← Magyarország

Kfv.37037/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az előhaszonbérleti jog szabályai a földforgalmi törvény vonatkozásában. A jegyző feladatai. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.037/2017/

  1. A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Rothermel Erika előadó bíró . Márton Gizella bíró A felperes: Felperes (címe) A felperes képviselője: . Nagy Zsolt ügyvéd Farkas és Nagy Ügyvédi Iroda (cím) Az alperes:Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala (4400 Nyíregyháza, Báthori utca 13.) Az alperes képviselője:. ... kormánytisztviselő A per tárgya: földforgalmi ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: 4.Kf.20.961/2016/
  2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: 17.K.27.100/2016/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Nyíregyházi Törvényszék 4.Kf.20.961/2016/
  4. számú ítéletét a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.100/2016/
  5. ítéletét és az alperes 570.532/
  6. számú határozatát hatályon kívül helyezi az alperest az
  7. számú elutasítási ok tekintetében új eljárásra kötelezi; - kötelezi továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint együttes eljárási költséget. A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti, 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  8. február 1-jétől
  9. december
  10. napjáig haszonbérlőként szerepelt a közhiteles földhasználati nyilvántartásban, a jelen perben vizsgált haszonbérleti szerződés tárgyát képező T. hrsz.
  11. és hrsz.2., valamint T.
  12. hrsz.
  13. és hrsz.
  14. helyrajzi számú földrészletek vonatkozásában. A korábbi haszonbérleti szerződés az abban foglalt határozott határidőre tekintettel
  15. december
  16. napján megszűnt. A felperes és B.J. között
  17. január
  18. napján új haszonbérleti szerződés jött létre, amelynek jóváhagyását az alperes 570440/2/
  19. számú határozatában, az újfent benyújtott szerződésre nézve 573194/2/
  20. számú határozatában, majd az ismételten benyújtott földhasználati szerződés vonatkozásában 574715/2/
  21. számú határozatában megtagadta. Ezt követően a felperes és B.J. között
  22. november 20-án a T. hrsz.1., hrsz.2., a T.
  23. hrsz.
  24. és a T.
  25. hrsz.
  26. helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában a haszonbérleti szerződés ismételt megkötésére került sor. A haszonbérleti szerződésben rögzítették, hogy a szerződések több ingatlan egybefoglalt haszonbér ellenében történt haszonbérbeadására lehetőség van, mivel azok egy üzemközponthoz tartoznak. A szerződés
  27. pontjában rögzítették, hogy a megszerzett földhasználat nem sérti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  28. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 16.§-ában foglalt korlátozó rendelkezéseket, továbbá megfelel a 38/2014.(II.24.) Korm.rendelet előírásainak és a felperes a nemzeti vagyonról szóló
  29. évi CXCVI. törvényben foglalt átlátható szervezetnek minősül. A haszonbérbeadó a kifüggesztés iránti kérelmet a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjénél nyújtotta be. A haszonbérleti szerződés
  30. november
  31. és
  32. december
  33. között kifüggesztésre került a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal Szorgalmatosi Kirendeltségén. Az iratok alapján megállapítható, hogy a haszonbérleti szerződés nem került kifüggesztésre Tiszadada Község Önkormányzatának hirdetőtábláján. Az alperes
  34. január
  35. napján kelt 570532/
  36. számú határozatával a haszonbérbeadó, valamint a felperes között létrejött földhasználati szerződés jóváhagyását megtagadta. Az alperesi határozat indokolásában a megtagadást 3 különálló okra alapította:
  37. Az alperes megállapította, hogy a beadvány Tiszadada településen nem került kifüggesztésre, ezáltal sérült az Fftv. 51.§

(2)bekezdése. 2. Az alperes álláspontja szerint a haszonbérleti szerződés nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, köztük az Fftv. 40.§
(1)-
(4)bekezdéseiben foglalt feltételeknek, mivel a szükséges nyilatkozatot nem tartalmazta, ezért a megtagadás az Fftv. 51.§
(1)bekezdés b) pontja alapján indokolt volt. 3. Az alperes szerint a szerződés az előhaszonbérleti jogosultságot valótlanul jelölte meg, a jogosultság ugyanis nem bizonyított. Az alperes hivatkozott az Fftv. 46.§
(1)bekezdés a) pontjára, amely kimondja, hogy az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbeadása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlőt, a volt haszonbérlőnek pedig a 47.§
(1)bekezdés a) pontja szerint az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelő szervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte. Miután az alperes a fenti feltétel megvalósulását nem látta bizonyítottnak, a szerződés ezen kikötését semmisnek minősítette, és az Fftv. 60.§
(3)bekezdése értelmében a szerződés semmisségét állapította meg és az Fftv. 51.§
(1)bekezdés a) pontja alapján pedig ez okból is megtagadta a szerződés jóváhagyását. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [2] [3] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, támadva a három elutasítási okot. Az alperes ellenkérelmében fenntartva határozata indokolásában foglaltakat a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [4] [5] [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában elöljáróban rögzítette, hogy az alperes határozatának 3 különálló elutasítási okából bármelyik ok fennállása a szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadásához elegendő. A határozat jogszerűségét csak az érinti, ha bebizonyosodik, hogy mindhárom elutasítási ok jogszerűtlen volt. Az elsőfokú bíróság ezt követően egyenként vizsgálta az elutasítási indokokat. A megtagadás 1. pontjában rögzített okával kapcsolatban egyetértett az alperessel. Hivatkozott az Fftv. 49.§
(1)-
(2)bekezdésére, illetőleg az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013.(XII.12.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 10.§ára. E két jogszabályhely egybevetéséből az elsőfokú bíróság szerint az alperes helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy az elővásárlásra jogosultak jogai csak abban az esetben nem csorbulnak, ha a szerződésben feltüntetett valamennyi ingatlan fekvésének helye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került a haszonbérleti szerződés, hiszen csak ebben az esetben értesül az előhaszonbérletre jogosultak teljes köre a szerződésről és nyílik lehetősége arra, hogy előhaszonbérleti jogát [7] [8] a törvényben előírt módon gyakorolhassa. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések csak arra adnak iránymutatást, hogy a szerződésben szereplő földek fekvése szerint illetékes település önkormányzatok közül bármelyiknél kezdeményezhető a kifüggesztés, azonban sem az Fftv., sem a Korm.r. nem tartalmaz további konkrét, speciális rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a jegyzőnek ezt követően mi a feladata, különösen, ha a szerződés olyan ingatlant is érint, amelyre vonatkozóan az érintett jegyző nem rendelkezik illetékességgel. A bíróság megállapította, hogy e vonatkozásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni, és a Ket. 26.§-ában foglaltak szerint az illetékességgel nem rendelkező önkormányzat jegyzőjének belföldi jogsegélyt kellett volna kérnie Tiszadada jegyzőjétől. Miután ez nem történt meg, az alperes ezt a jegyzői eljárásban elkövetett eljárási hibát észlelve helytállóan vonta le azt a következtetést, az csak oly módon orvosolható, ha a szerződés hatósági jóváhagyását megtagadja. Így a megtagadás ezen okát az elsőfokú bíróság jogszerűnek értékelte. A 2. megtagadási okkal kapcsolatban a bíróság vizsgálta, hogy a szerződésben foglalt kikötések az Fftv. előírásainak megfelelnek-e. Álláspontja az volt, hogy a felperesi haszonbérleti szerződés 10. pontja jogszabályi feltételeknek maradéktalanul megfelel, ezért megállapította, hogy az alperes az Fftv. 51.§
(1)bekezdés a) pontjára való hivatkozással jogsértő módon tagadta meg a szerződés hatósági jóváhagyását. A 3. kérdésben a bíróság eredményét tekintve szintén egyetértett az alperessel, indokolását azonban pontosította. Az elsőfokú bíróság szerint a Fftv. 46.§
(1)bekezdés a) pontja, illetőleg 47.§
(1)bekezdése helyes értelmezése szerint a haszonbérlet tényének az ajánlat közlésekor kell fennállnia, azaz akkor kell megvalósulnia annak a feltételnek, hogy a szerződés szerinti haszonbérlő volt haszonbérlője az adott ingatlannak. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a korábbi határozott idejű szerződés
  1. december
  2. napjával megszűnt. A bíróság álláspontja az volt, hogy az ezt követően kötött szerződések - az alperes állításával ellentétben érvényes szerződésnek minősültek, annak ellenére, hogy azok jóváhagyását az alperes rendre megtagadta. A bíróság szerint ugyanis ez nem érintette a szerződések érvényességét, csak a hatályosulását. Ugyanakkor a bíróság a 'közvetlenül' szót rendkívül szigorúan értelmezendő jogszabályi előírásnak tekintette, és megállapította, hogy a szerződéskötés nem tűr még 1-2 nap olyan köztes időszakot sem, amikor a felek között nem volt érvényesen létrejött haszonbérleti szerződést. A bíróság álláspontja szerint önkényes jogértelmezéshez vezetne, hogyha 1 vagy 2 nap, vagy esetleg egy hét köztes, szerződéses ajánlattal nem lefedett időszakot még elfogadnának a közvetlenül megelőző feltétel megvalósulásának vizsgálata szempontjából. A bíróság e körben egyetértett a Szombathelyi Törvényszék 4.Kf.20.009/2015/
  3. számú ítéletében kifejtettekkel. A bíróság a jelen tényállás alapján azt állapította meg, hogy a korábbi szerződés
  4. december
  5. napján megszűnt, az új szerződés megkötésére pedig
  6. január
  7. napján került csak sor, ezért volt olyan időszak, amelyet szerződés nem fedett le. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el a felperes azon érvelését, hogy a „közvetlenül megelőző" kifejezés a haszonbérlő személyére vonatkozik. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a
  8. pontban megjelölt okból az alperes határozata nem jogszabálysértő, mivel - bár eltérő logikai úton de végső soron helyes eredményre jutva állapította meg az alperes, hogy a szerződés hatósági jóváhagyását meg kell tagadni. Az elsőfokú bíróság összefoglalóan megállapította, hogy a megtagadás 3 oka közül ugyan csak két megtagadási ok áll fenn, ezért a felperes keresetét elutasította. A másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen kérte annak megváltoztatását és a keresetének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezését elutasította, és az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta annak ellenére, hogy az alperesi határozatban és az elsőfokú ítéletben foglaltakkal maradéktalanul nem értett egyet. A jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése a Polgári perrendtartásról szóló
  9. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 252.§
(2)és
(3)bekezdése alapján nem volt indokolt. Az elsőfokú bíróság eljárási jogsértéseket nem követett el, ezért a másodfokú bíróság érdemben vizsgálta az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezést. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogvita érdemi elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, a bizonyítási eljárás során a bizonyítékok egybevetésével, mérlegelésével a tényállást a Pp. 206.§
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyesen állapította meg. [10] A felperes fellebbezését a másodfokú bíróság alaposnak tekintette annyiban, hogy az Fftv. 46.§
(1)bekezdés a) pontja és 47.§
(1)bekezdése alapján a felperes volt haszonbérlőnek minősül, tekintettel arra, hogy a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet az ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérelte. Ezzel a másodfokú bíróság jogsértőnek értékelte az alperesi határozat
  1. pontjában írt megtagadási okot. Az erre vonatkozó indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy bár az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az ajánlatnak a
  2. január
  3. napján megkötött szerződés minősült, azonban tévesen értelmezte a közvetlenül megelőző haszonbérlés kérdéséről szóló jogszabályi szöveget. A másodfokú bíróság álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy a jogszabály nem tűr meg még 1-2 nap köztes időszakot sem. Ilyen értelemben az Fftv. 47.§
(1)bekezdés szerinti múlt idejű igealak, miszerint „haszonbérelte", indokolatlan lenne, mert lényegében rövid időn belül, még a haszonbérlet idején meg kellene tenni az ajánlatot, hogy a lejárat másnapján új szerződés köttessék. Ez az értelmezés, a Törvényszék álláspontja szerint, a jogszabály szövegéből nem vezethető le. A másodfokú bíróság elfogadta, hogy a
  1. december
  2. napján lejárt szerződés után,
  3. január
  4. napján megkötött újabb szerződés esetén nincs olyan köztes időszak, amely a jóváhagyás megtagadását indokolná, különös tekintettel arra, hogy
  5. január
  6. napja munkaszüneti nap volt. Ebből következően a másodfokú bíróság szerint a felperes az Fftv. 47.§
(1)bekezdése szerinti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül történő haszonbérlésre figyelemmel „volt haszonbérlő"-nek tekinthető. [11] A másodfokú bíróság ugyanakkor osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy sérültek az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó szabályok, az Fftv. 49.§
(1)és
(2)bekezdése, valamint a Korm.r. 10.§-a. A másodfokú bíróság szerint helyes az az álláspont, hogy az elővásárlásra jogosultak jogai csak abban az esetben nem csorbulnak, ha valamennyi ingatlan fekvésének helye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre kerül a haszonbérleti szerződés. A másodfokú bíróság abban is egyetértett az elsőfokú ítélet indokolásával, hogy miután a speciális jogszabályok erre a kérdésre nézve nem tartalmaznak előírást, a Ket. irányadó rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. A másodfokú bíróság alaptalannak értékelte azt a felperesi hivatkozást, hogy kizárólag a Korm.r. 10.§-ában foglalt rendelkezés teljesülését kell vizsgálni, ugyanis a Korm.r. nem írhatja felül az Fftv. 49.§
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A fenti indokok alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta, mivel azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan döntött az alperesi határozat jogszerűsége tekintetében, mivel az alperesi határozat a szerződés jóváhagyásának megtagadására vonatkozó 1. számú indoka helytálló és jogszerű volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és elsődlegesen keresetének helyt adó ítélet meghozatalát, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az alábbiak szerint jogszabálysértő. A felperes az Fftv. 47.§
(5)bekezdésére, a Korm.r. 10.§-ára hivatkozva kifejtette, hogy a haszonbérbe adott földek egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak, a Korm.r. 10.§-a szerint pedig az Fftv. 47.§
(5)bekezdésében meghatározott esetben a haszonbérbeadó a közzétételi kérelmet bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője részére benyújthatta. Eljárása teljes egészében megfelelt tehát a jogi előírásoknak, hiszen eldönthette, hogy melyik települési önkormányzat jegyzőjéhez terjesztheti elő a közzétételi kérelmet. Az Fftv. 47.§
(5)bekezdésére hivatkozva előadta, hogy amennyiben minden illetékes települési önkormányzat jegyzőjének ki kellett volna függesztenie az ajánlatot, akkor nem írta volna a jogalkotó, hogy bármely illetékes települési önkormányzat jegyző részére benyújtható a kifüggesztési kérelem. A felperes kiterjesztő jogértelmezésnek értékelte a Ket. szabályainak az eljárásba való bevonását. Álláspontja szerint a speciális jogszabályok erre nézve semmilyen iránymutatást nem adnak. Ugyanakkor hivatkozott arra, hogy nem róható fel sem a haszonbérbeadónak, sem a felperesnek az, ha jegyzői eljárásba hiba történik, hiszen a jegyzői eljárásra egyiküknek sincs ráhatása, azt ellenőrizni nem tudják. Mindezek alapján a felperes fenntartotta azon álláspontját, hogy az alperesi határozatban foglalt
  1. számú megtagadási ok is jogsértő volt vele szemben, hiszen mind az alperes, mind az első- és másodfokú bíróság tévesen értelmezte a Korm.r. 10.§-át, amikor azt állapította meg, hogy a jegyzői eljárásban elkövetett eljárási hiba a szerződés jóváhagyásának megtagadását eredményezi, függetlenül attól, hogy az a haszonbérbeadónak vagy a haszonbérlőnek felróható-e, vagy sem. A felperes, bár egyetértett a másodfokú bíróságnak a
  2. megtagadási ok vonatkozásában kifejtett végső álláspontjával, ugyanakkor kérte a Kúria állásfoglalását az Fftv. 46.§
(1)bekezdés a) pontja, illetve 47.§
(1)bekezdés [utalással 45.§
(1)bekezdés a) pontjára] rendelkezéseivel kapcsolatban. A felperes álláspontja szerint miután a fenti jogszabályhelyek értelmezése kapcsán az első- és másodfokú bíróság között lényeges eltérés volt, a felülvizsgálati bíróság iránymutatása e kérdésben szükséges. A felperes egyetértett a másodfokú bíróság megállapításával, hogy a köztes idő rövidsége nem minősül olyan időtartamnak, amelyet a megtagadásnál figyelembe kellene venni. Ehhez kapcsolódóan a felperes helyes érvnek azt tartotta a törvény szövege alapján, hogy az előhaszonbérletre az jogosult, aki 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte a termőföldet, azaz álláspontja szerint nem annak van jelentősége, hogy a kifüggesztés napját megelőzőnek kinek állt fenn a haszonbérlete, hanem annak, hogy a haszonbérletnek legalább 3 éven keresztül kell fennállnia. Így pl. ha kifüggesztés előtt volt két haszonbérlő 1-1 évig és volt egy olyan haszonbérlő, aki 5 évig haszonbérelte, akkor ez utóbbi rendelkezik előhaszonbérleti jogosultsággal. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos. [15] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból részben téves következtetésre jutott a közigazgatási határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság részben - az 1. számú elutasítási ok tekintetében - nem ért egyet. [16] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy jelen ügyben eljárásjogi sajátosság állapítható meg, mivel a közigazgatási határozatban az elutasító döntésnek három önálló oka is volt, mely elutasítási okok közül bármely megléte elegendő a kereset elutasításához. Ezen túlmenően az is további jellegzetessége az ügynek, hogy az elsőfokú ítélet 2. ponthoz, míg a másodfokú ítélet 3. ponthoz tartozó megállapítása felperes számára kedvező volt, és ezek érdemben nem is voltak támadottak, így a felülvizsgálati eljárásban lényegében az 1. elutasítási ok érdemi vizsgálatára kerülhetett sor. A felperes felülvizsgálati kérelmében ugyan vitatta a jogerős ítélet 3. elutasítási okhoz tartozó indokolását, azonban a Kúria 3/2013.(IX.23.) KMK véleményében a Pp. 271.§
(1)bekezdés d) pontját érintő iránymutatását figyelembe véve ezen felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs mód, mivel az indokolás korrekciója az ügy érdemét nem érinti. [17] A Kúria a fenti sajátosságokra figyelemmel megállapította - mint a felülvizsgálat során nem vitatott körülményt -, hogy a másodfokú bíróságnak az az okfejtése, hogy az Fftv. 46.§
(1)bekezdés a) pontja és 47.§
(1)bekezdése alapján a felperes volt haszonbérlőnek minősül, tekintettel arra, hogy a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet az ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérelte, tényként kezelendő. Az elsőfokú bíróság ítéletében nem vitatottan rögzítette, hogy a felperes az Fftv. 40.§
(1)-
(4)bekezdése szerinti nyilatkozatot megtette, e kérdést a másodfokú bíróság fellebbezés hiányában nem érintette. Fentiekből eredően a
  1. és
  2. elutasítási okra alapított jóváhagyás megtagadás törvénysértő volt, a felülvizsgálati eljárásnak nem volt tárgya. E megállapításokat a Kúria fennálló hatósági jogsértésként kezelte. [18] Az
  3. elutasítási ok tekintetében a Kúria egyetért az elsőfokú ítéletet helybenhagyó jogerős ítélettel annyiban, hogy az Fftv. 49.§
(1),
(2)bekezdése, illetőleg a Korm.r. 10.§-a egybevetéséből az következik, hogy az elővásárlásra jogosultak jogai csak abban az esetben nem csorbulnak, ha a szerződésben feltüntetett valamennyi ingatlan fekvésének helye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre kerül a haszonbérleti szerződés, hiszen csak ebben az esetben értesül az előhaszonbérletre jogosultak teljes köre a szerződésről és nyílik lehetősége arra, hogy előhaszonbérleti jogát a törvényben előírt módon gyakorolhassa. E körben nem foghat helyt az a felperesi érvelés, hogy a haszonbérbeadott földek egy üzemközponthoz tartoznak, mivel ez a tény irreleváns a lehetséges többi előhaszonbérleti joggal rendelkező személy esetében, az ő jogaikat védő garanciális szabályokat nem írja felül. Ugyanakkor tény, hogy a Korm.r. 10.§-a szerint a benyújtás helye tekintetében választási lehetőséget biztosít a kérelmezőnek, ennélfogva a haszonbérbeadó nem hibázott akkor, amikor a kifüggesztés iránti kérelmét a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalnál, és csak ott nyújtotta be. A jogalkotó nem rendezte a jegyző további eljárásának menetét, amelynek hiányában akár a Ket. szabályai (26.§) is alkalmazhatóak lehetnek. Tévedett azonban az alperes és a bíróság is akkor, amikor ezt a jegyzői eljárásban elkövetett eljárási hibát észlelve azt a következtetést vonta le, hogy az csak oly módon orvosolható, ha a szerződés hatósági jóváhagyását az alperes megtagadja. A Kúria egyetért a felperessel abban, hogy nem róható fel sem a haszonbérbeadónak, sem a felperesnek az, ha jegyzői eljárásban hiba történik, hiszen a jegyzői eljárásra egyiküknek sincs ráhatása, azt ellenőrizni nem tudják. Az ezzel ellentétes álláspont az ügyfél tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogát sértené. A Kúria elvi jelentőségű döntésben mondta ki (Kfv.IV.38.083/2016/5.), hogy a jegyzői eljárás hibáinak korrigálására a mezőgazdasági igazgatási szerv előtti eljárásban kell sort keríteni, a jegyző mulasztása az ügyfél terhére nem eshet. Emiatt a Kúria álláspontja szerint az alperesi határozatban foglalt 1. számú megtagadási okra alapított döntés jogsértő, az alperesnek - észlelve a jegyzői eljárás hibáját intézkednie kellett volna a Tiszadada településen történő kifüggesztés iránt mielőtt határozatát meghozza. [19] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú és a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp.339.§
(1)bekezdése alapján a felperes keresetét alaposnak értékelve az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest az 1. számú elutasítási ok tekintetében új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az alperesnek fel kell hívnia az eljárt jegyzőt arra, hogy a benyújtott szerződés kifüggesztése érdekében keresse meg a tiszadadai jegyzőt, majd a kifüggesztést követő megfelelő eljárás után az alperesnek a jóváhagyás iránti kérelem elbírása előtt vizsgálnia kell, hogy a kifüggesztés szabályosan megtörtént-e valamennyi érintett településen, és csak ezt követően dönthet a jóváhagyás kérdésében. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [21] A pervesztes alperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes jogi képviselettel a perben felmerült elsőfokú, fellebbezési és felülvizsgálati - együttes eljárási költsége megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg a különböző jogorvoslati eljárásokban kifejtett munkára tekintettel. [22] Az alperes személyes költségmentessége okán a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest, 2017. november 22. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.