← Magyarország

Gf.30018/2018/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.018/2018/

  1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Buza Ottó ügyvéd) által képviselt felperes neve, felperes székhelye szám alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Gulyás Zoltán ügyvéd (5000 Szolnok, Dózsa Gy. u. 2.) által képviselt alperes neve, alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen kötbér követelés iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék
  2. március
  3. napján kelt 27.G.20.395/2014/
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott - és a Kúria Pfv.V.22.370/2016/
  6. számú, a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.172/2016/
  7. számú ítéletét hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 1.200.000,- (Egymillió-kettőszázezer) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 2.500.000,- (Kettőmillióötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket, valamint 3.500.000,- (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárásban le nem rótt illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I N D O K O L Á S: A
  8. február
  9. napja óta adósságrendezési eljárás hatálya alatt álló alperesi önkormányzat
  10. évben, a nyári időszakban megrendezésre kerülő rendezvény vene elnevezésű rendezvényre pályázatot írt ki, melyre a felperesi kft. nyújtott be ajánlatot. Alperes képviselő-testülete
  11. március
  12. napján megtartott ülésén 140/
  13. (III.25.) számú határozatával a felperes ajánlatát érvényesnek nyilvánította és a szerződés aláírására felhatalmazta a polgármestert. Felperes ügyvezetője a megkötendő szerződésben olyan rendelkezéseket, többek között kötbér kikötést is javasolt felvenni, amelyek az eredeti ajánlati felhívás feltételrendszerét meghaladták, ezért a felek több szerződéstervezetet is készítettek. Az alperesi képviselő-testület
  14. április
  15. napján megtartott ülésén elfogadta a 149/
  16. (IV.11.) számú határozatot a 2013-
  17. évekre vonatkozó rendezvény vene rendezvények megrendezéséről. Ebben a felperest jelölte ki ezen években a rendezésre, melynek díját évi bruttó 1.000.000,- forintban határozta meg azzal, hogy minden évben a KSH inflációs indexével korrigált értékkel kell azt növelni. Ezt követően a képviselő-testület
  18. április
  19. napján megtartott ülésén további határozatokban (195/2013., 196/
  20. (IV.29.) határozat) rögzítette, hogy a felperes képviselőjének a szerződést
  21. május 3-i jogvesztő határidőn belül alá kell írnia. Ha a szerződés aláírására ezen határidő alatt nem kerül sor, a képviselő-testület a rendezvény megrendezésére az önkormányzat tulajdonában álló A... Kft-t bízza meg. A képviselő-testület elfogadta a felperes
  22. évre vonatkozó 5.000.000,forint, továbbá
  23. évtől kezdődően évi 7.000.000,- forint összegű meghiúsulási kötbér kikötését. A képviselő-testületi ülésen felperesi ügyvezető neve a felperes ügyvezetője is jelen volt. Az alperes pénzügyi gondnoka az ülésen nem vett részt, ő utóbb a határozatokról értesítést kapott, azokkal szemben kifogást nem emelt. A képviselő-testületi határozatok alapján a felperes és az alperes között létrehozni kívánt szerződés tervezetét ügyvéd neve ügyvéd készítette el, mely
  24. május
  25. napján a felek képviselői számára rendelkezésre állt. A „Megállapodás rendezési jog átengedéséről" elnevezésű szerződést a felperes képviseletében felperesi ügyvezető neve ügyvezető, míg alperes részéről polgármester neve polgármester
  26. május
  27. napján (pénteki nap) írták alá. A szerződés
  28. pontja értelmében az alperesi önkormányzat és a felperes, mint szervező megállapodtak, hogy a
  29. és
  30. év közötti időszakra a rendezvény vene rendezvénysorozat megrendezésének jogát az alperes a felperes részére átadja. Ennek ellenértékét
  31. évben 1.000.000,- forintban határozták meg, melyet a szervező „a szerződés aláírásától számított 3 napon belül" vállalt megfizetni az önkormányzat szerződésben bankszámla-számmal megjelölt pénzintézet neve vezetett számlájára. A díjfizetés tényét az önkormányzat képviselője a bankszámla-kivonat hitelesített másolatának haladéktalan átadásával vállalta igazolni a szervező felé. Felek a szerződésben külön rendelkeztek arról, hogy „a határidőre történő megfizetés elmaradása a szerződés azonnali hatályú megszűnését eredményezi". A szerződés
  32. pontjában a felperesi szervező által vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy indokolatlan megtagadása esetére egyösszegű, 15 millió forintos meghiúsulási kötbért kötöttek ki. Arra az esetre, ha a szerződés az alperesi önkormányzatnak felróható okból hiúsul meg, akkor a szerződő felek az önkormányzat által fizetendő meghiúsulási kötbért is rögzítettek, ez a
  33. évi rendezvény meghiúsulása esetén 5.000.000,- forint, a további évekre vonatkozóan
  34. évig évi 7.000.000,- forint. A felperes a szerződés aláírásától -
  35. május
  36. napjától - számított 3 napon belül, május
  37. napjáig az 1.000.000,- forint összeget nem fizette meg. A felperes jogi képviselője
  38. május 8-án e-mailben kereste meg az okiratszerkesztő ügyvédet a szerződés aláírt példányának megküldése érdekében. Arra hivatkozott, hogy ügyfele (felperes) csak a szerződés birtokában tudja a szerződéses kötelezettségét teljesíteni, a
  39. évre járó 1.000.000,forintot átutalni. A jogi képviselők egyeztetésének eredményeként az okiratszerkesztő ügyvéd irodájában még aznap 16 óra 55 perckor a felperesi kft. képviseletében eljáró felperesi ügyvezető neve ügyvezető a szerződés két - valamennyi feltüntetett személy által - aláírt példányát jegyzőkönyvben igazolt módon átvette. A felperes megbízásából felperesi megbízott magánszemély
  40. május
  41. napján (hétfői nap) az pénzintézet neve egy budapesti fiókjában 1.000.000,- forint készpénzt fizetett be, az alperesi önkormányzat folyószámlájára. Az alperes polgármestere
  42. május
  43. napján levélben értesítette a felperes ügyvezetőjét, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése elmaradt, az 1.000.000,- forint átutalására határidőben nem került sor, ezért a szerződés álláspontja szerint nem lépett hatályba. A felperes az alperesi polgármesternek küldött válasz levelében közölte, hogy a
  44. május
  45. napján aláírt szerződésből az aláíráskor nem kapott példányt, ez a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének akadályát képezte.
  46. május
  47. napján levélben megkereste a szerződésben közreműködő, azt ellenjegyző ügyvédet és csak ennek nyomán kapott kézhez ugyanezen a napon két aláírt szerződési példányt. Ehhez képest a teljesítésre nyitva álló 3 napos határidőben,
  48. május
  49. napján, hétfőn, a felperesi kft. megbízásából eljáró felperesi megbízott az önkormányzatnak a tárgyi szerződés
  50. pontjában megjelölt bankszámlájára befizette a szerződési kötelezettségként szereplő 1.000.000,- forintot, ezért a szerződés hatályba lépett. Felhívta egyúttal az alperesi önkormányzatot a szervezés megkezdéséhez szükséges intézkedések megtételére. Az alperesi önkormányzat a felperesi megkeresés ellenére sem változtatta meg álláspontját és 2013ban a rendezvény veneat a A... Kft. rendezte meg. A felperes 1.000.000,- forint és járulékai megfizetése iránt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett, mely alperesi ellentmondás folytán perré alakult. Az eljárás tartama alatt a felperesi megbízott által alperesi bankszámlára befizetett 1.000.000,- forintot az alperesi önkormányzat visszautalta a felperes javára. A felperes ezt követően felemelt kereseti kérelmében 43.000.000,- forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni alperest meghiúsulási kötbér címén a rendezési jog átengedéséről szóló megállapodás 16-
  51. pontjaira hivatkozással. Keresetének jogalapjaként utalt arra, hogy
  52. február 19-i levelével a szerződéstől az alperesi önkormányzat súlyos szerződésszegése okán kénytelen volt elállni, így az elállás miatti meghiúsulásra alapított kötbérre jogosulttá vált. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperesi álláspont szerint a felperes a megadott határidő alatt elmulasztotta megfizetni a szerződés hatályba lépéséhez szükséges 1.000.000,- forintot, ezért a rendezési jog átengedéséről szóló megállapodás nem lépett hatályba. Részéről szerződésszegő magatartás nem történt, szerződésszegés hiányában kötbér fizetésre nem kötelezhető. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Rámutatott, hogy a szerződés aláírásától számított 3 napos határidőt szabtak a felek az 1.000.000,- forint összegű díj megfizetésére. A szerződés létrejötte, érvényessége vagy hatályának beállta nem függött a pénzügyi gondnok ellenjegyzésétől. A két törvényes képviselő - felperesi ügyvezető, valamint az alperesi polgármester - részéről a szerződés aláírására
  53. május
  54. napján sor került, ezen időponttól számított 3 napos határidő
  55. május
  56. napján lejárt. A bíróság megjegyezte, hogy a Ptké.
  57. §

(1)-
(3)bekezdéseinek rendelkezései a Ptk. törvényi határidőire vonatkoznak, a felek azonban szerződésükben külön nem rendelkeztek arról, hogy a Ptké. rendelkezéseit irányadónak tekintenék. A bíróság mindezekből következően megállapította, hogy a
  1. május
  2. napján lejárt határidőn belül a felperes részéről teljesítés nem történt, erre csak jóval később,
  3. május
  4. napján került sor. Külön kitért arra, hogy a felperes ügyvezetőjének tudomása volt a képviselő-testületi üléseken meghozott határozatokról, lehetősége volt az átutaláshoz szükséges bankszámlaszám aláíráskori rögzítésére, vagy a bankszámlaszám megismerése érdekében a szerződés egy, a pénzügyi gondnok által még alá nem írt példányát elkérhette volna. Megjegyezte a bíróság, hogy még a
  5. május 8-i e-mailben sem kért ezzel kapcsolatos adatközlést a felperesi ügyvezető. Mindezek alapján arra a végső következtetésre jutott, hogy a rendezési jog átengedéséről szóló szerződés hatályba lépéséhez szükséges feltételt a felperes neki felróható okból nem teljesítette, alperessel szemben meghiúsulási kötbért ezért nem érvényesíthet. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és az alperes kereseti kérelem szerinti marasztalását. Álláspontja szerint az alperesnek kötelezettsége volt a pénzügyi gondnokkal ellenjegyeztetni a szerződést, mely anélkül nem lett volna érvényesnek tekinthető, ezért kellett valamennyi példányt az alperesi polgármesternél hagynia. A pénzügyi gondnok ellenjegyzésének bevárása elvárható gondos magatartás volt a részéről, hiszen csak annak ellenjegyzésével történhetett kötelezettségvállalás az adósságrendezési eljárás alatt álló alperesi önkormányzat részéről. A pénzügyi gondnok aláírásáról az alperesnek kellett gondoskodnia, erre csak
  6. május 8-án került sor. A felperes
  7. május
  8. napján hozzájutott a pénzügyi gondnok által is ellenjegyzett szerződési példányhoz, a Ptké.
  9. §-a szerinti határidő számítási szabályok szerint
  10. május 13-án éjfélig módjában állt a pénzátutalás teljesítése. A teljesítését tehát a korábbi időszakra nézve az alperes késedelme akadályozta meg, felperes csak az aláírt, ellenjegyzett szerződési példány birtokában került abba a helyzetbe, hogy teljesíteni tudjon. Erre pedig a Ptké. felek szerződésére is vonatkozó - anyagi jogi határidő számításának szabályai szerint határidőn belül került sor. Alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Alperesi álláspont szerint a szerződés felek által történő aláírásától számított 3 egymást követő naptári napon belül kellett volna a felperesi pénzátutalásnak megtörténnie. Ezt a felek szigorú, kifejezetten szerződésben rögzített határidőszabással írták elő. Ezt a határidőt a felperes elmulasztotta, mely körülmény miatt a szerződés nem lépett hatályba. A Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.172/2016/
  11. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokolás mellett - helybenhagyta. A Szegedi Ítélőtábla ítéletét a Kúria Pfv.V.22.370/2016/
  12. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, és új határozat hozatalára utasította. A jogerős határozatot jogszabálysértőnek minősítette, a szerződés létrejötte, hatályossága, a felperes teljesítése és a szerződés megszűnése körében kifejtett, ellentmondásos jogi indokolása miatt. A fellebbezés nem alapos. Az alperes
  13. április 29-i képviselő-testületi ülésének jegyzőkönyvéből (29/A/
  14. szám alatt csatolva) megállapítható, hogy az ülésen keletkezett 195/
  15. számú határozat egyértelműen és félreérthetetlenül a felperes részéről történő aláíráshoz rendeli
  16. május 3-ig a szerződés megkötését, amely jogvesztő határidő. A képviselő-testület 196/
  17. számú határozata pedig arról rendelkezett, hogy ha határidőre a szerződés aláírására nem kerül sor, a rendezvény megszervezésével a A.. Kft-t kell megbízni. Az ülésen részt vett a felperes ügyvezetője is, a határozatokban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismerte el. A perben
  18. számon felvett jegyzőkönyvben felperesi ügyvezető neve megerősíti, hogy „május 3án legkésőbb alá kellett írni a megállapodást, mert ez volt a képviselő-testület elvárása" (
  19. számú jegyzőkönyv
  20. oldal). Tény, hogy
  21. május
  22. napján (péntek) az alperesi polgármester és a felperesi ügyvezető a szerződést aláírták. A szerződés
  23. pontja szerint: az 1.000.000,- forint ellenértéket „szervező jelen szerződés aláírásától számított 3 napon belül az önkormányzat számlájára teljesíti. A határidő elmulasztása esetére a szerződés nem lép hatályba." A felek szerződésének ezen
  24. pontját az előzményekkel, a képviselő-testületi határozatokkal együttesen kellett értelmeznie a bíróságnak. A fizetési határidőre vonatkozó rendelkezést az előzményi képviselő-testületi határozatokkal egységesen értelmezve, a szerződési kikötés ezen pontjában szereplő „a szerződés aláírása" a felperes részéről történő aláírás időpontját jelentette, függetlenül attól, hogy utóbb a pénzügyi gondnok mely időpontban ellenjegyzi a szerződést. Tény, hogy a felek a szerződést május
  25. napján aláírták, következésképpen a szerződés
  26. pontjában írt fizetési határidő ettől az időponttól kezdődött. A kikötés alapján a fizetési határidő az aláírástól számított 3 nap volt. A fizetési határidő lejárta tekintetében - ahogy arra az ítélőtábla már korábban is rámutatott - külön kikötés nélkül is irányadó volt az anyagi jogi határidő számításra vonatkozóan a Ptk.
  27. §-ának rendelkezése, valamint a Ptké.
  28. §
(1)-
(3)bekezdése (Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.041/2013/
  1. számú részítélet, Pfv.VI.21.867/2009/
  2. számú eseti döntés, BH 1995/
  3. számú döntés, BDT 2009/
  4. számú döntés). E szerint, mivel a fizetési határidőbe az aláírás napja nem számít bele, a határidő
  5. május
  6. napján lejárt. Ha a felperesre nézve kedvezőbb, csak munkanapokat figyelembe vevő álláspontot fogadnánk is el - melyre az alperesi polgármester utalt meghallgatásakor (
  7. számú jegyzőkönyv
  8. oldal) -, akkor is legkésőbb
  9. május
  10. napján a fizetési határidő eltelt. A határidő eredménytelen elteltével a szerződés - annak
  11. pontjában foglalt rendelkezése szerint - hatályba sem lépett. Alaptalan az a felperesi hivatkozás, hogy a fizetési kötelezettség teljesítésében akadályozott volt, mert „nem kapott aláírt példányt" a megállapodásból, ugyanis a fizetéshez szükséges valamennyi adat rendelkezésére állt. Amennyiben igényelte, a polgármester által aláírt szerződést átvehette volna, mert a fizetési határidő a pénzügyi gondnok aláírásától nem függött, az okiratnak ügyvédi általi ellenjegyzése pedig irreleváns. A pénzügyi gondnok szerződés aláírása nem befolyásolta a felperesre vonatkozó perbeli fizetési határidőt. A pénzügyi gondnok szerepét illetően a Szegedi Ítélőtábla a korábbi ítéletben kifejtett okfejtését a szerződéskötés körében nem tartja fenn. Helyesen a pénzügyi gondnok által a szerződés ellenjegyzése a szerződés érvényes létrejötte szempontjából közömbös, a szerződés a két fél képviselőjének aláírásával,
  12. május 3-án érvényesen létrejött. A helyi önkormányzatokról szóló
  13. évi CLXXXIX. tv.
