Gfv.30287/2017/6 – Kúria

(1)bekezdése a fél közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatára nem alkalmazható. 1959. IV. Tv. 209. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §,
3. IV. Tv.
4. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.287/2017/
5. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Mészáros Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Csikász Levente ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: ifj. dr. Burai-Kovács János ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.989/2016/
6. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék 13.P.20.799/2016/
7. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
8. június 6-án számú közjegyzői okiratban egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatot tett a peres felek között ugyanezen a napon létrejött devizaalapú kölcsönszerződés és az annak biztosítására kötött jelzálogszerződés alapján őt terhelő kötelezettségek vállalásáról. Az okirat rögzíti a kölcsönszerződés és a jelzálogszerződés lényeges tartalmát és utolsó előtti bekezdésében - a felperes alábbi nyilatkozatát: „Az Adós, Zálogkötelezett. Nyilatkozattevő H Zs fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeit a fent leírt szerződésszámú KÖLCSÖNSZERZŐDÉS és szerződésszámú JELZÁLOGSZERZŐDÉS alapján a fentiekben leírt feltételek tudomásulvétele mellett, azokat [2] elfogadva, t a r t o z á s k é n t e l i s m e r i, a fent leírt és az említett okiratokban rögzített kötelezettségeket vállalja, és tudomásul veszi azt, hogy a kölcsön és járulékai összegének vissza nem fizetése esetén a hitelező a határidő lejártát követően kérheti ezen tartozáselismerő jognyilatkozat alapján a közvetlen bírósági végrehajtás elrendelését, amely ezen okirat bírósági záradékkal történő aláírásával külön kérelemre peres, vagy peren kívüli eljárás nélkül történik, a közjegyzői törvény
9. § figyelembevételével, a Vht.
10. § alapján. A közjegyző helyettes tájékoztatja a nyilatkozattevőt a közvetlen végrehajtásra vonatkozó szabályokról". A peres felek
11. október 19-én a kölcsönszerződést módosították és ahhoz kapcsolódóan hitelkeret- és kölcsönszerződést kötöttek. A felperes ugyanezen a napon a kölcsönszerződés I. számú módosítása és a hitelkeretés kölcsönszerződés megállapodás lényeges tartalmát is rögzítő számú közjegyzői okiratban egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Ezen közjegyzői okirat IV.
12. pontjának első bekezdése a felperes alábbi nyilatkozatát tartalmazza: „Alulírott, H Zs született H Zs Adós, Zálogkötelezett kijelentem, hogy az 1.) és 2.) pontban megjelölt kölcsön- és jelzálogszerződés, továbbá a 3.) pontban megjelölt szerződésmódosítás, valamint hitelkeret- és kölcsönszerződés alapján fennálló tartozásomat, kötelezettségeimet elismerem és kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti kölcsönszerződésből, szereződésmódosításból, valamint hitelkeret- és kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeimnek a továbbiakban is eleget teszek, a tartozásomat annak szerződéses kamatával és járulékaival együtt visszafizetem a fenti kölcsönszerződésekben, szerződésmódosításban, valamint hitelkeretés kölcsönszerződésben, illetve a fenti közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatomban és annak jelen módosításában meghatározott feltételekkel és határidőben a jogosult Zrt javára". A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében a kölcsönszerződés I. számú módosításának 8.
13. pontja, a
14. október
15. napján létrejött hitelkeret- és kölcsönszerződés 12.4 pontja, a
16. október
17. napján kelt közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozat II.6.
18. pontja és IV. pontjának első bekezdése, IV.
19. pontjának első bekezdése, valamint a
20. június
21. napján kelt közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozat utolsó előtti bekezdése érvénytelenségének, ennek alapján az adott szerződések részleges érvénytelenségének megállapítását kérte. Felperes az általa közokiratban tett egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatok tekintetében a keresetét arra alapította, hogy e kikötések a Polgári Törvénykönyvről szóló
22. [5] [6] évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
23. §

(1)bekezdésébe, valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjai alapján tisztességtelenek. E nyilatkozatok nem minősülnek az rPtk. 242. §

(1)bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen azok megtételekor még nem volt tartozása, a kölcsön folyósítása még nem történt meg. E szerződéses kikötés egyrészt feljogosítja az alperest arra, hogy kinyilatkoztassa, mennyi a felperes aktuális tartozása és a teljesítése szerződésszerű-e, másrészt a felperest végrehajtás megszüntetési, illetve korlátozási per megindítására kényszeríti, ahol neki kell igazolnia a végrehajtani kért követelés érvényes létrejöttének hiányát és a követelés összegét. A fenti érvelését alátámasztja az alperes Lakossági Üzletág Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) 14.3.

1. pontja is, amely a folyósítás feltételeként határozza meg a közjegyző előtt tett tartozáselismerést. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, a kölcsönügylet még a tartozáselismerést tartalmazó közokirat kiállítását megelőzően, magánokirati formában létrejött. A közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat a folyósítás feltételét képezte. Téves ezért a felperes azon nyilatkozata, hogy a tartozását azt megelőzően kellett elismernie, hogy létrejött volna az alperessel megkötött kölcsönügylet. Az alperes hangsúlyozta, a követelés fennállásának közokiratban való elismerését a közjegyzőkről szóló
2. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) 120-
3. §-ai, a közvetlen végrehajthatóság jogát a bírósági végrehajtásról szóló
4. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §-a kifejezetten lehetővé teszi. Az alperes jogalkotó által biztosított jogának érvényesíthetősége érdekében született szerződéses rendelkezések a szerződéskötéskor hatályos rPtk.
5. §

(5)bekezdése szerint nem minősülhetnek tisztességtelennek. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a

1. október
2. napján kelt I. számú szerződésmódosítás 8.
3. pontjának, az ugyanezen a napon kelt hitelkeret- és kölcsönszerződés 12.
4. pontjának és a közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozat II.6.
5. pontjának, valamint IV. pontjának az ítélet rendelkező részében idézett szövegrészei érvénytelenek. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Határozatát a felülvizsgálattal érintett körben azzal indokolta, hogy a tartozáselismerés nem tekinthető önálló jogügyletnek, ezért a tartozáselismerő nyilatkozat önállóan nem vizsgálható. Ebből következően a felperes ezen nyilatkozatai a devizaalapú kölcsönszerződés részének tekintendők, figyelemmel arra is, hogy ezeket a felperes a kölcsönszerződés részét képező ÁSZF 14.3.
6. pontjában írt folyósítási feltétel teljesítése érdekében tette meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanakkor a tartozáselismerő nyilatkozatok a fogyasztói szerződésbe foglalt egyedileg megtárgyalt szerződési kikötésnek minősülnek, mert a felperes mérlegelhette, hogy megteszi-e a tartozáselismerő nyilatkozatát, és a nyilatkozata jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást követően aktív közreműködésével, a közjegyző előtt történő megjelenésével és az ott kifejezett nyilatkozatával ahhoz hozzájárult. Az egyedi megtárgyaltságra tekintettel a felperes nyilatkozatainak tisztességtelensége az rPtk.
7. §

(1)bekezdése alapján nem volt megállapítható. [9] Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító rendelkezése ellen benyújtott felperesi fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. [10] Határozata indokolásában hangsúlyozta, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 253. §

(3)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálhatta. A fellebbezési ellenkérelemben foglaltakkal szemben az alperes részéről benyújtott fellebbezés, illetve csatlakozó fellebbezés hiányában az elsőfokú ítélet keresetnek helytadó rendelkezéseit nem érinthette. [11] A másodfokú bíróság hangsúlyozta, a felperes a keresetében nem támadta a kölcsön folyósítását a tartozáselismerő nyilatkozathoz kötő ÁSZF kikötést, az ÁSZF-et a keresetéhez nem is csatolta. Az alperes által benyújtott okiratból megállapítható volt, hogy a szerződésben meghatározott fizetési kötelezettség megerősítése a kölcsön folyósításának feltételét képezte. Ez tartalmában nem jelent mást, mint újabb kötelezettségvállalást a már megkötött, illetve módosított szerződések teljesítésére. [12] A másodfokú bíróság a döntését lényegében arra alapította, hogy a felperes nyilatkozata nem tekinthető szerződéses rendelkezésnek, azt a felperes az alperes közreműködése nélkül egyoldalú jognyilatkozatként tette meg, arra tehát a szerződéses kikötésekre irányadó érvénytelenségi okra, a tisztességtelenségre vonatkozó rendelkezések nem irányadók. A tisztességtelenség mint speciális, a szerződés egész, vagy részleges érvénytelenségét eredményező érvénytelenségi ok kizárólag a fogyasztói szerződés egyedileg meg nem tárgyalt rendelkezése kapcsán hivatkozható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetének teljes egészében helytadó ítélet hozatalát kérte. Állította, a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény M) cikk 2. bekezdését, Q) cikk 2. és 3. bekezdését, 28. cikkét, az rPtk. 209. §

(1)bekezdését, 209/A. §

(2)bekezdését, a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. j)pontjait, valamint a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 3. cikk

(1)bekezdését. [14] Felperes előadta, egy szerződés a benne foglalt nyilatkozatokból tevődik össze, függetlenül attól, hogy az milyen formában, milyen elnevezéssel jelenik meg, ezért a tartozáselismerő nyilatkozata a szerződés részét képezi. Hivatkozott emellett arra is, hogy a rPtk.

1. §-ából fakadóan az egyoldalú nyilatkozatokra is a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [15] A szerződés ezen része egyedileg meg nem tárgyaltnak minősül, tekintettel arra, hogy annak tartalmát nem volt lehetősége befolyásolni. A kölcsönszerződéshez kapcsolódó ÁSZF 14.3.
2. pontja vélelmezetten is meg nem tárgyaltnak minősül, és az alperes nem bizonyította, hogy a támadott feltételeket, így az ÁSZF hivatkozott pontját, illetve a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást a felperessel megtárgyalta. [16] A felperes hangsúlyozta, tartozáselismerő nyilatkozata megtételekor még nem állt fenn tartozása, a kölcsön folyósítása ekkor még nem történt meg. Előre elfogadni olyan tartozást, amelynek valós nagyságáról nincs tudomása tisztességtelen, illetve egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára változtatja meg a kötelezettségeket. Hivatkozott e körben a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.704/2013/
3. számú ítéletében írtakra. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében - utalva a fellebbezési ellenkérelmében általa előadottakra, valamint a Kúria időközben meghozott 1/
4. számú gazdasági elvi határozatára - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és felperes valamennyi kereseti kérelmének elutasítását, ennek hiányában a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
5. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. E körben rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a keresetnek helytadó részében az alperes fellebbezésének hiányában a rPp. 228. §

(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett. E rendelkezés ellen az rPp. 271. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálat eleve kizárt. Az első fokon jogerőre emelkedett rendelkezés alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kért hivatalbóli felülvizsgálatra és az elsőfokú ítélet e részét is érintő megváltoztatására jogszabály által biztosított lehetőség nincs. [19] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság a jogerős ítéletét a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályok megsértése nélkül hozta meg. [20] A másodfokú bíróság, bár ítéletében azt rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett döntésével és annak indokaival is egyetért, a jogerős ítélet indokolásából azonban egyértelműen megállapítható, hogy az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság részben eltérő indokolással hagyta helyben. Az elsőfokú ítéletben foglaltakkal szemben azt állapította meg, hogy a felperes keresettel támadott tartozáselismerő nyilatkozatai nem minősülnek szerződéses rendelkezésnek, azok nem részei a szerződéseknek, így az rPtk. 209. §

(1)bekezdése azokra nem vonatkozik. A tisztességtelenség érdemi vizsgálatára tehát egyik bíróság részéről sem került sor. [21] Az adott esetben a felek a jogviszonyt létrehozó, az annak alapján a feleket megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket keletkeztető, azokat meghatározó kölcsönszerződést (annak módosítását, illetve a hitelkeretés kölcsönszerződést) magánokirati formában kötötték meg. A szerződések részét képező ÁSZF 14.3.

1. pontja alapján a felperes a már megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeit erősítette meg közjegyző előtt, az annak alapján őt terhelő tartozását ismerte el közokirati formában. Ezen egyoldalú nyilatkozata nem minősül önálló kötelezettségvállalásnak (BH.2012.92). Ebből viszont a másodfokú ítéletben helytállóan írtak szerint nem az következik, hogy ez az egyoldalú nyilatkozata a szerződés részét képezné, ahogyan azt az elsőfokú ítélet tartalmazza, hanem éppen ellenkezőleg, az a már az rPtk.
2. §-a, illetve 205/B. §-a alapján létrejött szerződés szerinti tartalom, az annak alapján a felet terhelő kötelezettség utóbb tett megerősítése, elismerése, szükségképpen a szerződés megkötését követően. [22] Az rPtk.
3. §-ának azon rendelkezéséből, amely szerint az egyoldalú nyilatkozatokra, a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, nem következik, hogy a felperes közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozatát a kölcsönszerződés részének kell tekinteni. A hivatkozott rendelkezés csak annyit jelent, hogy az rPtk. egyoldalú nyilatkozatra vonatkozó külön szabályozása hiányában megfelelően alkalmazandók a szerződésre modellezett rendelkezések, tehát ezen utaló szabály alapján például az akarathibás egyoldalú nyilatkozat az általános szabályok szerint megtámadható. A Kúria megítélése szerint azonban a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az általános szerződési feltételre és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre vonatkozó rPtk.
4. §

(1)bekezdése a felperes egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozataira az adott ügyben nem alkalmazható. [23] Az rPtk. 209. §

(1)bekezdésében szabályozott érvénytelenségi ok a feleknek a szerződésből eredő jogai és kötelezettségei elosztására vonatkozik, ha a szerződés részévé vált általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapít meg valamely jogot vagy kötelezettséget. A közjegyző előtt tett kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozatokban a jogok és kötelezettségek elosztására nem került sor, így az a hivatkozott rendelkezés szerint tisztességtelennek önmagukban nem minősülhetnek. [24] A jogerős ítélet az iratoknak megfelelően rögzítette, hogy a felperes a keresetében nem kérte az ÁSZF 14.3.

1. pontja érvénytelenségének a megállapítását, ezért annak tisztességtelenségét rPp.
2. §-a alapján az eljárt bíróságok nem vizsgálhatták. A jogerős ítéletnek az ÁSzF vonatkozó pontja hivatalbóli vizsgálatának elmulasztásával elkövetett jogszabálysértésére a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott. [25] Figyelemmel a [20] pontban kifejtettekre, amely szerint az eljárt bíróságok jogi álláspontjukra tekintettel a tisztességtelenség érdemi vizsgálatáig el sem jutottak, és nem is kellett eljutniuk, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben anyagi jogszabálysértésként megjelölt rPtk. 209/A. §

(2)bekezdését, illetve a Korm. rendelet hivatkozott szakaszait nem sértheti. A felperes a felülvizsgálati kérelmében az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel összefüggésben nem fejtette ki, hogy a jogerős ítélet azokat mennyiben sérti, így kérelme e részében nem felelt meg az rPp. 272. §

(2)bekezdésében, továbbá a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II.15.) PK vélemény
2. pontjában írt tartalmi követelményeknek, ezért annak érdemi vizsgálatát a Kúria mellőzte. [26] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet az rPp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [27] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúria az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Annak mértékét a meg nem határozható pertárgyértékhez és a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján a 4/A. § szerint áfával növelt összegben határozta meg. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. március
2. Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró