Pfv.20821/2017/10 – Kúria

(1),

1. XL. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.821/2017/

1. A tanács tagjai: . Harter Mária a tanács elnöke . Varga Edit előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda (1154 Budapest, Őrjáró utca 5.; ügyintéző: dr. Ölveczky István ügyvéd Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: . Barna Péter ügyvéd (3525 Miskolc, Kis-Hunyad utca
2. fszt.2.) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 21.Pf.20.561/2016/
3. Az elsőfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ótarjáni Járásbíróság 5.P.21.028/2015/
4. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer)forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá külön felhívásra az államnak 1.200.000 (egymillió-kétszázezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [1] Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes az alperes jogelőd hitelezővel
5. július 9-én kötött CHF alapú fogyasztói kölcsönszerződés törlesztőrészleteit 2009-től kezdődően nem teljesítette, a felhalmozódott 914,58 CHF hátralék miatt az alperes a szerződést
6. szeptember 28-án felmondta. Mivel a felperes részéről teljesítés továbbra sem érkezett, az alperes kérelmére kibocsátott végrehajtási záradék alapján a felperes ellen végrehajtás indult. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetével a végrehajtás megszüntetését kérte. Egyebek mellett előadta, hogy a végrehajtás alatt álló követelés nem jött létre, mert a felmondás időpontjában a hátraléka kisebb volt, mint a devizahiteles törvények értelmében tisztességtelenül felszámított összeg. [3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Rámutatott, hogy a kölcsönszerződés elszámolására a devizahiteles törvényeknek megfelelően sor került, az elszámolás ellen a felperes panasszal nem élt. Az elszámolás szerint a tisztességtelenül felszámított összeg 948,07 CHF volt. Az első- és a másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes ellen indult végrehajtást megszüntette. A keresetet azért találta megalapozottnak, mert a hátralék miatt történt felmondás időpontjában a DH2 törvény értelmében a felperesnek valójában nem volt hátraléka, a tisztességtelenül felszámított összeg ugyanis meghaladta azt, emiatt felmondásnak nem volt helye. [5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetet elutasította. A jogalkotásról szóló
7. évi CXXX. törvény (Jat.) rendelkezéseire utalva rámutatott, hogy a DH2 törvény rendelkezései nem visszaható hatályúak, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek pedig az alperes felmondása megfelelt, jogellenesnek nem tekinthető. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [6] A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályban tartását kérte. A 93/13/EGK irányelvben foglaltakra figyelemmel hangsúlyozta, hogy a tisztességtelen feltételek nem kötik a fogyasztót, a tisztességtelenség miatt fennálló érvénytelenséget viszont a szerződés megkötésétől figyelembe kell venni. Ezt a gondolatmenetet követi a Kúria 2/
8. számú PJE határozata is, melynek értelmében a hitelező visszamenőlegesen, nem csupán a tisztességtelenség megállapításától kezdődően köteles a tisztességtelenül felszámított összeg visszafizetésére, de ezt támasztja alá az Európai Bíróság gyakorlata és az Alkotmánybíróság III/1339/
9. számú döntése is. Utóbbi határozatában az Alkotmánybíróság kifejezetten a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatban mondta ki, hogy a felmondás jogszerűsége megítélésénél a tisztességtelen kikötés nélkül újraszámolt kötelezettséget kell figyelembe venni. [7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem a következők miatt nem alapos. [9] A felperes a felülvizsgálati érvelését, miszerint a végrehajtani kért követelés a Pp. 369.§-ának a) pontjában foglaltak szerint nem jött létre, kizárólag a felmondás érvénytelenségére alapította. Figyelemmel arra, hogy a felmondás érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset hiányában - tekintve, hogy a felperes ilyen tartalmú kereseti kérelmet nem terjesztett elő végrehajtás megszüntetése iránti pert tárgyaló bíróság ítéletében nem rendelkezhet a felmondás érvényességéről, a Kúria határidőt biztosított a felperes számára a felmondás érvénytelensége iránti per megindítására (Pfv.I.20.821/2017/
10. számú végzés). Mivel a határidő eredménytelenül telt el, a Kúria a rendelkezésre álló adatok alapján bírálta el a felülvizsgálati kérelmet. [10] A rendelkezésre álló adatok szerint nem vitás tény, hogy a felperes 2009-től nem fizette a kölcsön részleteit, a felmondás időpontjában fennálló hátralék az alperes nyilvántartása szerint 914,58 CHF volt, ezért az alperes a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a szerződés kikötéseinek, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
11. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 525.§-ának megfelelően mondta fel a szerződést. [11] Mivel az alperes felmondásának érvénytelenségét bíróság jogerős ítélete nem állapította meg, a felmondást érvényesnek kell tekinteni. Tény ugyanakkor az is, hogy a felmondás időpontjában az utóbb kihirdetett
12. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH 2 tv.) értelmében az alperes által tisztességtelenül felszámított 948,07 CHF összeg meghaladta a felmondás időpontjáig felhalmozódott hátralékot, az így keletkező túlfizetést azonban nem egy összegben, hanem a törlesztőrészletek arányos csökkentése útján kellett elszámolni [DH2 tv. 3.§

(1)-

(2)bekezdései, valamint az 42/2014 (XI.7) MNB rendeletének 5.§-a]. A felperes a törvényben meghatározott elszámolási mód követésével sem mentesült a fizetési kötelezettség alól: mivel a kölcsönszerződés és a régi Ptk. 525.§-a a folyamatos részletfizetés önhatalmú beszüntetését önálló felmondási okként szabályozta, a felperes okot adott a felmondásra. A felmondás következtében viszont az akkor fennálló teljes összeg (34.610,99 CHF) esedékessé vált, melyből az utóbb tisztességtelenül felszámítottnak bizonyult összeg beszámítása után is maradt fenn tartozás, ami a felperes ellen folyó végrehajtás tárgya. [12] A DH 2 tv. visszaható hatályára irányuló felperesi hivatkozással kapcsolatban utal arra a Kúria, hogy a hivatkozott törvényi szabályozás a felperes érdekében, a rá nézve hátrányosan változó körülményeket észlelve a régi Ptk. 226.§

(2)bekezdésének keretei között módosította a felek szerződését, ennek következménye egyebek mellett az eredeti szerződésben foglalt törlesztő részletek összegének mérséklése. A kifejtettek értelmében a tisztességtelenül felszámított összegek törlesztő részletekkel szembeni elszámolása után nem maradt olyan időszak, amikor a felperesnek ne lett volna aktuális hátraléka. [13] Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet jogszabályt nem sért, ezért azt a Kúria a Pp. 275.§

(3)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. Záró rész [14] A felperes felülvizsgálati kérelme nem volt eredményes, ezért a Kúria kötelezte az alperes jogi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült, a 32/2003. (VIII.22) IM rendelet 3.§

(2),

(5)és

(6)bekezdéseiben foglaltak szerint, a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan, a 4/A.§ értelmében az általános forgalmi adóra is figyelemmel meghatározott ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költség viselésére, míg a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39.§

(1)bekezdése, valamint az 50.§

(1)bekezdése szerint meghatározott összegű felülvizsgálati eljárási illetékről szóló rendelkezés a 6/1986. (VI.26) IM rendelet 13.§

(2)bekezdésén és a 15.§

(1)és

(3)bekezdésén alapul. Budapest,

1. március
2. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: BB bírósági ügyintéző