A határozat elvi tartalma: A felperesnek keresetében a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatra vonatkozóan kell jogsértést igazolni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.401/2017/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Kurucz Krisztina előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: . Majoros Csaba ügyvéd Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Az alperes képviselője: . (...) jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.229/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi 9.K.27.229/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kameruni állampolgárságú felperes - gyermekére, (...) magyar [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] állampolgárra tekintettel - Magyarországon
- június
- napjáig érvényes tartózkodási kártyával rendelkezett. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú hatóság)
- január 15-én a felperes tartózkodási joga fennállásának felülvizsgálatára hivatalból eljárást indított, vizsgálva, hogy gyermekével családi életközösségben élnek-e együtt. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy felperes és kiskorú gyermeke életvitelszerűen nem él együtt. A gyermek
- szeptember óta nem tartózkodik Magyarország területén, Romániában lakik az anyai nagyszüleinél, így a felperessel való családi életközössége nem áll fenn. Az elsőfokú hatóság a
- május
- napján kelt 106-319241/18/2015-Tk. számú határozatával megállapította, hogy felperes tartózkodási joga a feltárt és bizonyított tények alapján Magyarországon megszűnt, egyidejűleg kötelezte, hogy az ország területét a határozat jogerőre emelkedését követő harmadik hónap utolsó napjáig hagyja el. Az alperes a
- szeptember 13-án kelt és
- napján jogerős határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal a megállapítással, hogy a felperes magyarországi tartózkodási joga megszűnt, kötelezte, hogy az ország területét határozata jogerőre emelkedésétől számított harmadik hónap utolsó napjáig hagyja el. E határozat bíróság általi felülvizsgálatát a felperes nem kezdeményezte. Ezt követően az elsőfokú hatóság a
- október
- napján kelt 106-3-23587/3/2016-Tk. számú határozatával megállapította, hogy a felperes 000293718 számú, magyar állampolgár családtagjára tekintettel kiadott tartózkodási kártyája érvénytelen, ezért az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt visszavonta. Indokolása szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) végrehajtására kiadott 13/2007.(V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 39.§
(1)bekezdése szerint a tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelen, ha az EGT-állampolgárnak vagy a családtagnak Magyarország területén a tartózkodási joga megszűnt. A
(4)bekezdés alapján az okmányt kiállító hatóság az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt visszavonja. Az elsőfokú hatóság kifejtette, jogerős határozatban már megállapított, hogy a felperes tartózkodási joga Magyarország területén megszűnt, ezért állapította meg a tartózkodási kártyája érvénytelenségét, és rendelkezett az érvénytelen okmány visszavonásáról. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- december
- napján kelt 106-Tk-59365/1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes részére 000293718 számon,
- június 15-i érvényességi idővel kiállított tartózkodási kártya okmány érvénytelen. [9] Indokolása szerint az elsőfokú hatóság az Szmtv. 23.§
(3)bekezdés, a Vhr. 39.§
(1)és
(4)bekezdéseinek kógens rendelkezései alapján jogszerűen járt el akkor, amikor nevezett tartózkodási kártyáját visszavonta, egyben megállapította a tartózkodási kártya érvénytelenségét. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes a következő tartalmú keresetet terjesztette elő az elsőfokú bírósághoz: „Tisztelt Cím! Részemre a 106-Tk-59365/
- számú határozatban foglaltak szerint a 000293718 számon,
- június 15-i érvényességi idővel kiállított tartózkodási kártya okmányom érvénytelen. Kérem a munkaügyi bíróságtól a fent említett határozat felülvizsgálatát. Kérem a tárgyalás időpontját kitűzni, illetve személyes meghallgatásomat biztosítani.". [11] Az elsőfokú bíróság tárgyaláson meghallgatta a felperest. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [13] Indokolása szerint felperes a keresetében nem jelölt meg az alperes által határozata meghozatala során elkövetett jogszabálysértést, a tárgyaláson pedig arra hivatkozott, hogy önhibáján kívül szűnt meg az életközösség közte és gyermeke között. [14] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy felperes a tartózkodási joga megszűnését megállapító határozatot támadta. A per tárgya azonban kizárólag a tartózkodási kártya érvénytelenségét megállapító és azt visszavonó határozat felülvizsgálata, a tartózkodási jog megszűnését megállapító alperesi határozattal kapcsolatosan felhozott érveket ezért érdemben nem vizsgálhatta. [15] Az Szmtv. 23.§
(3)bekezdés, a Vhr. 39.§
(1)és
(4)bekezdései alapján helyesen járt el a hatóság akkor, amikor a felperes kiskorú magyar állampolgár gyermekére tekintettel kiadott tartózkodási kártyájának érvénytelenségét megállapította, és rendelkezett annak visszavonásáról, mivel korábban már jogerősen a hatóság részéről megállapításra került, hogy a tartózkodási joga Magyarországon megszűnt. Az elsőfokú bíróság döntése szerint az alperes határozata sem anyagi, sem eljárási jogi szabályokat nem sért. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet, a határozatok hatályon kívül helyezését, és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Szmtv. 14.§
(1)bekezdés, 15.§
(1)bekezdés, 23.§
(3)bekezdés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§
(1)bekezdés rendelkezéseit. Kifejtette, hogy a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit teljes mértékben teljesíti. Az alperes ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indoka [17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [18] Elsődlegesen kiemeli a Kúria, hogy a felperes közigazgatási pert kezdeményezett, amely pertípusra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének speciális szabályait követően az I-XIV. fejezet rendelkezéseinek általános szabályai az irányadóak. A Pp. 121.§
(1)bekezdése szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani, abban fel kell tüntetni többek között: [
- c)pont] az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; [
- e)pont] a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem). A kereset a polgári per útján érvényesíthető alanyi jog védelmének elsődleges eszköze. A kereset elemei között különbséget kell tenni a kereset tárgya (Pp. 121.§
(1)bekezdés c) pont), illetőleg tartalma (Pp. 121.§
(1)bekezdés e) pont) között. Az érvényesíteni kívánt jog a kereset tárgya, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem a kereset tartalma. Az érvényesíteni kívánt jog megjelölésével egyidejűleg elő kell adni az alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, amelyeken a kereseti követelés alapul. Közigazgatási perben a Pp. 330.§
(2)bekezdése alapján meg kell határozni azt a jogszabályhelyet, amelyet a felperes álláspontja szerint a felülvizsgálni kért határozat sért. [19] A felperes keresetében megjelölte, hogy az alperes határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kéri (per tárgya), és a megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül tárgyalás tartását, személyes meghallgatását kérte. A per
- március
- napján tartott tárgyalásán sem közölte a felvett
- sorszámú jegyzőkönyv szerint, hogy álláspontja szerint melyik jogszabályt sérti az alperes határozata. [20] A felperes a perben a keresetlevelén kívül további írásbeli beadványt nem terjesztett elő, részéről a tárgyaláson előadottak alapján rámutat a Kúria, hogy keresetlevelet közigazgatási perben a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni (Pp. 330.§
(2)bekezdés). A felperes a magyarországi tartózkodási joga megszűnését megállapító, és ezért az ország területének elhagyására kötelező elsőfokú, és az azt helyben hagyó másodfokú határozatot bíróság előtt nem támadta meg, ezért azzal kapcsolatosan a gyermekére, a gyermeke édesanyjára. a családi életközösségre vonatkozó előadásai ebben a perben már nem voltak értékelhetőek. A keresetében megjelölt, e perben vizsgált határozatokat ugyanis annak következtében hozta meg a hatóság, hogy felperes tartózkodási joga Magyarország területén megszűnt. [21] A Kúria a teljes peranyag alapján rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a per tárgyát, és megfelelően értékelte a felperes előadását. [22] A felperes által a felülvizsgálati kérelmében megjelölt Szmtv. a 14.§
(1)bekezdését (amely szerint a családtag tartózkodási joga megszűnik, ha a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti), továbbá a 15.§
(1)bekezdését (amely értelmében az eljáró idegenrendészeti hatóság a 14.§-ban meghatározott esetekben a tartózkodási jog megszűnését megállapító határozatot hoz), az elsőfokú bíróság a perben nem alkalmazta, így azt meg sem sérthette, ugyanis a keresettel támadott határozatokat a hatóság nem e törvényhelyek alapján hozta meg. [23] A hatóság döntését, amint azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította és idézte is ítéletében, az Szmtv. 23.§
(3)bekezdése, és a Vhr. 39.§
(1),
(4)bekezdései alapján hozta meg. Az Szmtv. és a Vhr. e rendelkezései szerint a tartózkodási kártya érvénytelen, ha birtokosának a tartózkodási joga megszűnt. A hatóság az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt visszavonja. [24] E jogszabályok hatóság általi értelmezésében, és a tényállásra történt alkalmazásukban a felperes jogsértést nem igazolt, amelyet az elsőfokú bíróság jogszerű döntéssel állapított meg. [25] A felperes a magyarországi tartózkodási joga megszűnését nem a perben keresettel támadott határozatokban állapította meg a hatóság, ahogyan az ország területének elhagyására sem a felülvizsgálni kért határozatokban kötelezte a felperest, ezért e tárgyakban az alperesnek eljárása során a tényállást a Ket. 50.§
(1)bekezdésében szabályozottak szerint tisztáznia nem kellett. [26] Figyelemmel tehát arra, hogy a felperes nem jelölte meg azt a jogszabályt, amelyet álláspontja szerint a felülvizsgálni kért határozatok sértenek, illetve perbeli előadásai nem a per tárgyát képező, hanem azt megelőzően hozott határozatokra vonatkoznak, továbbá jogsértést az alperes határozatában nem igazolt, keresetét az elsőfokú bíróság jogszerű döntéssel utasította el. [27] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [28] A felperesnek keresetében a felülvizsgálni kért határozatra vonatkozóan kell jogsértést igazolni. közigazgatási Záró rész [29] A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére [30] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának
(1)bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján határozatonként rendelkezett. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő