← Magyarország

Pf.20056/2018/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.056/2018/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Fazekas Tamás ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd) által képviselt I.r. alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék

  1. november
  2. napján kelt 22.P.22.028/2017/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II. rendű alpereseknek személyenként 15.000 (Tizenötezer) - 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek zaklatást követtek el a Magyarországra érkező migránsokkal szemben, így megsértették emberi méltósághoz fűződő jogukat azzal, hogy II.rendű alperes neve II. rendű alperes ...-én ... bejegyzésében ... a következőket írta: „A nemrég felújított ... terünket teljesen tönkretették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen. Meg fogjuk védeni a közvagyont és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a ... biztonságát." A felperes az alperesek elégtétel adására való kötelezését is kérte oly módon, hogy az I. és II. rendű alperes ... oldalán, az I. rendű alperes saját honlapján, valamint a helyi lapban tegyék közzé az alábbi szöveget: „I.r. alperes neve és II.rendű alperes neve ... a bíróság jogsértést megállapító döntése alapján bocsánatot kér a II.rendű alperes neve ... oldalán a ... téren tartózkodó migránsokkal kapcsolatban ...-én tett megalapozatlan, durván általánosító, súlyosan gyűlöletkeltő megjegyzés miatt." Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését, ennek hiányában a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság - a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban hozott - ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és II. rendű alperes részére fejenként 45.600 forint perköltséget. Kötelezte továbbá, hogy fizessen meg az államnak az adóhatóság külön felhívására 84.000 forint kereseti illetéket. Ítéletének indokolásában ismertette a Ptk. 2:
  5. §

(1)bekezdését, 2:
  1. § c) pontját, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
  2. évi CXXV. törvény (Ebktv.)
  3. §-át,
  4. §
(1)bekezdés
  1. c)pontját, 4. §
  2. b)pontját, 7. §
(1)bekezdését, 10. §
(1)bekezdését,
  1. § d) pontját. Hivatkozott továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  2. évi CLXXXIX. törvény (Ötv.)
  3. §
(1)bekezdésére, a Pp.
  1. §-ára,
  2. §
(1)bekezdésére. A per megszüntetésére nem látott alapot, tekintettel arra, hogy a felperes az Ebktv. 20. §
(1)bekezdés c) pontja alapján perbeli legitimációval rendelkezik, igazolta, hogy érdek-képviseleti szervezet, az alapszabálya szerinti tevékenységi körébe tartozik az ország területén tartózkodó hátrányos helyzetű csoportok, kifejezetten a menekülők és más nemzetközi egyezmények, valamint hazai jogszabályok alapján védelemre szoruló külföldiek jogainak védelme, illetve az egyenlő bánásmód követelménye érvényesülésének, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. A II. rendű felperes bejegyzése - bár „népvándorlóként" említi a személyek csoportját - a felek által sem vitatottan a migránsokra vonatkozott. Egy átlagos ember számára egyértelmű, hogy kit tekint migránsnak, függetlenül attól, hogy a migráns személyeket a bőrszínük, vagy egyéb külső jellemzőik alapján nem feltétlenül lehet beazonosítani. Személyiségük lényegi vonásához tartozik azonban, hogy hazájukat különböző okok miatt elhagyták és átmenetileg, vagy tartósan, akár életük teljes tartama alatt hazájuktól eltérő országban élnek. A lényeges vonás meghatározását a törvény nem szűkíti le külső, vagy belső tulajdonságra és arra sem, hogy ennek átmenetileg, tartósan, vagy egy életen át kell fennállnia. A törvény értelmében az ember személyiségéhez tartozó tulajdonságról, jellemzőről, vagy egyéb helyzetről kell, hogy szó legyen és az pontosan meg nem határozható, de beazonosítható csoportra kell, hogy vonatkozzon. A migránsok helyzete pedig kétségkívül speciális és beazonosítható. A migránsok fogalma, illetve csoportja tehát megfeleltethető az Ebktv. 20. §
(1)bekezdés szerinti definíciónak. A felperes mint érdek-képviseleti szervezet közérdekű igényérvényesítésre jogosult. Az ügy érdemében elsőként abban foglalt állást, hogy az alperesek az Ebktv.
  1. §-a szerinti kötelezetti körbe tartoznak-e, rájuk az Ebktv. személyi és tárgyi hatálya kiterjed-e a II. rendű alperes által tett bejegyzés folytán. Vizsgálta, hogy a II. rendű alperes a ... bejegyzést ..., vagy magánszemélyként tette-e, illetve amennyiben ..., akkor tekinthető-e úgy, hogy az az I. rendű alperesre is kiterjed. Ennek megítélése során a ... oldalból, annak tartalmából, jellegéből, illetve a perbeli ... bejegyzésben foglaltakból indult ki. Arra a megállapításra jutott, hogy a perbeli ... oldalt II.rendű alperes neve II. rendű alperes nem magánszemélyként, hanem hivatalos minőségben, politikusként, ... üzemelteti. Erre utal, hogy úgy szerepel a ... oldalon, mint II.rendű alperes neve politikus. Az életére, tevékenységére vonatkozó bejegyzések mind a hivatalos munkásságához kapcsolódnak, elérhetőségi címeként az önkormányzat székhelye van feltüntetve, a ... oldalon nem „barátai", hanem „követői" vannak. Nincs jelentősége annak sem, hogy mint politikus, ... időnként magánjellegű bejegyzéseket és fényképeket is közzétesz a családjáról, illetve a nem hivatalos elfoglaltságairól. A konkrét bejegyzésből sem az tűnik ki, hogy magánszemélyként nyilvánult volna meg, hiszen az önkormányzat területén tartózkodó migránsokkal kapcsolatos, ... tett intézkedéseiről számolt be, nyilatkozata az Ötv.
  2. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti önkormányzati feladatokkal kapcsolatos megnyilatkozás volt. A II. rendű alperes által tett ... bejegyzésre tehát az Ebktv. tárgyi hatálya kiterjed. Megállapította, hogy a per tárgyát képező ... bejegyzés „az egyéb természetű magatartás" fogalomkörébe vonható, mivel a ... történő megnyilvánulás olyan magatartás, tevékenység, amely elvileg alkalmas lehet a zaklatás megvalósítására, az Ebktv.-ben szabályozott feltételek fennállása esetén. A bejegyzés az érintetteknek az Ebktv.
  2. § t) pontja alapján jól beazonosítható csoportjára, a migránsokra, azon belül is a ... téren tartózkodó migránsokra vonatkozott, migráns létükkel állt összefüggésben, így a zaklatás ezen feltételei megvalósultak. A zaklatás Ebktv. szerinti fogalommeghatározásából és abból indult ki, hogy az Ebktv.
  3. §-a szerint speciális bizonyítási szabályok érvényesülnek, a felperesnek kellett valószínűsítenie, hogy a Magyarországra érkező migránsokat a bejegyzéssel összefüggésben, annak következtében hátrány érte, vagy ennek közvetlen veszélye fenyegetett. Megítélése szerint a bejegyzés azon része, miszerint „a nemrég felújított ... terünket teljesen tönkre tették a népvándorlók", valamint „sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek" és „meg fogjuk védeni a közvagyont és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a ... biztonságát" nem sérti a migránsok emberi méltóságát. Ezen közlések ugyan kritikus hangvételű, és az akkori állapotokat markánsan megfogalmazó tartalmat hordoznak, azonban nem a migránsok emberi mivoltát kérdőjelezik meg, sem szóhasználatukban, sem kifejezésmódjukban nem tekinthetők olyan tartalmúnak, mely a Magyarországra érkező migránsok emberi méltóságát sértené. A „meg fogjuk védeni a közvagyont és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a ... biztonságát" bejegyzés a II. rendű alperesnek a helyzet törvényes eszközökkel történő felszámolása érdekében teendő - intézkedéseire vonatkozik. Ez a mondat nem érinti a migránsok emberi méltóságát, a közvagyon és közbiztonság megóvása, helyreállítása ... feladat, illetve konkrét esetben a helyi lakosok elvárása is volt. A ... bejegyzés az intézkedésekre és az ezeknek a lakosok felé történő kommunikálására vonatkozott. A bejegyzés azon részei ugyanakkor, miszerint a téren tartózkodó népvándorlók „őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak" olyan kifejezések, melyek alkalmasak a migránsok emberi méltóságának megsértésére. Az emberi méltóság megsértése nem abból adódik, hogy a II. rendű alperes tényszerűen leírta, hogy történt késelés, rongálás, lopás a téren, melyet migráns személy követett el, hanem abból, hogy ezt úgy fogalmazta meg, hogy valamennyi ott tartózkodó migránsra vonatkoztatta, mint egy általános, a téren tartózkodó migránsok által tanúsított szokásos viselkedésformaként mutatta be. Bár a bejegyzés csak a téren tartózkodó migránsokra vonatkozott, általánosító jellegéből adódóan valamennyi - így a Magyarországra érkező - migránsra nézve sértő. Ezt követően a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt vizsgálta, hogy a bejegyzés célja valószínűsíthetően megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő, vagy támadó környezet kialakítása volt-e, illetve ilyen hatást váltott-e ki. Ezt a bejegyzést tartalma alapján nem látta megállapíthatónak, azt a felperes semmivel sem valószínűsítette. Maga a felperes is úgy nyilatkozott, hogy a bejegyzéssel a II. rendű alperes a saját politikai előmenetelét kívánta elősegíteni, illetve az volt a célja, hogy politikai ellenfele területére menjenek a migránsok. Az a körülmény, hogy esetlegesen politikai, ... népszerűségét kívánta növelni azzal, hogy a migránsokkal kapcsolatos intézkedéseire hívta fel a figyelmet bízva abban, hogy azzal a ... lakosság megbecsülését kivívja, nem a migránsokkal kapcsolatos ellenérzések fokozása, mint cél megvalósítását támasztja alá, ahogyan az az esetleges, felperes által állított cél sem, hogy a migránsok ne a ... önkormányzat területén tartózkodjanak. Köztudomásúnak tekintette azt a körülményt, hogy a magyar lakosság jelentős része eleve negatívan viszonyult a Magyarországra érkező migránsokhoz, a bejegyzés idején a közhangulat ellenséges volt velük szemben. Önmagában ugyanakkor ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy a helyzet „tovább romoljon", vagyis fokozódjon az ellenérzés. Figyelembe vette, hogy a II. rendű alperes perbeli megnyilvánulása a ... történt, mely kétségkívül elterjedt közösségi információforrás, azonban a bejegyzés közvetlenül a II. rendű felperes akkor kb. 20.000 követőjéhez jutott el, szélesebb körben való kinyilvánítás nem történt a II. rendű alperes részéről. Tekintettel volt arra is, hogy a bejegyzéshez negatív, pozitív és semleges hozzáfűzések egyaránt érkeztek. Azt mérlegelte, hogy a bejegyzés összhatását tekintve valószínűsíthetően inkább negatív, ellenséges, megalázó, támadó, megszégyenítő hatást váltott-e ki, avagy az ellenkezőjét, illetve, hogy annak valószínűsíthetően volt- e olyan súlya, jelentősége, hatása, mely bármely módon a magyarországi migránsok helyzetét negatív módon, általuk is érzékelhetően befolyásolta. Ennek során a felek által felajánlott bizonyítékokat mérlegelte. Utalt arra, hogy a zaklatás megvalósulásához a bizonyítottság szintjét ugyan nem, de a valószínűsítés szintjét mindenképpen elérő tények, körülmények megléte szükséges. A felperes nem hivatkozott arra, hogy a kommenteken kívül bármilyen egyéb megnyilvánulási formája lett volna az ellenséges hatásnak, így ezt a hatást a felperes által csatolt ... hozzászólásokat mérlegelve ítélte meg. A perben becsatolt cikkek arról számolnak be, hogy a baloldal és egyes netes kommentelők a bejegyzés után nekiestek a kerületvezetőnek, illetve hogy a problémák növekedésével egy időben fokozott rendőrségi és közterület felügyeleti ellenőrzést vezettek be a téren, míg a becsatolt önkormányzati közlemény a téren található nagy mennyiségű szemét és emberi ürülék miatti közterület felügyeleti és ... általi intézkedésekről szól. Ezek a bizonyítékok nem valószínűsítik a bejegyzés negatív hatását. Idézte a bejegyzéshez fűzött kommenteket, rámutatva arra, hogy a hozzászólások kisebb része a migránsokat becsmérlő ellenséges megnyilvánulás volt. A ... bejegyzés vitát indított el az olvasók között, a kommentek többsége azonban nem a migránsok személyiségével, tulajdonságával, magatartásával kapcsolatos véleményt közölt, hanem a fennálló helyzetet minősítette, ezzel összefüggésben a ... megtett intézkedéseit, avagy épp ellenkezőleg, a közrend helyreállítását hiányolta. A hozzászólások semlegesek voltak, a migránsokat illetően sem pozitív, sem negatív véleményt nem fogalmaztak meg. A kommentek további jelentős része a II. rendű alperest minősítette, méghozzá kritikus hangvétellel, különös tekintettel a ... megnyilvánulására, míg nagy részük a migránsokkal kapcsolatos együttérzést, jó szándékot, segítőkészséget fejezte ki. A több száz hozzászólás között akadtak olyanok is, amelyek szélsőségesek, lealacsonyítóak voltak a migránsokkal szemben, túlnyomó többségük azonban nem ilyen volt. Összhatását tekintve a bejegyzés inkább együttérzést, sajnálatot keltett az emberekben a migránsok vonatkozásában és még az egyetértő kommentek jelentős része is inkább a közrend, a köztisztaság helyreállítása iránti intézkedéseket érintette. Az a körülmény, hogy egyes hozzászólások negatív, a migránsokkal szemben ellenséges megnyilvánulást tartalmaztak, nem jelenti azt, hogy a bejegyzés összhatásában ellenséges, megalázó, lealacsonyító, támadó környezetet alakított volna ki és nem jelenti különösen azt, hogy azon vélemények, melyek ilyen negatív tartalmat hordoztak, ezen bejegyzés hatására alakultak volna ki. A felperes a ... hozzászólásokkal még a valószínűség szintjén sem támasztotta alá, hogy a Magyarországra érkező migránsokkal szembeni ellenséges közhangulat a bejegyzés hatására alakult volna ki, illetve az amúgy is ellenséges hangulatot fokozta volna. Az I. rendű alperes felelőssége vonatkozásában úgy foglalt állást, hogy a bejegyzést kizárólag a II. rendű alperes tette, az nem utal arra, hogy az I. rendű alperes képviseletében eljárva, illetve az I. rendű alperes nevében is született volna. Szükségtelennek ítélte a II. rendű alperes személyes meghallgatását, az alperesek nyelvi szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványainak, illetve tanúbizonyítási indítványainak teljesítését. Erre tekintettel a felperes feltételesen előterjesztett tanúbizonyítási indítványát is elutasította. A Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereseti kérelmének való helyt adást, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára való utasítását kérte. Előadása szerint az elsőfokú bíróság nem a perbeli poszt teleologikus vizsgálatát végezte el, hanem a II. rendű alperes motivációját tekintette jogilag irrelevánsak, holott a két indítékból pusztán a ténylegesen megjelenített bejegyzés céljára kellett volna visszakövetkeztetnie. Egy nyilvános ... poszttal egy ... sokféle célt tud elérni, ugyanakkor amennyiben pusztán tájékoztatott volna, akkor semmi sem magyarázná az emberi méltóságot sértő kitételeket és az utalást arra, hogy kerüljék el a kerületet a menekülő migráns személyek. Ezekkel ugyanis semmi mást nem lehet elérni, mint a migránsokkal kapcsolatos negatív közvélekedés kialakítását, avagy rosszabb esetben annak eszkalációját és a tényleges tettekre sarkalást. A II. rendű alperes célja a perbeli ... bejegyzés nyilvánossá tételével zaklató környezet kialakítása volt. A törvény nem azt a feltételt támasztja a zaklatáshoz, hogy egy magatartás valamiféle összhatása legyen zaklató. A mérlegelés nem kerülhető meg, ugyanakkor amennyiben akárcsak kisebb, de szignifikáns részben zaklató egy magatartás, akkor megvalósul a zaklatás. Az őrjöngésre, bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésére utaló, általánosító, világosan negatív kitétel egy nyilvánosan kommunikáló politikai vezető részéről hangzott el, az adott társadalmi kontextusban hatását tekintve minimum felerősítette a zaklató környezetet, de annak kialakításában is szerepet játszott. Kétségtelen, hogy a ... poszt alatti kommentek csak egy része tükröz evidensen elítélő attitűdöt, ugyanakkor a II. rendű alperest kritizáló hozzászólások épphogy a II. rendű alperes zaklató megnyilvánulásának kritikái. Nem alapos az az elsőfokú bírósági érvelés sem, hogy egy eleve zaklató környezetben nem követhető el zaklatás. Tévedett az elsőfokú bíróság abban is, hogy azt kellett volna valószínűsítenie, miszerint az összes migráns tekintetében a II. rendű alperesi bejegyzés alakította ki az ellenséges közhangulatot. Az elsőfokú ítélet ellentétes a Kúria Kfv.III.37.848/2014/
  1. számú - a Fővárosi és Közigazgatási Munkaügyi Bíróság 20.K.33.988/2013/
  2. számú ítéletét megerősítő - ítéletében kimunkált jogértelmezéssel. Amennyiben a perbeli bejegyzést a II. rendű alperes ... tette, és önkormányzati feladat a helyi közegészségügyi, közbiztonsági problémák kezelése, abban az esetben az a ... önkormányzati feladattal kapcsolatos protokolláris funkcióban tett olyan megnyilatkozása, amely az I. rendű alperes által ráruházott feladattal kapcsolatos intézkedésekről számol be az önkormányzat területén tartózkodó védett tulajdonsággal rendelkező társadalmi csoporttal kapcsolatban. Az I. rendű alperes jogsértésért való felelőssége tehát nem vitatható. Az alperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását, a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Fenntartották azon álláspontjukat, hogy a felperes perbeli legitimációjának hiányában a per megszüntetésének van helye. Mivel a felperes - saját maga által elismerten - nem általánosságban, az összes Magyarországra érkező, illetve Magyarországon tartózkodó migráns érdekét képviseli, hanem csak név szerint beazonosítható, meghatározott, kisebb személyi kört, a peres eljárás megindítására nem volt jogosult. Az ügy érdemében az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelő, logikusan felépített, részletesen megindokolt határozatot hozott. A perbeli területen tartózkodó migránsokat semmiféle atrocitás nem érte, így alaptalan az a felperesi hivatkozás, hogy a bejegyzés célja a migránsokkal szembeni tényleges tettekre sarkallás volt. A zaklató környezet kialakítását, mint célt, a felperes volt köteles bizonyítani, ezen kötelezettségének azonban nem tett eleget. A felperesnek kellett volna igazolnia azt is, hogy a bejegyzés - a hatását tekintve - minimum felerősítette a zaklató környezetet, illetve annak kialakításában is szerepet játszott. A felperes által csatolt ... számú ítélet a felperes által előadottakat nem támasztja alá. A hivatkozott kúriai ítélet megállapításai jelen peres eljárásban nem relevánsak, a perbeli esetben jogviszony köztük és a migránsok között semmilyen formában nem jött létre. A II. rendű alperes előadta, hogy a bejegyzésben véleménynyilvánítási jogával élve nyilatkozott, nyilatkozata önkormányzati feladatkört nem érintett, az nem tartozik az Ebktv. hatálya alá. Semmire sem utasította a közterület felügyelőket a migránsokkal szemben, véleményét, elvárásait, állampolgári kérelmét fogalmazta meg a hatósággal szemben. A felperesi fellebbezés nem megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla elsőként arra mutat rá, hogy a kereshetőségi jog a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, vagyis arra, hogy a felperest megilleti-e, és éppen a felperest illeti-e a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben. A perbeli legitimáció főszabályként anyagi jogi kérdés, hiánya a kereset érdemi elutasításához vezet. A perbeli legitimáció azonban kivételesen eljárásjogi kérdés is lehet akkor, ha a pert csak jogszabályban erre feljogosított személy indíthatja meg, vagy csak meghatározott személyekkel szemben indítható. Ez utóbbi esetben az aktív, vagy passzív legitimáció hiánya a Pp.
  3. §-a
(1)bekezdésének
  1. g)pontja, vagy 157. §-ának
  2. a)pontja szerinti jogkövetkezményeket vonja maga után. A per megszüntetéséről a bíróság a Pp. 157. § a), b),
  3. g)és
  4. i)pontja szerinti feltételek fennállása esetén a másodfokú eljárásban is hivatalból határoz, az alperesek felperesi ellenkérelmében foglalt, a per megszüntetésre irányuló hivatkozása ezért fellebbezési kérelemnek nem tekinthető, az olyan pergátló kifogás, amelyet a másodfokú bíróság is vizsgálat tárgyává tehetett. A per megszüntetésének ugyanakkor nem volt helye. A másodfokú bíróság - az elsőfokú bírósággal egyezően - már a hatályon kívül helyező végzésében is kifejtette, hogy a felperes igényérvényesítési jogosultsággal rendelkezik. A migráns lét megfeleltethető az Ebktv. 20. §
(1)bekezdés szerinti fogalomnak, az „egyéb" helyzetnek minősül. A felperes, mint érdek-képviseleti szervezet - az alapszabályában írt tevékenységi körre tekintettel - közérdekű igényérvényesítésre jogosult az Ebktv. 20. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. A másodfokú bíróság az első fokon hozott határozat hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, nem volt szükséges a bizonyítás megismétlése és kiegészítése sem, így az elsőfokú ítéletet érdemben bírálta felül. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az arra alapított érdemi döntésével és levont jogi következtetéseivel a Fővárosi Ítélőtábla teljes mértékben egyetértett, erre tekintettel az első fokon hozott határozatot a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek zaklatást követtek el a Magyarországra érkező migránsokkal szemben, így megsértették emberi méltósághoz fűződő jogukat azzal, hogy II.rendű alperes neve II. rendű alperes ...-én ... bejegyzésében ... a következőket írta: „A nemrég felújított ... terünket teljesen tönkretették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen. Meg fogjuk védeni a közvagyont és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a ... biztonságát." Az elsőfokú bíróság a perbeli jogvita elbírálásánál irányadó Ptk. 2:42. §-át, 2:43. § c) pontját, továbbá az Ebktv. tv. rendelkezéseit helyesen idézte. Az Ebktv. 7. §-a az egyenlő bánásmód megsértését jelentő magatartásokat rögzíti, felsorolva közöttük a zaklatást is. A zaklatás fogalmát az Ebktv. 10. §
(1)bekezdése bonja ki, e szerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a
  1. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A zaklatás Ebktv. szerinti tényállásának megvalósulásához tehát két feltételnek kell teljesülnie: a zaklatás egyik fogalmi eleme a zaklatott személy védett tulajdonságával összefüggő, emberi méltóságot sértő magatartás. Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli ... bejegyzés az Ebktv.
  2. §
(1)bekezdése szerinti „egyéb természetű magatartás" fogalomkörébe vonható, és a bejegyzés az érintett személyek Ebktv.
  1. § t) pontja szerinti tulajdonságával függött össze, az a migránsok jól beazonosítható csoportjára vonatkozott, a migránsléthez kapcsolódott. Az emberi méltóságot az olyan magatartások sértik, amelyek megkérdőjelezik a jogosult emberi mivoltát, illetve elmulasztják, megtagadják azt a minimális és kötelező tiszteletet, amely az embert pusztán emberi minősége alapján megilleti. Mindenki köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely más embert gátolhat abban, hogy emberhez méltó magatartást és életvitelt alakítson ki. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a bejegyzés azon közlései, melyek szerint „a nemrég felújított ... terünket teljesen tönkretették a népvándorlók", valamint „sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek..." és „Meg fogjuk védeni a közvagyont és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a ... biztonságát", nem sértik a migránsok emberi méltóságát. Ebben a körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolására csupán visszautal. Az emberi méltóságot sérti ugyanakkor a bejegyzés azon kijelentése, miszerint a téren tartózkodó népvándorlók „őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak". A közlés megítélésénél nem annak volt jelentősége, hogy ténylegesen történt-e lopás, késelés, rongálás a téren a migránsok részéről, volt-e közöttük olyan személy, aki őrjöngött. A leírtak az által váltak emberi méltóságot sértővé, hogy az adott csoportot, a téren tartózkodó migránsokat, de általában a Magyarországra érkező migránsokat is ezen viselkedésformákkal általánosságban ruházták fel, akként utalva rájuk, mint akik között ezek a magatartások szokásosak, általánosan bevettek. A zaklatás másik eleme, hogy az emberi méltóságot sértő magatartás célja, vagy hatása az adott személyekkel szemben a megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő, vagy támadó környezet kialakítása. Ez egyrészről azt jelenti, hogy a zaklatás megvalósulásának nem feltétele az ilyen környezet tényleges kialakulása, elegendő ha az adott magatartásnak ez a célja. Másrészt ugyanakkor a zaklatás megtörténtének megállapításához nem szükséges a szándékos magatartás, hiszen az kifogásolt magatartás hatásaként is kialakulhat megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő, vagy támadó környezet. A perben tehát szükséges volt az alperesi magatartásnak mind a cél, mind a hatás szempontjából való vizsgálata. Azt Ebktv.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt szabályra tekintettel a felperesnek kellett valószínűsítenie, hogy a II. rendű alperesi bejegyzés folytán a jogsérelmet szenvedő csoportot hátrány érte, vagy ennek közvetlen veszélye fenyeget. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság mérlegelését vitatta, azt hangsúlyozva, hogy elsősorban nem is a célnak, hanem a hatásnak kell alapvető jelentőséget tulajdonítani. A II. rendű alperes a ... bejegyzést ... tette. A sérelmezett nyilatkozatot összességében, összefüggésében, szövegkörnyezetében vizsgálva az állapítható meg, hogy megtételére politikai indíttatásból került sor, az a II. rendű alperesnek a ... teret érintő, az ott tartózkodó migránsokkal összefüggő intézkedéseivel volt kapcsolatos, vélhetően azzal magát kívánta népszerűsíteni, saját pozícióját kívánta megerősíteni. Az a II. rendű alperes politikai ellenfele vonatkozásában is tartalmazott megjegyzéseket. A bíróság politikai nyilatkozatok tartalmát illetően nem foglalhat állást, nem vizsgálhatja, hogy egy adott párt politikusa meghatározott témakörben hogyan nyilvánul meg. Az, hogy az egyes pártok politikusai hogyan viszonyulnak a migránsokkal kapcsolatos problémakörhöz, politikai kérdés, ennek vizsgálata a személyiségi jogi per kereteit meghaladja. A bejegyzés céljától elkülönülő, általa kiváltott hatás tekintetében az elsőfokú bíróság széleskörű vizsgálódást folytatott le, részletesen elemezve, hogy a II. rendű alperesi bejegyzés kialakított-e a migránsok vonatkozásában megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő, vagy támadó környezetet, illetve a már meglévő ilyen hatást fokozta-e. Az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást, amikor megállapította, hogy a bejegyzés az Ebktv. 10. §
(1)bekezdése szerinti környezet kialakításában nem játszhatott szerepet. A peradatok szerint a nyilatkozat közzétételének időpontjában igen negatív, migránsellenes hangulat alakult ki Magyarországon, a felperes a perben felhozott bizonyítékokkal azt sem valószínűsítette, hogy a bejegyzés a kialakult hangulatot fokozta volna. E vonatkozásban az elsőfokú bíróság a kommenteket részletesen ismertette, rámutatva, hogy azok tartalmukban, irányukban vegyesek voltak. Többségük a II. rendű alperest, annak ... bejegyzését minősítette, olykor kritikus hangvétellel, másik részük a mingránsokkal való együttérzésének adott hangot, míg kisebb hányaduk negatív, a migránsokkal szemben ellenséges megnyilvánulást tartalmazott. A hozzászólások összhatásának mérlegelése alapján az elsőfokú bíróság jogszerűen jutott arra a megállapításra, hogy a II. rendű alperes ... bejegyzésével - annak emberi méltóságot sértő közlései ellenére - a zaklatás Ebktv. szerinti tényállása másik fogalmi elemének hiánya folytán - nem követett el zaklatást a Magyarországra érkező migránsokkal szemben, a bizonyítékok felülmérlegelésére nem volt oka a Fővárosi Ítélőtáblának. Az I. rendű alperes tekintetében a másodfokú bíróság arra mutat rá, hogy a II. rendű alperes ... az I. rendű alperest képviseli. A felperes helytállóan mutatott rá arra, hogy a bejegyzés a ... II. rendű felperes önkormányzati feladattal kapcsolatos, protokolláris funkcióban tett megnyilvánulása, amely vonatkozásában az I. rendű alperes felelőssége fennáll, vizsgálat tárgyát képezheti. A II. rendű alperes vonatkozásában kifejtettek alapján azonban a kereset az I. rendű alperes vonatkozásában sem megalapozott. A felperes keresete nem vezetett eredményre, köteles ezért az alperesek részére - a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően - másodfokú perköltség megfizetésére. Az alperesek másodfokú perköltsége jogi képviselőjük munkadíjából áll, melyet a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)bekezdése és 4/A. § -a alapján mérlegeléssel -alperesenként 15.000 - 15.000 forint + áfa összegben állapított meg. A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja, 42. §
(1)bekezdés a) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított illeték felperes általi megfizetéséről rendelkezett, a felperes az Itv. 51. §
(1)bekezdése alapján további illeték megfizetésére nem kötelezhető, erre tekintettel a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárási illetékről való rendelkezést mellőzte. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.