A határozat elvi tartalma: Amennyiben az ügy terheltje az ellene folyó ügyben hamis magánokiratot szolgáltat büntetőjogi felelőssége sem a közbizalom, sem az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményben nem állapítható meg. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.808/2017/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: magánokirat-hamisítás vétsége Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság, 11.B.XXI.1111/2011/9., ítélet, tárgyalás,
- január
- Fővárosi Törvényszék, 23.Bf.XXI.6325/2013/10., ítélet, nyilvános ülés,
- december
- Az indítvány előterjesztője: fővárosi főügyész Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a magánokirat-hamisítás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 11.B.XXI.1111/2011/
- számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.XXI.6325/2013/
- számú ítéletét megváltoztatja, a terheltet az ellene magánokirat-hamisítás vétsége (
- évi IV. törvény
- §) miatt emelt vád alól felmenti; és a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 5.B.XXI.608/2005/
- számú ítélet próbára bocsátó rendelkezésének hatályon kívül helyezésére és a próbára bocsátás megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 5.B.XXI.608/
- számú büntetőügyet elkülöníti. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a
- január
- napján kelt 11.B.XXI.1111/2011/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki magánokirat-hamisítás vétségében (
- évi IV. törvény
- §), és ezért 6 hó fogházbüntetésre és 1 év közügyektől [2] [3] [4] eltiltásra ítélte. Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- december
- napján jogerős 23.Bf.XXI.6325/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 5.B.XXI.608/2005/
- számú ítéletének a terheltet érintő, próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. A terhelt halmazati büntetését az
- évi IV. törvény
- §-a szerinti magánokirat-hamisítás vétsége miatt is kiszabottnak tekintette azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljárt bíróság által megállapított tényállás szerint a terhelt ellen tartás elmulasztása miatt a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség vádiratot nyújtott be a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra. A
- február
- napján tartott tárgyaláson a terhelt felmutatott egy hamisított, az
- számú tanú aláírással ellátott átutalási megbízást, mely szerint a terhelt az
- számú tanú folyószámlájának terhére megfizetett 510.000 forint elmaradt gyermektartásdíjat a jogosultnak. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a bemutatott okirat alapján 5.B.XX.113/2010/
- számú végzésével a terhelt ellen tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. A terhelt a tartásdíjat nem fizette meg. Az
- számú tanú az átutalási megbízásról nem tudott, azt a terhelt töltötte ki és írta alá a számlatulajdonos helyett. A másodfokú bíróság a történeti tényállást kiegészítette a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 5.B.XXI.608/2005/
- számú - a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 23.Bf.XXI.8079/2012/
- számú határozata folytán -
- február 19-én jogerős ítéletével megállapított tényállás I. pontja szerinti (a próbára bocsátás megszüntetésével összefüggő) történeti tényekkel. II. [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjára alapítottan. Indokai szerint amennyiben az elkövető a hamis magánokiratot büntető- vagy polgári perben szolgáltatja, úgy függetlenül attól, hogy a hamisító és a felhasználó személye azonos vagy különböző, valós bűnhalmazat nem jön létre a hamis tanúzás és a hamis magánokirat felhasználása között, a halmazat csupán látszólagos. Ugyanakkor az 1978. évi IV. törvény 238. §
(3)bekezdése szerint - a hatályos szabályozással egyezően - a büntetőügy terheltje nem büntethető hamis tanúzás miatt. Mindezekből következően amennyiben a terhelt az ellene tartás elmulasztása miatt folyamatban lévő büntetőügyben hamis magánokiratot szolgáltat a gyermektartásdíj megfizetésének igazolására, büntetőjogi felelőssége sem a közbizalom elleni, sem az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményben nem állapítható meg (EBH 2016.B.10.). Erre figyelemmel az eljárt bíróság ítéletének megváltoztatását és a terhelt magánokirat-hamisítás vétsége miatti vád alóli felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.631/2017. számú átiratában az indítványt fenntartotta azzal, hogy egyidejűleg a próbára bocsátás megszüntetésével kapcsolatos rendelkezés hatályon kívül helyezését is indítványozta. III. [7] [8] A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [9] Az irányadó tényállás szerint a terhelt az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a
- február
- napján tartott tárgyaláson felmutatott egy hamisított átutalási megbízást, mely szerint az
- számú tanú folyószámlájának terhére megfizetett 510.000 forint elmaradt gyermektartásdíjat. A bíróság a bemutatott okirat alapján a terhelttel szemben tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette; a terhelt a tartásdíjat azonban nem fizette meg, az
- számú tanú az átutalási megbízásról nem tudott, azt a terhelt töltötte ki és írta alá a számlatulajdonos helyett. [10] Tévedett az eljárt bíróság akkor, amikor e tények alapján a terhelt büntetőjogi felelősségére következtetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt. [11] Az
- évi IV. törvény
- §
(2)bekezdés c) pontja szerint - amint a Btk. 272. §
(2)bekezdés c) pontja szerint is - hamis tanúzást valósít meg, aki büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. [12] Az 1978. évi IV. törvény 238. §
(3)bekezdése szerint - egyezően a Btk. 272. §
(3)bekezdésével - a
(2)bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntetőügy terheltje. [13] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a hamis okirat felhasználása és a hamis okirat szolgáltatásával megvalósuló hamis tanúzás bűntettének alaki halmazata látszólagos; a cselekmény a speciális törvényi tényállás, azaz a hamis tanúzás szerint minősül (EBH 2016.B.10.; EBH 2015.B.14.; BH 2014/
- szám). [14] Ez irányadó jelen ügyben is. Tehát azzal, hogy a terhelt az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben hamis átutalási megbízást szolgáltatott, nem magánokirathamisítás vétsége bűncselekményét valósította meg; a magánokirat-hamisítás vétsége és a hamis tanúzás törvényi tényállásának halmazata csupán látszólagos, a cselekmény a speciális törvényi tényállás, azaz a hamis tanúzás megállapítására lenne alkalmas. [15] Ugyanakkor - miként arra felülvizsgálati indítványában az ügyész is helytállóan hivatkozott - a hamis okirat szolgáltatásával elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt az
- évi IV. törvény
- §
(3)bekezdése szerint a büntetőügy terheltje nem büntethető. [16] A hamis tanúzás kapcsán fennálló büntethetőségi akadályra tekintettel - amint azt a Kúria a hivatkozott elvi határozatában is korábban kifejtette - a terhelt a magánokirat-hamisítás vétsége miatt sem büntethető. [17] Így a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályának megsértésével került sor. [18] Ezért a Kúria a terheltet az 1978. évi IV. törvény 276. §-a szerinti magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vádja alól - az 1978. évi IV. törvény 22. § i) pontjára és a 238. §
(3)bekezdése szerinti büntethetőséget kizáró okra tekintettel - a Be. 331. §
(1)bekezdés és a Be. 6. §
(3)bekezdés c) pontja alapján felmentette. [19] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [20] A büntetés (illetve az intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. - adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékére vonatkozó mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése. [21] A próbára bocsátás alkalmazásának és a próbára bocsátás megszüntetésének egyaránt vannak mérlegelést nem tűrő törvényi feltételei, melyek megsértése felülvizsgálati okot alapoz meg. [22] Az 1978. évi IV. törvény 73. §
(2)bekezdése szerint a próbára bocsátást meg kell szüntetni, ha a terheltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. [23] A felmentés értelemszerű és szükségszerű következménye, hogy megszűnt a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 5.B.XXI.608/2005/
- számú ítélet (terheltet érintő) próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyező és a próbára bocsátást megszüntető - a terhelttel szemben további 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt is büntetést kiszabó - rendelkezés törvényi [
- évi IV. törvény
- §
(2)bekezdése szerinti] feltétele. Ezért e rendelkezést a Kúria mellőzte. [24] Ekként a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Be. 427. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 11.B.XXI.1111/2011/
- számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.XXI.6325/2013/
- számú ítéletét fentiek szerint megváltoztatta. [25] Megjegyzi a Kúria, hogy a felmentés nyilvánvaló következménye, hogy a bűnösség megállapítása alapján kiszabott büntetés (mellékbüntetés) jogalapja megszűnt. Ez jelen esetben értelemszerűen egyben azt is jelenti, hogy a próbára bocsátást kimondó jogerős határozat alapján ugyancsak nincs jogalapja jelen alapügy folytán büntetésnek. A Kúria határozatának (jelen perjogi helyzetben) további értelemszerű következménye, hogy a terhelt ügyei egyesítésének - Be.
- §
(2)bekezdése szerinti - törvényi oka is megszűnt. Ezért a Kúria a terhelt ellen a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság előtt 5.B.XXI.608/
- számon magánokirat-hamisítás vétsége miatt folyamatban volt, s próbára bocsátással zárult büntetőügyét elkülönítette (
- Bk vélemény III/
- pont). IV. [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [27] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző