Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf..../2018/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Varga Roland László ügyvéd (.....) által képviselt felperes neve(2344 Dömsöd, Varjas utca 11.) felperesnek a Dr. Balsai Szabolcs ügyvéd (fél címe 1) által képviselt alperes neve(.....) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék által
- november
- napján meghozott 64.P....../2017/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül bocsássa a felperes rendelkezésére elektronikus úton a Szövetség a Nemzetért Alapítvánnyal 2016-ban kötött támogatási szerződés elektronikus másolatát, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 forint + áfa összegű perköltséget. Az ítélet tényállása szerint a felperes
- június 7-én e-mail útján az alábbi közérdekű adatkiadás iránti igénnyel fordult az alpereshez, amelyben az alábbi adatok kiadását kérte: 1.) Az alperes által 2016-ban a Szövetség a Nemzetért Alapítvánnyal kötött támogatási szerződés elektronikus másolata. 2.) A támogatási szerződés Nemzeti Kommunikációs Hivatal általi jóváhagyása esetén az erre vonatkozó döntés elektronikus másolata. 3.) A felettes szervnek - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak - a szerződésről való tudomásszerzésére vonatkozó dokumentumok. 4.) Amennyiben a szerződésről tárgyalt a felügyelőbizottság, illetve igazgatóság úgy ezen ülések jegyzőkönyveinek másolatai. 5.) A Társadalmi Felelősségvállalási Program azon konkrét pontjának a megjelölése, amelynek megvalósítását szolgálja az igényelt támogatási szerződés. Az alperes az adatigénylésre nem válaszolt, ezért a felperes
- július 12-én keresetet nyújtott be a bíróságra. Módosított keresetében kérte a támogatási szerződés kiadását
(1), továbbá a Nemzeti Kommunikációs Hivatal általi jóváhagyás esetén a döntésről szóló dokumentum elektronikus másolatának kiadását
(2), emellett a tekintetben tájékoztatást, hogy az alperes felügyelőbizottsága, illetve igazgatósági tanácsa tárgyalta-e a támogatási szerződést, amennyiben igen úgy ezen ülések jegyzőkönyvei elektronikus másolatának kiadására is kérte kötelezni az alperest
(4). Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta az igényelt adatkör közérdekű adat minőségét. Arra hivatkozott, hogy közfeladatain túl egyéb vállalkozási tevékenységet is folytat, amelyből jelentős jövedelemre tesz szert. Állítása szerint az ebből származó bevétele biztosította a támogatási szerződéssel odaítélt anyagi támogatás fedezetét. A
- számú kereseti kérelem kapcsán arra is hivatkozott, hogy olyan döntéselőkészítő adatra vonatkozik az adatigénylés, amely nyilvánvalóan veszélyezteti az érintett szervezetek befolyásmentes, törvényes működését és a tagok döntéselőkészítés során történő álláspontjának szabad kifejtését. Az elsőfokú bíróság a keresetet kisebb részben alaposnak találta. Határozatát az Alaptörvény
- cikkére, a
- cikk
(2)bekezdésére, az Információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5.) pontjára, 26. §
(1)bekezdésére, 27. §
(3)bekezdésére alapította. Nem találta határozottnak a felperes 2.) és 4.) számú kereseti kérelmét, ezért azokat elutasította. A 4.) számú kereseti kérelem tekintetében azonban kifejtette, hogy mindezeken túl még az alperesi védekezést is megalapozottnak látta, amely az e pontban kért adatok döntés megalapozó jellegére vonatkozott. Teljesíthetőnek látta azonban a támogatási szerződés kiadására irányuló kereseti kérelmet hangsúlyozva, hogy ez esetben állami vagyon felhasználásával kapcsolatos adatokról van szó, az adatigénylés pedig semmilyen módon nem érinti az alperes vállalkozási tevékenységét. Mindezek alapján a kért támogatási szerződés kiadásáról rendelkezett. A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását (helyesen: részbeni megváltoztatását) és a felperes teljes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a támogatási szerződés pénzügyi fedezetét közpénzből fedezi, a valóság az, hogy azt tisztán vállalkozási tevékenysége nyereségéből finanszírozta, amelynek alátámasztásául kimutatást készített és ezt a fellebbezés részévé tette. A kimutatásból álláspontja szerint megállapítható, hogy tisztán vállalkozási jellegű tevékenységéből származó hasznát fordította a társadalmi felelősségvállalás körében a közfeladat ellátásától független célra, ezért téves az elsőfokú ítéletnek a szerződés kiadását elrendelő rendelkezése. Hangsúlyozta, hogy az Infotv. 3. § 5.) pontja az adatkezelő szerv vagy személy által végzett tevékenység és közfeladat közötti közvetlen kapcsolat meglétét várja el, erre tekintettel a bírói gyakorlat különbséget tesz a közfeladatot ellátó szervezetek ez irányú, valamint az ezt meghaladó, vállalkozási jellegű tevékenységének megítélése között. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Fellebbezéssel nem volt támadott a felperes meghaladó keresetét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezés, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(3)bekezdése alapján nem érintette. Az alperes fellebbezése nem alapos. A felperes keresetében az alperes és a Szövetség a Nemzetért Alapítvány között létrejött támogatási szerződés kiadását
(1), továbbá a Nemzeti Kommunikációs Hivatal általi jóváhagyás esetén a döntésről szóló dokumentum elektronikus másolatának kiadását
(2), emellett arról való tájékoztatás megadását kérte, hogy az alperes felügyelőbizottsága, illetve igazgatósági tanácsa tárgyalta-e a támogatási szerződést, amennyiben igen úgy ezen ülések jegyzőkönyvei elektronikus másolatának kiadására is kérte kötelezni az alperest
(4). Álláspontja szerint a kiadni kért adatok közérdekű adatok, mivel az alperes közpénzzel gazdálkodik, továbbá közfeladatot lát el. Az alperes a pert megelőzően nem válaszolt a kérelemre, a perben pedig azzal védekezett, hogy a kiadni kért támogatási szerződés megkötése sem közvetlenül, sem közvetetten nem áll összefüggésben közfeladata ellátásával, ezért nem közérdekű adat. Arra hivatkozott, hogy a közfeladatain túl egyéb, vállalkozási jellegű tevékenységet is folytat, mely tevékenységből származó hasznát fordította a közfeladat ellátásától független célra a társadalmi felelősségvállalás körében. Az elsőfokú bíróság a támogatási szerződés kiadására irányuló kereseti kérelmet teljesíthetőnek találta, mert álláspontja szerint állami vagyon felhasználásával kapcsolatos adatról van szó, az adatigénylés nem érinti az alperes vállalkozási tevékenységét. Az alperes fellebbezése következtében a másodfokú bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kiadni kért támogatási szerződés közérdekű adat-e. Az Ítélőtábla ebben a körben az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta. Indokait azonban szükségesnek látja kiegészíteni az alábbiakkal: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglaltak alapján köztulajdonban álló gazdasági társaság az, amelyben többségi befolyással rendelkezik az állam, azaz a szavazatok több mint 50%-ával akár közvetlenül, akár a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyen keresztül. Az alperes olyan gazdasági társaság, amelyet az állam hozott létre, kizárólagos befolyása jelenleg is fennáll, a gazdálkodásához szükséges vagyont az állam bocsátotta rendelkezésére, ezért az - az alperes tevékenységének jellegétől függetlenül - állami vagyon. Az Alaptörvény 28. cikkében előírt követelményre tekintettel - amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, melynek során azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak - megállapítható, hogy az alperes pusztán tulajdonosi szerkezete és az őt létrehozó állami akarat, valamint az ennek alapján részére biztosított vagyon jellege miatt közfeladatot ellátó, közvagyonból gazdálkodó szervezetnek minősül, amelynek adatai az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatok. Az alperes tehát közfeladatot ellátó szervként az Infotv. 26. §
(1)bekezdése alapján köteles a nem vitásan kezelésében lévő, az Infotv.
- §
- pontja körébe tartozó, a felperes által igényelt közérdekű adatokat kiadni. E szabályok szerint az alperes által kötött szerződések adatai a közérdekű adatok körébe eső adatok, amelyekre vonatkozó megismerési igény esetén köteles azt megismerhetővé tenni. Mindezt nem érinti az alperes által az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben is hivatkozott, a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf...../2015/
- számú ügyben megfogalmazott álláspont, amelyben az került lefektetésre, hogy amennyiben a kért adatok nem az intézmény közfeladatát, hanem a szerződési szabadsága és kapacitása alapján, üzleti megfontolásból elvállalt vállalkozási, piaci tevékenységét érintik, úgy az nem minősül a közfeladatának ellátása során keletkezett adatnak, ezért kiadása alappal nem kérhető. Ez a döntés a perbelitől eltérő tényállás mellett született, amelynek lényege szerint a felsőoktatási intézmény alperes által végzett vállalkozási tevékenysége során született adatok kiadása iránt fordult kérelemmel a felperes a bírósághoz. A jelen perbeli esetben azonban az alperes azzal védekezett, hogy a támogatási szerződést a vállalkozási tevékenysége eredményeként megtermelt vagyonából, és nem közpénzből fedezte, ezért annak kiadására nem köteles. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja e kérdésben az, hogy a vagyon tekintetében nem tehető különbség a közfeladat és a vállalkozási tevékenység között. A közfeladat fogalmát jogszabály nem definiálja. Az Infotv.
- §
(1)bekezdése értelmében az információszabadság mint alapjog érvényesülésének kötelezetti köréhez az állami vagy önkormányzati feladatot, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek tartoznak. A közfeladat ellátását az állam a nemzeti vagyonnal biztosítja a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. §
(1)bekezdése alapján. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az a tevékenység, szolgáltatás tekinthető közfeladatnak, amely egészben, vagy részben közpénz felhasználásával valósul meg. Ezt erősíti az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdése, amely értelmében a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. Nyilvánvaló azonban, hogy egy 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság bármely, - így a vállalkozási – tevékenységéből származó bevétele is állami vagyon, ezért az annak terhére kötött szerződés a közpénzzel való gazdálkodásnak minősül, ennek következtében az erre vonatkozó adat közérdekű adat. A kifejtetettekre tekintettel helytállóan döntött az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetének helyt adott és a kért támogatási szerződés kiadására kötelezte az alperest. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján mérlegeléssel megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr. Mózsik Tímea s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Pullai Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: . Istenes Attila s.k. bíró