Pf.20146/2008/7 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.146/2008/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla dr.Harcos Gábor ügyvéd és dr.Döbörhegyi Csilla által képviselt I.rendű felperes neve I.r. és a II.rendű felperes neveII.r. felpereseknek a Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd dr.Kiss Endre ) által képviselt alperes neve alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Veszprém Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Veszprémben 2008.évi február hó 4.napján 5.P.20.086/2008/5.szám alatt hozott ítélet ellen a felperesek részéről

1. és 9.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az I-II.r. felperes fejenként megfizetni az alperes részére 10.00010.000 (tízezer - tízezer) ft másodfokú perköltséget. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A megyei bíróság az ítéletében az I. és II.r. felperesek keresetét elutasítva akként rendelkezett, hogy a feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a tanúként meghallgatott "A" tájékoztatta az alperes újságíróját akként, hogy a perbeli társulási ülésre szólóan egy nappal az esemény előtt kapott meghívót. Felperesek által a keresetlevélhez 1.és
2. számú mellékletként becsatolt okiratok szerint a felperesi munkaszervezet vezetője
3. december
4. napján, valamint
5. december
6. napján egyaránt küldött e-mail-eket a
7. december 11-én 10.00 órakor tartandó társulási tanácsülésre szólóan, azonban az e-mail-ek tartalmából kizárólag az állapítható meg, hogy azok a "B" Kft. titkárságának e-mail címére kerültek megküldésre. Az elektronikus küldemények közül a
8. december 10.napján 15 óra 26 perckor elküldött e-mail-t címezte kifejezetten "A" szakértő asszony részére a munkaszervezet vezetője, amelyben visszautalt a
9. december 4-én küldött meghívóra. Ugyanakkor nem nyert bizonyítást az, hogy a
10. december 4-i e-mail tartalmáról "A"
11. december 10-ét megelőzően tudomást szerzett volna. Ezt támasztja alá a felperesi képviselő által tett nyilatkozat tartalma is, mely szerint a
12. december 4-i keltű meghívót gyakorlatuknak megfelelően a T. T. tagjainak, valamint a jegyzői kollégium tagjainak küldték meg, ez az oka annak, hogy az érintett tisztségek szerepelnek a meghívó megszólítottai között, míg "A" sem a T. T., sem pedig a jegyzői kollégiumnak nem tagja. A társulási üléseken kizárólag tanácskozási joggal részt venni jogosult személyek számára pedig névre szólóan nem szokott a munkaszervezet meghívót küldeni. A fentiekből következően a megyei bíróság megállapította, hogy az alperesi cikk ezen tényállításának való volta az alperes részéről bizonyítást nyert. A felperesek által e körben meghivatkozott bizonyítékok nem voltak alkalmasak a felperesi álláspont kétséget kizáró alátámasztására. A megyei bíróság a cikk azon részét, amely úgy fogalmaz, hogy „a vizitdíj elszámolás saját bevétel címszó alatt szerepel az anyagban, mondta "A" valóságos tény állításaként értékelte. A sajtóközleményt egészében vizsgálva azt látta a megyei bíróság megállapíthatónak e körben, hogy a felperes által kifogásolt közlés a beszámoló készítőjének, "A" a társulási ülés azon kifogására adott válasza, mely szerint a beszámolóban sem a háziorvosi ügyelet fenntartásával kapcsolatos elkülönített költségek, sem a februártól létező vizitdíj elszámolása nem szerepel. A vitatott kitétel nyelvtani és szövegkörnyezettel egybevetett logikai értelmezése alapján "A" nyilatkozata nem tartalmaz mást, minthogy a vizitdíj elszámolás ha saját bevétel címszó alatt szerepel az anyagban, nem kelti azt a látszatot a valóságtól eltérően, hogy a vizitdíj nevesítetten benne lett volna a beszámolóban. A felperesek által vitatott, a cikknek „az ülésen szó lett volna a helység 1-i egykori általános iskola épületének hasznosításáról is" kitétele is valós tényállást tartalmaz. A felperesek által a keresetlevél mellékleteként becsatolt
13. december 4-i keltezésű, a társulási ülés
14. december 11-i ülésének napirendje első pontja akként került megfogalmazásra, hogy „tájékoztató erdei iskola megvalósításának előkészületeit illetően". Az előterjesztés a
15. oldalának
16. bekezdésében rögzíti, hogy „helység 1-en az önkormányzat a volt általános iskola épületében erdei iskola kialakítását tervezi a helység 2 és helység 3 gyermekek, valamint más térségek gyermekei számára". Ugyanezen előterjesztés utolsó előtti bekezdése javaslatot fogalmaz meg helység 1 polgármesterének, hogy mérje fel mivel rendelkezik az épület, és mi az, amit szükség lenne „hozzátenni" annak érdekében, hogy az előminősítési eljárásban elindulhasson. A fenti előterjesztésből az vált nyilvánvalóvá, hogy az erdei iskola kialakításának kérdése és a helység 1-i egykori általános iskola épületének erre a célra való igénybevétele tartalmilag az egykori általános iskola épületének hasznosítását jelenti. Az alperesi cikk ezen tényállásának a valós voltát is ily módon bizonyítottnak látta a megyei bíróság. Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, keresetüknek való helyt adás iránt. annak megváltoztatása, Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozataikat előadták, hogy a cikk első kifogásolt állításával kapcsolatban („…most egy nappal az esemény előtt kapott meghívót") "A" azt a látszatot kelti, hogy a társulás hibájából nem tudott részt venni az ülésen, vagyis azért, mert a társulás nem küldte meg neki időben a meghívót, ez az állítás pedig valótlan és sérti a társulás és annak szakmai előkészítő és végrehajtó hivatala munkaszervezet jó hírnevét, rontja szakmai megítélésüket. Ezzel szemben bizonyított tény, hogy a munkaszervezet vezetője a meghívót
17. december
18. napján elküldte, azaz a meghívót a "B" Kft. titkársága időben megkapta, a kft. saját belső munkaszervezésének hibái - azaz, hogy a titkárság "A"nak nem jutatta el a meghívót - nem eshet a küldő fél terhére. A cikk második kifogásolt tényállítása: „ a vizitdíj elszámolás saját bevétel címszó alatt szerepel az anyagban" azt a látszatot kelti, hogy a vizitdíjat az anyag egyértelműen kimutatja. A T.T. tagjainak, akik polgármesterek, nem kell olyan végzettséggel, vagy képzettséggel rendelkezni, aminek alapján kétséget kizáróan meg tudnák azt állapítani, hogy a beszámolóban a saját bevételek megnevezés mint takar. A felperesi képviselő kérdésére a tárgyaláson "C" tanú is azt vallotta, hogy ő maga sem tudta, miszerint a saját bevétel sor a vizitdíjat jelenti. Az idézett közlés így azt a látszatot kelti, hogy a vizitdíjat nevesítetten, de legalábbis egyértelműen mindenki számára nyilvánvalóan kimutatva feltüntették a beszámolóban. Ez pedig a való tényeket hamis színben tünteti fel. A cikk harmadik kifogásolt tényállítása („az ülésen szó lett volna a helység 1-i egykori általános iskola épületének hasznosításáról") szakmai szempontból azt jelenti, hogy valaki tett egy előterjesztést a T. T. elé a helység 1-i polgármester tudta nélkül, amely előterjesztés arra vonatkozott, hogy milyen módon tudná a társulás a helység 1-i épületet hasznosítani. Tehát a társulás megkísérelte elvonni a helység 1-i Képviselőtestület hatáskörét a saját épülete hasznosítása tekintetében, hiszen a T. T. ülésén tárgyalni akart erről a helység 1-i kompetens személyek előzetes megkérdezése nélkül. Ez pedig valótlan tényállítás és a valóság hamis színben való feltüntetése, ugyanis senki nem tett előterjesztést a helység 1-i épület hasznosítására vonatkozólag. Ezzel szemben a valóság az, hogy a munkaszervezet vezetője tett egy előterjesztést a T. T. elé erdei iskola megvalósításának előkészületeiről való tájékoztatás céljából. Összességében kifogásolta, hogy a vitatott állítások valósságát az alperesi sajtószervnek kellett volna bizonyítani, ezzel szemben bizonyítást jórészt a felperesek tettek a tárgyaláson. A fellebbezési ellenkérelem az ítélet helybenhagyására irányult. Szintén megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy a vitatott cikk nem a felpereseket - különösképpen nem a II.r. felperes képviselőjét - bírálta, hanem éppen a "D" Kft. működésében előforduló anomáliákra kívánt rámutatni. Épp ezért kérdezte meg az írás szerzője a "D" Kft. képviselőjét, "A" - t, hogy miért nem jelent meg az ülésen. Erre azt a választ kapta, hogy egy nappal az ülés előtt kapta meg a meghívót. Jelen esetben e tényközlést az újságírónak nem volt kötelessége vizsgálni, különösen akkor nem, akkor nem, amikor semmiféle kitétel nem szerepel az írásban arra vonatkozóan, hogy miért egy nappal az ülés előtt került az illetékes kezébe az a meghívó, amely egyébként nem is a nevére szólt. A másik tényállítással kapcsolatban a cikk írója éppen azt kifogásolta, hogy a saját bevétel, illetve a vizitdíj azonossága az előterjesztésből kellően nem tűnt ki. Álláspontja szerint egyébként köztudomású ténynek minősül, miszerint a háziorvosok saját bevétele éppen a vizitdíj, ami tényt az összes létező médium hónapokon keresztül „vert" az állampolgárok fejébe. A helység 1-i egykori általános iskola épülete hasznosítása tárgyában nem vitásan a társulás tagjai eszmét cseréltek, azonban e ténynek rögzítése nem feltételezi, illetve nem teszi kötelezővé, hogy azt önálló napirendi pontként tárgyalják. Azt pedig, hogy a helység 1-i iskolaépület hasznosításáról szó volt az ülésen, tényként lehet kezelni, aminek semmi köze ahhoz, hogy milyen formában került a testület elé. Összefoglalva kiemelte, hogy álláspontja szerint a munkaszervezet vezetőjének szakmai hírnevével az írás egyáltalán nem foglalkozott, a szövegkörnyezetből megállapítható, hogy a tudósítás tartalma kifejezetten a "D" Kft. tevékenységére vonatkozott. Az e körben lefolytatott bizonyítás pedig nem szolgáltathat alapot a munkaszervezet vezetőjének elégtétel adására különösen akkor, ha ő a perben felperesként nem szerepel. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban - a Pp. 48.§-a és 50.§.