Debreceni Ítélőtábla Bf.I.528/2016/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- október hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott és társa ellen indított büntető ügyben az Egri Törvényszék
- évi június hó
- napján kihirdetett 5.B.18/2015/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú bíróságot a vagyonelkobzás vonatkozásában különleges eljárás lefolytatására hívja fel. I. r. vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogva tartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban felmerült 21.350 (Huszonegyezer-háromszázötven) Ft bűnügyi költségből I. r. vádlott 15.000 (Tizenötezer) Ft-ot, II. r. vádlott 6.350 (Hatezer-háromszázötven) Ft-ot köteles megfizetni. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen I. r. vádlott enyhítés végett jelentett be fellebbezést, védője is enyhítésért fellebbezett, illetőleg a felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette alóli felmentés érdekében. II. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek. Az ügyész a nyilatkozattételre nyitva álló törvényes határidőn belül az ítéletet mind a két vádlott vonatkozásában tudomásul vette. A fellebbviteli főügyészség a tényállás kisebb pontosítására tett indítványt, melynek a vagyonelkobzás intézkedés alkalmazása esetén van jelentősége. A fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy I. r. vádlottal szemben a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontját alkalmazva 472 129 000 Ft-ra vagyonelkobzást rendeljen el az ítélőtábla, egyebekben az elsőfokú ítéletet a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján hagyja helyben. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348. §
(1),
(2)bekezdései alapján a Be. 361. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, széles körű bizonyítási eljárást folytatott le. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is okszerűen értékelte, ezért az általa rögzített tényállás megalapozott, az irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 351. §
(1)bekezdése értelmében. A megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróságnak a vádlottak bűnösségére vont következtetése kifogástalan és cselekményeik minősítése törvényes. A cselekmények minősítése és az alkalmazandó joghátrányok szempontjából helytállóan jutott arra a következtetésre a törvényszék, miszerint a Btk. 2. §
(2)bekezdés alkalmazásával a
- évi C. törvény rendelkezései teremtik meg a kedvezőbb döntés lehetőségét mind a két vádlott esetében. A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket túlnyomórészt feltárta az elsőfokú bíróság, azonban I. r. vádlottat érintően további súlyosító körülmény a kettőnél több bűncselekmény halmazata, a számvitel rendjének megsértése bűntetténél a folytatólagos elkövetés, és a költségvetési csalási cselekménynél a minősítést megalapozó értékhatár felső határa közelében lévő elkövetési érték. (Kúria
- BK. vélemény III/
- és 3.pontja) II. r. vádlottnál külön súlyosító körülmény a számvitel rendjének megsértése bűntetténél a folytatólagosság. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság által a vádlottakkal szemben alkalmazott szankciók neme és mértéke helyes, a büntetések enyhítésére az ítélőtábla nem látott lehetőséget a felsorolt büntetéskiszabási körülmények figyelembe vételével, illetőleg a Btk.
- §-ában meghatározott büntetési célok, továbbá a Btk.
- §-ban rögzített büntetéskiszabási elvek érvényesülése érdekében is. A kialakult bírói gyakorlatra is tekintettel inkább enyhének mondhatók a kiszabott büntetések, mint súlyosnak. Az enyhítés érdekében bejelentett védelmi fellebbezések eredményre nem vezethettek, míg a felmentésre irányuló fellebbezések megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma folytán nem lehetnek eredményesek a Be.
- §
(1)és
(3)bekezdéseiből következőleg. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek és helyesek, azonban a vagyonelkobzás intézkedés alkalmazásáról a törvényszék jogszabályi előírás ellenére elmulasztott rendelkezni. E körben a fellebbviteli főügyészség álláspontját osztotta az ítélőtábla. A Btk. 74. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján - a bűnös úton elért vagyongyarapodás elvonására vagyonelkobzás alkalmazásának van helye. A Kúria 95/2011. BK. véleménye III. pontja szerint a költségvetési csalás elkövetőjével szemben akkor, ha a bűncselekmény a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel függ össze, a költségvetési bevétel csökkentésével azonos mértékű vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzást az ilyen vagyonnal ténylegesen gazdagodó személytől kell elvonni, egyetemleges kötelezésnek nincs helye (69/2008.BK. vélemény). Az elsőfokú ítéleti tényállás megállapítása szerint (21. oldal 5. bekezdése) a ... Kft. bevételéül szolgáló pénzeszközökkel II. r. vádlott nem rendelkezett, azok felhasználásáról I. r. vádlott döntött. Nincs azonban adat arra, hogy a felhasználás körében ténylegesen az I. r. vádlott mennyivel gazdagodott, illetve a II. r. vádlott kapott-e az összegből. Az 1. tényálláspontot illetően az ítélet 16. oldalán a táblázatot követően két bekezdés adhat támpontot a gazdagodást érintően. Nem található az iratok között utalás arra ugyanakkor, hogy az adóhatóság jogerős határozatot hozott volna az 1-2 tényálláspontok esetében a bevallani és befizetni elmulasztott általános forgalmi adó megfizetésére. Az eddig részletezettekre figyelemmel a másodfokú eljárásban megalapozott döntés nem hozható, egyébként is a vagyonelkobzás intézkedés alkalmazhatósága érdekében a szükséges bizonyítás lefolytatásával az eljárás egyfokúvá válna. A Be. 570. §
- a)pontja kimondja, hogy ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a vagyonelkobzásról nem rendelkezett, erről a bíróság az ügyész indítványára, illetve hivatalból utólag határoz. A bíróság eljárására az 569. §
(3)bekezdése az irányadó. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta és egyúttal az elsőfokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására hívta fel a Be. 570. § a) pontja és 569. §
(3)bekezdése megjelölésével. Az előzetes fogva tartásban töltött további időtartam beszámításáról az I. r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla a Be. 92. §
(1)és
(2)bekezdései alkalmazásával határozott. A másodfokú eljárásban a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 381. §
(1)bekezdésén és 338. §
(1)-
(2)bekezdésén alapul. Debrecen,
- október
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: Az Egri Törvényszék 5.B.18/2015/
- számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
- október
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke