A határozat elvi tartalma: Ha a felperes a szakértő szakvéleményét olyan orvosszakmai kérdésekben teszi vitássá, amelyhez kellő szakértelemmel nem rendelkezik, a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzi újabb szakértő kirendelését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.606/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Zárdai István ügyvéd Az alperes: Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.456/2016/7/II. Rendelkező rész A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi 2.M.456/2016/7/II. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] A felperes
- december
- napjáig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, mely a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
- évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.)
- §
(1)bekezdése alapján
- január
- napjától rehabilitációs ellátásként került tovább folyósításra. A Somogy Megyei Kormányhivatal a
- október
- napján kelt ... számú határozatával a felperes részére megállapított és
- január
- napjától rehabilitációs ellátásként folyósított ellátást
- december
- napjával megszüntette és ezzel egyidejűleg a [3] komplex minősítés alapján
- január
- napjától
- december
- napjáig rehabilitációs pénzbeli ellátást állapított meg. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a
- február
- napján kelt 89-2-10266/2015/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A másodfokú hatóság megállapította, hogy a felperes egészségi állapota 44%-os mértékű
- július
- napjától véleményezhetően, állapota alapján C1 minősítési csoportba tartozik, a foglalkozási rehabilitációhoz szükséges időtartam 36 hónap. A másodfokú társadalombiztosítási szerv határozatát az Mmtv.
- §
(1)bekezdése, 3. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés ab) pontja, valamint
- §-a rendelkezéseire alapította. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] [5] A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szerv másodfokú határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy egészségi állapota 30%-os vagy az alatti és a felperes rokkantsági ellátásra jogosult. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokai fenntartásával. Az elsőfokú ítélet [6] [7] A bíróság a felperes keresetét elutasította az Mmtv. vonatkozó rendelkezései (Mmtv.
- §
(1)bekezdése, 3. §
(1)bekezdése, valamint a komplex minősítésre vontkozó részletes szabályokról szóló 7/
- (II.14.) NEFMI rendelet (továbbiakban: NEFMIr.).
- §
(1)-
(2)bekezdései alapján. A bírság érvelése szerint a felperesnél kisagysorvadás, kétoldali halláscsökkenés, a kéthegyű billentyű előre esés kórképe, fülzúgás, szédülékenység, mandula műtét utáni állapot, bal vállából lipoma eltávolítási műtét utáni állapot áll fenn. Az egyesített szakvélemény, a kiegészítő szakvélemények és a szakértő személyes meghallgatása alapján a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása 56%-os, egészségi állapota 44%-os mértékű
- július 22-től azzal, hogy rehabilitálható, állapota alapján C1 minősítési kategóriába tartozik. A bíróság álláspontja szerint az igazságügyi orvosszakértő a felperes szakvéleményével és kiegészítő szakvéleményével kapcsolatos kifogásaira, így a kisagy stroke és kisagysorvadás eltérősége, a NEMFIr. 2.
- táblázata alapján alkalmazott számítási mód tekintetében magyarázatot adott, ezért nem látott indokot újabb szakértő kirendelésére. A társadalombiztosítási szervek jogszabálysértés nélkül hozták meg határozataikat. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra kötelezését kérte azzal, hogy „vizsgáltassa ki új szakértővel az ügyet, határozottan mondják ki a felperes alapbetegségét, annak lebeny érintettségét, beszédzavarát és ezek alapján adjanak megfelelő támpontot és százalékos kulcsot a felperes betegségeinek megállapítására". [9] A felperes álláspontja szerint a bíróság egy a „hatályos jogszabályokkal nyilvánvalóan ellentétes" szakvélemény alapján hozta meg határozatát. Az első- és másodfokú hatóságok a felperesnél strokot állapítottak meg annak ellenére, hogy „kezdettől fogva" kisagysorvadás miatt százalékolták le. A szakértő szakvéleményében az 56%-os össz-szervezeti egészségkárosodási mértéket fenntartotta annak ellenére, hogy változott a kórisme és a szakértő nem az első-, másodfok által megállapított stroke, hanem kisagysorvadás alapján véleményezte a felperes egészségi állapotát. [10] A felperes részletezte a stroke és a kisagysorvadás különbségét és a szakértő által alkalmazott számítási mód helytelenségét. A felperes érvelése szerint a szakvéleményben is rögzítésre került, hogy nem stroke betegsége, hanem egy visszafordíthatatlan lebenyfunkciót érintő, súlyos beszédhibát okozó kisagysorvadás betegsége van, így a betegségek ismeretében (hozzáértve a Manier betegséget is) az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének meghatározása orvosszakértő igénybevételét indokolta volna. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte annak megalapozottságára hivatkozással. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján vizsgálta felül. [14] Az első- és a másodfokú szakértői bizottságok a felperes összszervezeti egészségkárosodását 56%-os, az egészségi állapotát 44%os mértékűnek véleményezték
- július
- napjától azzal, hogy a felperes rehabilitálható és állapota alapján C1 minősítési kategóriába tartozik. A felperes mind az egészségi állapota mértékét, mind a rehabilitálhatóságát vitatta. [15] A bíróság a perben igazságügyi szakértői bizonyítást rendelt el. A ... igazságügyi orvosszakértő, ... eseti igazságügyi foglalkozási szakértő és ... eseti igazságügyi szociális szakértő együttes véleménye szerint a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása egyezően az első- és másodfokú hatóságok által megállapítottakkal 56%-os, egészségi állapot 44%-os mértékű, rehabilitálható, foglalkozási rehabilitációja javasolt, szociális- és mentális célú támogatása nem indokolt, állapota alapján C1 minősítési csoportba sorolható. Az igazságügyi orvosszakértő a szakvéleményével kapcsolatos felperesi kifogások ismeretében szakvéleményét a „stroke vagy kisagysorvadás" kérdés tekintetében kiegészítő szakvéleményeiben és személyes meghallgatása során is fenntartotta. Az orvosszakértő részletesen indokolta, orvosszakmai magyarázatát adta a kisagyi stroke és a kisagysorvadás kórismék használatának, a NEMFIr.
- számú melléklet 2.
- táblázata szerinti egészségkárosodás mértéke számításának. A szakértő rögzítette: „a felperes esetén a kórtörténet leírásában a kisagyi stroke és a kisagysorvadás, mint a kórismék időbeli egymás utánisága használható, ellentmondást nem hordoz. A központi idegrendszer sérüléseinél egyes területek elhalásainál túlélés esetén a sérült területek funkcióját az ép agyterületek átvehetik, így akár teljes életet vagy ahhoz közelítő életet élhetnek a betegek. Az egészségügyi ellátás célja az állapotrosszabbodás megelőzése vagy az állapotrosszabbodás minél későbbi bekövetkeztének az elérése különböző kezelésekkel (…). A NEFMIr.
- mellékletének 2.
- táblázata a Cerebrovascularis megbetegedések okozta károsodás megítélésének szempontjai alapján került véleményezésre a felperes neurológiai állapota". A szakértő rögzítette, hogy az egészségügyi dokumentációban felvázolt tünetek és a szakértői vizsgálat során észlelt felperesi állapot alapján 30-39%-os részegészségkárosodással jelölt oszlopba volt a felperes betegsége besorolható. A kóranyag is tartalmazta a skandáló beszéd fennálltát, amelyet a vizsgálat során is lehetett tapasztalni, ezért egy kategóriával súlyosabbnak véleményezte és 40-59%-os részegészségkárosodás kategóriának a 40%-os értékéről kezdte a felperes ideggyógyászati, neurológiai rész-egészségkárosodásának a számítását. „Ebből az oszlopból csak a lebeny funkció érintett négyzetben jelölt tünet a kisagy érintettsége miatt volt figyelembe vehető. A 40-59%-os kategória 19%-nyi különbségét a táblázat oszlopainak egymás alatt lévő négy számítható tünetegysége alapján négy részre osztva 4,75% adódik, ami felkerítve 5%-ot eredményez, ami a 40%-ot hozzáadva eredményezi a 45%-os rész-egészségkárosodást a neurológiai állapotára felperesnek." A szakértő rámutatott arra is, hogy a NEMFIr. nem az egyes kórképek minden egyes tünetéhez rendelt százalékos értéket, hanem nagyobb kategóriában határozza meg a tünetek alapján véleményezhető rész-egészségkárosodási százalékokat. [16] A foglalkozási szakértő kiegészítő szakvéleményében foglaltakat - a felperes érveit elfogadva - módosította és a FEOR 4 (iroda, ügyviteli) foglalkozásokat nem javasolta, a foglalkozási rehabilitáció irányát csak a FEOR 9 szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkoztatásban jelölte meg. [17] A bíróság rendelkezésére három egybehangzó szakvélemény állt, mindhárom szakvélemény (alperes első- és másodfokú bizottságainak véleménye, valamint a perben kirendelt igazságügyi szakértők is) az alperes határozatainak megállapításait támasztották alá. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a szakvélemény megállapításait vitatta és a NEFMIr. téves alkalmazását (számítás helytelenségét) állította. [19] Nem vitás, hogy a társadalombiztosítási szerv által lefolytatott orvosszakértői bizonyítás komplex szakvéleményének eredménye ugyanaz volt, mint a bírósági eljárás egyesített szakvéleményben foglalt megállapítások. Minden betegséget együttesen értékelve jutott az NRSZH mindkét fokú bizottsága, illetve a perben kirendelt bizottság az egészségkárosodás mértéke és a felperes rehabilitálhatósága meghatározására, azt a felperes sem tudta kétségessé tenni, így további szakértő kirendelése szükségtelen lett volna. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében iratellenességet nem panaszolt, a közigazgatási eljárásban beszerzett véleményeket alátámasztó szakvéleményeket olyan orvosi szakkérdésben tette vitássá, amelyek megítéléséhez szakértelemmel nem rendelkezik. [20] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a munkaügyi bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte újabb szakértő kirendelését és az egybehangzó szakvéleményekből helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy a társadalombiztosítási szervek jogszabálysértés nélkül állapították meg a felperes egészségi állapotának mértékét és rehabilitálhatóságát. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet - indokolásbeli kiegészítéssel - a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [21] Ha a felperes a szakvéleményeket olyan orvosszakmai kérdésekben tette vitássá, amely megválaszolásához kellő szakértelemmel nem rendelkezik, az egybehangzó szakvélemények alapján a bíróság jogszabálysértés nélkül dönt a kereset elutasításáról. Záró rész [22] Az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles. [23] A felülvizsgálati eljárás illetékét az Mmtv. 14. §
(2)bekezdése alapján a magyar állam viseli. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp. 274. §
(1)bekezdés). Budapest,
- április
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő