Bhar.61/2017/8 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján - az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül, abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az első-, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e. A Be.387.§

(2)bekezdésében írtak szerint azonban nem volt tárgya a felülbírálatnak a másodfokú bíróság határozatának az a része, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének eljárást megszüntető rendelkezését helybenhagyta. A felülbírálat során a harmadfokú bíróság - figyelemmel a Be.388.§

(2)bekezdésére - a megállapított tényállást az iratok tartalma alapján mindössze annyiban pontosította, hogy a ... és ... Ügyvédi Irodában lebonyolított egyeztetésre helyesen a

1. évi március hó
2. napján került sor (nyomozati iratok
3. oldal). Az ekként helyesbített tényállás most már mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az teljeskörűen felderített, illetve hiánytalan, valamint mentes az iratellenes megállapításoktól vagy a téves ténybeli következtetésektől is. -----------------------Sajátossága volt az eljárásnak, hogy a másodfokú bíróság - bizonyítás felvétele nélkül - az elsőfokú bíróság büntetőjogi felelősséget megállapító rendelkezését megváltoztatta és felmentő rendelkezést hozott. Mindezt úgy, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított és megalapozatlannak talált tényállást számos ponton kiegészítette, illetve - egyes részek mellőzésével - helyesbítette, melynek eredményeként a múltbeli történéseket végső soron eltérő módon rekonstruálta. Ez nem ütközött eljárásjogi tilalomba. A Be.352.§

(1)bekezdés b) pontja értelmében ugyanis a másodfokú bíróság megalapozatlanság esetén - az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének (részbeni felmentésének) vagy az eljárás megszüntetésének (részbeni megszüntetésének) van helye. Ilyen esetekben pedig még az a - Be.352.§

(3)bekezdése szerinti kötöttség sem érvényesül, hogy a másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti eltérően a bizonyítékokat, melyekre bizonyítást vett fel. Éppen ez történt a jelen ügyben is, miután a másodfokú bíróság az általa észlelt megalapozatlanságot úgy küszöbölte ki, hogy a vádlottat - eltérő tényállás megállapításával felmentette. Ugyanakkor e döntés tartalmi megalapozottságával, az eltérő tényálláshoz vezető érvek részletes indokolásával sem maradt adós. A büntetőjogi felelősség elbírálásakor központi jelentősége annak volt, hogy a vádlott a ......i ingatlan megvásárlásakor a pótmagánvádló hozzájárulása alapján járt-e el, avagy éppen ellenkezőleg, az történt, hogy a rábízott pénzösszeget jogosulatlanul használta fel eltérő célokra. Ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság helytállóan ismerte fel az összegyűjtött bizonyítékok ellentmondásos tartalmát, illetve azt a tényt, hogy a szóban forgó kérdésben észlelt ellentéteket sem feloldani, sem további bizonyítás felvételt megnyugtatóan tisztázni nem lehetett. A releváns múltbeli történések felderíthetetlenségéhez döntő mértékben hozzájárult a pótmagánvádló korábbi nyilatkozata és perbeli magatartása is. Leghangsúlyosabban az a körülmény, hogy a dr. ügyvéd1 jelenlétében készült,

1. március 28-ai feljegyzést azzal a tartalommal írta alá, hogy a pénzének értékpapírokba, majd felszámolási eljárásból vásárolt ingatlanba történő befektetéséhez hozzájárult. Mindez pedig félreérthetetlenül arra utalt, hogy a hosszú távú portfoliókezelés céljából átadott pénzének más jellegű felhasználása a pótmagánvádló tudtával és beleegyezésével is történhetett. Különösen igaz ez a következtetés a szembesítés során jegyzőkönyvbe foglaltak ismeretében, ott ugyanis a pótmagánvádló az ingatlanvásárlásról szóló tájékoztatást a kamatfizetéshez kötötte. Lényegében tehát a
2. augusztus 25-ei szerződést követő első negyedéves hozam esedékessé válásához, ha pontosan nem is rögzíthető dátumhoz, de mindenképpen olyan időponthoz, mely a .......i ingatlan megvételét még megelőzte. E bizonyítékok - az egyébként is ellentmondásos, illetve szűkösen rendelkezésre álló adatok között nem tették lehetővé a büntetőjogi főkérdések kétséget kizáró módon történő megválaszolását. Ezért a másodfokú bíróság eljárása minden szempontból törvényes volt. Helyesbítésre is csak nyilvánvaló elírási hiba folytán került sor, miután a másodfokú bíróság az ügyben nagy fontossággal bíró egyeztetés időpontját - határozatának
3. oldal
4. és
5. bekezdéseiben - tévesen tüntette fel. -----------------------Az irányadó tényállásból a másodfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségének a hiányára. Az eljárás megszüntetése azonban szóba sem kerülhetett. Mindenekelőtt azért nem, mert a pótmagánvádló által benyújtott vádindítvány megfelelt a törvényes váddal szemben - a Be.2.§

(2)bekezdésében - megfogalmazott követelményeknek, miután pontosan körülírta az eljárás alapjául szolgáló büntető törvénybe ütköző cselekményt. Ezen túlmenően pedig - ahogyan arra a másodfokú bíróság helytállóan rámutatott - jelentősége volt annak is, hogy a vád tárgyává tett cselekmény befejezettsége, a befektetési célból átvett pénz jogtalan eltulajdonítása a ......i ingatlan vételárának a 2009. június 16-ai kifizetéséhez kötődött. Ehhez képest a feljelentés öt éven belül megtörtént, így a bűncselekmény bizonyosan nem évült el. Ez okból helytállóan járt el a másodfokú bíróság, amikor a vádlottat az 1978. évi IV. törvény 317.§

(1)bekezdésében meghatározott és az

(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettének a vádja alól - a Be.6.§

(3)bekezdése b) pontjának I. fordulata alapján - felmentette. Következésképpen az ezt sérelmező fellebbezés nem volt megalapozott. Mindezekre tekintettel a harmadfokú bíróság - a Be.397.§-a értelmében - a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Be.344.§

(4)bekezdésében írtak szerint, ha a vádat pótmagánvádló képviselte, és a bíróság a vádlottat felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, a pótmagánvádló a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - külön jogszabályban meghatározott mértékben megtéríti a vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a pótmagánvádló fellépése után keletkezett. Erről a harmadfokú bíróság az eljárás résztvevőit tájékoztatta. Pécs,

1. április
2. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr. Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Hudvágner András s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 3.Bf.24/2017/
3. számú ítélete - a Pécsi Ítélőtábla Bhar.II.61/2017/
4. számú végzése folytán - a
5. évi április hó
6. napján jogerőre emelkedett. . Krémer László s.k. a tanács elnöke tisztviselő