Pf.20677/2017/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.677/2017/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Bálint Lajos ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek – a dr. Szabó Tibor János ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
2. április
3. napján kelt 2.P.20.592/2016/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről 42., az alperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperest terhelő marasztalás összegét 450.000,- (Négyszázötvenezer) Ft-ra, valamint ezen összeg után
6. július
7. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatára felemeli. A felperes által fizetendő elsőfokú eljárási költség összegét 140.000,- (Egyszáznegyvenezer) Ft-ra, az elsőfokú eljárási illeték összegét 65.400,- (Hatvanötezer-négyszáz) Ft-ra felemeli, míg az alperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 30.600,- (Harmincezer-hatszáz) Ft-ra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000,- (Harmincezer) Ft másodfokú eljárási költséget és az államnak – külön felhívásra – 64.000,- (Hatvannégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS A peres felek között létrejött szóbeli megállapodás alapján a felperes 2009-ben 63, 2010-ben 42 kocsi, pontosan meg nem határozható tömegű szerves birkatrágyát adott el az alperesnek. Konkrét vételárat nem határoztak meg, alperes 100,- Ft/q összeget ismert el. Az alperes a trágyát a felperestől elszállíttatta, általa elismert vételárát 2009-2010-ben megfizette. Az alperes
8. novemberében 95 db felnőtt birkát adott el a felperesnek. A vételár összesen 1.860.000,- Ft volt, amit
9. július 30-ig volt köteles a felperes megfizetni, ténylegesen azonban csak 900.000,- Ft-ot teljesített
10. május 12-én. A fennmaradó összeg megfizetésére ekkor további 1 éven belül vállalt kötelezettséget. A peres felek a vételártartozásról, majd a részteljesítésről okiratot készítettek. A birkák vételára miatti elszámolási vitából kifolyólag az alperes
11. február 1-jén a felperest bántalmazta. Megvárta, amíg a felperes a telefonálást traktorának fülkéjében befejezi, és amikor kinyitotta a fülke ajtaját, köztük szóváltás alakult ki. Aztán az alperes fellépett a fülkében ülő felpereshez, fejét az oldalüveghez nyomta, illetve leszorította a kormány irányába, miközben csuklótájékán a kezére ráfogott. A bántalmazás következtében a felperes fülkagylózúzódást, jobb fülcimpájának felszínes bevérzését, nyakának jobb oldalán felszínes, csíkszerű, az arc jobb oldalán pedig kisméretű bevérzést, míg a bal csukló belső felszínén ugyancsak bevérzéses sérüléseket szenvedett el. Tényleges gyógytartama 8 napon belüli volt. A bántalmazásról látlelet és orvosi vélemény készült. Majd a felperes több egészségügyi intézményben több alkalommal járt kivizsgáláson, továbbá MRI vizsgálaton, ahol sorsszerű megbetegedéseit diagnosztizálták. A felperes magánindítványa folytán indult magánvádas eljárásban a (város 1 neve)-i Járásbíróság 4.B.... számú ítéletével megállapította az alperes bűnösségét testi sértés vétségében. A felperessel szemben a fenti bántalmazással összefüggésben emberölés előkészületének bűntette miatt 2013-ban büntetőeljárás indult. A ... Megyei Főügyészség vádirata szerint a felperes, mint vádlott (személy 1)-et és (személy 2)-őt arra akarta rábírni, az alperes román alkalmazottjánál érjek el, hogy a felperes bántalmazása miatt a (város 1 neve)-i Járásbíróság előtt akkor még folyamatban volt magánvádas büntetőeljárásban a felperes számára kedvező tanúvallomást tegyen, ezután őt öljék meg. Az alperes büntetőeljárásban tett tanúvallomása szerint az eseményekről (személy 1) és (személy 2) elbeszéléséből volt tudomása. A következőket adta elő: „amikor (felperes neve)-t megvertem, akkor azt mondta, hogy vannak neki „...” barátai és azok majd rendezik a történteket”... „Amikor megvertem, akkor azt mondta, hogy nagyon keményen megfizetsz ezért, egyébként olyan csúfolódó, rosszindulatú természetű. Egyszer láttam, hogy a birkahodálynál a juhászokat leteremtette, még meg is rugdosta.” A (város 2 neve)-i Törvényszék a 2.B.... számú jogerős ítéletével a felperest az emberölés előkészülete bűntettének vádja alól felmentette. A felperes
12. óta rendszeres pszichiátriai kezelés alatt áll. Első kivizsgálásain pánikbetegséget és psyhastheniás személyiséget véleményeztek nála, később bipoláris affektív és alkalmazkodási zavart, gyógyszer-abusust, borderline személyiségzavart. Rendszeresen szed hangulatjavító, szorongásoldó gyógyszereket. A perbeli bántalmazással összefüggésben – korábbi pszichés betegségei mellett – poszttraumás stresszzavart diagnosztizálták, melynek tünetei
13. márciusáig álltak fenn. Ez állapota időszakos romlását eredményezte, már fennálló pszichés panaszai felerősödtek. A felperes módosított keresetében 1.000.000,- Ft-os vagyoni és nemvagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen általános kártérítés, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás címén. Igényét arra alapította, hogy a bántalmazás miatt gyógyszer többletköltségei, az orvosi kezeléseken való megjelenéssel kapcsolatos utazási költségei, továbbá az MRI vizsgálat díja kárként jelentkeztek, melyeket az alperes köteles megtéríteni. Nemvagyoni kártérítési követelése kapcsán arra hivatkozott, hogy a bántalmazás következtében sérült a testi épséghez, a testi és lelki egészséghez, valamint az emberi méltósághoz fűződő személyiségi joga. Mindezeken felül az alperest 615.000,- Ft vételárhátralék megfizetésére kérte kötelezni. Állította, ezt az összeget nem teljesítette az alperes a megvásárolt birkatrágya vételárából. Előadása szerint az alperes 2009-ben 63 q, 2010-ben 42 q szerves birkatrágyát vásárolt tőle 150,- Ft/q vételáron, így összesen 1.575.000,- Ftos tartozása keletkezett, melyből levonta az általa vásárolt birkák vételárából az alperes felé fennálló 960.000,- Ft-os tartozását. Ezen túlmenően kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a
14. szeptember 25-én tett tanúvallomásában megsértette a becsülethez és jóhírnévhez fűződő jogát, eltiltását a további jogsértéstől és megfelelő elégtétel nyújtását közlemény formájában. E jogsértéssel összefüggésben 500.000,- Ft sérelemdíjat igényelt. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, viszontkereset formájában pedig előterjesztette a korábban a (város 1 neve)-i Járásbíróság 6.P.... számú perében igényelt követelését a felperes részére értékesített birkák vételárából fennmaradt 960.000,- Ft kapcsán. A bántalmazás tényét elismerte, azonban vitatta, hogy a poszttraumás stresszhelyzet a felperesnél hátrányos tüneteket okozott volna. Utalt korábbi pszichés megbetegedésére. Vitatta a kártérítési igény összegszerűségét is. Állította, a birkatrágya vételárát teljes egészében kiegyenlítette. Álláspontja szerint tanúvallomásával a felperes jóhírnevét, becsületét nem sértette meg, valótlan tényt nem állított. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 260.000,- Ft tőkét és járulékait. Határozatának indokolásában a peres felek egyező nyilatkozata alapján megállapította, hogy 2009-ben 63, 2010-ben pedig 42 kocsi trágyát szállított el az alperes a felperestől. Úgy értékelte, az alperes állításával szemben a felperes nem tudta bizonyítani, hogy 150,- Ft + ÁFA/q vételárban állapodtak volna meg a napi elszámolás alapján, de a tényleges szerződött mennyiséget sem lehetett – a csatolt okiratok alapján sem – kétséget kizáróan megállapítani. A tanúvallomásokat mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az alperes a 2009-
15. évi trágyaszállítások vételárát a felperesnek készpénzben megfizette. A keresetben másodlagosan megjelölt jogalap nélküli gazdagodás alkalmazhatóságát kizárta figyelemmel arra, hogy a peres felek között szerződéses jogviszony állt fenn. Mivel pedig a felperes nem vitatta, hogy az alperes által értékesített birkák vételárából 960.000,- Ft-ot nem egyenlített ki, a viszontkeresetet megalapozottnak találta. A bántalmazás miatt általános kártérítés jogcímén előterjesztett igény tekintetében rámutatott, az akkor lehet alapos, ha a károsult vagyoni kárt érvényesít, továbbá ha annak összege, mértéke pontosan nem határozható meg. A vagyoni kárigények közül a csatolt MRI vizsgálatról, valamint a gyógyszerköltségekről kiállított számlák alapján 200.000,- Ft összegű általános kártérítést ítélt meg a felperes javára. A napszámosok alkalmazását, a részükre kifizetett óradíjat a felperes nem bizonyította, így ezt az általános kártérítési igény körében nem tudta értékelni. Személyes nyilatkozataiból állapította meg, hogy korábban alkalmazott juhászokat, ahogyan azt is, hogy régebbi pszichés megbetegedései kapcsán jelentkező hangulatváltozásai, gyógyszeres kezelései már a bántalmazás előtt kihatással voltak munkavégzésére. Az aggálytalannak minősített igazságügyi szakértői vélemény és annak szóbeli kiegészítése alapján rámutatott, a felperes testi és pszichés panaszai a bántalmazás következtében bővültek, esetében
16. február 1 - 2012 márciusa között poszttraumás stresszzavar betegséget diagnosztizáltak, melynek tünetei jól elkülöníthetőek korábbi pszichés megbetegedéseitől. Erre figyelemmel nemvagyoni kártérítés címén 500.000,- Ft-ban marasztalta az alperest. A jóhírnév és becsület megsértése miatt érvényesített igények kapcsán leszögezte, a bírói gyakorlat szerint a bíróság előtt tett tanúvallomás személyiségi jogokat csak kivételesen, abban az esetben sérthet, ha a vallomástétel során az eljárás tárgyához nem tartozó, személyiségi jogot sértő kijelentés hangzik el. Ezzel szemben az alperes tanúvallomása szorosan kapcsolódott a bántalmazási ügyhöz. A juhászok bántalmazására utaló kijelentés valóságtartalmát (tanú 1) tanú is megerősítette, a további közlések viszont az elsőfokú bíróság megítélése szerint esetleges valótlanságuk esetén sem eredményeznek olyan negatív értékítéletet, amellyel a felperes becsületének vagy jóhírnevének sérelme megvalósulhatna. A büntetőeljárásról szóló korabeli újsághírek ugyancsak nem alapozzák meg követelését, mert azok a vádhatóság általános tájékoztatását tartalmazzák a folyamatban lévő büntető ügyről. Az ítélet ellen valamennyi peres fél fellebbezéssel élt. A felperes fellebbezésében elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását, másodlagosan – részbeni megváltoztatással – az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Álláspontja szerint az ítéletben foglalt döntés nem terjed ki a perben, illetve az egyesített perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. Indokolásának 9., illetve 10 oldalán az elsőfokú bíróság összesen 700.000,- Ft erejéig helyt adott a felperes keresetének, mellyel ellentétes a rendelkező rész keresetet elutasító rendelkezése, tehát indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Vitatta az elsőfokú ítéletnek a birkatrágya vételárával kapcsolatos álláspontját. Ekörben hivatkozott a már az elsőfokú eljárásban is csatolt trágyaszórós pótkocsi kezelési útmutatójára. Véleménye szerint a kocsifordulók számából és az FVM felé tett egyidejű bevallásokon szereplő mennyiségekből egyértelmű, hogy legalább 8.715 q trágyát vett tőle az alperes, aminek vételára lényegesen meghaladja az alperes által állított 5-600.000,- Ft-os összeget. Elfogultságuk miatt kérte (tanú 2 és 3) tanúk vallomásainak kirekesztését a bizonyítékok köréből. Álláspontja szerint az egyik évben távollétében lezajlott két mérésből nem lehet a további 103 kocsi elszállított trágya minőségére és mennyiségére következtetni. Ennek kapcsán tanúvallomásokra utalt. Hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság ok nélkül zárta ki a bizonyítékok köréből az általa becsatolt FVM igazolásokat, valamint a trágyaszóró kezelési útmutatóját is. Kifogásolta azt is, hogy vagyoni és nemvagyoni kárát a bántalmazással összefüggésben rendkívül alacsony mértékben határozta meg az elsőfokú bíróság. Állította, a legeltetéshez külön juhászt kellett fogadnia, továbbá poszttraumás stresszzavara gyógyításával összefüggésben több költsége (CT + MRI vizsgálatok, kórházi bennfekvő kezelések, gyógyszerköltség) merült fel. Álláspontja szerint a nemvagyoni kártérítés összege ugyancsak aránytalanul alacsony, figyelemmel arra, hogy családi életét, üzleti tevékenységét erősen befolyásolta a poszttraumás stresszzavar. Téves a sérelemdíj iránti kereseti kérelem elutasítása is. A PK
17. számú állásfoglalásra hivatkozva kiemelte, a jogsértés elbírálásánál nem lehet a sérelmezett kifejezéseket elszigetelten vizsgálni, tekintettel kell lenni a szövegkörnyezetre és a tartalmilag egymáshoz tartozó részeket összefüggéseikben kell vizsgálni. Kifogásolta, hogy a bíróság a sérelemdíjra irányuló kereseti kérelem elutasításakor a büntetőügybelitől lényegesen eltérő tényállást állapított meg, ellenőrzés nélkül fogadta el az alperes iratellenes ellenkérelmét. Mellékelte (szakértő neve) igazságügyi pszichológus szakértői véleményét. Hangsúlyozta, sérelmezett kijelentéseit az alperes közokiratba foglaltan, egy bíró, két népi ülnök, az ügyész, a védők és a jegyzőkönyvvezető jelenlétében tette, a tárgyalás nyilvános volt, a vádirat felolvasásakor jelen voltak a sajtó képviselői is. Az alperes fellebbezése az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására és a felperes viszontkereset szerinti marasztalására, míg egyebekben a kereset teljes elutasítására irányult. Vitatta, hogy a 200.000,- Ft általános kártérítés megítélése indokolt lett volna. A társadalombiztosítási ellátás keretein belül elvégzésre kerültek azok a vizsgálatok, amelyek igazolták, hogy a bántalmazással összefüggésben a felperesnek nem keletkeztek testi sérülései. A további, magánúton elvégzett diagnosztikai vizsgálatok pedig azt állapították meg, hogy testi tünetei degeneratív megbetegedésével hozhatók összefüggésbe. Álláspontja az volt, az elsőfokú bíróság által megállapított nemvagyoni kártérítés ugyancsak alaptalan. Az orvosszakértői véleményre hivatkozva hangsúlyozta, a poszttraumás stresszzavar tünetei lényegében átfedik a felperes többi, már korábban diagnosztizált pszichiátriai megbetegedésének tüneteit, csupán arról van szó, hogy meglévő betegségeinek tünetcsoportjai átmenetileg felerősödtek, gyógykezelését azonban ez alapvetően nem befolyásolta. Fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet alperesi fellebbezéssel nem érintett részének helybenhagyását kérte. A felperes fellebbezése alaptalan, az alperes fellebbezése részben alapos. A felperes fellebbezési álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a keresetet nem merítette ki. A Pp.
18. §