A ...-i Törvényszék képviselő (....) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr ... (... ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) II. rendű és az ... (fél címe 4, ügyintéző: ... ) által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen, személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indult perében - amelybe ... (...) Dr. ... (fél címe 2 ....), ... (....) és a ... (...) a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkoztak meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek ....- (...) forint perköltséget, továbbá a III. rendű alperesnek ... .- (...) forint perköltséget. Fizessen meg továbbá az államnak, külön felhívásra ... .- forint le nem rótt eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...-i Ítélőtáblához címzetten a ...-i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg. A felperes ...-től tagja a ... ...pártnak, amelynek jelenlegi neve ... .
- szeptemberig folyamatosan tagdíjat is fizetett a pártnak. A .... .... -án kérelmezte nyilvántartásba vételét ...-jére visszamenőlegesen. Hiánypótlási felhívást követően a pártot a ...i Bíróság... napján vezette be a társadalmi szervezetek nyilvántartásába ... számú végzésével ... megnevezéssel. A kérelemmel egyidejűleg a párt nyilatkozatot csatolt, mely szerint az Országos Ügyvezető Testülete kijelenti, hogy a párt birtokában és rendelkezése alatt pillanatnyilag semmiféle ingó és ingatlan vagyontárgy nem áll. Ugyanakkor fenntartotta igényét az ...-án, az ... tulajdonába és birtokába került mindennemű ingó és ingatlan tulajdon, illetve pénzintézetben elhelyezett tőke, továbbá vagyoni értékű jog, vagy jogosítvány tulajdoni és használati jogának, az ... és ... tagok számarányának megfelelő hányadára. A párt az idők folyamán több névváltoztatáson ment keresztül, ... és ... között ...párt, ...-től II.rendű alperes neve volt, jelenlegi elnevezése .... Ezzel ellentétben a közhiteles nyilvántartásban az első adatállapotnál szervezeti neveként a ...párt név szerepelt ...-i bejegyzési dátummal. A III.rendű alperes neve, III. rendű alperes felperesi jelzés alapján ... számú hivatalos feljegyzésében megállapította, hogy a párt bejegyzéskori neve tévesen került felvitelre a szervezetek adatainak digitalizálásakor. A nyilvántartás adatai ...-i időponttal kijavításra kerültek. Az ... ... kongresszust hívott össze. A kongresszuson megvitatták a párt jellegéről való állásfoglalást, majd azt ... elnök szavazásra bocsátotta, amelyet a kongresszus elsöprő többsége elfogadott. Elfogadásra került a I.rendű alperes neve II. rendű alperes megalakulásáról szóló kongresszusi határozat is, a kongresszus kimondta az .... megalakulását, és elfogadta annak alapszabályát is. A ... ...8-i számában megjelent a kongresszus állásfoglalása az ...-ről. A ... párt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába való bejegyzését ... napján a ...-i Bírósághoz érkezett beadványában kérte, csatolva az ..., mint az ... jogelődjének ...-ai állapot szerinti vagyonmérlegét, forrásként összesen ....- forintot jelölve meg. A párt bejegyzésére ... napján került sor a .... számú végzéssel. A ... párt .... napján a I.rendű alperes neve.-tal, I. rendű alperessel és társával a Magyar Köztársaság Kormányával szemben keresetet terjesztett elő, amelyben azt kérte, hogy a ...-i Bíróság kötelezze az I. rendű alperest, hogy az ...-i állapot figyelembe vételével terjesszen elő tételes elszámolást arról, hogy ezen időpontban milyen ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és jogosítványok, kintlévőségek, különböző folyószámlákon lévő készpénzkövetelések és vállalatok képezték az ... vagyonát. Kérte továbbá, hogy kötelezzék arra, hogy tételesen dokumentálja, hogy ...-től kezdődően a vagyonnal hogyan rendelkezett, mit és mire fordított, illetve milyen vagyontárgyakat, kinek és milyen jogcímen idegenített el. Kérte, hogy állapítsa meg a bíróság azt is, hogy az ... vagyona az ...-i állapotnak megfelelően összesen milyen értéket képvisel, és azt, hogy a 2/a. pontban megállapított vagyoni érték a felperes, tehát az ..., és az I. rendű alperes ... között 50-50 %-os arányban osztandó meg. Kötelezze továbbá az I. rendű alperest, az ...-t az 50 % felperes részére történő kiadására. További megállapításra irányuló kereseteket is előterjesztett. A perben felperessé vált a ... Párt is. A ...i Bíróság .... számú ítéletével a felperesi keresetet elutasította. A bíróság arra utalt indokolásában, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a felperes jogutódi tulajdonosi minősége nem volt megállapítható. Utalt arra, hogy a mivel az
- évi II. törvény
- §-ában meghatározott 30 napos jogvesztő határidő a párt törvénysértő határozatának megtámadása vonatkozásában eltelt, a kongresszus határozatának törvénysértő voltára alappal már senki sem hivatkozhat. A bíróság, ítéletének indokolásában utalt arra is, hogy polgári per bírósága politikai döntések felülvizsgálatára nem vállalkozhat. Azt pedig, hogy mi képezte a volt ..., mint párt vagyonát, és hogy ebből mi illeti az I. rendű alperest, mint a II. rendű alperes által elismert jogutódot, a kongresszusig senki határozta meg, és az erről való döntés politikai döntés körébe tartozik. A felperesek fellebbezése folytán a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága .... számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az
- októberi kongresszust követően a I.rendű alperes neve II. rendű alperes, illetve a ... között megállapodás jött létre, amely szerint az ...- jelen per II. rendű alperese, a ... Állam, illetve a tanácsok javára lemond azoknak az ingatlanoknak a kezelői jogáról, amelyek a párt további működéséhez nem feltétlenül szükségesek. Ezt a megállapodást foglalja magába az 1133/
- (X.29.) MT határozat. A felperes, az alperesekkel szemben az emberi méltósága megsértésének megállapítása, és jogi tény megállapítása iránt terjesztett elő keresetet kérve annak megállapítását, hogy a a I.rendű alperes neve II. rendű alperes megsértette az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az ... vonatkozásában - 30 éven túli ... tagságával - létrejött jogokról és felhalmozott vagyonról ...-én tévedésbe ejtő módon nullás vagyonmérleget állított ki, annak tudatában, - és ebbe történt jogsértő belenyugvás mellett - hogy a csak ...-én megalakított ..., II. rendű alperes nem lehetett, és nem is jogutódja az ...-nek, amivel ütközően tudottan, tudni kelletten az idegen vagyont törvény-, és jogsértő módon tüntette fel saját vagyonaként, azzal jogellenesen rendelkezett sajátjaként. Kérte annak megállapítását, hogy az ... napján létrejött, és a mai napig jogfolytonosan létező ... (...) ... pártnak nem jogutódja az ...-én jogerő nélkül alapított, és csak ...-én jogalannyá vált I.rendű alperes neve II. rendű alperes. Az ... II. rendű alperes nem az elmúlt társadalmi rendszerhez kötődő párt, a I.rendű alperes neve és képviselői tévedésbe ejtő, és tévedésben tartó módon állították valótlanul, hogy a ... párt megszűnt ...-ben. A III. rendű alperes vonatkozásában szintén az emberi méltóság megsértésének megállapítását kérte, melyet álláspontja szerint a III. rendű alperes azzal valósított meg, hogy irat- és tényellenes, valótlan, jogsértő nyilvántartási adatokat eredményező eljárása tévedésbe ejtette, és tévedésben tartotta a ... párt érdekében évtizedeken át a hétvégéken is rengeteg társadalmi munkát végző, az ... részére évtizedeken át tagdíjat fizetett felperest. Kérte továbbá, annak megállapítását, hogy a II. rendű alperes, a felperes által az ... részére tagsági viszony alapján teljesített befizetéseket is magába foglaló az ... tulajdonát képező bankszámláról tett elszámolása helytelen, és joghatás kiváltására alkalmatlan, mert a felperes és a II. rendű alperes között ilyen elszámolást megalapozó, azt lehetővé tévő jogviszony soha nem állt fenn. A felperes, keresete alátámasztására hivatkozott a Ptk.
