Gfv.30685/2017/8 – Kúria

(1), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(1)b), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.685/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szendrei Kornél ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű Az alperesek képviselője: Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Stanka Gergely ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.090/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 4.P.21.807/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú eljárási költséget és 82.700 (nyolcvankettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 48.000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
4. január 15-én a felperes és a II. rendű alperes mint adósok az I. rendű alperessel mint hitelezővel svájci frank alapú kölcsönszerződést kötöttek, amit közjegyzői okiratba foglaltak. A szerződés III/
5. pontja többek között rögzítette: „A szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen Szerződés szerinti Kölcsön folyósításának időpontja, valamint az Adós fennálló tartozása tekintetében a Hitelező e célra szolgáló nyilvántartásait és az e nyilvántartásokkal összhangban lévő nyilatkozatait kell mértékadónak és hitelesnek tekinteni, a szerződő felek a kölcsön folyósítása időpontjának és a kölcsönszerződés alapján, az Adós terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozása mértékének megállapítása tekintetében alávetik magukat a hitelező e célra szolgáló nyilvántartásai tartalmának. Adós/zálogkötelezett hozzájárul ahhoz, hogy a jelen okirat alapján, az adós mindenkori fennálló kölcsönés járuléktartozását, esetleges végrehajtási eljárás indítása esetén is, a hitelező megbízására az előbbiek szerint közjegyző tanúsítsa". A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [2] [3] A felperes módosított keresetében többek között a kölcsönszerződés III/
6. pontja tisztességtelenségének megállapítását kérte a fogyasztóval kötött szerződésekben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
7. (II.5.) Korm. rendelet
8. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjaira hivatkozással. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes érdemi nyilatkozatot nem tett. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a kölcsönszerződés III/5. pontja nem ruház a felperesre egyoldalú hatalmasságot, a bizonyítási kötelezettség szabályain nem változtat, ezért az ezen okból nem minősül tisztességtelennek. A keresettel támadott egyéb szerződéses rendelkezéseket sem találta tisztességtelennek. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet rendelkezését részben megváltoztatta és megállapította a kölcsönszerződés III/5. pontjának tisztességtelenségét, megváltoztatta a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseket; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a tisztességtelennek talált a szerződéses rendelkezés a fogyasztó hátrányára változtatja meg a bizonyítási terhet, valamint lehetővé teszi az I. rendű alperes számára azt is, hogy egyoldalúan állapítsa meg a felperes szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítését, ezért a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjai alapján tisztességtelennek minősül. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kölcsönszerződés III/5. pontja tisztességtelenségének megállapítására irányuló keresetet is elutasító határozat meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a kölcsönszerződés III/5. pontja vonatkozásában a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjába [7] ütköző módon állapította meg a tisztességtelenséget. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős hatályában fenntartását kérte. ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő. [9] A Kúria az EBH2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatban kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag, a lényeget tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló
2. évi IV. tv. (a továbbiakban: rPtk.)
3. §-ában, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
4. évi CXII. tv.
5. §-ában, a bírósági végrehajtásról szóló
6. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
7. §-ában, a közjegyzőkről szóló
8. évi XLI. törvény (a továbbiakban: közjegyzői tv.)
9. §

(1)bekezdésében, a Korm. rendelet 1. §

(1)bek.

1. i)és
2. j)pontjaiban írtakra. Mindezekre tekintettel a Kúria úgy ítélte, hogy a perbeli szerződéses rendelkezés a bizonyítási terhet nem fordította meg. [10] A másodfokú bíróság a per tárgyát képező szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét arra tekintettel is megállapította, hogy az a Korm. rendelet 1. §

(1)bek. b) pontját is sérti. A Kúria úgy ítélte, hogy ezen okból sem tisztességtelen a perbeli szerződéses rendelkezés. [11] A Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésének b) pontja a fogyasztói szerződés azon rendelkezését minősíti tisztességtelennek, amely kizárólagosan jogosítja fel a fogyasztóval szerződő felet annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e. A másodfokú bíróság a Korm. rendelet szabályának a jogszabályszöveggel ellentétes tartalmú alkalmazásával, tévesen állapította meg a perbeli kikötés tisztességtelenségét amiatt, hogy az I. rendű alperest a fogyasztó - nem pedig a Korm. rendelet szerint a saját teljesítése szerződésszerűsége körében jogosítja fel egyoldalú döntésre. A Korm. rendelet hivatkozott rendelkezésének mind a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 3. cikk

(3)bekezdése és Mellékletének 1.

1. m)pontja figyelembevételével történő értelmezéséből következően, az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel arra, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az I. rendű alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt, nem érinti (nem vonja
2. el)az I. rendű alperessel szerződő fél - a felperes kötelmi jogát arra, hogy az I. rendű alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse [rPtk. 283. §], ezért nem minősül tisztességtelennek a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésének b) pontja szerint. Az ügy tárgyát képező kikötés az előzőekben, a bizonyítás körében kifejtettek szerint nem volt kizárólagos jellegűnek tekinthető a felperes tartozásának összegét, illetve a kölcsönügylet egyéb lényeges adatát illetően sem [Kúria Pfv.I.21.783/2016/5.]. [12] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az rPtk. 209. §-ának, illetve a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjainak téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés III/5. pont egyes bekezdései tisztességtelen szerződéses rendelkezésnek minősülnek. [13] A Kúria a kifejtettek értelmében a jogerős ítéletet az rPp. 275. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében helybenhagyta. Záró rész [14] A Kúria döntése alapján a pervesztes felperest az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte - figyelemmel a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdéseire - az I. rendű alperesnek a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. A felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján köteles az államnak megfizetni. [15] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest,
3. május
4. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró