Gfv.30700/2017/6 – Kúria

(1)b), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.700/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Lantos Bálint Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lantos Bálint ügyvéd Az alperes: Az alperesek képviselője: Lendvai és Szörényi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lendvai András ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla, Pf.III.20.111/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Kecskeméti Törvényszék, 4.P.20.509/2016/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét e részében is helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
4. március 29-én a felperes mint adós és zálogkötelezett, valamint az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) mint hitelező és zálogjogosult közjegyzői okiratba foglaltan önálló zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. A kölcsönszerződés A/I/4.
5. pontja - többek között - az alábbi rendelkezést tartalmazza: „A Kölcsön és járulékai mindenkori összegének megállapítása, illetve a Kölcsön folyósításának időpontja és a szerződés alapján fennálló tartozás mindenkori összegének igazolása szempontjából a Bank üzleti könyvei és nyilvántartásai az irányadóak, az azokban foglaltakat kell mértékadónak és hitelesnek tekinteni. Ennek megfelelően a szerződő felek a mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás mértékének megállapítása tekintetében alávetik magukat a Hitelező nyilvántartásai és üzleti könyvei tartalmának, azt magukra nézve kötelezőnek fogadják el." A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [3] [4] A felperes módosított kereseti kérelmében - egyebek mellett - a kölcsönszerződés fenti kikötése tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
6. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §

(2)bekezdése, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/

1. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
2. §

(1)bekezdés j) pontjára, valamint a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 6. cikk

(1)bekezdésére hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Bejelentette, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló a

1. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
2. és 17/A. §-a alapján perbeli jogutóda az OTP Bank Nyrt., és kérte a perből való elbocsátását. A jogutód önkéntes perbelépési nyilatkozatot tett, egyben engedményezés folytán további perbeli jogutódlást jelentett be, és kérte a perből való elbocsátást. Az OTP Faktoring Zrt. szintén önkéntes perbelépési nyilatkozatot tett. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az A/I/4.
3. pont keresettel támadott szövegrésze vonatkozásában megállapította, hogy e szerződéses rendelkezésből nem lehet arra okszerűen következtetni, hogy a bizonyítási terhet a felperes mint fogyasztó hátrányára megváltoztatta volna. Utalt arra is, hogy az alperesnek jogszabályi kötelezettsége a nyilvántartások vezetése és a felperes részére a kölcsönről és a járulékokról kimutatás küldése, valamint annak vitatása esetén a kimutatásai helyességének igazolása. Az felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését megváltoztatta, és megállapította a felek közötti kölcsönszerződés A/I/4.
4. pontja [1] pontban idézett rendelkezésének érvénytelenségét, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [7] [8] Az ítélőtábla megítélése szerint a fogyasztói kölcsönszerződésbe foglalt az a kikötés, amely szerint az adós a szerződéskötéskor előre elismeri, hogy a jövőben bármikor fennálló tartozása a kölcsönadó saját üzleti könyvei, illetve nyilvántartása alapján megállapítható összeggel azonos, tisztességtelen szerződési feltétel, így az a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
5. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
6. §

(1)bekezdés b) pontjára tekintettel semmis. Az erre irányuló szerződési feltétel - mint a szerződéskötéskor a kölcsön folyósítása előtt megtett tartozáselismerés - mind a bizonyítási teher, mind a felmondás jogszerűségének vitathatósága szempontjából a fogyasztót indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza. Az alperes jogutódlás megállapítása iránti kérelmével összefüggésben rögzítette, az alperes nem csatolta azt az okiratot, amelyből megállapítható, hogy a per tárgyát képező kölcsönszerződés is azon szerződésállományba tartozik, amelynek átadására a jogutóddal megállapodott, és arra az MNB határozata kiterjedt. Ennek hiányában az anyagi (polgári) jogi jogutódlás nem igazolt. Ezen túl az alperes nem csatolta eredetben a jogutódlásra vonatkozó kérelmeket sem, ezért a jogutódlás bejelentése és megállapítása iránti kérelem hatálytalan. Az alperes a másodfokú tárgyaláson sem csatolta a fentieket, ezért nem volt törvényes lehetőség a jogutódlás megállapítására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet perköltségre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezésének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Jogszabálysértésként az rPtk. 209/A. §-át, valamint a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontját jelölte meg. [10] Az alperes kérte továbbá, hogy a Kúria a csatolt nyilatkozatok alapján állapítsa meg mindkét perbeli jogutódlást, és az alperest bocsássa el a perből. E körben arra hivatkozott, hogy eljárási szabályt sértettek az eljárt bíróságok, mert érdemben nem vizsgálták a kérelmeket, és nem nyilatkoztatták meg a felperest a jogutódok önkéntes perbelépéséhez való hozzájárulásáról, ezáltal nem tették számára lehetővé, hogy legitim alperest pereljen. [11] Az alperes további eljárási szabálysértésként jelölte meg, hogy az ítélőtábla kereseti hivatkozás nélkül, hivatalból vizsgálta és állapította meg a kikötés tisztességtelenségét a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. A semmisségi ok hivatalbóli észleléséről a peres feleket nem tájékoztatta. [12] Az alperes előadta, a vitatott kikötés tisztességtelenségének megállapítása jogszabálysértő, mert az nem tér el az irányadó jogszabályi rendelkezésektől, nincs olyan eltérés, amelyet a felperes a kölcsönszerződés és a piaci viszonyok átfogó értékelése nem fogadott volna el, továbbá a jogszabályok hatékony jogorvoslatot biztosítanak a vitatott kikötés orvoslására. Álláspontja alátámasztására többek között hivatkozott a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §-ában, 41. §-ában, az rPp. 164. §

(1)bekezdésében, az rPtk.

1. §-ában, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
2. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
3. §-ában és a Hpt.
4. §-ában írtakra. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
5. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta. [15] A Kúria az EBH2018.G.

1. számon közzétett gazdasági elvi határozatában kifejtetteket változatlanul, minden részletében irányadónak tekinti. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag, a lényeget tekintve megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg, és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
2. §-ában, az rHpt.
3. §ában, a Vht. szerződéskötés időpontjában hatályos
4. §-ában, a közjegyzőkről szóló
5. évi XLI. törvény (a továbbiakban: közjegyzői tv.)
6. §

(1)bekezdésében és a Korm. rendelet 1. §

(1)bek.

1. i)és
2. j)pontjaiban írtakra. [16] Az ítélőtábla a per tárgyát képező szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét arra tekintettel is megállapította, hogy az a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontját is sérti. Figyelemmel arra, hogy az ítélőtábla a keresetben állított ok mellett találta ez okból is semmisnek a perbeli kikötést, e körben külön tájékoztatási kötelezettség nem terhelte. A Kúria azonban úgy ítélte meg, hogy ezen rendelkezés alapján sem tisztességtelen a perbeli kikötés. [17] A Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdésének b) pontja a fogyasztói szerződés azon rendelkezését minősíti tisztességtelennek, amely kizárólagosan jogosítja fel a fogyasztóval szerződő felet annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e. A jelen ügyben a másodfokú bíróság a Korm. rendelet jogszabályszöveggel ellentétes tartalmú alkalmazásával, tévesen állapította meg a perbeli kikötés tisztességtelenségét amiatt, hogy az alperest a fogyasztó - nem pedig a Korm. rendelet szerint a saját teljesítése szerződésszerűsége körében jogosítja fel egyoldalú döntésre, ami kihat a felmondás jogszerűségének vitathatóságára. A Korm. rendelet hivatkozott rendelkezésének a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv 3. cikk

(3)bekezdése és Mellékletének 1.

1. m)pontja figyelembevételével történő értelmezéséből következően, az a kikötés tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel arra, hogy maga állapítsa meg a saját teljesítése megfelelőségét. A keresettel támadott szerződéses rendelkezés azonban nem tartalmaz az alperest a megjelölt körben megillető egyoldalú jogosítványt, nem érinti (nem vonja
2. el)az alperessel szerződő fél - a felperes - kötelmi jogát arra, hogy az alperes szolgáltatásának megfelelőségét megítélje és minősítse (rPtk. 283. §), ezért nem minősül tisztességtelennek. [18] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjainak téves alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli kölcsönszerződés A/I/4.10. pontjának támadott szövegrésze tisztességtelen szerződéses rendelkezésnek minősül. [19] A jogutódlás megállapítása iránti kérelemmel összefüggésben a Kúria álláspontja a következő. A jogutódlásról az elsőfokú bíróság a benyújtott kérelmek, illetve nyilatkozatok ellenére nem határozott. Az ítélőtábla ezt nem tekintette eljárási szabálysértésnek, és a jogutódlás tárgyában maga sem döntött, részletesen kifejtve ezzel kapcsolatos álláspontját. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében bár hivatkozott e körben eljárási szabálysértésre és az rPp. 61-62. §-aiban írtakra, azonban a kérelme arra vonatkozó érvelést nem tartalmazott, hogy álláspontja szerint milyen alapon jogszabálysértőek a jogerős ítéletben a döntés mellőzésének indokai, miszerint az első jogutódlás esetén nem igazolt, hogy az kiterjedt a perbeli kölcsönszerződésre, illetve a fénymásolatban csatolt okiratok hatálytalanok. Ennek kifejtése hiányában a felülvizsgálati kérelem e részében nem felel meg az rPp. 272. §

(2)bekezdésében, valamint az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II.15.) PK véleményben foglalt tartalmi követelményeknek. A Kúria ezért a jogerős ítéletet az alperes személyét érintő részében nem vizsgálta, nem vizsgálhatta. [20] A Kúria nem látott eljárásjogi lehetőséget a perbeli jogutódlás felülvizsgálati eljárásban való megállapítására sem, mivel a jogutódlás az elsőfokú eljárás során következett be, és a jogerős ítélet felülvizsgálata e körben a fentebb írtak szerint kizárt. [21] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezését az rPp.
2. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet e részében is helybenhagyta. Záró rész [22] Az eredményes felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúria a pervesztes felperest az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdése alapján megállapított, ügyvédi munkadíjából és az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből álló másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére. [23] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest, 2018. április 17. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnök, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró