Pf.20292/2017/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.292/2017/

1. szám A Győri Ítélőtábla a Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Vajda Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségi jogok megsértéséből eredő igény iránt indított perében a Győri Törvényszék
2. július
3. napján kelt P.20.342/2017/
4. számú ítélete ellen az alperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperes részére 12.700 (Tizenkettőezerhétszáz) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az ítélőtábla az alperest, hogy fizessen meg az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján 48.000 (Negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a Magyar ... Párt ... Megyei Elnöke, megyei önkormányzati képviselő. Az alperes országgyűlési képviselő. A felperes
6. évi ...i időközi országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indult.
7. november
8. napján az ...i Nyugdíjas Találkozón a felperes a megjelenteknek vásárlási utalványokat és saját fényképével ellátott kártyanaptárokat osztott szét. A panasz alapján eljáró ... Megyei .... számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság
9. november 24-i határozata szerint szavazategyenlőség miatt érdemi döntést nem tudott hozni. A ... Megyei Területi Választási Bizottság
10. november
11. napján kelt 16/
12. (XI.26.) számú határozata az elsőfokú határozat elleni kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy a felperes a fenti magatartásával a választási eljárás alapelvének megsértésével törvénysértést követett el. A felperes még
13. november
14. napján a választáson való további részvételtől visszalépett. A ... című napilap
15. március 23-án megjelent számában ...: hiteltelenek a vádak című cikk az alperes következő nyilatkozatát tartalmazta: „a politikus úgy véli, inkább felperes neve személyét lengik körül a korrupciógyanús ügyek. Sajtóhírek szerint érintett lehetett a ... kormányok idején kirobbant botrányos benzintenderben, és választási csalás miatt bukott el a ... i választáson." Ugyanezen alperesi kijelentések megjelentek
16. március
17. napján a ....hu internetes oldalon alperes neve: hiteltelenek a vádak a napelemgyárból ... című cikkben is. A felperes a perbeli cikkek megjelenését követően magyarázkodásra kényszerült, a cikkben megjelentek személyét, társadalmi megítélését hátrányosan érintették. *** A felperes módosított keresetében (
18. sorszám alatti irat) annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jó hírnévhez való jogát azzal, hogy a fenti írásokban valótlanul állította, hogy a felperes személyét korrupciógyanús ügyek lengik körül. Azt a valótlan tényt híresztelte, hogy a felperes érintett lehetett a ... kormány idején kirobbant botrányoks benzintenderekben, valamint valótlanul állította, hogy a felperes választási csalás miatt bukott el a ...i választáson. Kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest, hogy saját költségén közleményt jelentessen meg mind a ... című megyei lapban, mind a ....hu internetes oldalon, kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság az alperest 400.000 forint összegű sérelemdíj megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy korrupciós ügyekhez soha nem volt köze. Országgyűlési képviselőként tagja volt a ... Bizottságnak, mely azonban az ...-tendert nem tárgyalta, ezzel kapcsolatosan döntési jogköre nem volt. Választási csalás miatt nem bukott el a ...i választáson. 2004 októberében a ...i időközi országgyűlési képviselő-választás első fordulójában behozhatatlan hátrányba került, és a vásárlási utalványok osztogatásával kapcsolatos panaszbejelentésre tekintettel a választás második fordulója előtt visszalépett. Ezzel az volt a politikai célja, hogy az őt támogató választópolgárok távolmaradása folytán ne legyen érvényes a második forduló. Tudomása szerint a területi választási bizottság ezzel összefüggésben marasztaló határozatot nem hozott. Az alperes túlterjeszkedett a szabad vélemény-nyilvánítás alkotmányosan biztosított keretein, tisztában volt azzal, hogy az általa híreszteltek nem felelnek meg a valóságnak, így magatartása egyértelműen jogsértő. A választási jogsértés nem azonosítható a büntető törvénykönyv rendelkezéseibe ütköző választási csalással, mely utóbbi az átlagolvasó számára is büntetőjogi kategóriát takar (régi Btk.
19. §, új Btk.
20. § szerinti választás rendje elleni bűncselekmény). A benzintender vonatkozásában érintettségét maguk az alperes által csatolt cikkek cáfolják, az abban foglaltak szerint ... (akkor az országgyűlés ... Bizottságának ellenzéki elnöke) hívta össze a rendkívüli ülést, de maga is akként nyilatkozott, hogy nem meri azt állítani, hogy bűncselekménnyel áll szemben, de amatörizmussal az biztos. A bűncselekmény vagy korrupció gyanúja ezen ügy kapcsán sem merült fel. Az alperes közhatalmat gyakorló országgyűlési képviselőként nem tehet vagy híresztelhet valótlan tényeket pusztán sajtóhírekre hivatkozással anélkül, hogy közlése ténybeli alapját nem igazolná. *** Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárás tárgyát képező cikkekben nem állított olyat, ami nem felel meg a valóságnak. Nem állította, hogy a felperes érintett volt a ... kormányok idején kirobbant benzintender botrányban, és hogy választási csalás miatt bukott el, csupán ezzel kapcsolatos vélekedésére hivatkozott „a politikus úgy véli" fordulattal. Maga a kifogásolt cikk szóhasználatában is különbséget tesz a cikk első részében megjelenő véleményt tükröző nyilatkozatai, és a második részben megjelenő tényállítások között. A második részben amit tényként hoz szóba, azt ekként is jelöli meg, erre „a képviselő tényként említi" fordulat utal. Csatolt olyan sajtóhíreket, melyek a felperes személyével e körben foglalkoztak, így a sajtóhírek alapján megalapozottan vélhette úgy, hogy a felperes a benzintender botrányban érintett lehet. A benzintender kapcsán megjelent cikkek tartalmát a felperes nem igyekezett megcáfolni. A választási ügy kapcsán ugyan büntetőeljárás nem indult, de a felperesi magatartás bűncselekményt is megvalósíthatott. A területi választási bizottság döntésében megjelölt jogszabálysértés súlyos törvénysértés, mely korrupciónak minősíthető, jogellenes módon anyagi előnnyel akarta a választásban érintetteket a befolyásolni a felperes. Álláspontja szerint a sérelmezett írások kapcsán közszereplőként hátrány nem érte a felperest, s ha mégis az nem a megjelent írásokkal áll összefüggésben. *** Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnévhez való jogát azzal, hogy a ... című napilap
21. március
22. napján megjelent számának ...: hiteltelenek a vádak című cikkében, valamint a ....hu internetes oldalon
23. március
24. napján alperes neve: hiteltelenek a vádak a napelemgyárból ... című cikkében azt a valótlan tényt híresztelte, hogy a felperes érintett lehetett a ... kormányok idején kirobbant benzintenderben. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül saját költségén tegye közzé a jogerős ítélet rendelkező részét, a peres felek nevének megjelölésével a ... című napilapban és a ....hu internetes oldalon. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000 forintot, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, s a peres feleket személyenként 18.000 forint feljegyzett eljárási illeték Magyar Állam javára történő megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a peres felek ezt meghaladóan maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A jogvitát a jogsértő magatartás elkövetésének időpontjára figyelemmel a keresetet a
25. évi V. törvény rendelkezései alapján bírálta el (
26. évi CXXVII. törvény
27. § /1/ bekezdés). A Ptk. 2:
28. §-a alapján vizsgálta, hogy a per tárgyát képező kijelentések tekintetében a felperes személyiségi jogainak védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében mennyiben korlátozott. Rámutatott, hogy a közéleti szereplő sem köteles a személyét érintő valótlan és sértő tényállításokat eltűrni, a közszereplőt ilyen esetben is megilletik a személyiségi jogvédelem eszközei (Kúria Pfv.IV.21.207/2016/4.; Kúria Pfv.IV.22.096/2016/5.). A kijelentéseket a teljes szövegkörnyezetre tekintettel kell értelmezni, és az általánosnak tekinthető társadalmi értékítélet alapján kell a tényállítás jogsértő jellegét megítélni. Kiemelte, hogy - szemben az alperes védekezésével - a sérelmezett kijelentések nem az alperes politikai véleménynyilvánítását tartalmazták, abban nem a felperes közéleti tevékenységének puszta kritikája jelenik meg, hanem a felperessel kapcsolatosan fogalmaznak meg olyan tényállításokat, melyek amennyiben valótlanok - alkalmasak a jó hírnév megsértésére, így a felperest közéleti szereplőként is megilleti a személyiségi jogi védelem. Rámutatott, hogy önmagában az, hogy az alperes állításait az „úgy véli", illetve „sajtóhírek szerint" fordulattal vezette fel, még nem jelenti azt, hogy azokkal nem valósíthatja meg a jó hírnév megsértését. A sajtóhírekre utalás ezt csupán annyiban árnyalja, hogy nem a tényállítással, hanem a híreszteléssel történő jó hírnévsértés elkövetése állapítható meg a terhére. A tényállítás valóságát az alperes tartozott igazolni, aki a benzintenderben való felperesi érintettség vonatkozásában bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. Az általa megjelölt sajtóhírekből pedig csak annyi volt megállapítható, hogy több helyen, több sajtótermék is írt arról, hogy különböző személyek - közöttük a felperes is - érintett lehetnek a benzintenderben. Nem lehetett azonban azt megállapítani, hogy nem csupán írtak arról, hogy a felperes is érintett lehet a benzintenderben, hanem tényleges érintettsége is megállapítható. A ...i választási csalás kapcsán viszont a területi választási bizottság határozata alapján a felperesi törvénysértése igazolást nyert. Az alperes tényállításának valósága nemcsak akkor állapítható meg, ha a felperesi cselekmény a büntetőjogi alakzat fogalmának is megfelel, s emiatt büntetőeljárás is indul a felperes ellen és a bűnösségét jogerős ítélet is megállapítja. A sérelmezett nyilatkozott a köznyelvi szabályok szerint kell értelmezni, s az átlagember számára illethető a felperesi cselekmény a sérelmezett jelzővel. A vásárlási utalványok arcképes kártyanaptárral együtt történő osztogatása - kapcsolódó büntetőeljárás hiányában is - minősíthető választási csalásnak. Miután a cselekmény közrehatott abban, hogy a felperes visszalépett a második fordulótól, így ugyancsak az átlagember szavaival élve „elbukott a választáson". Az ilyen választási esemény olyan ügy, amelyet a köznyelv korrupciógyanús ügynek tekint, így nem jogsértő, és megfelel a valóságnak az a kijelentés, hogy a felperesnek volt olyan ügye, mely korrupciógyanús ügynek tekinthető. Az alperest az elégtételadásra a Ptk. 2:
29. § /1/ bekezdés c./ pontja, sérelemdíj megfizetésére a Ptk. 2:
30. § /1/ bekezdése alapján kötelezte. Rámutatott, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz elegendő a személyiségi jogsértés megvalósulása. Az alperesi magatartás felróhatóságát kizáró körülmény nem állt fenn, a kimentés így sikertelen volt, emiatt az alperes sérelemdíj fizetésére köteles, melynek mértékét a Ptk. 2:
31. § /3/ bekezdése szerinti szempontok mérlegelésével a jogsértés súlya, a felperes és környezetésre gyakorolt hatása és a nyilvánosság terjedelme alapján 100.000 forintban állapította meg. Részben a felperes személyes előadása, részben .... tanúvallomása alapján megállapította, hogy a felperesnek magyarázkodnia kellett a cikk kapcsán, az szóbeszéd tárgyává vált, azt pedig köztudomású tényként fogadta el, hogy korrupciógyanús tenderben való részvétel az érintett társadalmi megítélését rontja. Értékelte azt is, hogy az alperes nyilvánvalóan a nagy nyilvánosság előtti lejáratás céljából tette kijelentését, mellyel a felperest rossz színben akarta feltüntetni. *** Az elsőfokú ítélet ellen annak részben történő megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Arra hivatkozott, hogy azon tényállítása valós volt, hogy a sajtóértesülések szerint a felperes érintett lehetett a benzintenderben, így közszereplőről tett valós tényállításként nem vonhat maga után hátrányos jogkövetkezményt. Nem azt állította, hogy a sajtóértesülések szerint a benzintenderben érintett volt a felperes, csupán azt, hogy érintett lehetett, s az utóbbit a sajtócikkek csatolásával igazolta. A gyanú, az érintettség felmerülésére vonatkozó hivatkozás nem tény, nem csorbítja a becsületet. Híresztelés nem valósult meg, valótlan információt nem adott tovább. Állítása a becsület csorbítására sem volt alkalmas, ugyanis a sajtó gyakran vett fel a politikusokról gyanús vagy gyanúsnak tűnő, nem kétséget kizáróan bizonyított témákat. Amennyiben a sajtótól a teljes bizonyítottságot elvárnánk, abban az esetben társadalmi funkcióját sem tudná betölteni. Az pedig furcsa lenne, ha sajtóértesülésekre csak akkor lehetne hivatkozni, ha valaki külön nyomozást indítana a sajtóban megjelentek kapcsán, és csak a jogerős bírósági ítéletek által megerősített ügyekről beszélhetne. A felperes semmilyen lépést nem tett, eljárást nem indított azon sajtóorgánumokkal szemben, melyek a benzintenderrel való érintettségéről számoltak be. Amennyiben megfelelő jogi lépéseket tett volna a sérelmezett cikkek eltávolítása érdekében abban az esetben - ilyen sajtóértesülés fellelhetősége hiányában - ő sem mondhatta volna, hogy a sajtóértesülések szerint a felperes érintett lehetett a benzintenderben. Az általa csatolt, a hvg.hu-n megjelent „...-s csúsztatás a benzintender ügyében" cikk maga is tartalmazza ... azon nyilatkozatát, miszerint az országgyűlés ... Bizottságának a benzintender ügyében a ... által összehívott rendkívüli ülésén a ... képviselők nem jelentek meg, holott a felperesnek becsületbeli ügye lett volna elmenni a bizottsági ülésre tekintettel arra, hogy ... benzinkútja van. Kiemelte, hogy jogsértés megvalósulása esetén sem indokolt a 100.000 forintos mértékű sérelemdíj alkalmazása, és a közzétételi kötelezettség elrendelése. *** A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Rámutatott, hogy a „sajtóértesülések szerint" bevezetés nem a jogsértés elkövetésének ténye, csupán a jó hírnév megsértésének elkövetési magatartása (híresztelés) szempontjából bír jelentőséggel. Fellebbezésében lényegében az alperes maga sem vitatja a közlés tényállítás jellegét. A közszereplőknek valóban többet kell tűrniük, e tűrési küszöb azon nem terjed ki a valótlan tények közlésének eltűrésére. A korábbi sajtóhírek kapcsán a jogi fellépés nem volt kötelező, nincs jelentősége annak, hogy azzal miért nem élt a felperes. *** Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§.