  14. § rendelkezései szerint (hasonlóan a korábbi
  15. évi LXV. tv. (Ötv.)
  16. §
(1)bekezdéséhez) a helyi önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. tv. 139. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a polgármester a helyi önkormányzat nevében kötelezettségeket vállalhat. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló
  1. évi XXV. tv. alapján a pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatásköreinek ellátását. A képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztésekhez a pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. A Har.
  2. §
(1)bekezdés szerint a kötelezettségvállalások és kifizetések teljesítése csak az ő ellenjegyzésével történhet. A törvény a polgármester képviseleti jogán harmadik személy irányában korlátozást nem tartalmaz, és ezt az adósságrendezési eljárásra alkalmazandó rendelkezések sem korlátozzák. A pénzügyi gondnok az adósságrendezési eljárásban képviseleti jogot - eltérően a felszámoló jogi státuszától nem kap. A pénzügyi gondnok szerepét illetően az elsőfokú ítélet okfejtése (
  1. oldal
  2. bekezdés) helytálló. Az adósságrendezés egyezségkötésre irányuló szakaszában gazdasági kérdésekben nem a pénzügyi gondnok dönt, az ő feladata elsősorban a tanácsadás, ellenőrzés. A pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők (A polgári nemperes eljárások joga, Elte Eötvös. Kiadó, 2004., www.tankonyvtar.hu <http://www.tankonyvtar.hu/>
  3. oldal). Hasonló álláspontot tartalmaz a Wolters Kluwer Kiadó által fenntartott elektronikus jogtárnak a csődtörvényhez kapcsolódó „Nagy kommentárbeli" okfejtése is, mely szerint az adósságrendezés egyezségi szakaszában a pénzügyi gondnok feladata tanácsadás, ellenőrzés. A kapcsolódó kommentárokból az a következtetés vonható le, hogy a pénzügyi gondnok feladata az adósságrendezési eljárásban a már létrejött szerződések kifizetéséhez - vagyis a kötelezettségvállalás teljesítéséhez - kapcsolódó jóváhagyás. A szerződés tehát a polgármester és a szerződő felperes törvényes képviselője általi aláírással érvényesen létrejött, a pénzügyi gondnok ellenjegyzése a szerződésen jogi szempontból nem releváns a szerződés létrejötte szempontjából, mert - eltérően a felszámolási eljárástól - az adósságrendezési eljárás alatt a polgármester az adott önkormányzatot továbbra is képviseli. Más kérdés, hogy a pénzügyi gondnok ellenjegyzése nélkül az érvényesen létrejött szerződések alapján a kifizetések és kötelezettségvállalások nem teljesíthetőek, azonban ez nem érinti a szerződés érvényes létrejöttét (hasonlóan: Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.029/2013/
  4. sz.). Annak ugyan elvileg nincs akadálya, hogy a szerződő felek a szerződés létrejöttét a pénzügyi gondnok ellenjegyzéséhez kössék, de ilyen konkrét kikötés jelen ügyben nem került rögzítésre a megállapodásban. Tekintettel arra, hogy a felperes részéről az általa vállalt, szerződés aláírásától számított 3 napon belül teljesítés nem történt, ezért a szerződés nem hatályos. A hatálytalan szerződés alapján a felperes által állított alperesi szerződésszegésből eredő kötbérkövetelésnek jogalapja nem áll fenn és okafogyott a felperes által közölt elállás is. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt, és fellebbezési ellenkérelmet előterjesztő alperes másodfokú eljárási költségeinek megtérítésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pont, valamint az
(5)és
(6)bekezdés alapján az ítélőtábla 700.000,- forintban határozott meg, valamint köteles megfizetni a felülvizsgálati eljárásban megállapított 500.000,- forintot. A felperes személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 250.000,- forint fellebbezési és 3.500.000,- forint felülvizsgálati illeték utólagos megfizetésére a pervesztes felperes köteles a Pp. 78.
(1)bekezdés és a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdés, 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján. Szeged,
  1. március
  2. Dr. Kemenes István s.k.. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k.. Dobler László s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.