Pfv.VII.20.541/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sulyok Miklós ügyvéd által képviselt szám székhelyű felperesnek Patakiné dr. Terjék Mária ügyvéd által képviselt szám alatti lakos alperes ellen a Kiskunfélegyházi Városi Bíróságon 4.P.20.284/
- szám alatt indult, és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.Pf.21.535/2007/
- számú ítéletével befejezett perújítási ügyében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét akként hagyja helyben, hogy annak rendelkező részéből mellőzi annak kimondását, hogy „a bíróság az alperes perújítási kérelmét elutasítja", ehelyett akként rendelkezik, hogy „a bíróság a Kiskunfélegyházi Városi Bíróság 5.P.20.009/
- számú, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.Pf.21.501/2005/
- számú ítéletével jogerőre emelkedett ítéletét hatályában fenntartja". Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 40.000 (Negyvenezer) forint fellebbezési perköltséget, továbbá 20.000 forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A Kiskunfélegyházi Városi Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.Pf.21.501/2005/
- számú ítéletével jogerőre emelkedett 5.P.20.009/2005/
- számú ítéletével 1.957.377 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére, miután a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felperestől 1.957.377 forint értékben vásárolt építőanyag vételárát a felperes részére nem fizette meg. A jogerős ítélet ellen az alperes perújítási kérelmet terjesztett elő arra hivatkozva, hogy M. Z. közjegyzői okiratban foglalt vallomása bizonyítja, vételárát kifizette a szemben nem állt fenn. hogy az általa felperesnek, így megvásárolt áru teljes tartozása a felperessel A felperes a perújítási kérelem elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a perújítást megengedhetőnek találta, és a bizonyítási eljárást az alperes által felajánlottak szerint lefolytatta. Ismételten meghallgatta az alperest, tanúként a felperes ügyvezetőjét R. N. J.-nét, a házastársát R. N. J.-t, az alperes lányait A. T.-t és A. I.-t. Az elsőfokú bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményeként az alperes perújítási kérelmét alaptalannak találta. Az ítélete rendelkező részében azt írta, hogy „az alperes perújítási kérelmét elutasítja", egyben elrendelte a felfüggesztett végrehajtási eljárás folytatását, és rendelkezett a perköltség viseléséről. Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság újra értékelte a perújítási eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményét, majd az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben kérte az elsőfokú és a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, a perújítási eljárás lefolytatásának elrendelésével egyidejűleg". Arra hivatkozott, hogy mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésének a) pontjára alapított perújítási kérelmet törvénysértően utasította el. Szerinte az alapperben még el nem bírált tanúvallomások, okirati bizonyítékok, a perújítás alapjaként figyelembe veendők, „így a perújítás megengedhetőségének kérdésében hozott I., II. fokú bírósági határozatok törvénysértők". A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Pp. 270. §
(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a fél. A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A bírói gyakorlat értelmében (BH
- 490.) a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróság csak a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, továbbá az ott megjelölt jogszabályok körében vizsgálhatja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát. Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában nem hozott külön határozatot, azonban a perújítást megengedhetőnek találta, a perújítási kérelem folytán tárgyalást tűzött ki, és a tárgyalást érdemben lefolytatta. Ennek során ismételten meghallgatta az alperest, továbbá tanúként a felperes ügyvezetőjét, a felperes ügyvezetőjének férjét és az alperes lányait. Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásának
- oldalán az utolsó előtti bekezdés utolsó mondatában megállapította, hogy „a bíróság ezért a perújítást megengedhetőnek találta, és a bizonyítási eljárást az alperes által felajánlottak szerint lefolytatta". Az bíróság az ítélet meghozatala során a perújítási kérelemben foglaltakra figyelemmel értékelte az alperes által csatolt közjegyzői okiratot, valamint a felek, képviselőik és a tanúk vallomását. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán ismételten értékelte a perújítási eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményét. Miután a bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdésének megfelelően a perújítást megengedhetőnek találta, és a tárgyalást érdemben lefolytatta, majd a perújítási kérelem folytán érdemi határozatot hozott, alaptalanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 260. §
(1)bekezdés a) pontjának megsértésére. A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelmet alaptalannak találta, azonban az elsőfokú bíróság tévesen rendelkezett az ítéletében akként, hogy „az alperes perújítási kérelmét elutasítja". A Pp.
- §-ának megfelelően az elsőfokú bíróságnak a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenn kellett volna tartania. Miután a másodfokú bíróság nem észlelte az elsőfokú ítélet megszövegezésének helytelenségét, a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(4)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozott. Mivel az alperes a perújítási kérelmének alaptalanságára irányuló döntés érdemi megváltoztatására nem került sor, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 78. §
(1)bekezdése folytán az alperest kötelezte a felperes részére fellebbezési perköltség és felülvizsgálati eljárási költség fizetésére, míg a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a szerint a feljegyzett illetéket az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: