Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.345/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban dr. Pintér Zoltán Ügyvédi Iroda, dr. Pintér Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Rózsa Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen, határozatok megtámadása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- június
- napján meghozott 29.P.20.118/2007/
- számú ítélete ellen a felperes részéről 8., Pf.
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000.(Tizenkettőezer) forint fellebbezési eljárási perköltséget. A le nem rótt 24.000.-(Huszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes a keresetében az alperes Sz. T-nak
- december 11-i ülésén hozott
- és 12/
- számú határozatának a megsemmisítését, a határozatok végrehajtásának felfüggesztését és új határozat hozatalának elrendelését kérte. A keresetét arra alapította, hogy az ülés összehívása alapszabály-ellenesen történt. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Vitatta, hogy a támadott határozatokat hozó ülés összehívása törvénysértő. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, fizessen meg az alperesnek 18.000.- Ft perköltséget. Az ítélet indokolása értelmében a felperes az alperesi szövetség tagja, így keresetindítási jog az egyesülési jogról szóló
- évi II. tv. (a továbbiakban: Etv.)
- §
(1)bekezdése alapján megilleti, míg a felperesi képviselő esetében külön felhatalmazásra nincs szükség, amelyet azonban a felperestől a felperesi képviselő megkapott. A keresetet érdemben vizsgálva az elsőfokú bíróság az alapszabály rendelkezései, a jegyzőkönyvek, meghívók alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a
- december 11-i tanácsülésre azért került sor, mert a
- november 20-án megtartott tanácsülés a felperes törvényes képviselőjének és még egy tagnak az eltávozása folytán határozatképtelenné vált. A meghívóban rögzített napirendi pontokra is figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a keresettel támadott határozatot hozó tanácsülés megismételt tanácsülésnek minősül, ezért összehívására az alapszabály megismételt tanácsülésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Rámutatott arra, hogy az alapszabály csak a megismételt tanácsülés végső időpontjára tartalmaz rendelkezést, a legkorábbi időpontról, amikor meg lehet tartani, illetőleg kötelező időközről nem szól. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint tekintettel arra, hogy a Sz. T. félbeszakadásának vagy elhalasztásának lehetőségét az alapszabály nem rendezi, ilyen jogintézményről az Etv. sem tartalmaz szabályt, a lefolytatásakor határozatképtelenné vált ülésre értelemszerűen a határozatképesség általános szabályait kell alkalmazni, azaz az ülést a határozatképtelen része vonatkozásában meg kell ismételni. A megismételt tanácsülésre az alapszabály speciális rendelkezést tartalmaz, és arra kifejezetten nem mondja ki a 15 napos időköz alkalmazását, így a működőképesség megőrzésére is figyelemmel a megismételt ülésekre nem vonatkoznak az összehívás általános szabályai, ezért az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a
- december 11-i tanácsülés összehívása törvényes volt; ezért a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben az ítélet megváltoztatását és a keresettel támadott határozatok megsemmisítését, az alperes perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogértelmezés eredményeként minősítette a
- december 11-i Tanácsülést megismételtnek és tévesen állapította meg, hogy a 15 napos időköz nem alkalmazandó. Hivatkozott az alapszabály V.2.
- pontjára, a meghívóra, a jegyzőkönyvben foglaltakra, amelyek nem utalnak a tanácsülés megismételt voltára. Abban az esetben, ha a
- december 11-i tanácsülés megismételtnek minősül, így sem tartotta annak összehívását szabályszerűnek és az ott hozott határozatokat érvényesnek. Utalt az alapszabály V.2.
- pontjára, az Etv.
- § a) pontjára, 11.§ illetve 13.§-ában foglaltakra. Jogi álláspontja szerint a speciális szabályt a taxáció jellemzi és a taxációval le nem fedett körre az általános szabályok irányadók, így az Etv.
- §
(1)bekezdésére is figyelemmel amennyiben egy speciális rendelkezés az adott kérdést illetően nem teljeskörű, úgy a speciális rendelkezéssel nem szabályozott körben a vonatkozó általános alapszabálybeli rendelkezést kell alkalmazni. Hivatkozott a 4/
- KJE jogegységi határozatra, amelynek alapján is alkalmazandók az általános alapszabályi rendelkezések az összehívási időköz tekintetében. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta annak megalapozottsága folytán. Utalt arra is, hogy a többségi döntés végrehajtásra került, az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg, a megállapított tényállásból levont jogi következtetései és érdemi döntése helyes indokai alapján helytállóak. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakra mutat rá: Az alperesi szövetségre az Etv.
- §-a szerint megfelelően alkalmazandó az Etv.
- §
(1)bekezdése, amelynek értelmében az alperes önkormányzattal rendelkező autonóm közösség, amely maga határozza meg működésének szabályait. Az alperes vagy valamely testülete eljárásnak törvényessége a bíróság előtt a tag által az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján adott határozat megtámadása útján tehető vitássá. A bíróságnak annak eldöntésekor, hogy a szövetség határozata törvénysértő-e a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára is különös figyelemmel kell lenni. A társadalmi szervezet alapszabályába foglalt rendelkezés megsértése törvénysértés. Az alperes alapszabályának V.2.
- pontja értelmében az alperes irányító testülete két Kongresszus között a Sz. T., amelynek tagjait a
- alpont meghatározza. Az alperes alapszabályának V.2.
- pontja a határozatképtelenség miatt megismételt ülésre konkrét rendelkezést tartalmaz, meghatározva azt is, hogy milyen időtartamon belül kell, hogy annak megtartására sor kerüljön. A rendelkezésre álló adatok szerint a Sz. T.
- november
- napján ülésezett, amikor is az utolsó két napirendi pont tárgyalására határozatképtelenné vált. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy ezért ez utolsó két napirendi pont vonatkozásában megismételt ülést kellett tartani és e megismételt ülés volt a
- december 11-i. Az alapszabálynak kifejezett rendelkezése nincs arra vonatkozóan, hogy a megismételt ülést a megtartására előírt határidőn belül milyen egyéb határidő betartásával kell összehívni, és utalást sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a
- alpontban szabályozott, rendes ülésre vonatkozó összehívási határidő alkalmazandó lenne. A 30 napon belüli megtartási határidőre tekintettel ezen belül további határidő megadásának szükségességének indoka sem áll fenn. Ilyen indokot nem alapít meg a demokratikus önkormányzatiság követelménye sem. Az alapszabály rendelkezéseiből következtetni nem lehet arra, hogy a megismételt ülésre is alkalmazandó lenne az alapszabály V.2.
- pontja szerinti 15 napos időköz. Az Etv.
- §
(1)bekezdése szerinti törvényesség vizsgálata során a bíróság az alapszabálysértést értékelheti. A szövetség belső autonómiája, önkormányzatisága alapján az ellentmondásos alapszabályi rendelkezések feloldása, illetve a hiányos rendelkezések kiegészítő értelmezése nem a bíróság feladata. Ugyanezen okból nincs lehetőség analógia alkalmazására sem. Az alperes alapszabálya kifejezetten rendelkezik a megismételt Sz. T. ülés összehívásának módjáról, megtartásáról, amelynek alkalmazása az alperes számára kötelező volt, és amelynek megfelelt a
- december 11-i ülés összehívása. A felperes által hivatkozott 4/
- KJE jogegységi határozat a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételének törvényi feltételeire tartalmaz rendelkezést, amelynek tételes rendelkezésébe a jelen per tárgyát képező jogkérdés nem tartozik. A jogegységi határozat a megismételt közgyűlésre vonatkozik. A keresettel támadott határozatot nem az alperesnek az Etv.
- §
(1)bekezdése szerinti legfőbb szerve, hanem a legfőbb szerv két ülése között irányító testülete hozta. A jogegységi határozat értelmében a társadalmi szervezet a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre - annak összehívására, megtartására - vonatkozóan az alapszabályban rendelkezéseket tehet. Az indokolás kifejti, hogy ha a társadalmi szervezet a közgyűlés összehívására vonatkozó általános alapszabályi rendelkezésektől megismételt közgyűlés esetén el kíván térni, akkor kell az erre vonatkozó szabályokat az alapszabályban megállapítani oly módon, hogy azok összhangban legyenek az Etv. 6. §
(1)bekezdésében foglalt garanciális rendelkezésekkel. Ennek értelmében a társadalmi szervezet - a tagok - döntési jogkörébe tartozik, hogy a megismételt ülésre vonatkozóan az alapszabályba konkrét, az általánostól eltérő rendelkezéseket fogalmaznak meg vagy sem. Amennyiben konkrét rendelkezéseket fogalmaznak meg azok irányadók a megismételt ülésre, amellyel szemben csak az a követelmény, hogy az Etv. 6. §
(1)bekezdésével összhangban kell lenniük. A jogegységi határozatban e körben a szükséges követelmények között azonban a meghívó kézbesítés és a megismételt ülés időpontja közötti időköz nem szerepel. A hivatkozott jogegységi határozat indokolásából sem vonható le arra következtetés, hogy amennyiben az alapszabály rendelkezést tartalmaz a megismételt ülésre vonatkozóan, akkor amennyiben a szabályozása adott esetben nem teljeskörű, akkor az általános alapszabályi rendelkezések alkalmazandók. Az eltérő szabályozás tényéből következik, hogy az általánostól eltérő módon kívánta a szervezet a megismételt ülés összehívását és megtartását. Utaló rendelkezés hiányában és a megismételt ülés megtartására meghatározott határidő kikötése folytán a szabályozás meg nem engedett kiegészítése lenne olyan tartalom adása, hogy a konkrétan nem szabályozott kérdésekben az általános szabályok az irányadók, azaz a 15 napon időköz is alkalmazandó a megismételt ülésre. Az Etv. általános alapelvei, a demokratizmus, önkormányzatiság nem csak az alperes legfelsőbb szervére, hanem a szövetség egyéb, adott testületére, annak eljárására is irányadók. Az alperes alapszabályának V.2.6. pontjának rendelkezése azonban nem ütközik az Etv. 6. §
(1)bekezdésébe. A megismételt ülés napirendi pontjai azonosak a korábban határozatképtelenné vált ülés határozatképtelenség miatt meg nem tárgyalt napirendi pontjaival. A megismételt ülés megtartásának időpontját határidő tűzésével az alapszabály meghatározza, aminek a per tárgyát képező határozatot hozó ülés megfelelt. Az alapszabály rendelkezéseinek betartása mind a szervezetet, mind a tagokat köti. Az ülés határozatképtelenné válásáról a szövetségi tanács tagjai nem vitatottan tudomást szereztek. A napirendek azonossága folytán a napirend tárgyáról való egyéb tudomásszerzés és felkészülési idő szükségessége nem olyan demokratizmusból folyó jog, amely a jelen esetben sérülne, és amely a szabályozást törvénysértővé tenné, illetve amely alapot adna az alapszabály felperesi egyoldalú értelmezésre. Mindezek kiemelésével az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes alapszabályának V.2.4. pontjában meghatározott 15 napos időköz nem érvényesül és nem irányadó az V.2.6. pont szerinti megismételt ülésre, amely által a támadott határozat nem törvénysértő. A fenti indokok alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdés értelmében a Pp. 254. §
(3)bekezdésre is figyelemmel indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárási költségről a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján határozott a másodfokú bíróság, melyben az alperest képviselő ügyvéd díját számolta el bruttó összegben a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(2),
(5)bekezdés és 4/A. §
(1)bekezdés szerint. A felperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illetékről a 6/
- (VI. 26.) IM. rendelet
- § alapján határozott. Budapest,
- május
- . Lizák Tibor sk. a tanács elnöke . Merőtey Anikó sk. sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző Dr. Molnár Ágnes bíró