Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.514/2016/24/V. A Fővárosi Ítélőtábla a Kilián Ügyvédi Iroda és a dr. Dencső Dávid ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Sándor Attila ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe) I. rendű, a II.r. alperes neve (II.r. alperes címe) II. rendű, a dr. Huszár Andrea jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (1068 Budapest, Szófia u. 17.) III. rendű, a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1067 Budapest, Eötvös u. 3.) IV. rendű, az Ékes Ügyvédi Iroda által képviselt V.r. alperes neve (V.r. alperes címe) V. rendű, a nem védekező Nemzeti Adó- és Vámhivatal (1144 Budapest, Gvadányi u. 69.) VI. rendű, a K. Kft. felszámoló által képviselt VII.r. alperes neve (VII.r. alperes címe) VII. rendű és a dr. Sándor Attila ügyvéd által képviselt VIII.r. alperes neve (VIII.r. alperes címe) VIII. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 29.P.23.394/2014/
- számú ítélete ellen a felperes
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperes részére 100.000 (azaz százezer) Ft + áfa, a II. rendű alperes részére 100.000 (azaz százezer) Ft + áfa, a VIII. rendű alperes részére 75.000 (azaz hetvenötezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget, míg az V. rendű alperesnek 20.000 (azaz húszezer) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 2.500.000 (azaz kétmillió-ötszázezer) Ft fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy I.rendű alperes neve I. rendű alperes, mint vevő és a II.rendű alperes neve II. rendű alperes, mint eladó között
- november
- napján a B. ... szám alatti hrsz1, hrsz2, hrsz3 hrsz. alatt felvett ingatlanok tárgyában kötött adásvételi szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (régi Ptk.)
- §
(2)bekezdése alapján jóerkölcsbe ütköző, valamint a régi Ptk. 207. §
(6)bekezdése alapján színlelt, így semmis. A semmisségre tekintettel kérte, hogy bíróság rendelkezzen az eredeti állapot helyreállításáról és a II. rendű alperes tulajdonjogának visszajegyzéséről az ingatlannyilvántartásba. A III-VII. rendű alpereseket ennek tűrésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a jogügylet a tartalma és a felek által elérni kívánt cél miatt - amely cél az volt, hogy a perbeli ingatlanok tulajdonjogát a II. rendű alperestől vételár fizetése nélkül elvonják és az ingatlanok feletti rendelkezési jogosultságot Sz. M. szerezze meg - a jóhiszeműség, tisztesség követelményeivel ellentétes, ekként a jó erkölcsbe ütközik. Álláspontja szerint a szerződés színleltsége folytán is semmis, ugyanis az adásvételi szerződés csupán azt a célt szolgálta, hogy a II. rendű alperes tulajdonát képező ingatlanokat Sz. M. a társaság vagyonából kivonja és azt saját érdekkörébe tartozó személynek, így magának juttassa. Az I. rendű alperesnek sohasem volt valós ingatlan-szerzési szándéka, jognyilatkozataival kizárólag Sz. M-t segítette célja elérésében. A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per megindításához fűződő jogi érdekeltségét arra alapította, hogy a II. rendű alperesi társaság tagjaként alapvető jogi érdeke fűződik a társaság vagyonának megőrzéséhez, a vagyonvesztés megakadályozásához, a társaság törvényes működéséhez. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.112/2011/4. számú határozatára, a 2/2010 (VI. 28.) PK véleményre. A későbbiekben a felperes keresetét kiterjesztette, alperesként perbe vonta a VIII.r. alperes neve-t annak megállapítását is kérve, hogy I.rendű alperes neve I. rendű alperes, mint eladó és a VIII.r. alperes neve VIII. rendű alperes, mint vevő között a fenti ingatlanok tárgyában megkötött adásvételi szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:96. §-a alapján jóerkölcsbe ütköző, valamint a Ptk. 6:92. §
(2)bekezdése alapján színlelt, így semmis. A semmisségre tekintettel kérte, hogy a bíróság rendelkezzen az eredeti állapot helyreállításáról és a II. rendű alperes tulajdonjogának visszajegyzéséről az ingatlan-nyilvántartásba. A III-VII. rendű alpereseket mindezek tűrésére kérte kötelezni. Az I., II. és VIII. rendű alperesek érdemi ellenkérelmükben perbeli legitimáció hiányában a felperes keresetének az elutasítását kérték. Kifejtették, hogy a felperesnek a per tárgyává tett szerződések tekintetében nincs jogi érdekeltsége. A felperes a
- november 2-án kelt szerződés megkötésekor, a kereseti kérelem előterjesztésekor, de az ellenkérelem benyújtásának időpontjában sem rendelkezett olyan jogosultsággal, ami jogi érdekeltségét megalapozná. A felperes a II. rendű alperestől, mint ahogyan az I. rendű alperestől is független, kívülálló harmadik személy, a társaságnak nem tagja, nem ügyvezetője. Utaltak továbbá az EBH 2006/1529-es számú jogesetben foglaltakra. A kereset kiterjesztését követően arra hivatkoztak, hogy a VIII.r. alperes neve és az I. rendű alperes közötti szerződés kapcsán sincs jogi érdekeltsége a felperesnek, hiszen nem volt és nem is lesz tagja a VIII. rendű alperesnek. A III. és IV. és az V. rendű alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték, jelzálogjoguk, illetve a keretbiztosítéki jelzálogjog fennmaradására figyelemmel. A felperes kérte, hogy az elsőfokú bíróság függessze fel a per tárgyalását a Pécsi Ítélőtábla előtt a II. rendű alperesi társaságban megszűnt tagsági jogviszonya miatt folyamatban levő Gfv.40.021/2015 számú ügy jogerős befejezésig. Az elsőfokú bíróság 26-os számú végzésével a felperes felfüggesztés iránti indítványát elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperes részére 200.000 Ft + áfa, összesen bruttó 254.000 Ft, a II. rendű alperes részére 200.000 Ft + áfa, összesen bruttó 254.000 Ft és a VIII. rendű alperes részére 150.000 Ft + áfa, összesen bruttó 190.500 Ft ügyvédi munkadíjat. Az ítéletben megállapított tényállás szerint a II. rendű alperes tulajdonát képezték a B. hrsz1 hrsz., hrsz2 hrsz. és a hrsz3 hrsz. alatt felvett ingatlanok. A II. rendű alperesnek két önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője volt, P. Gy. és Sz. M.. P. Gy.
- október
- napján ingatlan adásvételi szerződést kötött a II. rendű alperes képviseletében eljárva P. L-val, a fent megjelölt ingatlanok vonatkozásában, mely ingatlanokat 280.000.000Ft keretbiztosítéki jelzálogjog terhelt.
- november
- napján a II. rendű alperes szintén önálló képviseleti joggal rendelkező másik ügyvezetője, Sz. M. a tárgyi ingatlanok vonatkozásában az I. rendű alperessel ugyancsak szerződést kötött, és P. Gy. tudta nélkül ismételten eladta a perbeli ingatlanokat 150.000.000 Ft-ért az I. rendű alperesnek, aki a vételárat
- április 30-ától kezdődően részletekben volt köteles megfizetni. Ezt követően az ügyvezetők az ingatlanokkal kapcsolatban több nyilatkozatot tettek, és az ingatlanok bérbe adásával kapcsolatban szerződéseket kötöttek. A Szekszárdi Törvényszék 15.P.20.916/2009/
- sz. ítéletével megállapította, hogy a
- október
- napján kötött szerződés, valamint ezen szerződésnek
- február
- napján és
- november
- napján kelt módosításai, valamint a II.r. alperes neve által
- február
- napján tett tulajdonjog bejegyzését célzó egyoldalú nyilatkozat - egyebek mellett - semmis. A bíróság elrendelte - többek között - jelen per I. rendű alperese és a II. rendű alperes között
- november
- napján létrejött szerződés alapján a tárgyi ingatlanok vonatkozásában az I. rendű alperes tulajdonjogának a bejegyzését. A felperes az elsőfokú ítélet meghozatalakor nem volt tagja a II. rendű alperesnek, de az alperesek által nem vitatottan korábban a II. rendű alperes tagja volt. A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes, mint a szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személy rendelkezik-e perbeli legitimációval, kereshetőségi joggal. A Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (régi Pp.)
- §
(1)bekezdésének és a régi Ptk. 234. §
(1)bekezdésének együttes értelmezésére, a 2/
- (VI.28.) PK vélemény
- pontjára, valamint a bírói gyakorlatra utalással kiemelte, hogy a szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perindítási lehetőséget vagy a jogi érdekeltség (jogviszony) vagy a perlési jogosultságot biztosító törvényi (jogszabályi) felhatalmazás alapozza meg. A közvetlen jogi érdekeltség fennállásának megállapításához annak igazolása szükséges, hogy a felperes jogi helyzete, valamely jogviszonya a más személyek közötti szerződés érvénytelenségének megállapítása folytán valamilyen módon változik, a felperes más, kedvezőbb jogi helyzetbe kerül a szerződés érvénytelenségének megállapítása folytán. A felperes e körben azzal érvelt, hogy a II. rendű alperesi társaság tagjaként alapvető jogi érdeke fűződik a társaság vagyonának megőrzéséhez, a vagyonvesztés megakadályozásához, a társaság törvényes működéséhez. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes jelenleg fenn sem álló tagsági jogviszonya az adásvételi szerződésekkel összefüggésben közvetlen jogi érdekeltséget, jogviszonyt nem jelent. A következetes bírói gyakorlat szerint a külső, harmadik személlyel szerződést kötő gazdasági társaságban a a tagsági jogviszony a szerződéssel összefüggésben közvetlen jogi érdekeltséget nem eredményez, a „közvetett"érdekeltség - társaságbeli tulajdonosi jogviszony - általában a perindítást nem alapozza meg, a felperes vonatkozásában pedig még ez a közvetett érdekeltség sem áll fenn. Kitért arra is, hogy mivel a felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezik, hivatalból sem vizsgálható a szerződés érvénytelensége, mert ellenkező esetben a bírói gyakorlat kereshetőségi jog kapcsán kialakított álláspontja teljes mértékben feleslegessé válna és megkerülhető lenne. A bíróságnak csak olyan esetben van hivatalból észlelési kötelezettsége, amikor olyan személy indítja meg a pert, aki kereshetőségi joggal rendelkezik. Mindezekre tekintettel az érvénytelenségre alapított kereseti kérelmeket, a felperes perbeli legitimációjának hiányában érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mellőzve a felperes iratbeszerzésre, tanúmeghallgatásra előterjesztett bizonyítási indítványait. A felperes tárgyalás felfüggesztésére vonatkozó indítványát azért utasította el, mert a felperes abban az esetben sem rendelkezne perbeli legitimációval, ha fennállna (illetve nem állna fenn) a tagsági jogviszonya, vagyis amennyiben a Pécsi Ítélőtábla a felperes fellebbezését alaposnak találta volna, akkor sem lenne kereshetőségi joga jelen perben. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben kezdetben annak megváltoztatását és keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte, majd az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Fellebbezésének indokaként hivatkozott az általa az elsőfokú eljárásban előadottakra, valamint arra, hogy az elsőfokú eljárásban előterjesztett bizonyítási indítványai elutasításra kerültek, így nem volt lehetősége álláspontját bizonyítani, mely alapot ad az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére. Az V. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében a kereset teljesítését jelzálogjoga fennmaradása esetére nem ellenezte. Az I-II. és a VIII. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték, mivel álláspontjuk szerint a felperesnek nincs kereshetőségi joga. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetése is helytálló, azzal a Fővárosi Ítélőtábla is maradéktalanul egyetértett. A felperes fellebbezésére tekintettel pusztán az alábbiakat emeli ki a másodfokú bíróság. Az EBH
- szám alatt közzétett döntés azt a következetes bírói álláspontot tartalmazza, mely szerint a gazdasági társaság tagja, részvényese nem jogosult a gazdasági társaság által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet előterjeszteni, mert arra a szerződő felek, illetőleg az jogosult, aki a szerződő felek körén kívül eső személy és a perhez fűződő jogi érdekét igazolja. A felperes jogi érdekeltségét azzal kívánta alátámasztani, hogy mint a II. rendű alperesi társaság tagja, alapvető jogi érdeke fűződik a társaság vagyonának megőrzéséhez, a vagyonvesztés megakadályozásához, a társaság törvényes működéséhez. A felperes arra hivatkozott a másodfokú eljárás során, hogy ismét a II. rendű alperes tagjává vált. Ebben az esetben azonban igényét a társaság belső szervezeti rendjén belül kellett volna érvényesítenie, olyan döntés meghozatalát kellett volna kikényszerítenie, mely szerint a társaság indítson pert a szerződések érvénytelenségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása céljából. Abban az esetben pedig, ha tagsági jogviszonya nem állna fenn, a társaságtól elkülönült harmadik személyként az általa megjelölt okok nem alapozzák meg a perhez fűződő jogi érdekét. A fentiek irányadóak az I. és VIII. rendű alperes közötti adásvételi szerződés érvénytelensége tárgyában előterjesztett keresetre is. A kereshetőségi jog hiányában az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a felperes bizonyítási indítványait. Nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság akkor, amikor a kereshetőségi jog hiánya miatt a szerződések érvénytelenségére bizonyítást nem folytatott le. A fent kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a régi Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a felperes pervesztes lett, ezért a régi Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére. A felperes a régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a pervesztességére tekintettel köteles az I-II., az V. és a VIII. rendű alperes javára a másodfokú perköltségüket megfizetni. Az alperesek másodfokú perköltsége az őket képviselő ügyvéd munkadíjából állt, amelyet a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése alapján határozott meg, figyelembe vette a jogi képviselők által kifejtett ügyvédi tevékenységet. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes 36.000 Ft-tal több kereseti illetéket rótt le, így kérelmére ezen illeték visszatérítésének van helye az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. §
(1)bekezdés f) pontja alapján. Budapest,
- február
- Dr. Pestovics Ilona s.k. a tanács elnöke Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Csányi Terézia Katalin s.k. bíró