Győri Ítélőtábla Pf.III.20.370/2017/3.szám A Győri Ítélőtábla a dr. Bíró Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Büntetés-végrehajtási Intézet alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indult perben a ...i Törvényszék
- október
- napján kelt ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperes pártfogó ügyvédjének díja 100.%-ban a felperes terhére esik. A 320.000.- (háromszázhúszezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes a zaklatás és emberölés kísérlete miatt kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését
- október 19-től
- január 14-i szabadulásáig az alperes büntetés-végrehajtási intézetben töltötte. Az alpereshez kerülést követően az országosan egységes, jogszabályban meghatározott adatokra kiterjedő Fogvatartási Alrendszer Nyilvántartás (...) gépi nyilvántartásban a felperes fogvatartással kapcsolatos adatait rögzítették. A büntetés-végrehajtási intézetbe kerülésekor a Befogadási és Fogvatartási Bizottság (BFB) az erre vonatkozó előírások szerint megvizsgálta, hogy a felperesre milyen biztonsági szabályok vonatkoznak, és ennek alapján a felperest az alperes intézmény általános rezsimbe, és emellett közepes fokozatú biztonsági kockázatba sorolta be. A fogvatartottat e körben panasztételi jog illeti meg, továbbá bármikor kérheti a nyilvántartásba rögzített adatok kijavítását, törlését és rögzítésének megváltoztatását. A felperes panaszt nyújtott be az alperesnél arra hivatkozással, hogy emberölés kísérlete miatt állapították meg a bűnösségét, ezzel szemben emberölést elkövető személyként tartják nyilván. A panasz alperes általi kivizsgálását követően a nyilvántartási rendszerben rögzített adatok módosításra nem szorultak. A felperes fogvatartásának körülményei az átlagostól nem tértek el. A felperes kórházba illetve más büntetés-végrehajtási intézetekbe szállítására - bilincs alkalmazásával -
- december 14-én, december 21-én,
- március 4-én, június 20-án, június 27-én, augusztus 15-én és augusztus 22-én került sor. A felperes szállítása a fogvatartottakra egységesen vonatkozó szabályok szerint és a besorolásának megfelelően történt. A szállítások során hátrányos megkülönböztetés nem érte őt, a szállításokkal kapcsolatosan az alperes bv. intézetnél panaszt nem terjesztett elő. A
- március 18-án ...ről ...re visszaszállítás alkalmával lábbilincset, övbilincset is alkalmaztak, ekkor azonban az intézkedéseket elrendelő, útba indító intézet a ...i Büntetés-végrehajtási Intézet volt. Az alperes
- július 15-én kelt határozatával a felperes 4.000.000,- Ft összegű kártérítési igényét elutasította. A határozatának indokolásában kitért arra, hogy az intézet a felperes szállítását a
- évi CCXL. tv., valamint a 16/
- (XII. 19.) IM. rendelet alapján készült 26/
- (III. 31.) OP. szakutasításban foglaltaknak megfelelően hajtotta végre. Kitért arra, hogy a fogvatartottak nyilvántartását végző számítógépes rendszer a fogvatartott által elkövetett bűncselekmény befejezett alakzatát rögzíti, az emberölés kísérlete bűncselekmény kategória rögzítésére a rendszerben nincs lehetőség. Ebből következően az alperes a felperessel szemben a rágalmazás bűncselekményét nem követte el figyelemmel arra is, hogy a határozatról csak az érintettek szereztek tudomást. A felperes a módosított kereseti kérelmében elsődlegesen kártérítés, másodlagosan becsületének és jó hírnevének sérelme miatt sérelemdíj jogcímén 4.000.000,- Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes - a tényállásban megjelölt időpontokban - emberhez méltatlan körülmények között, az indokoltnál szigorúbb biztonsági intézkedések mellett, a személyiségi jogait sértő módon szállította. Sérelmezte, hogy a nyilvántartásban az általa elkövetett bűncselekménynél (emberölés kísérlete) súlyosabb, befejezett alakzatot tüntettek fel, ami szintén sérti a személyiségi jogait. A nyilvántartás ezen téves adata miatt, a reá irányadó biztonsági intézkedéseket is szigorúbban állapították meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy nincs jelentősége a besorolás szempontjából az elkövetett bűncselekmény szakasza - kísérlete vagy befejezett stádiuma- feltüntetésének. A nyilvántartás szerint a bűncselekmény megnevezése minden esetben a befejezett bűncselekmény, jelen esetben az emberölés. A megjelölt törvényhelyből lehet következtetni arra, hogy az adott bűncselekményt milyen szakaszban követte el a fogvatartott. A biztonsági fokozatba besorolás a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/
- (XII. 19.) IM. rendelet alapján történik, ennek csak egyik szempontja az elkövetett bűncselekmény, emellett az alperesnek sok más tényezőt ( a fogvatartott magatartását, előéletét, stb.) is figyelembe kell vennie. Az országos parancsnok szakutasítása szerint történik az adatok felvétele a nyilvántartásba. Ennek alapját a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
- évi CCXL. tv. (Bvtv.) , továbbá a 16/
- IM.r. képezi. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. tv. (Ptk.) 6: 519.§, 6: 548.§
(1)bekezdése, valamint a 2: 43.§, 2: 45.§
(1)bekezdés, 2: 52.§
(1),
(2)bekezdései alapján bírálta el. Az elsőfokú bíróság a Bvtv. 97.§
(2),
(3)
(4)bekezdéseit, a 21.§
(1)bekezdését, az 50.§
(1)bekezdését idézve - utalással a 26/
- (II. 31.) OP. Szakutasítás (biztonsági szabályzat) részletszabályaira - megállapította, hogy az alperes a felperes besorolását megfelelő módon elvégezte, ennek alapján az alperest általános rezsimbe, közepes fokozatú biztonsági kockázatba sorolta be. Az alperes által kivitelezett szállítások - a felperes állításával szemben - a felperes biztonsági fokozatának és rezsimbe sorolásának megfelelően történtek. A bilincs alkalmazását a 26/
- (III. 31.) OP. Utasítás
- pontja lehetővé tette. A felperes szállítása tehát a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt. A törvényszék kitért arra, hogy a felperes nem élt panasszal az egyes szállítások kivitelezése miatt, a felperes e körben a jogorvoslathoz való jogát (panasz) nem merítette ki. A felperes szállítási dokumentációjából fény derül arra, hogy az alperes a szállítások során bilincsen kívül egyéb korlátozó eszközt nem alkalmazott. A törvényszék kitért arra, hogy sem a szállítások kivitelezése, sem a felperes által elkövetett bűncselekmény ...-rendszerben történő nyilvántartása a felperesnek hátrányt nem okozott, a személyiségi jogait nem sértette, ezért sem kártérítésre, sem sérelemdíj megállapítására a felhívott jogszabályi rendelkezések alapján nem tarthat igényt. A felperes a fellebbezésében az ítélet megváltoztatását kérte a kereseti kérelemben foglaltak szerint, az alperes perköltségben marasztalása mellett. Azzal érvelt, hogy a nyilvántartási rendszer informatikai fejletlensége - azaz az elkövetett bűncselekmény kísérleti szakasza nem feltüntethető - számára sérelmes, mivel olyan bűncselekmény megnevezéssel tartották nyilván, amit valójában nem követett el. A befejezett alakzat feltüntetése jogellenes és jóhírnevét sérti, negatív hatással van az emberi kapcsolataira is. A nyilvántartásban feltüntetett adatok kihatással vannak a biztonsági fokozatba sorolásra is. A szállításoknál azért alkalmaztak vele szemben más bánásmódot, mivel a nyilvántartásba úgy tüntették fel, mintha emberölést követett volna el. Az ítélőtábla a felperes fellebbezését a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés f./ pontja alapján tárgyaláson kívül elbírálva megállapította, hogy az alaptalan. Az elsőfokú bíróság megalapozott tényállásból levont helytálló jogi következtetéssel utasította el a felperes kereseti kérelmét. Az érdemi döntés indokaival az ítélőtábla egyetért, a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakat emeli ki. A felperesnek a Ptk. 6: 519.§ illetve 6: 548.§ alapján előterjesztett kártérítés iránti igénye megalapozottságához azt kellett volna bizonyítania, hogy a büntetés-végrehajtási intézet által jogsértő módon végrehajtott fogvatartásával (jogsértő szállításával, illetve adatainak nem megfelelő nyilvántartásával) okozati összefüggésben kára keletkezett, és kára rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. A büntetés-végrehajtási szabályok alkalmazása körében a rendes jogorvoslatnak a panasz előterjesztése tekinthető. A Ptk. 2:52.§
(1)bekezdése értelmében előterjesztett sérelemdíj iránti igényének megalapozottságához pedig azt kell bizonyítania, hogy az alperes fentiek szerinti, felróható eljárása a becsületét, jóhírnevét sérti számára nem vagyoni sérelmet okozva. Az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a felperes a fentiek szerinti bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. A felperes által a fellebbezésében megjelölt szállítási dátumokat vizsgálva (
- december 14., december 21.,
- június 27., augusztus 15., augusztus
- és
- március
- és március 18.) az alperes által 23/A/
- szám alatt csatolt kimutatásból megállapítható, hogy a szállítások során a felperes esetében bilincset alkalmaztak, amelyre az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabályi rendelkezések alapján lehetőség volt. E körben jogellenesség az alperes terhére nem állapítható meg. A felperes nem tudta igazolni, hogy a biztonsági besorolására a ...-rendszer azon informatikai korlátja, hogy csak befejezett bűncselekményi alakzatot tüntet fel negatív hatással volt. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes adatainak felvitele a ... nyilvántartási rendszerben az irányadó jogszabályoknak megfelelően történt. Az a körülmény, hogy a nyilvántartási rendszer egy adott bűncselekmény (emberölés) speciális elkövetési módjainak, alakzatainak, szakaszainak feltüntetésére nem alkalmas, a fogvatartott személyiségi jogait nem sérti. A ... nyilvántartási rendszer belső használatú rendszer, feladata a fogvatartás megvalósításának, kivitelezésének elősegítése (20/T/1.). A fogvatartott által elkövetett bűncselekmény §-számmal történő megjelölése személyiségi jogsértésként nem értékelhető. A nyilvántartási rendszert megfelelő módon alkalmazva az alperes a rezsim besorolást és a biztonsági fokozatba sorolást elvégezte az erre irányadó széles körű szempontrendszer figyelembevételével. A felperes azon állítása, miszerint a biztonsági fokozatát és a rezsim besorolását az elkövetett bűncselekmény kísérlete helyett befejezett alakzat figyelembevételével alakították ki, bizonyítást nem nyert. A felperes által a fellebbezésben felhozottak nem adnak alapot az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntésének megváltoztatására, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján terhelő fellebbezési illeték a felperes személyes költségmentessége okán a 6/1986. (VI. 26.) IM. rendelet 13-14.§-ai alapján az állam terhén marad. Figyelemmel arra, hogy a tárgyaláson kívül elbírált ügyben az alperes észrevételt nem terjesztett elő, ezért költsége nem merült fel, így ennek megállapítását az ítélőtábla mellőzte. A pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Pp. 87.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Győr,
- március
- Dr. Világi Erzsébet sk. . Sarmon Hedvig sk.. Szalay Róbert sk. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: kiadó bíró