Pf.20317/2017/8 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla Pf.V.20.317/2017/8.szám A Győri Ítélőtábla dr.... pártfogó ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek dr.... jogi előadó (....) által képviselt I.rendű alperes neve (....) I.r., az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya (fél címe 3, ügyintéző: ...) által képviselt (....) II.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt a Szombathelyi Törvényszék előtt folyamatba tett perében Szombathelyen,

1. szeptember
2. napján 7.P.20.211/2017/23/I. szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 26.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési illetéket és dr. ... felperesi pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díját az állam viseli. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ...i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya által .../2011.bü.számon lefolytatott nyomozást követően a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség B.3213/2011/23-I.számon vádiratot nyújtott be a felperessel, mint vádlottal szemben a II.r. alpereshez. A II.r. alperes a büntető eljárásban meghozott B.194/2013/
3. sorszámú ítéletével megállapította a felperes bűnösségét és 5 év 8 hónap börtönbüntetésre, valamint 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a büntetés tartamába beszámította az őrizetben töltött időt. Kötelezte a felperest 1.425.915 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla Bf.109/2013/
4. számú ítéletével részben, a bűncselekmény minősítése vonatkozásában megváltoztatta, és a felperest 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítéletet Bfv.II.973/2015/15.számú végzésével hatályában fenntartotta. A Kúria a felperes bűnügyi költség megfizetésére kötelezés iránt előterjesztett felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálta, arra hivatkozva, hogy ebben a kérdésben a büntetőeljárásról szóló
5. évi XIX. tv. (Be.) 416.§ /4/ bekezdésének c/pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak, mert a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható. A felperes ezt követően a II.r. alpereshez kérelmet terjesztett elő a terhére megállapított bűnügyi költség megfizetésére kötelező rendelkezés Be.578.§. /1/ bekezdése szerinti különleges eljárásban történő felülvizsgálata iránt. A II.r. alperes 2017.február 2-án arról tájékoztatta a felperest, hogy nem lát lehetőséget a felülvizsgálatra, mert a Győri Ítélőtábla az alapeljárásban előterjesztett fellebbezés folytán a bűnügyi költséget is felülvizsgálta. A felperes a keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az I.r. alperes előtt folyamatban volt nyomozás, valamint a II.r. alperes előtt folyamatban volt büntetőeljárás során az iratok hiányos megküldése folytán sérült a védekezéshez és a tisztességes eljáráshoz való joga. Ezen felül kérte az alperesek egyetemleges kötelezését 1.425.915 forint kártérítés megfizetésére is. Azt állította, hogy az alperesek nem biztosították számára a bűnügyi iratok másolatát, és csak a büntetőeljárás alatt,
6. február
7. és
8. között volt arra lehetősége, hogy az iratokat teljes körűen megismerhesse. Előadta, hogy a nyomozás befejezésekor tartott iratismertetés csak 15 percig tartott és ennyi idő alatt lehetetlen volt 250 oldalt elolvasni. Sérelmezte, hogy a vádirat megküldésekor a II.r. alperes a kérelmére nem küldte meg a teljes nyomozati anyagot, csak annak egy részét. Arra is hivatkozott, hogy a megküldött iratok listájában ugyan szerepel a genetikai szakvélemény, de ő azt csak 2017-ben ismerte meg. E mulasztással megítélése szerint az alperesek akadályozták a védekezésben és megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát. A kártérítés iránti igényével kapcsolatosan előadta, hogy a ráterhelt bűnügyi költség egyes tételei feleslegesen és szükségtelenül merültek fel, az ezekkel összefüggésben keletkezett bizonyítékokat nem használták fel a büntetőeljárás során, és olyan bizonyíték is van, amely nem a bűnösségét támasztja alá, hanem azt cáfolja. Idézte a Be. 338.§./2/ bekezdését, amely szerint a vádlottat csak azzal a cselekménnyel, illetőleg a tényállásnak azzal a részével kapcsolatosan felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a bűnösségét, vagy a felelősségét megállapították, és nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely nem az ő mulasztása folytán szükségtelenül merült fel. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság 7.P.20.211/2017/23/I. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II.r. alperesnek 15 napon belül 17.000,-Ft elsőfokú perköltséget. Megállapította, hogy 85.555,-Ft feljegyzett kereseti illetéket az állam visel, és hogy a pártfogó ügyvéd díját a felperes köteles viselni. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez fűződő joga nem sérült, mert a részére, illetőleg a jogi képviselője részére mind a nyomozati eljárásban, mind pedig a büntetőeljárás során rendelkezésre bocsátották azokat az iratokat, amelyek a védekezéshez szükségesek voltak. Kiemelte, hogy a nyomozati eljárásban a felperes, mint gyanúsított a kihallgatási jegyzőkönyvben, valamint a nyomozatás befejezésekor, az iratok ismertetésekor tájékoztatást kapott arról, hogy az iratokról másolatokat kérhet. Utalt arra, hogy a felperes a nyomozati iratok ismertetése során a jegyzőkönyvben akként nyilatkozott, hogy az elé tárt iratokat megtekintette, áttanulmányozta és nem jelezte, hogy az időtartam az iratok áttanulmányozására nem volt elégséges és nem kért az iratokról másolatot sem. Azt is tényként rögzítette, hogy az ingyenesen kiadott iratmásolatok jegyzéke szerint a felperes, illetőleg a védője részére a II.r. alperes iratmásolatokat adott ki a nyomozati iratokból. Utalt arra, hogy a II.r. alperes több ízben jelezte a felperesnek, hogy a kért iratokat már korábban a rendelkezésére bocsátotta, és további iratmásolat kiadására csak illeték megfizetése mellett van lehetőség. Idézte a felperes
9. július 2-án kelt, a II.r. alpereshez címzett beadványát, amelyben a felperes úgy nyilatkozott, hogy a teljes nyomozati dokumentációt kézhez vette, és azt részletesen áttanulmányozta. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta azt is, hogy a felperes kártérítésre csak akkor tarthatna igényt, ha ez a sérelem jogorvoslati eljárásban nem lett volna orvosolható. A felperes azonban a Be.70/B.§. /8/ bekezdése szerinti jogorvoslattal nem élt, illetőleg a nyomozás során az illetékes ügyészséghez sem terjesztett elő panaszt a nyomozati iratok megismerésének megtagadása miatt. Ebből következően, ha az alapjogi sérelme fennállna is, a sérelem jogorvoslati eljárásban történő orvosolását elmulasztotta, ez pedig a kártérítési igényét megalapozatlanná teszi. A bűnügyi költségen alapuló kárigénnyel kapcsolatban az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy annak felülvizsgálatára a polgári perben nincs lehetőség, mert ezen költségek felülvizsgálatára a Be. szerinti különleges eljárásban kerülhet sor. Rögzítette, hogy a felperes a pártfogó ügyvédje útján ilyen tartalmú kérelmet előterjesztett, azonban jogszabályi feltételek hiányában a különleges eljárás lefolytatására a II.r. alperes nem látott lehetőséget. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének történő helyt adást kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperesek megsértették a személyiségi jogait, amikor nem vették figyelembe az egyenlő bánásmód követelményét, a személyek hátrányos megkülönböztetésének a tilalmát, a jóhiszeműség és a tisztesség alapelveit. Megismételte azon hivatkozását, hogy az alperesek gátolták a védekezésben akkor, amikor az iratok megismerését akadályozták. Nem vitatta, hogy tett az iratok teljes körű megismerésére vonatkozó nyilatkozatot, de állította, hogy ez azokra az iratokra vonatkozott, amelyeket lehetősége volt megismerni. Arra is kitért, hogy a büntetőügyben megtartott tárgyalás előtt 2 nappal ...ben értesült arról, hogy az iratok ott vannak, és hogy a terjedelmük kb. 1.000 oldal. Ekkor látta először a genetikai szakvéleményt is, amit hamis bizonyítéknak minősített, továbbá hamisnak tartotta a vádiratot és állítása szerint a feljelentés sem törvényes. Előadta, hogy ha a II.r. alperes az összes iratot időben megküldte volna, akkor a jogsértéseket már az alapeljárás elején jelezte volna, és a genetikai szakvélemény költsége nem merült volna fel, ugyanis bizonyítottan hamis bizonyítékra végezték el a genetikai vizsgálatot. Ismételten előadta, hogy a bűnügyi költségek kivetésének módja rá nézve hátrányos és megkülönböztető volt, és hogy ezen sérelem orvoslására a felülvizsgálati és a különleges eljárásokban nem került sor. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla a fellebbezést a polgári perrendtartásról szóló
10. évi III. törvény (rPp.) 256/A. § /1/ bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a kereset elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást helytállóan állapította meg. Az elsőfokú bíróság tényállásból levont jogi következtetéseivel az ítélőtábla maradéktalanul egyetért. A felperes a keresetében a tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való joga megsértésének a megállapítását kérte, továbbá a rá terhelt bűnügyi költség kapcsán érvényesített kárigényt. A fellebbezésében további jogsértésekre hivatkozott, kérte annak a megállapítását is, hogy az alperesek megsértették az egyenlő bánásmód követelményét, a személyek hátrányos megkülönböztetésének a tilalmát és a jóhiszeműség alapelvét. Az rPp.
11. §