- §-ára, az Alkotmány
- §
(1)bekezdésére, valamint az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás részére, és II. cikkére, az Alkotmánybíróság 64/
- (XII.17.) határozatára, továbbá utalt az egyenlő bánásmódról is szóló
- évi CXXV. törvény
- §
(2)bekezdésére. A Pp.
- §-a alapján annak a megállapítását kérte, hogy a II. rendű alperes, az ..., nem volt jogutódja az ...-nek, illetve a III. rendű alperes vonatkozásában annak megállapítását, hogy a fel nem oldott ellentéteket tartalmazó nyilatkozat alapján való bejegyzés jogsértő volt. Utalt arra, hogy állképviselettel érték el az ... II. rendű alperes bejegyzését, a III. rendű alperes 5 nap alatt jegyezte be azt úgy, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét megszegte, és meg akarta akadályozni az ... nyilvántartásba való bejegyzését. Ebben a körben utalt arra, hogy ... nem volt jogosult a társadalmi szervezet képviseletére, illetve a bejegyzés iránti kérelem
- oldal
- bekezdése és utolsó bekezdése is ellentéteben állnak egymással. Az első bekezdés azt rögzíti, hogy az ... tagjai nyilatkoznak, hogy magyar állampolgárok, az utolsó bekezdés pedig a jogutódlásra vonatkozik. Az ... esetleg egybeolvadással szűnhetett volna meg, a III. rendű alperes részéről tévedésbe ejtés, illetve tévedésben tartás történt, mint ahogy a II. rendű alperes részéről is. Ezt pedig a III. rendű alperesnek hivatalból kellett volna észlelnie. Utalt arra, hogy az ... kongresszusán elfogadott határozatot a ... megváltoztatott tartalommal hozta le, az ...-án megjelent cikkben szereplő dokumentum az „Állásfoglalás a párt jellegéről", míg a cikk címe „A kongresszus állásfoglalása a I.rendű alperes neveról". Előadása szerint elhitették, hogy jogutódlás történt az ... II. rendű alperes és az ... között, ugyanakkor az...-ára összehívott kongresszus a ..., és nem az ... kongresszusa volt, tehát a párt jellegéről szóló állásfoglalás is az ...-re kellett, hogy vonatkozzon. Ő maga a kongresszuson nem vett részt, hiszen azon delegáltak vehettek részt, a párttagokat megtévesztették. Utalt a Minisztertanács .... számú határozatára, és arra, hogy a III. rendű alperes jogsértése abban is megállapítható, hogy alapszabályi rendelkezésben az ellentmondást nem észlelte, ugyanis a minisztertanácsi rendelet szerint a ... Állam tulajdonaként kellett nyilvántartani az ... Központi Bizottsága kezelői jogának bejegyzésével azon ingatlanokat, amelyek a határozat megjelenésének időpontjában az ... tulajdonában voltak. A '70-es és '80-as években csak az ... létezett, ... II. rendű alperes nem. Észlelnie kellett volna azt az ellentmondást is, hogy a I.rendű alperes neve II. rendű alperes alapszabálya a
- §-ában akként rendelkezik, hogy a I.rendű alperes neve, a I.rendű alperes neveként való újjáalakulásában fenntartja jogi személyiségének folytonosságát. Álláspontja szerint folyamatosan fenntartották ezt a megtévesztő állapotot, utalt a ...-i Bíróság ... számú jegyzőkönyvére és arra, hogy az olyan egyezséget tartalmaz, mely szerint az alperes elismerné a felperes keresetét, vagyis azt, hogy a ... Könyvkiadóval ...-ben kötött megállapodás alapján azon per felperese .... óta az ingatlan tulajdonosa, és az ingatlan tulajdon szerzésének a jogcíme adásvétel. Az alperes a I.rendű alperes neve volt, a '70-es években nem köthetett a ... Könyv Kiadóval szerződést, hiszen akkor még nem létezett. A III. rendű alperes részéről abban is állította a jogsértést, hogy a ... Könyvkiadó Vállalat vonatkozásában átvezette azt a változást, amely ... létesítő határozat módosítása alapján került benyújtásra, miszerint a ... Könyvkiadó Vállalat, mint egyes jogi személy vállalata a létesítő határozatát akként módosította, hogy a Vállalat eddigi igazgatójának megbízatását visszavonta, és törölni rendelte, és a Vállalat új igazgatójává egy másik személyt nevezett ki. Az alperesnek ezt a bejegyzési kérelmet meg kellett volna tagadnia, mert nem jogosulttól származott a bejegyzési kérelem. A III. rendű alperesnek észlelnie kellett volna, hogy az ...es években kötött megállapodásra vonatkozik a nyilatkozat az ... részéről. Utalt arra, hogy a ... ...párt alapításának dátumát ... Politikai Évkönyve ...