← Magyarország

Kfv.37211/2017/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az Új Plázastop tv.-nek a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásának beszerzését előíró, az Étv. 57/C. §-át megállapító

  1. §-a
  2. február 1-jétől hatályos, így az e napot megelőzően benyújtott kérelmek esetében nem alkalmazandó. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.211/2017/
  3. A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Horváth Tamás előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: A felperes képviselője: . (...) jogtanácsos Az alperes: ém Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: . (...) jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.436/2016/
  4. Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi 17.K.27.436/2016/3.számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi társaság, mint építtető
  5. január
  6. napján építési engedély iránti kérelmet nyújtott be Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a Győr, (...) hrsz.ú ingatlanon 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű (...) élelmiszer raktáráruház építésére vonatkozóan. [2] [3] Az elsőfokú építésügyi hatóság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  7. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57/C. §-ára hivatkozva az eljárásba bevonta a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: Kormányhivatal) is. A Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy a megvalósítani kívánt kereskedelmi építmény kialakítása a fenntarthatóság szempontjainak nem felel meg. A Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalása alapján az elsőfokú építésügyi hatóság a felperes építési engedély iránti kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes az elsőfokú határozatot a rendelkező rész kiegészítésével helybenhagyta VEB/005/2082-4/
  8. számú határozatával. Eszerint figyelemmel az akkor hatályos Étv. 60/C. §-ában foglaltakra, a
  9. január
  10. és
  11. január
  12. között benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelmek esetében az ügyintézési határidő
  13. február 1jén kezdődik. Ezért az építési engedélyezési eljárás megindulása
  14. február
  15. napjával jogszerű volt. Az eljárás megindulásakor (
  16. február 1-jén) hatályos Étv. 57/C. §

(1)bekezdése szerint a Kormányhivatalt szakhatóságként meg kellett keresni. Az alperes határozatának jogszabályi indokolása körében hivatkozott még az Étv. 60/C. §-ára, az 57/C. §
(4)és az 57/D. §
(1)bekezdésére is. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A jogerős határozattal szemben a felperes terjesztett elő keresetet. Elsődlegesen kérte határozat megváltoztatását és az építési engedély kiadását. Másodlagosan kérte a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezést. A fellebbezésével egyezően adta elő, hogy nézete szerint nem alkalmazható a
  1. január
  2. napján benyújtott építési engedély iránti kérelmek tekintetében az Étv. módosításáról szóló
  3. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Új plázastop tv.). Ettől függetlenül is a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalása jogsértő, mivel nem állapította meg a hatásköre hiányát, továbbá okszerűtlen, indokolatlan és minden alapot nélkülöz. Az alperes ellenkérelmében, a határozata szerinti indokait fenntartva, a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a felperes keresete megalapozott. Rögzítette, hogy az Új pláza stop tv.-nyel módosított Étv. 60/C. §-a alapján a kereskedelemről szóló
  4. évi CLXIV. törvény szerint üzlet és bevásárlóközpont építésére vonatkozó
  5. január 1-jét követően benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelmekre az Étv.-nek az Új plázastop tv.-nyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
  6. január
  7. és
  8. január
  9. között benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelmek esetében az ügyintézési határidő
  10. január 1-jén (helyesen február 1-jén) kezdődik, a kérelmek elbírálását ezen a napon kell elkezdeni. [7] Az Új plázastop tv. hatályba lépését [
  11. §
(1),
(2)bekezdése] a jogalkotó két lépcsőben határozta meg. A törvény
  1. és
  2. §-a
  3. január 1-jén, az
  4. és
  5. §-a pedig
  6. február 1-jén lépett hatályba. A
  7. § egy bizottság létrehozásáról rendelkezik, amelynek feladata a Kormányhivatal részére véleményt adni a szakhatósági állásfoglalás kiadása előtt. A
  8. § pedig úgy rendelkezik, hogy a
  9. január
  10. és
  11. január
  12. között benyújtott hatósági engedély iránti kérelmek vonatkozásában az ügyintézési határidő
  13. február 1-jén kezdődik, a kérelmek elbírálását ezen a napon kell elkezdeni. [8] Kifejtette a bíróság, hogy helyesen hivatkozott a felperes arra, hogy az eljárás megindulásakor hatályos jogszabályt kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a kérelem mikor került elbírálásra, azaz jelen ügyben a felperes építési kérelmének benyújtásakor, vagyis
  14. január
  15. napján hatályos jogszabályt kell alkalmazni. A bíróság rámutatott arra is, hogy a
  16. § helyes, nyelvtani értelmezése szerint a
  17. január
  18. és
  19. napja között benyújtott hatósági engedély iránti kérelmek vonatkozásában az ügyintézési határidő kezdődik február 1-jén, a kérelmek elbírálását kell ezen a napon elkezdeni, vagyis a kérelmek beérkezéséhez fűződő joghatályt e rendelkezés nem befolyásolja. [9] Összegezve, az Étv.
  20. január
  21. napjától hatályos 60/C. §-a kizárólag az ügyintézési határidőt szabályozza, a felperes építtető
  22. január
  23. napján benyújtott építési engedély iránti kérelmét az ezen a napon hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az Étv. 57/C. §-a, amely a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásának beszerzését írja elő,
  24. február
  25. napján lépett hatályba, így az e napot megelőzően benyújtott engedély iránti kérelmekre nem alkalmazható. [10] Az elsőfokú hatóság a felperes
  26. január
  27. napján benyújtott kérelmének elbírálása során az Étv. február 1-től hatályos IV/A. fejezetének rendelkezéseit nem alkalmazhatja és a Kormányhivatalt a felperes építési engedély iránti kérelmének elbírálása során nem vonhatja be szakhatóságként. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. [12] Kifejtette az előzményi tényállás ismertetését követően, hogy az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló
  28. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  29. §
(1)bekezdését, mert a bíróság csak jogszabálysértés esetén helyezheti hatályon kívül a közigazgatási határozatot, márpedig jogszabálysértés nem történt. Emellett sérti az ítélet az Étv. 60/C. §-ában foglalt, a
  1. január 1-jét követően benyújtott kérelmek tekintetében az Új plázastop tv. rendelkezéseinek alkalmazását előíró szabályát is. [13] Az alperes az általános jogalkalmazási alapelvek körében a jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
  3. §
(1)bekezdésére hivatkozott a jogszabály hatálya megállapítását illetően. Ennek alkalmazásával, amennyiben a jogszabály ‒ jelen esetben az Új plázastop tv. ‒ kifejezett rendelkezést tartalmaz az alkalmazására vonatkozóan, azt kell irányadónak tekinteni akkor is, ha egyébként eltér a Jat.-ban rögzített általános elvektől. [14] Rögzítette az alperes, hogy az Új plázastop tv.
  1. §-ának (Étv. 60/C. §) rendelkezései a jogszabály-értelmezés elsődleges nyelvtani, a szavak általános jelentésén alapuló módja szerint egyértelműek.
  2. január 1-jét követően benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelmekre az Étv.-nek az Új pláza stop tv.-nyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a szakhatósági eljárást szabályozó anyagi jogi rendelkezések
  3. február 1-jén léptek hatályba, mivel a Kormányhivatal megkeresését előíró anyagi jogi szabály alkalmazását
  4. január 1-től írta elő az Új plázastop tv.
  5. §-a. [15] Ugyanezen jogszabályhely azt is előírja, hogy a
  6. január
  7. és
  8. január
  9. között benyújtott kérelmek esetében az ügyintézési határidő
  10. február 1-jén kezdődik és a kérelmek elbírálását ezen a napon kell elkezdeni. A rendelkezés a kérdéses időszakban benyújtott kérelmek esetében az építésügyi hatóság részéről az érdemi ügyintézés lehetőségét január hónapban gyakorlatilag kizárta. A február 1-jén intézni kezdett ügyekben pedig az Étv. 60/C. § alapján az Étv. Új plázastop tv.-nyel megállapított január 1-jén ugyan még hatályban nem lévő, de február 1-jén már hatályos rendelkezései formailag is alkalmazhatóak, tartalmi szempontból az átmeneti rendelkezések alapján pedig kötelezően alkalmazandóak. [16] A bíróság érvelése, logikája az alperes szerint azért nem helytálló, mert az Új plázastop tv. hatályba léptető rendelkezéseit a
  11. január 1-jén már hatályos átmeneti és a
  12. január 31-ét követően benyújtott kérelmek esetében február 1-jei ügyintézés kezdést előíró rendelkezése figyelmen kívül hagyásával értelmezte. A jogalkotó világossá tette az Új plázastop tv.
  13. §-ának
  14. január 1-jei hatályba lépésével, hogy a január 1-jét követően benyújtott építési engedély iránti kérelmek esetében az Étv.-nek az Új plázastop tv.-nyel módosított valamennyi rendelkezését, így a
  15. február 1-jén hatályba lépő rendelkezését is alkalmazni kell. [17] A jogalkotó az alperes szerint a nagyobb alapterületű (400 m2-t meghaladó) kereskedelmi rendeltetésű építmények esetében a fenntarthatóság szempontjainak, a környezet védelmének fokozott érvényesítését tűzte ki célul. Szándéka nem irányulhatott arra, hogy kizárólag a 2015 januárjában benyújtott kérelmek esetében ne érvényesüljenek a fenntarthatóság és a környezet védelmének speciális szempontjai. Ez az értelmezés az Alaptörvény
  16. cikkét is sértené. [18] Az ítélet indokolása szerint abban az esetben, ha a jogalkotó a korábban benyújtott kérelmek tekintetében is alkalmazni akarta volna a február 1-jén hatályba lépett szabályokat, akkor úgy kellett volna rendelkeznie, hogy azokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ez az érvelés pedig azért nem helytálló, mert a folyamatban lévő ügyek kategóriája sokkal szélesebb, mint a januárban benyújtott ügyek köre, folyamatban vannak 2014-ben benyújtott kérelmek is, amelyekre azonban az Étv.
  17. december 31-ig hatályos rendelkezései voltak irányadóak, amikor még az NGM építési tilalom alóli felmentését kellett beszerezni az építési engedély iránti kérelemhez. [19] Mindezekre tekintettel kérte az alperes az ítélet hatályon kívül helyezését. [20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felperes szerint a bíróság helyesen állapította meg, hogy az ügyintézési hatásidő érdemben nem befolyásolja az alkalmazandó jogot. Az építési engedély iránti kérelmet ugyanis a benyújtáskor hatályos építési szabályok alapján kell elbírálni. A felperes szerint az alperes által hivatkozott anyagi jog csak február 1-jét követően lépett hatályba. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [22] A Pp.
  18. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [23] A felperes felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy a Jat. általános szabályaitól eltérő szabályozásról van szó, melynek bírói értelmezését vitatta [13], ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem kereteire tekintettel azzal nem foglalkozott, hogy a Jat. általános szabályai [15.§
(1)bekezdés] alapján egyébként mikori jogszabályokat kellett volna alkalmazni. [24] A jogvita így meghatározott keretei között a Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. A jogerős, érdemben helyes ítéletben foglaltakkal - az alábbi indokolásbeli pontosítás illetőleg kiegészítés mellett - a felülvizsgálati bíróság egyetért, és a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakat fejti ki: [25] A Kúria hangsúlyozza, hogy a mindenkori jogalkotói szándéknak nem csak általánosságban kell megjelennie egy adott jogszabályban, hanem a jogszabály konkrét rendelkezéseiben kell leképeződnie, kifejezésre jutnia. Ennek megfelelően a jogalkalmazás során a jogalkotónak nem az absztrakt, feltehető akarata vizsgálandó, hanem a konkrét rendelkezésekből látható, illetve abból megnyilvánuló szándéka; nem lehet tekintettel lenni olyan jogalkotói célra, amellyel nem adekvát az adott jogszabályi rendelkezés. Noha az Új Plázastop tv.-nyel kapcsolatban is ismertek azon jogpolitikai célok (fenntarthatóság, környezetvédelem), amelyek a korábbi törvényt is jellemezték, ugyanakkor a felülvizsgálati bíróság szerint a jogalkotó e célokat - azok megszakítás nélküli jogfolytonosságát a jogszabály perben vitatott átmeneti rendelkezéseire vonatkozóan nem tudta maradéktalanul megjeleníteni, illetve kifejezésre juttatni. [26] Ezzel összefüggésben rögzíti a Kúria, ha egy jogszabály tartalma nem megállapítható, azaz a jogalkotás elveinek (normavilágosság) nem megfelelő, átláthatatlan, ellentmondásos, értelmezhetetlen, akkor az a jogbiztonság elveit sérti, és értelemszerűen a jogvita eldöntésének alapját nem is képezhetné. Jelen esetben azonban a vitatott jogszabályi rendelkezések tartalma az értelmezési bizonytalanságok ellenére megállapítható volt, amint azt az elsőfokú bíróság is helyesen kifejtette. [27] Az Új Plázastop tv.-ben megfogalmazott, a korábbihoz képest új, a hatóságok decentralizációját szolgáló rendelkezés egy hatásköri változás. Az Étv. 57/C. §
(1)bekezdése szerint az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az országos illetékességgel eljáró Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni. Az Étv. 57/D. §
(1)bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás során - az építési engedély iránti kérelem és mellékletei, illetve az előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem megküldése mellett - a Kormányhivatalnak be kell szereznie az építésügyért felelős miniszter, a kereskedelemért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő Bizottság véleményét is, amelyet azután a Kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során mérlegel. [28] A Bizottság felállítása nyilvánvalóan időt vett igénybe. E körülménnyel számolt a jogalkotó és a hatóság (Kormányhivatal) számára az Új Plázastop tv. 3. §-ával lehetővé tette a felkészülést azzal, hogy 2015. január 1. és 2015. január 31. között benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelmek esetében az ügyintézési határidő kezdetét 2015. február 1-jében jelölte meg. [29] A Ket. 29. §
(1)bekezdése alapján a hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. Jelen ügyben nem hivatalból, hanem kérelemre indult. A Ket. 33. §
(5)bekezdése szerint az ügyintézési határidő a kérelem beérkezését követő napon elkezdődik. A 32/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 10. §
(2)bekezdése kimondja, hogy a kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkezését követő első munkanapon indul. A hatósági eljárás megindulásának kezdete és az ügyintézési határidő kezdete a jogi szabályozás függvényében jelen esetben nem esett egybe. Míg az eljárás a kérelem benyújtásával,
  1. január 28-án (e dátumhoz kötődően) megindult, addig az ügyintézési határidő csak
  2. február 1-jén vette kezdetét, vagyis a kérelem elbírálását ezen a napon kezdhette el a Kormányhivatal. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy e szabályokból nem következik, hogy a Kormányhivatal eljárásával összefüggésben, ne a hatósági eljárás megindulásakor (a
  3. január 28-án) hatályos jogszabályt kellett volna alkalmazni függetlenül attól, hogy a kérelem mikor került elbírálásra. [30] Mindezek alapján a felperes által felülvizsgálati kérelmében hivatkozott okból nem volt szükséges és jogszerű az, hogy a perben releváns időszakban az építésügyi hatóság a Kormányhivatal szakhatósági állásfoglalását beszerezze, hiszen ezen érvek alapján a Kormányhivatalnak nem volt hatásköre szakhatóságként az eljárásban részt venni. [31] Mindezek alapján a Kúria a Pp.
  4. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mivel az a hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el. [33] Az felperes pernyertességére tekintettel, valamint figyelemmel a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
  1. §-ára is, az alperest kötelezte a felperes perköltségeinek megfizetésére. [34] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperes személyes illetékmentessége folytán az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(1)bekezdés a) pontja és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a szerint az állam viseli. Budapest,
  3. március
  4. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.