A határozat elvi tartalma: Az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozási kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült. közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem változtatja meg, és nem korlátozza fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem, ezért nem tisztességtelen. 1959. IV. Tv. 209. §
(1),
- IV. Tv.
- §,
- CXII. Tv.
- §,
- LIII. Tv.
- §, 18/
- Korm. rend.
- §
(1)- j)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.574/2017/7. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes:) A felperes képviselője: Dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd) Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: A III. rendű alperes: Az I. rendű alperesek képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 20.Gf.40.022/2017/6. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Törvényszék, 17.G.42.692/2015/21. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét e részében is helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] 2005. június 22-én a felperes és a III. rendű alperes mint adósok és az I. rendű alperes mint hitelező deviza alapú kölcsönszerződést, és annak biztosítására a felperes és a II-III. rendű alperesek mint zálogkötelezettek, valamint az I. rendű alperes mint zálogjogosult jelzálogjog szerződést kötöttek. A kölcsönszerződés 1.4. pontja - többek között - az alábbi rendelkezést tartalmazza: „Felek kijelentik és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb, a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak. Felek/Adós felkéri(
- k)a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyéb illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a Bank felkérésére az Adósok banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják." A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [3] [4] A felperes módosított kereseti kérelmében - egyebek mellett - a kölcsönszerződés fenti kikötése tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdése, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- j)pontjaira hivatkozással. A II-III. rendű alpereseket ennek tűrésére kérte kötelezni. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte; a II-III. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az l.4. pont keresettel támadott szövegrésze vonatkozásában megállapította, hogy az nem tisztességtelen. A felperes a kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalásával, a közjegyző előtt a szerződés teljesítésére tett kötelezettségvállalásával feljogosította az I. rendű alperest a közvetlen végrehajtás megindítására. A ténytanúsítvány a végrehajtáshoz szükséges feltétel bekövetkeztét és az aktuális tartozást igazolja. Az adós a tanúsítványra észrevételt tehet, és nincs elzárva attól, hogy a végrehajtási eljárás során követelje a követelés érvényes létrejöttének vizsgálatát, vagy perben kérje a végrehajtás korlátozását vagy megszüntetését. Lehetősége van továbbá arra is, hogy az I. rendű alperes által részére havonta megküldött bankszámla kivonattal szemben fogyasztóvédelmi vagy bírósági eljárást kezdeményezzen. Az felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és megállapította a felek közötti kölcsönszerződés 1.4. pontja [2] pontban idézett rendelkezésének érvénytelenségét, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla megítélése szerint a szerződés I.4. pontjának megjelölt rendelkezéseiben kifejezetten arra tekintettel rögzítették a bank nyilvántartásai és könyvei alapján készült közjegyzői ténytanúsítvány aggálytalan tartalmú bizonyítékként való elfogadását, hogy azt közvetlen bírósági végrehajtás céljára a bank felhasználhassa. A kifogásolt rendelkezés célja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §
(1)és
(2)bekezdésében írt feltételek teljesülésének a biztosítása a bank számára annak érdekében, hogy a követelését tartalmazó közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal lehessen ellátni, és mint végrehajtható okirat alapján az adóssal szemben peres eljárás nélkül is bírósági végrehajtást lehessen lefolytatni. A végrehajtás megszüntetése iránti perben pedig a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- § rendelkezései szerint már a felperesnek kell bizonyítani, hogy a tartozása eltér attól az összegtől, amelyet a bank megjelöl. Ebből következően a kölcsönszerződés támadott rendelkezése a bizonyítási teher szabályait megfordítja, ezért az rPp. 209/A. §
(2)bekezdése és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
- (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdés j) pontja alapján tisztességtelen. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította a jogerős ítélet a szerződéskötéskor hatályos rPtk. 209. §
(1)bekezdésébe, 209/B. §
(1)és
(6)bekezdésébe, valamint Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés j) pontjába ütköző módon jogszabálysértő. [9] Az I. rendű alperes előadta, a szerződés megkötésekor irányadó rPtk. 209. §
(1)és 209/A. §
(1)bekezdése szerint a fogyasztó a tisztességtelen kikötést megtámadhatta. Csak a
- március
- után kötött szerződések esetén lehet hivatkozni a fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötésének semmisségére. A megtámadási határidőt a felperes elmulasztotta, ezért az érvénytelenség megállapítására az ítélőtáblának már nem volt jogi lehetősége. [10] Érdemben is jogszabálysértő a jogerős ítélet, mert az ítélőtábla a döntését olyan jogszabályi rendelkezésekre alapította, amelyek a szerződéskötés időpontjában nem voltak hatályban. [11] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a közvetlen végrehajthatóság nem a támadott kikötésből ered. Az I. rendű alperes ennek alátámasztására többek között hivatkozott a Vht.
- §-ában, az rPp.
- §
(1)bekezdésében és a közjegyzőkről szóló
- évi XLI. tv. (a továbbiakban: közjegyzői tv.) 111-
- §aiban írtakra. Előadta továbbá, a kikötés tisztességtelensége azért sem állapítható meg, mivel azt a jogszabály előírásainak megfelelően határozták meg. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [14] A Kúria rögzíti, a felülvizsgálati kérelemben olyan jogszabálysértés nem jelölhető meg, amelyre a fél az eljárás során nem hivatkozott (Kúria KGD 2017.119.). Az I. rendű alperes először a felülvizsgálati kérelmében állította, hogy a felperes keresete érdemben nem bírálható el, mert a szerződéskötés időpontjában hatályos rPtk. 209. §
(1)és 209/A. §
(1)bekezdése a fogyasztó részére csak megtámadási jogot biztosított amit a felperes elmulasztott. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelmet e részében érdemben nem vizsgálhatta. Ha vizsgálni lehetett volna a Kúria utal arra, hogy a fenti érvrendszer a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű keresetek elbírálásának, egyes kérdésekről szóló 3/2011.(XII.12.) PK vélemény
- pontjában kifejtettekre nem lenne alapos. [15] A Kúria az EBH2018.G.
- számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag, a lényeget tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg, és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
- §-ában, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. tv.
- §-ában, a Vht.
- §-ában, a közjegyzői tv.
- §
(1)bekezdésében, a Korm. rendelet 1. §
(1)bek.
- i)és
- j)pontjaiban írtakra. [16] A kereset tárgyát képező szerződéses kikötés értelmében a felperes a közjegyzői ténytanúsítvány elfogadásával egyúttal arról is nyilatkozott, hogy a megjelölt okiratot aggálytalan tartalmú közhiteles bizonyítékként fogadja el. A szerződéses feltétel e külön kitétele ellenére joglemondásként sem volt értékelhető a felperes nyilatkozata. Az egyoldalú joglemondás fogalmi körébe ugyanis az a nyilatkozat vonható, amellyel a jogalany az őt kétségkívül megillető jogosultságról kifejezetten lemond. Az rPtk. 207. §
(4)bekezdése értelmében az igényérvényesítésről vagy a vitatásról való lemondásnak félreérthetetlennek és határozottnak kell lennie, nincs helye a nyilatkozat kiterjesztő tartalmú értelmezésének (BH 1993.673.). Rámutat továbbá a Kúria, hogy polgári peres eljárásban a felek eljárási jogaira és kötelezettségeire - idetartozik a tényállítási és bizonyítási kötelezettségük, illetve lehetőségük is, amely peres státuszukból fakadóan a peres felek mindegyikét megilleti - az rPp. közjogi jellegű szabályai az irányadóak. Az rPp. kógens szabályait a felek szerződéses autonómiája nem törheti át (Kúria Gfv.VII.30.595/2017/ 4.). [17] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az rPtk. szerződéskötéskor hatályos 209/B §.
(1)bekezdésének, illetve a Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés j) pontjainak téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés 4.
- pontjának támadott szövegrésze tisztességtelen szerződéses rendelkezésnek minősül. [18] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezését az rPp.
- §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet e részében is helybenhagyta. Záró rész [19] Az eredményes felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúria a pervesztes felperest az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperes 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- § alapján megállapított mérsékelt összegű ügyvédi munkadíjából és az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből álló másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére. A megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj mérséklését a nagyszámú, azonos tényállás alapján indult perben az alperes túlnyomórészt azonos jogi alapokon álló védekezése indokolta. A további alpereseknek a másodfokú, illetve a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel. [20] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- április
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró