Gfv.30053/2017/6 – Kúria

(6),

1. CXII. Tv.
2. §

(7),

1. III. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.053/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű A felperesek képviselője: Dr Pallagi Ádám ügyvéd Az alperesek: rendű II. rendű Az alperesek képviselője: I. rendűért Dr. Major Emese ügyvéd II. rendűért A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-III. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.551/2016/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 7.P.21.528/2015/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Egyetemlegesen kötelezi az I-III. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I. rendű alperesnek 10.000 (tízezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
4. május 27-én a felperesek az alperes jogelődjével deviza-alapú kölcsönszerződést kötöttek ingatlan vételárának finanszírozása céljából. Rögzítették, hogy a kölcsön összege 9.989.840 Ft, devizaneme CHF. A szerződéskötést megelőzően
5. április 7-én a II. rendű és a III. rendű felperes, április 8-án az I. rendű felperes kockázatfeltáró nyilatkozatot írt alá, amely - többek között - tartalmazta azt is, hogy az adós kölcsönének eredeti devizanemében kifejezett tartozásának forint ellenértéke akár rövid idő alatt és akár jelentős mértékben is megnőhet, illetve csökkenhet. A tájékoztatás általános jellegű volt, nem devizanem specifikus. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] [3] A felperesek kereseti kérelmükben a kölcsönszerződés 1.1., 2.
6. és 3.
7. pontjai érvénytelenségének, a szerződés részleges érvénytelensége jogkövetkezményeként pedig annak megállapítását kérték, hogy a tartozásuk összege
8. februárjától 5.546.628,93 Ft, amelyet havi részletekben
9. januárjáig kötelesek megfizetni. A II. rendű alperest ennek tűrésére kérték kötelezni. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, a II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasított. Megítélése szerint az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás nem megfelelő voltára alapított hivatkozás nem volt alapos. Ezért a felperesek által megjelölt szerződéses rendelkezések nem ütköznek sem a Polgári Törvénykönyvről szóló
10. évi IV. tv. (a továbbiakban: rPtk.)
11. §

(4)bekezdésében, 209. §

(1)bekezdésébe, 209/A. §

(2)bekezdésébe, sem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalakozásokról szóló

1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
2. §

(6)és

(7)bekezdéseibe. Megállapította, hogy a hitelező a szerződéskötést megelőzően a felpereseket írásban, az általuk aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tájékoztatta a deviza alapú szerződés megkötésével járó kockázatról. A felperesek korábban szóban is megfelelő tájékoztatást kaptak ezzel kapcsolatban. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel többek között azt állapította meg: a perbeli kockázatfeltáró nyilatkozat tartalma megfelel a Hpt.

1. §-ában írt törvényi követelménynek, mivel az felhívja a fogyasztó figyelmét arra, hogy a devizahitel az árfolyam változása esetén jelentős kockázatot is rejt magában, a törlesztő részletek megemelkedhetnek. A másodfokú bíróság utalt arra is, a kockázatfeltáró nyilatkozat aláírása meg kellett hogy előzze a szerződéskötést, annak a ténynek pedig a jogvita elbírálása szempontjából nem volt jelentősége, hogy a peres felek ezt hol tették meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő [7] döntés, másodlagosan a Debreceni Törvényszék új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy az eljárt bíróságok a Hpt.
2. §-ába ütköző módon állapították meg azt, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat eleget tesz a hivatkozott jogszabályban előírt követelményeknek és így tévesen utasították el a szerződés részleges érvénytelenségére irányuló kereseti kérelmüket. Előadták, hogy a peranyagból, így különösen a felek személyes előadásából, valamint a tanúvallomásokból megállapítható, hogy a felperesek csak a szerződésben írt 75.000 Ft havi törlesztő részletet tudták fizetni, ezzel az alperes jogelődje is tisztában volt. A kockázatfeltáró nyilatkozatok több mint egy hónappal a kölcsönszerződés megkötése előtt kerültek aláírásra, ezen idő alatt annak tartalma „elbagatelizálódott". Aláírásakor még nem volt eldöntve a kölcsön deviza neme. A felülvizsgálati kérelemben hivatkoztak arra is, hogy az I. rendű felperes nem a „közvetítő irodában" írta alá a szerződést. Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [9] A Kúria Pp. 272. §

(2)bekezdése alapján - figyelemmel az 1/2016.(II.15.) PK véleményben kifejtettekre is - a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés tekintetében vizsgálhatta. A felperes felülvizsgálati kérelmében csak a Hpt.

1. §-át jelölte meg és fejtette ki e körben jogi álláspontját. A Kúria ezért nem vizsgálhatta, hogy a keresetében megjelölt szerződéses rendelkezések a Ptk.
2. §-a alapján tisztességtelennek minősülnek-e. [10] A Hpt.
3. §

(6)és

(7)bekezdései azt a kötelezettséget írják elő a lakossági ügyféllel szerződő pénzügyi intézmények számára, hogy devizahitel esetén fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot; az ilyen kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre. Azt a tényt a felperesek sem vitatták, hogy ilyen tartalmú nyilatkozatot a szerződéskötést megelőzően aláírtak. Azt kifogásolták, hogy erre több mint egy hónappal korábban került sor, így annak tartalmára már nem emlékezhettek. A Hpt. hivatkozott rendelkezése nem ad szabályozást atekintetben, hogy a szerződés aláírása előtt mennyivel, illetve, hogy hol kell aláírni a kockázatfeltáró nyilatkozatot, így az adott tényállás mellett a Hpt. hivatkozott rendelkezésének megsértését a felhozott indokok alapján megállapítani nem lehetett. A Kúria rögzíti: a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában kifejtettekre is tekintettel, annak vizsgálata, hogy az adósok mint fogyasztók tájékoztatása az árfolyamkockázat tekintetében olyannak minősül-e, amiből megérthették a szerződésben vállalt kötelezettségük jellegét, terjedelmét, a tisztességtelenség körében vizsgálható. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelmükben erre az érvénytelenségi okra jogszabálysértésként nem hivatkoztak, a Kúria a jelen perben ebben a kérdésben nem foglalhatott állást. [11] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [12] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperesek a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelesek - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése megfelelő alkalmazásával - az I. rendű alperes ÁFA-t nem tartalmazó felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperesek teljes személyes költségmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26). IM rendel

1. §-a alapján az állam viseli. [13] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta. Budapest,
2. szeptember
3. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró