános ülésen hatályban tartására tett indítványt. a megtámadott határozatok A Be. 416.
(1)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt felmentésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A magánvádló felülvizsgálati indítványa tartalmilag e rendelkezésen alapul, az azonban nem megalapozott. A magánvádló által sérelmezett levél olyan tényállítást, híresztelést, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést, amely alkalmas a becsület csorbítására, nem tartalmaz. Ahogy arra a másodfokú határozatában a megyei bíróság is utalt, a sérelmezett elektronikus levél kifogásolt kifejezései csupán kritikai megállapítások, és a bírálat, a kritika nem tényállítás. Tényállítások hiányában pedig a rágalmazás vétségének büntetőjogi tényállása nem valósult meg. A Btk. 180. §
(1)bekezdés b) pontja szerint becsületsértés vétségét követi el az, aki nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ. A terhelt által használt kifejezések - „hírhedt antiszemita", „elvetemült antiszemita" - kétségtelenül negatív értékítéletet tükröznek, mégpedig a magánvádló korábbi írásainak, közleményeinek tartalmára utalva. Az „elvetemült" jelző általában nem pozitív tartalmú, az antiszemita szóhoz kapcsolva különösen nem. Ezek a kijelentések azonban együttesen sem tekinthetők gyalázkodó jellegűnek. A becsületsértés és a rágalmazás bűncselekményei tekintetében az alkotmányos büntetőjog követelményeit az Alkotmánybíróság 36/
- (VI.24.) számú határozatában megállapította. Utalt a határozat arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletre, az egyén személyes véleményére minden esetben kiterjed, és az magába foglalja általában minden közlés szabadságát, függetlenül a közlés erkölcsi minőségétől és valóságtartalmától. Ennek ugyan külső korlátja a büntetőjogi védelemben is részesülő emberi méltóság, a becsület, a jó hírnév, azonban a közélet szereplőivel /közszereplőkkel/ szemben a becsületsértő értékítélet formájában megjelenő vélemény is fokozott alkotmányos védelmet élvez, így azt a köz szereplői kötelesek tűrni. A magánfél a véleményét a médiában gyakorta közlő, s ezzel kapcsolatban nyilvánosan vitázó személy. Ekként - amint azt a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi ügyében /Bfv.I.622/2005.sz./ már megállapította - közszereplő. Ezt alátámasztja az is a terhelt által kifogásolt nézeteit - szélesebb körű terjesztése céljából közzétette. Ezért a véleményét érintő negatív értékítéletet tükröző kritikát tűrni köteles; az ilyen kritika nem vonhat maga után büntetőjogi következményeket. Az pedig, hogy a magánvádlót az egyetem levelezési listájából kizárták, nem a sérelmezett levél, hanem az általa közzétett nézetek következménye. Így nem valósította meg becsületsértés vétségét sem. a terhelt az általa írtakkal a Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be.
- §-án alapul. A Be.
- §
(4)bekezdés b) pontjára figyelemmel felülvizsgálatnak e határozat ellen nincs helye; az ismételt felülvizsgálati indítvány tilalma pedig a 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §
(3)bekezdésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az ugyanazon jogosult által ismételten, vagy a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest, 2008. május 13. Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészár Róza s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok AIné