Bfv.1170/2017/13 – Kúria

(6)bekezdés és

(5)bekezdés a) pont]; ezért az I. rendű terheltet 7 év szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 700.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra; a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére 2.000 forintonként rendelkezett annak átváltoztatásáról. A VII. rendű terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében, mint bűnsegéd [Btk. 396. §

(6)bekezdés és

(5)bekezdés b) pont II. fordulat]; ezért 5 év szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Emellett az I. rendű terhelt tulajdonában lévő - az ítéletben felsorolt - ingatlanok vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt tárgyak sorsáról. Kétirányú fellebbezés nyomán eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. október
2. napján jogerős 1.Bf.90/2015/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. és VII. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta. Az I. rendű terhelt esetében a pénzbüntetés kiszabását mellőzte, egyben vele szemben 100.000.000 forint vagyonelkobzást rendelt el, és az ítélet szerinti ingatlanok zár alá vételét ennek biztosítására fenntartotta; a VII. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését 3 év 6 hónapra enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. és VII. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítélettel megállapított tényállás e terhelteket érintő részének lényege a következő. Az I. rendű terhelt a kft. ügyvezető igazgatója volt. A társaság fő tevékenysége többek között etil-alkohol, desztillált szeszes ital, festék, bevonóanyag, tisztítószer, illetve egyéb vegyi termékek gyártása volt, melyhez a kft. a Jövedéki Adó- és Zárjegyhivatal engedélyével rendelkezett. Az I. rendű terhelt az általa vezetett [8] kft. nevében eljárva állíttatott elő és értékesített a vámhatósági engedélyeknek megfelelő, nem jövedéki adóköteles alkoholterméket BALU fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot -, melyből további kezeléseket követően hideg vagy meleg eljárással a denaturáló szerek jelentős része eltávolítható, annak tudatában, hogy a későbbiekben leírt lánc keretében az egyes személyek a megvett BALU-t ismételten jövedéki termékké alakítják át és az adót nem fizetik meg. A BALU fantázianevű fagyásgátló koncentrátum alapanyagát tekintve 92-96 térfogat százalékos alkoholtartalmú, C típusú denaturált finomszesz, amelyhez kék színesítő anyagot öntve jövedéki termék jellegét elveszíti, és ezáltal kikerül a vámhatóság ellenőrzése alól (vámtarifaszáma 22072000, BALU-vá alakítása után 3820000000). Jövedéki szempontból az alkohol teljes denaturálásával az alkoholtermék adómentessé válik, ezért a teljes denaturált termékből a denaturáló szerek hivatalosan többé nem távolíthatók el. A cselekmény során az egyes személyek rájöttek arra, hogy a denaturált szeszben jelenlévő bitrex (keserű anyag), illetőleg színezőanyag a terméknek a szűrőn történő átengedésével és aktív szenes kezelésével jelentős mértékben eltávolíthatóak. Az I. rendű terhelt a BALU fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot olyan gazdasági társaságok részére értékesítette, amelynek tényleges gazdasági profiljába illeszkedett a fagyásgátló folyadékkal folytatott kereskedelem. A BALU fagyásgátló koncentrátumból a denaturáló szerek részbeni kivonásával jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot előállító különböző terheltek az előállításhoz szükséges engedéllyel nem rendelkeztek, az egyes tényállási pontokban írtak szerint történő jövedéki termék előállításáig terjedő láncolatban a BALU fagyásgátló koncentrátumot értékesítő valamennyi terhelt tudta azt, hogy az értékesített BALU termékből nem sokkal az értékesítést követően jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani, amely meg is történt. Az ítéletben részletezett értékesítések során a BALU termék legalább 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazott. Az I. rendű terhelt
4. december
5. napjáig értékesítette a cége által előállított BALU fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot, melynek során tudomással bírt arról, hogy az általa eladott, akkor még nem jövedéki adóköteles szeszes folyadékból az általa bekevert színezőanyag, illetve denaturáló szerek kivonásával az illegális átalakítását követően jövedéki adóköteles szeszes ital kerül előállításra. Az értékesítés során kiállított számlákon szereplő gazdasági társaságok és magánszemély mögött álló, illetve azok nevét felhasználó terheltek a BALU fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot haszonnal értékesítették tovább a tényleges jövedéki terméket előállító személyeknek vagy további közvetítőknek, vagy a megvásárolt folyadékból maguk állították elő a továbbértékesítésre szánt szeszt. Az I. rendű terhelt a kapcsolatot csak a közvetlen vásárlóival tartotta, velük rendszeresen tárgyalásokat folytatott. Az általa vezetett kft. a BALU fagyásgátló koncentrátumból havonta 100.000-160.000 liter közti mennyiséget állított elő és értékesített, elsősorban készpénzes fizetés ellenében. A továbbadás módja az volt, hogy a kft. több megrendelőhöz saját gépjárművel szállította ki az illegális felhasználásra szánt fagyásgátlót, illetve a vevők saját szállító járműveikkel rendszeresen megjelentek a társaság telephelyén. A hivatalosan lekönyvelt vételáron kívül a vásárlóknak literenként plusz összeget is kellett fizetni, amelyek bizonylatolás nélkül, az adózási körből kikerülve jutottak az I. rendű terhelt birtokába. A szállítások többségénél a kiszállított árut nem látták el gyártási címkével, azért, hogy a későbbiekben a fagyásgátlót gyártó cég visszakövethetősége nehezebb legyen. Emiatt annak érdekében, hogy a kiszállítások során csökkentsék a közúti ellenőrzések valószínűségét, a szállításokat kora reggeli és késő esti órákban hajtották végre. A fagyásgátló koncentrátum tiszta szesszé történő visszaalakítását végzők közvetlenül, vagy közvetítő személyeken keresztül I. rendű terhelthez fordultak „minőségi kifogás" esetén, vagyis ha az adott szállítmány a megszokott aktív szenes eljárással való szűréssel nem vált élvezhető minőségű szesszé. [9] A jövedéki termék előállításáig terjedő láncolatban a BALU fagyásgátló koncentrátumot értékesítő, szállító, felhasználó valamennyi terhelt tudta azt, hogy a termékből az értékesítést követően jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani, amely az ítéletben részletezettek szerint meg is történt. [10] Az I. rendű terhelt
6. évtől kezdődően
7. december
8. napjáig terjedő időszakban a kft. által értékesített BALU jövedéki termékké történt visszaalakítása után 7.436.070.329 forint adóbevétel-csökkenés keletkezett, és a további lefoglalt mennyiségek tekintetében 28.262.400 forint keletkezett volna, ha fizikailag megkezdték volna a lefoglalt mennyiségnek is illegális jövedéki termékké alakítását. [11] A VII. rendű terhelt
9. évtől
10. december
11. napjáig rendszeres jelleggel vásárolt a III. rendű terhelt közreműködésével legalább 92 térfogatszázalék etanol tartalmú BALU fagyásgátló koncentrátumot a kft.-től, részint ismert és az eljárásban ismeretlenül maradt személyek részére. A terhelt
12. évben BALU-t közvetített a VIII. rendű terhelt részére is, tudva azt, hogy a BALU fagyásgátlót hideg eljárással jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékká alakítják át úgy, hogy az előállítás után fizetendő jövedéki adót nem fizetik meg. A VII. rendű terhelt az általa megvásárolt és leszállíttatott BALU esetében
13. évtől
14. december
15. napjáig 18.436.000 forint, míg
16. év folyamán a VIII. rendű terheltnek szerzett mennyiség tekintetében 105.984.000 forint jövedéki adóbevétel csökkentésében működött közre tevékenységével. II. [12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője és a VII. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [13] Az I. rendű terhelt védője indítványában a Be.
17. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontját megjelölve a megtámadott határozat megváltoztatását, az I. rendű terhelt felmentését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. [14] Indokai szerint az eljárt bíróság által megállapított tényállásban jövedéki termék, különösen alkoholtermék vámtarifaszáma nem szerepel; jövedéki termék hiányában a költségvetési csalás bűntette elkövetési tárgya, elkövetési magatartása nem állapítható meg, vagyis a törvényi tényállás tárgyi oldalának több konjunktív eleme is hiányzik. Az eljárt bíróságok ezért a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét költségvetési csalás bűntettében. Hivatkozott arra, hogy a tényállásban szereplő vámtarifaszámok nem jövedéki termék, illetve nem jövedéki adóköteles termék vámtarifaszámai. Álláspontja szerint az, hogy jövedéki termék került-e előállításra, és ha igen, milyen vámtarifaszámú jövedéki termék, alapvető jelentőségű, mivel a jövedéki adófizetési kötelezettség a jövedéki termék előállításához kapcsolódik, és még a jövedéki termékek között is az adó összegében nagyságrendi, sokszoros eltérés lehet attól függően, hogy milyen típusú jövedéki termékről van szó. Mivel az eljárt bíróságok nem rögzítettek a tényállásban jövedéki adóköteles, jövedéki termék vámtarifaszámát, ennek hiányában a vagyoni hátrány mértéke sem állapítható meg. [15] Az indítvány a 2004. április 30. napjáig hatályban volt, majd az ezt követően hatályos jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény egyes rendelkezéseit felidézve utalt arra, hogy a törvény pontosan tartalmazza, hogy milyen vámtarifaszámú termék minősül alkoholterméknek. A Jöt. tv. 63. §-ának jelentősebb módosítása csupán 2006. szeptember 1. napjától volt hatályos, ezért álláspontja szerint ezt megelőző időben a 220720000 vámtarifaszámú termék nem minősült alkoholterméknek. Ezért az adott ügyben eljárt bíróságok úgy minősítették az adott terméket jövedéki terméknek, hogy az ítéleti tényállásban megjelölt vámtarifaszám nem jövedéki adóköteles termékhez (denaturált termékhez), valamint nem jövedéki termékhez (BALU fagyásgátlóhoz) kapcsolódik, melyek jövedéki adója 0. Utalt arra, hogy már a lefolytatott nyomozás alapvető hiányossága volt, hogy nem került szakértői bizonyításra sor a lefoglalt szeszes folyadékok vámtarifaszámának meghatározása érdekében, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan még az elsőfokú eljárás során is bizonyítási indítványt terjesztettek elő. Ennek hiányában pedig a vagyoni hátrány összegének meghatározása törvénysértő, amely egyben törvénysértő minősítést és büntetést eredményezett. Mindezen kérdésekkel összefüggésben kifogásolta az indokolási kötelezettség teljesítését, vagyis azt, hogy az eljárt bíróság nem adta indokát annak, hogy hogyan lehet kétséget kizáróan megállapítani alkoholtermék előállítását az adott termék vámtarifaszámának hiányában, és a bíróság nagyságrendileg a legmagasabb, sokszoros jövedéki adómértéket vette figyelembe. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróság nem értékelte a védelem által feltárt bizonylatokkal és könyvszakértői megállapítással igazolt jogszerű felhasználást (denaturált termék értékesítéseket), nem határozott meg a meg nem fizetett jövedéki adómértéket csökkentő tételeket. Kifogásolta továbbá a vegyész szakértői vélemények mikénti értékelését, és azt is, hogy az eljárt bíróság nem tartotta indokoltnak a védői bizonyítási indítványnak megfelelően a kereskedelmi lánc alsóbb szintjein lévő szereplők esetében a rendelkezésre álló bizonylatok további szakértői vizsgálatát. [16] Az I. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványának kiegészítésében megismételte, hogy a megállapított jogerős ítéleti tényállás szerint nincs meghatározva az a konkrét jövedéki termék, amelyet az állítólagos elkövetők előállítottak, épp ellenkezőleg, kizárólag olyan termék vámtarifaszáma került feltüntetésre, melyekkel kapcsolatosan a jövedéki adó összege 0 forint. Megismételte azon álláspontját is, mely szerint jogilag téves az elsőfokú bíróság azon vélekedése, hogy a BALU fagyásgátló koncentrátummal történő bármilyen tevékenység jövedéki adófizetési kötelezettséget eredményezett volna, mivel ezt a 2006. szeptember 1-je előtt hatályban volt jövedéki szabályok kizárttá tették. [17] A VII. rendű terhelt védője indítványában a Be. 416. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjára alapítottan a megtámadott határozat megváltoztatását, a VII. rendű terhelt felmentését, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítését kérte. [18] Indokai szerint a jogerős ítéleti tényállás hiányos, megalapozatlan, iratellenes következtetéseket tartalmaz. Álláspontja szerint az eljárt bíróság sem a történeti tényállásban, sem pedig az ítélet indokolásában nem állapított meg a VII. rendű terhelt terhére olyan tényeket, amelyek alapján cselekménye a költségvetési csalás törvényi tényállásába illeszkedő lenne; a bíróság adós maradt annak megállapításával, hogy VII. rendű terhelt mely magatartásával valósította meg a költségvetési csalást bűnsegédként. [19] Hivatkozott arra, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás során a VII. rendű terhelt bűnösségét alátámasztó közvetlen bizonyítékot feltárni nem sikerült, a közvetett bizonyítékok csupán feltételezésre adnak alapot, a könyvszakértői vélemény hiányos, ezért a VII. rendű terhelt terhére megállapított jövedéki termék mennyisége nem bizonyított. Sérelmezte továbbá azt, hogy az elsőfokú bíróság értékelési körébe vonta a lehallgatott telefonbeszélgetések tartalmát, mert álláspontja szerint a törvénysértő titkosszolgálati eszközökkel beszerzett adatok törvényes bizonyítékként nem használhatók fel, és arra bűnösséget megállapító ítéleti rendelkezést alapítani nem lehet. Másodlagosan kérte a kiszabott büntetés enyhítését, mivel az első- és másodfokú bíróság nem kellő nyomatékkal vette figyelembe a bűnsegédi elkövetést, az időmúlást és azt, hogy a terhelt egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, továbbá igazolt gerincbetegségét, ezért a megállapított büntetés aránytalanul súlyos. [20] A Legfőbb Ügyészség BF.111/2007. számú átiratában az I. és VII. rendű terheltek védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozatnak az I. és VII. rendű terheltek tekintetében hatályban való fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint az irányadó tényállás támadását jelenti a tényállás megalapozottságára, a bizonyítékok mikénti értékelésére vonatkozó védelmi kifogások, és a szakértők megállapításainak vitássá tétele és a szakvélemények állított hiányosságainak sérelmezése. Az I. rendű terhelt esetében szintén a tényállást támadja az indítvány, amikor arra hivatkozik, hogy abban nem szerepel jövedéki termék és ebből következően vagyoni hátrány sem szerepelhetne. Az ügyész szerint a VII. rendű terhelt esetében ugyancsak a tényállás körébe eső kérdést kifogásolt az indítványozó akkor, amikor sérelmezte, hogy a megállapított tényállásból hiányzik a VII. rendű terheltet érintő elkövetési magatartás, továbbá nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a terhelt bűnsegédként részt vett a költségvetési csalásban. Hasonlóan tényállás támadásaként értékelte a titkos információgyűjtés eredményének bizonyítékként történő felhasználását is. Hivatkozott arra, hogy az I. rendű terhelt javára szóló indítvány figyelmen kívül hagyta, hogy a jövedéki adó alapja az ítéletben felsorolt magánszemélyek és gazdasági társaságok részére értékesített fagyásgátló koncentrátum kezelése során előállított folyadék, melynek alkoholtartalmát a bíróság 92 térfogatszázalékban állapította meg. Ez jövedéki adóköteles, amelynek a megállapított térfogatszázaléka a lefoglalt minták legkisebb értéke, ami a terheltekre nézve a legkedvezőbb volt. Az indítvány hivatkozásával szemben az ítélet az adóügyi jogszabályok [2003. évi CXXVII. törvény 8. §

(1)bekezdés a) pont] helyes értelmezésével tartalmazza a büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges tényállási elemeket, ezekből a bűnösségre levont következtetés és a cselekmény anyagi jogi minősítése is törvényes. Utalt arra, hogy az eljárt bíróság helytállóan hivatkozott arra, hogy a vád tárgyát jövedéki adó alól mentes alkoholtartalmú anyagnak jövedéki adófizetési köteles termékké alakítása képezte. A jövedéki adóról szóló törvényi rendelkezések szerint az adókötelezettség akkor keletkezik, ha a jövedéki terméket belföldön előállítják; ez egyben az adófizetési kötelezettség kezdete. Az adóügyi jogszabályok alapján tehát a terhelteknek a jövedéki adófizetési kötelezettsége a denaturálás eredményeként keletkezett alkoholtartalmú ital előállításakor bekövetkezett, és a büntetőjogi felelősség minden feltétele megvalósult. Nem tartotta alaposnak az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó hivatkozást sem, mivel az elsőfokú határozat rögzítette az alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályokhoz vezető következtetéseit, ellenőrizhető és elégséges módon számot adott a tényállás megállapításához vezető értékelő tevékenységéről, ezért az indokolási kötelezettség megsértése körében ennek mikéntje és eredménye a felülvizsgálati eljárásban nem kérhető számon. [21] A Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében az I. rendű terhelt védője továbbra is kifogásolta, hogy jövedéki termék csak vámtarifaszám alapján határozható meg, ezért amennyiben a jövedéki termék konkrét megjelölését és vámtarifaszámát az adott tényállás nem tartalmazza, akkor abból hiányzik a költségvetési csalás elkövetési tárgya és ennek megfelelően elkövetési magatartása, valamint vagyoni hátrány sem állapítható meg. [22] A VII. rendű terhelt védője észrevételében továbbra is kifogásolta, hogy az ítéleti tényállás ellentmondásos, következetlen, elégtelen és pontatlan, olyan mértékben hiányos, hogy alkalmatlan a VII. rendű terhelt bűnösségére vont következtetés levonására, ezért a VII. rendű terhelt felmentését kérte. III. [23] Az I. rendű terhelt védőjének és a VII. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa egyaránt nem alapos. [24] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [25] A Be. 423. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. [26] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem különkülön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, - a minősítéssel kapcsolatos más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül - a kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [27] Az I. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványában valójában az irányadó tényállás megalapozottságát, az eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadta, amikor a vegyész szakértői vélemények mikénti értékelését, a védelmi bizonyítási indítványok elutasítását, további bizonyítás elmaradását kifogásolta a könyvszakértői vélemények kiegészítése és élelmiszer szakértő bevonása kapcsán, és a meg nem fizetett jövedéki adót esetlegesen csökkentő tételek figyelmen kívül hagyását sérelmezte. Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [28] Az indítvány hivatkozott arra, hogy a jogerős ítéleti tényállásban szereplő BALU fagyásgátló koncentrátum nem jövedéki adóköteles termék, továbbá a kft. az engedélyezett felhasználási célra használta a beszerzett, teljesen denaturált alkohol terméket (a BALU termék alapanyagát, a 220720000 vámtarifaszámú, teljesen denaturált terméket), tehát e körben jogsértés fel sem merülhetett. Álláspontja szerint az ítéleti tényállásban megjelölt vámtarifaszám nem jövedéki adóköteles termékhez (denaturált termékhez), valamint a nem jövedéki termék BALU fagyásgátlóhoz kapcsolódik, melyek „jövedéki adójának" összege 0 forint. [29] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket. [30] Az I. rendű terhelt az általa vezetett kft. nevében eljárva állíttatott elő és értékesített nem jövedéki adóköteles alkoholterméket, BALU fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot melyből további kezeléseket követően a denaturáló szerek jelentős része eltávolítható - annak tudatában, hogy az egyes tényállási pontokban részletezettek szerint az egyes személyek a megvett BALUt ismételten jövedéki termékké alakítják át és az adót nem fizetik meg. Az I. rendű terhelt a BALU fantázianevű fagyásgátló koncentrátum értékesítésekor tudomással bírt arról, hogy az általa eladott, akkor még nem jövedéki adóköteles szeszes folyadékból az általa bekevert színezőanyag, illetőleg denaturáló szerek kivonását, azaz illegális átalakítását követően jövedéki adóköteles szeszes ital kerül előállításra. Az értékesítések során valamennyi BALU termék legalább 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazott. Az I. rendű terhelt a kapcsolatot csak közvetlen vásárlóival tartotta; a továbbadás módja az volt, hogy a kft. több megrendelőhöz saját gépjárművel szállította ki az illegális felhasználásra szánt fagyásgátlót, illetve a másik mód szerint a vevők saját szállító járműveikkel megjelentek a társaság telephelyén. A hivatalosan lekönyvelt vételáron kívül a vásárlóknak literenként plusz összeget is kellett fizetni, mely bizonylatozás nélkül az adózási körből kikerülve jutott az I. rendű terhelt birtokába. A szállítások többségénél a kiszállított árut nem látták el gyártási címkével, valamint hogy csökkentsék a közúti ellenőrzések valószínűségét, a szállításokat kora reggeli és késő esti órákban hajtották végre. A fagyásgátló tiszta szesszé történő visszaalakítását végzők közvetlenül vagy a közvetítő személyeken keresztül az I. rendű terhelthez fordultak „minőségi kifogás" esetén. Az I. rendű terhelt által értékesített BALU jövedéki termékké történt visszaalakítása után 7.436.070.329 forint adóbevétel-csökkenés keletkezett, és a további lefoglalt mennyiségek tekintetében 28.262.400 forint keletkezett volna, ha fizikailag megkezdték volna annak illegális jövedéki termékké alakítását. [31] A fentiekből következően az eljárt bíróság tehát azt rótta az I. rendű terhelt terhére, hogy úgy értékesített fagyásgátló koncentrátumot, hogy tudomással bírt arról, hogy ezt követően annak az általa bekevert színezőanyag, illetve denaturáló szerek kivonása révén - legalább 92 térfogatszázalék etanol tartalmú - tiszta szesszé való visszaalakítása történik meg. [32] A jövedéki adófizetési kötelezettség ténybeli alapja tehát a visszaalakítás során előállított 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazó jövedéki termék, mely után az alkohol hektoliter fokban meghatározott mennyisége alapján az ítéletben írtak szerint került meghatározásra a meg nem fizetett jövedéki adó mértéke. Ehhez igazodóan az I. rendű terhelt terhére az eljárt bíróság ténybelileg azt rótta, hogy 2003. évtől 2005. december 15. napjáig terjedő időszakban a tényállásban részletezett magatartásával 7.436.070.329 forint, míg a lefoglalt mennyiség tekintetében 28.262.400 forint jövedéki adóbevétel-csökkenéshez nyújtott segítséget. [33] A felülvizsgálati indítvány e részében tehát valójában az irányadó tényállást támadja, amikor arra hivatkozik, hogy abban nem szerepel jövedéki termék, és ebből következően vagyoni hátrány sem szerepelhetne. [34] Ugyancsak a jogerős ítéleti tényállást támadta a VII. rendű terhelt védője által benyújtott indítvány akkor, amikor a tényállás megalapozatlanságára, iratellenességére, elégtelen és pontatlan megállapításaira hivatkozott. Az eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységének vitatását jelentette a közvetlen bizonyíték hiányára, a titkos információgyűjtés eredményének felhasználhatóságára vonatkozó, továbbá a szakértői vélemények hiányosságára utaló kifogás is. Ezek azonban a felülvizsgálati eljárás során nem vezethetnek eredményre. [35] Az indítvány VII. rendű terhelt esetében kifogásolta továbbá a büntetéskiszabási tényezők mikénti értékelését is enyhébb büntetés kiszabását szorgalmazva. [36] A Kúria rámutat arra, hogy a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy konkrét ügyben mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. [37] Kétségtelen, hogy ennek során a bíróságnak figyelemmel kell lennie a Btk. 79. § és 80. §-ának rendelkezéseire, valamint a BKv 56. számú véleményben foglaltakra. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a Btk. 79. és 80. §-ai, valamint a BKv 56. számú véleményben foglaltak a büntetéskiszabási tevékenység mérlegelendő, mérlegelésre váró támpontjai. [38] Miután pedig az anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége nem (így a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem) képezheti, a felülvizsgálatban az sem támadható, illetve vizsgálható, hogy az eljárt bíróság miként vette figyelembe a Btk. 79. és 80. § előírásait, valamint a BKv 56. számú véleményben foglaltakat. [39] Törvényesen járt el a bíróság akkor, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(6)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] és a VII. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(6)bekezdés,

(5)bekezdés b) pont II. fordulat] megállapította, és a cselekmények minősítése, az egyes terhelteket érintően az alkalmazott büntetőtörvény megválasztása is törvényes. [40] Az elbírálás idején hatályos Btk. 396. §

(6)bekezdése alapján az

(1)-

(5)bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályainak szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. [41] A Btk. 14. §

(2)bekezdése szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. [42] A

1. április
2. napjáig hatályos
3. évi CIII. számú, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (Jat.)
4. §

(1)bekezdése szerint jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és importálása. A Jat. 8. §

(1)bekezdése értelmében, ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; az adó alanya a jövedéki terméket előállító személy. A törvény

1. §
2. pontjában írt értelmező rendelkezés szerint jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelései (palackozási) tevékenység, melynek eredményeként jövedéki termék jön létre. A
3. május
4. napjától hatályos
5. évi CXXVII. számú, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (Jöt.)
6. §

(1)bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; az adó alanya a jövedéki terméket előállító személy. A Jöt. az adókötelezettség egyéb esete körében, a 15. §

(2)bekezdés b) pontjában akként rendelkezik, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az adóraktáron kívül jogellenesen előállított, vagy importált jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják, forgalomba hozzák, kivéve, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére. A Jöt. 17. §

(3)bekezdése szerint adófizetésre kötelezett az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja, felhasználja, szállítja vagy forgalomba hozza. E törvény a jövedéki termék belföldi előállításának fogalmát a korábbi törvénnyel megegyezően értelmezi (Jöt. 7. § 1. pont). [43] A Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerinti jogkérdések kizárólag a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatban rögzített tényállással összefüggésben vizsgálhatók. [44] A felülvizsgálati indítvány szerint - a Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja körében - az anyagi jog szabályainak megsértése az, hogy a tényállásban jövedéki termék, különösen alkoholtermék vámtarifaszáma nem szerepel, ennek hiányában a jövedéki termék sem határozható meg, jövedéki termék nélkül pedig az adott törvényi tényállás elkövetési magatartása és a vagyoni hátrány sem állapítható meg. [45] Az eljárt bíróság a már kifejtettek szerint a tényállásban egyértelműen megjelölte azt a terméket, amelynek tényállás szerinti előállítása jövedéki adófizetési kötelezettséget keletkeztetett: a BALU fagyásgátló visszaalakítása - denaturáló szerek kivonása révén keletkező, legalább 92 térfogatszázalék etanol tartalmú alkoholterméket. Ily módon az eredetileg nem jövedéki adóköteles termék átalakításával jövedéki adóköteles termék keletkezett, amelynek alkoholtartalma térfogatszázalékban meghatározva a lefoglalt minták legkisebb (terheltekre nézve legkedvezőbb) értéke. Az adó alapját az alkohol hektoliterfokban (

1. május 1-től térfogatszázalékban) meghatározott mennyisége alapján határozta meg. [46] A Kúria egyetért az alapügyben eljárt bíróság jogi álláspontjával, a következők szerint. [47] A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásáról szóló jogi szabályozás lényege, hogy jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása. Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették [Jöt.
2. §

(1)-

(2),

(4)bekezdés]. [48] E keretjogszabályi rendelkezések Btk. 396. §

(6)bekezdésbe ütköző módon történő megsértése büntetőjogilag szankcionált, amely akarati szempontból állapít meg felelősséget. A tevékenység (akarati) lényege az adóelkerülés, mert ennek során az elkövető - nem szabályos módon (előállítással) nyer jövedéki terméket; - adófizetési kötelezettség teljesítése nélkül kívánja a terméket értékesíteni, a termékkel a piacon a szabályos termékkel azonos módon megjelenni. [49] Értelemszerűen az állami akaratot megtestesítő szabályozás a szabályosan előállított jövedéki termékre vonatkozóan kialakított. Kétségtelen továbbá az is, hogy az adó tárgyát képezi minden olyan tevékenység, amely jövedelemszerzésre irányul, és adófizetési kötelezettséget keletkeztet [Jöt. 15. §

(2)bekezdés b) pont; 17. §

(3)bekezdés]. [50] Ehhez képest eldöntendő kérdés, hogy amennyiben nem szabályos előállítással, de a szabályos előállítással készült termékkel egyazon piacra vitel céljából készül termék, akkor annak mivolta, mibenléte (az előállításából eleve adódó jogsértő volta) mihez igazodó. [51] Ilyenkor nyilvánvalóan arról van szó, hogy - a termék ily módon való előállítása jogellenes; - az ilyen termék piacra vitele, áruba bocsátása jogellenes; - az ilyen termék (tevékenység) révén való jövedelemszerzés adóköteles. [52] Következésképpen ez a jogi alapja annak, hogy az ilyen termék (tevékenység) a jövedéki szabályozás alapulvételével büntetőjogi szankcionálást von maga után. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen jövedéki ellenőrzést elkerülő, jogellenes tevékenység is adóköteles, viszont ettől nem válik jogszerűvé. Ennek az állami költségvetés érdekét sértő tartalma értelemszerűen az, amit az elkerülő magatartás révén elérni kíván: vagyis a jövedéki szabályozás szerint előállított termékkel azonos piaci helyzetbe kerülés és ennek révén történő (ellenőrizetlen, adózatlan) jövedelemszerzés. [53] Az a védői érvelés, miszerint vámtarifaszám megjelölése hiányában előállított termék nem lehet jövedéki termék, és mint ilyen, költségvetési csalás elkövetési tárgya sem lehet, valójában annak igényét veti fel a büntetőjog szempontjából, hogy a nem jogszerű termék előállításnak (jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek) is legyen egységes besorolási rendszere. [54] Ilyen, az állam büntetőigényét szűkítő feltétel azonban a jövedéki szabályozás rendszeréből nem vezethető le. A jövedéki ellenőrzés célja éppen az, hogy a jövedéki termékek előállítása, forgalmazása államilag szabályozott módon történjen, aminek költségvetési és minőségi megfelelési szempontból is jelentősége van. Az a magatartás, amely az államilag kontrollált jövedéki termékkel azonos felhasználást célzó terméket (azonos alapanyagbázison) hoz létre (alakít vissza) és forgalmaz, de azt nem bocsátja az állami ellenőrzés alá, az eleve és akaratlagosan elzárja az ilyen terméket attól, hogy annak költségvetési érdekből való vizsgálata (egyebek mellett vámtarifaszám szerinti besorolása is) megtörténjen. [55] Ezért e magatartás az elkövető tudattartalmát tekintve nyilvánvalóan adóelkerülő magatartás, és mint ilyen, a költségvetési csalás elkövetési magatartása. [56] A jövedéki szabályozás alá tartozó termékkör meghatározását a vonatkozó

1. október 19-i 92/83/EGK irányelvnek megfelelően tartalmazza a törvény. E rendszerben a vámtarifaszám a közös nyelv, az azonos jelentéstartalom eszköze, amely miatt minden, az uniós irányelv hatálya alá tartozó országban egyazon szám alatt ugyanazon termék értendő. Ekként a vámtarifaszám megadása valójában nem a nemzeti, hanem az uniós jogalkotás követelménye. [57] Ehhez képest jelen ügyben a vámtarifaszám-nélküliség nem azt jelenti, hogy a költségvetési érdek szempontjából közömbös egy egyébként jövedéki szabályozás alá eső termék előállítása, forgalmazása, hanem azt, hogy e termék elkerülte a jövedéki ellenőrzést. [58] A tényállásból kitűnően az I. rendű terhelt által vezetett kft. fő tevékenysége etilalkohol, desztillált szeszes ital, festék, tisztítószer, egyéb vegyipari termék, fagyásgátló előállítása volt. Azonban a terhelt annak tudatában állíttatott elő és értékesített BALU fagyásgátlót - melyből hideg vagy meleg eljárással az általa bekevert színezőanyag, denaturálószerek eltávolíthatók -, hogy az értékesítési láncban szereplő személyek a megvett BALU-t ismét jövedéki termékké alakítják (visszaalakítják) és az adót nem fizetik meg. [59] E láncolatos magatartássorozatban a terhelt azon előállító tevékenysége, mely során a BALU alapanyagához, a 92-96 térfogatszázalék alkoholtartalmú denaturált finomszeszhez kék színezőanyagot kevert egy köztes tevékenység. E köztes tevékenység valójában a vámhatósági ellenőrzés alól ily módon kikerülő (immáron nem jövedéki) termék rendelkezésre bocsátását jelentette alkoholtermék jövedéki ellenőrzés kikerülése révén való előállításához, és forgalomba hozatalához. Ez lényegében ugyanazt jelenti, mintha a legális forrásból származó alapanyagot közvetlenül bocsátaná rendelkezésre alkoholtermék jövedéki ellenőrzés nélküli előállításához. [60] A fagyásgátló előállításához felhasznált denaturált szesz (nem jövedéki adóköteles) jövedéki termék (vámtarifaszáma 22072000). Mindez azt is jelenti, hogy a jövedéki termék fagyásgátlóvá alakításával (forgalomba hozatalával), majd visszaalakításával valójában nem vesztette el jövedéki termék jellegét, mivoltát, mivel a folyamat végső célja egy immáron jövedéki adóköteles jövedéki termék előállítása, majd annak adózatlan és ellenőrizetlen módon való forgalomba hozatala volt. [61] Az ítéleti tényállásban írtak szerinti terhelt-társak által megvalósított visszaalakító magatartás kétségtelenül a jövedéki tartalom kinyerését szolgálta, és ennek eredményeként nyert termék (nem denaturált etil-alkohol legalább 92 térfogatszázalék alkoholtartalommal) jövedéki terméknek minősül, s mint ilyen, egyben jövedéki termék belföldi előállításának tekintendő, amely adókötelezettséget keletkeztet [Jöt.
2. §
3. pontja és
4. §

(1)bekezdés a) pontja szerint]. [62] Nem helytálló fentiek alapján azon védői hivatkozás sem, mely szerint az eljárt bíróság a Jöt. törvény

1. szeptember
2. után hatályos
3. §-a szerinti rendelkezés alapulvételével határozta volna meg a jövedéki adófizetési kötelezettséget, hiszen azt nem a 22072000 vámtarifaszámú termék alkoholtermékké minősítése alkoholtermékek körének bővülése -, hanem a fagyásgátlóból a nem denaturált 92 térfogatszázalék alkoholtartalmú etil-alkohol kinyerése alapozza meg. [63] Ezen magatartás nem pusztán a jövedéki szabályozást, hanem a költségvetési érdeket is sértő olyan csalárd magatartás, amely a Btk.
4. §

(6)bekezdésében írt költségvetési csalás bűntette törvényi tényállásának hiánytalan kimerítésére alkalmas. [64] Az I. rendű terheltnek felrótt bűncselekmény, valamint a védő felülvizsgálati indítványában foglaltak kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy az I. rendű terhelt elkövetői magatartása esetében valójában annak van jelentősége, hogy a tettesi elkövetői magatartások megvalósításához mennyiben, illetve miként nyújtott segítséget. [65] Az I. rendű terhelt bűnsegédi magatartása lényegét az jelenti, hogy az általa legálisan előállított, s ekként birtokolt fagyásgátlónak eltérő, más általi, költségvetési érdeket sértő magatartás kifejtéséhez való felhasználását mennyiben segítette elő. Kétségtelen ugyanis, hogy a költségvetési érdek sérelme annak a fagyásgátlónak a felhasználása (visszaalakítása) révén következett be, amit az I. rendű terhelt állított elő majd értékesített. [66] Ehhez képest az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy [67] - az I. rendű terhelt nem csupán megengedte a fagyásgátló eltérő célú felhasználását, hanem a továbbadás módja az volt, hogy a kft. több megrendelőhöz saját gépjárművel szállította ki az illegális felhasználásra szánt fagyásgátlót; - a visszaalakítás során az azt végzők az I. rendű terhelthez fordultak „minőségi kifogás" esetén (azaz, ha kinyert termék nem vált élvezhető minőségűvé, illata technokolos, íze keserű maradt vagy habzott). [68] Az I. rendű terhelt tudattartalma átfogta az általa biztosított fagyásgátló tettesi elkövetők általi felhasználásáénak módját, célját, mert - annak tudatában értékesítette a fagyásgátlót, hogy a láncolatban lévő személyek azt ismételten jövedéki termékké alakítják, és az adót nem fizetik meg; - az értékesítés során részére a hivatalosan lekönyvelt vételáron felül a vásárlóknak literenként plusz összeget is kellett fizetniük; - a szállítások többségénél a kiszállított árut nem látták el gyártási címkével, hogy a gyártó visszakövethetősége nehezebb legyen; - az ellenőrzés elkerülése érdekében a szállításokat kora reggeli vagy késő esti órákban bonyolították. [69] Az I. rendű terhelt bűnsegédi elkövetői magatartásának ténybeliségét tehát e tudattartalom és magatartás képezi. [70] A kifejtettekből következően nem sértett törvényt a bíróság akkor, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében megállapította. [71] Az indítvány kifogásolta, hogy a VII. rendű terhelt esetében a bíróság nem állapított meg olyan elkövetési magatartást, amelyből a VII. rendű terhelt bűnsegédi közreműködői szerepe megállapítható lenne. [72] Ezzel szemben az irányadó tényállás a III. tényállási pont bevezető részében egyértelműen rögzíti, hogy a BALU fagyásgátló koncentrátumból a denaturáló szerek kivonásával jövedéki terméknek minősülő, szeszes folyadékot előállító különböző terheltek az előállításhoz szükséges engedéllyel nem rendelkeztek, az egyes tényállási pontokban írtak szerint történő jövedéki termék előállításáig terjedő láncolatban a BALU fagyásgátló koncentrátumot értékesítő valamennyi terhelt tudta azt, hogy az értékesített BALU termékből nem sokkal az értékesítést követően jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani, amely meg is történt. A tényállás III. 5/a) és b) pontja pedig tartalmazza, hogy a VII. rendű terhelt 2003. évtől 2005. december 15. napjáig rendszeres jelleggel vásárolt a III. rendű terhelt közreműködésével legalább 92 térfogatszázalék etanol tartalmú BALU fagyásgátló koncentrátumot a kft.-től az eljárásban ismeretlenül maradt személyek részére; a megvásárolt fagyásgátlót az általa közölt címekre leszállíttatta; 2005. évben pedig BALU-t közvetített a VIII. rendű terhelt részére is, tudva azt, hogy fenti személyek a BALU fagyásgátlót hideg eljárással jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékká alakítják át, és a körülményekből arról is tudott, hogy az előállítás után fizetendő jövedéki adót nem fizetik meg. A tényállásban részletezettek szerint a VII. rendű terhelt 2003. évtől 2005. december 15. napjáig összesen 18.436.000 forint, míg 2005. év folyamán további 105.984.000 forint jövedéki adóbevétel csökkentésben működött közre értékesítő (közvetítő) tevékenységével. [73] Fentiekből következően a tényállás tartalmazza annak a magatartásnak a leírását, hogy a VII. rendű terhelt értékesítő (közvetítő) tevékenységével hogyan nyújtott szándékosan segítséget a tettesi elkövetői magatartások megvalósításához, és azon tudati tényeket is, amelyek esetében a bűnsegédi elkövetői alakzat megállapítását megalapozzák. [74] Az indítványok sérelmezték az indokolási kötelezettség megsértését is. [75] Tény- vagy jogkérdéssel összefüggő indokolási kötelezettség kapcsán felülvizsgálatban csupán az vizsgálható, hogy a kifogásolt határozatban nyomon követhető-e a bíróság értékelő tevékenysége, annak eredménye azonban vitássá nem tehető. [76] Jelen ügyben az indokolási kötelezettség teljesítése - az első- és másodfokú ítéletből kitűnően - a Be. 373. §

(1)bekezdés III. pontja által meghatározott körben a szükséges és elégséges mértékben megtörtént. Az eljárt bíróság az anyagi és eljárásjogi szabályokhoz vezető következtetéseit, álláspontját rögzítette, így eleget tett indokolási kötelezettségének. Szemben az indítványban foglaltakkal az eljárt bíróság - érthető és ellenőrizhető - indokát adta annak, hogy a jövedéki termék előállítása során miért 92 térfogatszázalék etilalkohol tartalmú terméket vett alapul. Eszerint a bíróság azt rótta a terheltek terhére, hogy a jövedéki adótól mentes és legalább 92 térfogatszázalék etilalkoholt tartalmazó BALU-ból megkezdték kivonni - a mennyiségi csökkenést nem eredményező - denaturáló szereket, színezőanyagot és ezzel jövedéki adófizetési kötelezettséget eredményező jövedéki terméket (alkoholterméket) hoztak létre. Az indokolásból az is nyomon követhető, hogy a bíróság szerint amennyiben a 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazó BALU-ból a színezőanyagot és a bitrexet kivonták, az így előállított jövedéki termék változatlanul 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazott, miközben mennyisége nem csökkent. Az első- és másodfokú ítélet kitért továbbá a jövedéki adó alapjának és mértékének is meghatározására. A bíróság értékelő tevékenységének eredménye azonban - s ezen keresztül az ítéleti tényállás meglapozottsága - az indokolási kötelezettség megsértésén keresztül sem tehető vitássá. [77] Ekként a Kúria, mivel olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, melynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése szerint hivatalból köteles, az I. rendű terhelt védője és a VII. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen elbírálva, a megtámadott határozatokat az I. rendű és a VII. rendű terheltek tekintetében a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [78] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [79] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. február
2. . Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