-es kiadása ...-ében jelöli meg, ami szintén azt támasztja alá, hogy félrevezették a tagokat, hiszen nem akkor alakult a ... ...párt. Az ... ma is létező párt vonatkozásában csupán névváltozások történtek. Előadása szerint meghamisításra kerültek a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok, ugyanis a párt neve az archív adatok szerint .... napjától ...párt. A rovat a ...-es ügyiratszámra hivatkozik, ez ugyan az, ami alapján az ... bejegyzése történt, akkor pedig ... ...párt volt az elnevezés. Utalt az
- évi LXXIII. törvény
- § - ára, amely kimondja, hogy a I.rendű alperes neve, mint a ... ...párt jogutódja köteles elszámolni a vagyonával. Hivatkozott ugyanakkor arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete a ... Úttörőtábor vonatkozásában kimondta, hogy a ... ... Szövetség a .... ... Szövetségnek nem jogutódja. Törvény tévesztette meg tehát - előadása szerint - az állampolgárokat a vonatkozásban, hogy az ... II. rendű alperes az ...-nek jogutódja-e vagy sem. Az Állami Számvevőszék jelentése is a I.rendű alperes neve, mint a ... ...párt jogutódja, vagyona elszámolása körében végzett ellenőrzésről szól, ami szintén azt a látszatot kelti, hogy az ... jogutódja az ...-nek, és az ...-t jelöli meg ...-kezdődően, mint akinek a bevételi forrásai és kiadásai alakultak. A felperes csatolta a I.rendű alperes neve .... napján kelt nyilatkozatát, illetve az Állami Számvevőszék jelentését a I.rendű alperes neve pótvagyonelszámolása hitelességének ellenőrzéséről. Utalt arra, hogy azok tanúsága szerint a nyilatkozó szervezet a I.rendű alperes neve jogelődje a ... ...párt, ... millió forint készpénz elszámolásáról volt szó, amely az édesapja és édesanyja által befizetett tagdíjakat is magába foglalja, azzal a nyilatkozattal, hogy idegen személy elszámolt ... millió forint készpénzről, azt az Országgyűlés és az Állami Számvevőszék is elfogadta. Utalt a I.rendű alperes neve II. rendű alperes nyilvántartási számára, amely .... tehát nem azonos a ...-es nyilvántartási számmal. Csatolta a vagyonmérleget, ami a ... ...párt összesített vagyonmérlege ...-i állapot szerint, jogutódja a I.rendű alperes neve, ekkor azonban ... még nem is létezett. A felperes utalt arra is, hogy egyetlen nyilatkozata sem arra irányul, hogy az ... II. rendű alperes nem jött volna létre, hiszen a nyilvántartásba vétellel létrejön az adott szervezet, hanem a létrejötte körülményeit, ennek a gyengeségeit, visszásságait kívánta bemutatni. Előadása szerint az ...II. rendű alperes nyilvántartásba vételekor nem egyszerű hiba történt, hiszen a nyilvántartásba vételi kérelem szerint minimum ... tag hozta létre az ...-t, magyar állampolgárok. A kongresszus egyetlen jogi személy, tehát az ... létrejöttét elhatározó jegyzőkönyvben ő szerepel, mint egy jogi személy, amihez még tovább ... magán, illetve jogi személy kellene, hogy létrehozhassanak egy újabb szervezetet, így kérdéses az, hogy ki volt a további ... személy. Ha pedig nem voltak ilyen személyek, akkor nyilvánvalóan nem volt lehetséges ilyen módon létrehozni ezt a szervezetet. A III. rendű alperes tehát nem hibázott, hanem az évszázad csalásában működött közre. Álláspontja szerint bűncselekmény megalapozott gyanújáról van szó. Őt ez méltatlan helyzetbe hozta, környezetében elért megbecsülése eltűnt, elveszett, illetve önbecsülése is sérült, kisemmizték. Utalt a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága .... számú ítéletére, illetve ... számú ítéletre, amelyben a Legfelsőbb bíróság kimondta egy szerződésnek a semmisségét, és ítéletével a keresetet elutasította, megállapítva, hogy az alapítónak az ingatlan vagyon átruházására vonatkozó jognyilatkozatai a tulajdonjog bejegyzésének időpontjában sem feleltek meg a hatályos jogszabályoknak, az átruházási irányadó nyilatkozatok nyilvánvalóan jogszabályok kijátszását szolgálták, mivel az alapítónak az akkori társadalmi-politikai helyzete ezt lehetővé tette, hogy ismerve a jogalkotási folyamatot kellő időpontban megkísérelje a kezelésére bízott állami tulajdonnak egy általa alapított és felügyelt gazdasági társaságba való menekítését. Álláspontja szerint az ... és az ... között semmilyen olyan jogi kapcsolat nincs, ami a vagyon átszállását eredményezi. Álláspontja szerint emberi méltósága ott is sérült, hogy nemcsak, hogy ellopták az ... teljes vagyonát, hanem a II-III. rendű alperesek összejátszása folytán ezen lopás legalizálása is megtörtént, a cég-, illetve ingatlannyilvántartás adatait száz számra hamisították meg, ami a mai napig is folyik. ...számú ügyeinek irataira, és arra, hogy az ... ...-én azért volt abban a helyzetben, hogy keresetlevelet nyújthasson be, mert eleget tett a '
- évi II. törvényben foglaltaknak, kérte a nyilvántartásba vételét, ami meg is történt ...-án. A II. rendű alperes vonatkozásában a III. rendű alperes alkalmatlan iratok alapján tett bejegyzést mégpedig 65 nap alatt úgy, hogy köztudomású ténynek minősült az, hogy az egyedüli párt a korábbi időszakban az ...volt, rá vonatkozott a törvény azon rendelkezése, hogy csak egy formanyomtatványt kellett benyújtani a jogfolytonos tevékenység végzéséhez, az ... ezt hamarabb be is nyújtotta, mint az ..., mégis hiánypótlást rendelt el a III. rendű alperes, így az ... később került bejegyzésre, mint a II. rendű alperes. Álláspontja szerint a III. rendű alperes eljárása az ... nyilvántartásba vételének meggátlását célozta. A kongresszuson el akarták, hitetni, hogy az ...megszűnt, és az ... II. rendű jött létre jogutódként. A perbeli keresetlevél nem állít többet, minthogy az erővel létrehozott ... elvette az ... vagyonát. Előadása szerint a III. rendű alperes legalizálta ezen perben azt a tényállást, amit a II. rendű alperes állít, és ezzel is megvalósította a felperes jogainak sérelmét, ezzel a III. rendű alperest elősegítette, hogy azt lehessen állítani, hogy a felperestől és a további személyektől is elvont vagyonnal a II. rendű alperes jogosult rendelkezni. Az I. rendű alperes vonatkozásában a törvényszék a pert a
- szám alatt hozott végzésével megszüntette, tekintettel arra, hogy azt a felperes és az I. rendű alperes közösen kérték, azzal, hogy az I. rendű alperes nem ellenezte a kereset teljesülését. A II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint abban a kérdésben, hogy az ... az ...-nek jogutódja-e, több döntés született, a Legfelsőbb Bíróság több ítéletet hozott, illetve alkotmánybírósági határozat is született. Lett volna arra a lehetőség, hogy az ... vitatkozzon a kongresszusi határozattal, ezt a nyitva álló határidő alatt nem tette. Előadása szerint ...-ben átmeneti rendelkezések voltak hatályban, a
- évi II. törvény
- §-a, illetve a XXXIII. törvény
- és 14 §-ai rendezték, hogy a korábban működő, illetve nem működő szervezetekből hogyan lehet bejegyzett pártszervezet, a '
- évi kongresszus döntött erről a speciális helyzetről. ...-én került sor az ... bejegyzésére a .... számú végzéssel, a határozatot senki nem támadta meg, az jogerőre emelkedett, így ez a továbbiakban nem vitatható. Hivatkozott az ... számú folyamatban volt eljárásra, és az ügyben másodfokon jogerőre emelkedett ítéletre, amely megállapította, hogy a ...-i kongresszust követően 30 napon belül lehetett volna érvényesíteni bírósági úton az igényt, kétségbe vonni az ezzel kapcsolatos döntést, erre nem került sor, így álláspontja szerint erre a továbbiakban már nincs lehetőség. Hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék ...-ban elfogadta az ..., mint jogutód vagyon elszámolását, és az Országgyűlés a '
- évi IV. törvényben ezt maga is jóváhagyta, elfogadta, így a felperes által a perben felhozott kérdés többszörösen is elbírálásra került, annak további vitatására nincs lehetőség. Utalt arra is, hogy a felperesnek is lehetősége volt arra, hogy csatlakozzon az ...-hez, hiszen a nyilvánosság elé tárásra került a felhívás az akkori technikai fejlettségnek megfelelően, illetve hivatkozott arra, hogy az alkotmánybíróság előtt a '
- évi LXXIII. törvény megtámadásra került, de azt az alkotmánybíróság az .... számú határozatával elutasította. A III. rendű alperes ellenkérelme szintén a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezik, azt nem igazolta kellőképpen, a III. rendű alperes eljárásában félként nem vett részt, az eljárás a felperesre nézve semmilyen hatással, következménnyel nem jár. A bejegyzés a felperesre és a ...pártra semmilyen joghatással nem bír, így a felperesnek a ...párthoz való viszonyulását, tagságát, az ennek keretében végzett munkát semmiben nem érinti. A felperes által előadottak álláspontja szerint személyiség sérelemként nem értékelhető. A III. rendű alperes eljárásában a nyilvántartásba vétel során kirívó jogalkalmazási hiba nem merült fel, a felperes keresetindításának oka feltehetőleg abban rejlik, hogy mind a ... ...párt, mind a ... Párt nyilvántartásba vételére úgy került sor, hogy jogelődként a korábbi „történelmi" ... került megjelölésre, és ellentmondás az iratok alapján nem oldható fel. A felperes perindításának célja feltehetően nem más, mint a I.rendű alperes neve II. rendű alperes bejegyzése jogszerűségének kétségbe vonása. Álláspontja szerint azonban ezen kérdés megválaszolása a per kereteit lényegesen meghaladja, annak tárgyát pusztán az képezheti, hogy a I.rendű alperes neve nyilvántartási irataiba való bejegyzés sérti a felperes emberi méltóságát. Álláspontja szerint az, hogy az ... kit tekinti jogelődjének, és azt helyesen tette jelen per kereteit szintén teljes mértékben meghaladja, ugyanakkor nem kizárt, hogy az ..., mint párt, valóban rendelkezett jogelőd társadalmi szervezettel a nyilvántartásba vételét megelőzően, azonban annak nyilvántartásba vételére nem került sor, mert az akkor hatályos jogszabályok ezt lehetővé tették. Az alperes, a felperes részére erről már több ízben, nemcsak jelen eljárásban, részletes tájékoztatást adott. Utalt az
- évi XXXV. törvényre irányuló rendelet
- §
(1)bekezdésére, és arra, hogy a törvény hatályba lépésekor már működő társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére a törvény
- december 31-ig biztosított határidőt, ehhez képest a I.rendű alperes neve nyilvántartásba vételi kérelme
- november
- napján került benyújtásra, ebből az következik, hogy a I.rendű alperes neve jogelődje ... előtt akár egyesületként, akár pártként működött, nem feltétlenül kellett, hogy nyilvántartásban szerepeljen, mivel a párt esetén a korábbi jogszabály ilyen előírást nem tartalmazott, a nyilvántartásba vételt csak a '
- évi XXXIII. törvény írta elő, míg a már működő egyesületek esetében a nyilvántartásba vételi moratórium a bejegyzési kérelem benyújtását követően ...-én lejárt, így egyik esetben sem ütközik jogszabályba, ha az alperes az ... által jogelődnek tekintett szervezetéről, nyilvántartási adatokkal nem rendelkezik. Amennyiben az ... a korábbi ...-t tekintette jogelődjének, akkor a fent megjelölt első esetkörben érvényesülő, akkor hatályos jogszabályok alapján a jogelőd szervezet működő nyilvántartási adatok nem lelhetők fel. A kifejtettek elő magyarázattal szolgálhatnak a nyilvántartásba vételi iratok közötti látszólagos ellentmondásra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez csak az ügy körülményeinek jobb megértése érdekében került kifejtésre, meggyőződése, hogy az ... nyilvántartásba vételének jogszerűsége az ennek során elkövetett esetleges mulasztások a per tárgyát nem képezik. Előadta továbbá, hogy amennyiben eljárási szabálysértés történt is, az nem a felperes személyisége lényegét adó tulajdonságok miatt történt, ilyen többlettényállást a felperes nem bizonyított. Hivatkozott arra, hogy a személyiségi jogi per nem lehet új jogorvoslati fórum arra, hogy egy adott döntés jogszerűségét vitassa a felperes. A felperes keresete nem megalapozott. A törvényszék a perbeli tényállást a felek perben tett előadásai, továbbá az ügyben becsatolt okiratok tartalma alapján állapította meg. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A
- § szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Pp.
- §-a szerint megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak, az alperessel szemben való megrovása végett szükséges, és a felperesi jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Az egyesülési jogról szóló a II. rendű alperes, illetve az ... bejegyzésekor hatályos
- évi II. törvény
- §
(1)bekezdése szerint a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag, a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A
(2)bekezdés szerint a határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A
(3)bekezdés szerint a párt vonatkozásában a párt tagját az
(1)bekezdésben említett jogosultság, csak e törvény, vagy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megsértése esetén illeti meg. A perben rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy két létező pártról van szó, az egyik az ..., jelen per II. rendű alperese, melynek a nyilvántartásba vételére .... napján került sor, míg a másik az ..., amelynek nyilvántartásba vétele ... napján történt meg. Megállapítható továbbá az is, hogy az ..., jelenlegi nevén ... ...párt IV. rendű felperesi beavatkozó kezdetektől fogva vitatta az ... vagyoni jogosultságait az ... ... előtti vagyonával kapcsolatban. Erre tekintettel került megindításra ... napján a ...-i Bíróság előtt az .... számú ügy is, amelyben maga a ... ...párt állította azt, hogy a ... kongresszusaként összehívott, de Kongresszus '89-ként funkcionált testület, kiszakadván a ... ...pártból megalapította a I.rendű alperes neveot. Tényként állapítható meg az is, hogy a megalakulástól, illetve az arra vonatkozó határozat tudomásra jutásától számított 30 napon belül a tagok, így a felperes részéről sem került ezen határozat megtámadásra. A korabeli dokumentumokból az is megállapítható, hogy a kor akkori technikai fejlettségének megfelelően, az egyes sajtóorgánumok a I.rendű alperes neve megalakulásáról, az ... ...-es kongresszusáról, illetve az ... Kongresszus ...-ről részletesen beszámoltak, tudósítottak, lehetőséget adva az átlagolvasók, illetve a tagok számára az arról való tájékozódásra. A ... ...-i számában arról is beszámol, hogy a kongresszus
- napján ..., a tanácskozás elnöke már a I.rendű alperes neve kongresszusát üdvözölte. Az ..., illetve annak Országos Ügyvezető Testülete az eseményekkel tisztában volt, a hosszas politikai vitát, csatározást követően kérve a társadalmi szervezetek nyilvántartásába való bejegyzését, maga is akként nyilatkozva, hogy ...8-i állapot szerint vagyonnal nem rendelkezik, utalva arra, hogy ...-án az ... tulajdonába és birtokába került mindennemű ingó és ingatlan tulajdon, és egyéb vagyon megfelelő hányadára az ... és ... tagok számarányának megfelelően igényt tart. Az ... tehát a történések „sodrában" volt, az eseményekről teljes képpel rendelkezett, a párt vagyonával kapcsolatos igény érvényesítésére maga a párt volt jogosult, hiszen ezen vagyontömeg, a tagok általi befizetések a párt vagyonává, tulajdonává váltak. A két párt bejegyzésével kapcsolatos eljárásban a felperes félként nem szerepelt, a kongresszusi határozatot nem támadta meg. Mint tagnak a tájékoztatása pártja feladata lett volna, amely a történésekkel teljes mértékben tisztában volt, a perben rendelkezésre álló, más, akár a bejegyzési, akár a peres eljárásban tett nyilatkozatai ezt igazolják. Az Alkotmánybíróság .... számú határozatában szintén az ... - t jelöli meg az ... jogutódjaként, amely tényt maga az ... is ismerte. A ... ...párt IV. rendű felperesi beavatkozó még I. rendű alperesként akként nyilatkozott, hogy az ... 23 éve tartó jogalapítására tekintettel a jogelőd ... jogutódlási személyállapotának a párttörvény alapján történő megállapítása iránti per indítását mérlegeli. A felperes megtévesztésére, tévedésbe ejtésére vonatkozó hivatkozás ezért nem foghat helyt. Az
- évi II. törvény
- §
(1)bekezdése szerint a társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. A két, létező párt vonatkozásában olyan politikai jellegű döntések, állásfoglalások születtek, amelyek tárgyában egy polgári per bírósága állást nem foglalhat. Az egymással szembeni, ezen politikai döntéseken alapuló vagyoni viták érvényesítésére is a pártok jogosultak, hiszen a tagok befizetései által keletkezett vagyon a párt vagyonát kell, hogy képezze, így az azzal kapcsolatos igény érvényesítésére is a párt jogosult. Jelen esetben tehát a pártok, és nem a pártok tagjai közötti elszámolási kérdésekről van szó, így számadás, illetve vagyoni igények tekintetében is a perindítási jogosultság a két érintett pártot illeti meg. Az erre vonatkozó igény a ... ...párt részéről érvényesítésre is került az ... számú perben, ahol a bíróság a keresetét elutasította, arra utalva, hogy a kongresszusi határozat az előírt 30 napos jogvesztő határidőn belül megtámadásra nem került, így annak törvénysértő voltára alappal már senki nem hivatkozik. Ilyen irányú keresetet a felperes sem terjesztett elő, bár a korabeli sajtó orgánumok széles körben tudósítottak a kongresszusról, és az annak során bekövetkezett változásokról is. Egy átlagos tájékozottságú olvasó ezekből megfelelően tájékozódhatott. A megtámadás lehetőségével egyébként a kongresszuson jelen volt és az .... megalakulásáról szóló határozattal szemben szavazó ... tagok sem éltek, így a bejegyzés jogszerűsége a továbbiakban vita tárgyává nem tehető, erre tekintettel nem volt vizsgálható az sem, hogy az alperesi bíróság részéről jogsértés ebben a körben megvalósult-e. A Pp.
- § - a szerinti megállapításnak két együttes feltétele van: a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvásához szükséges (jogvédelem), továbbá a felperes a jogviszony természeténél fogva teljesítést nem követelhet. A jogvédelem szükségessége azt jelenti, hogy legyen a felperes oldalán olyan anyagi jogi jogosultság, ami védelemre szorul. A megállapítás iránti kereset előterjesztésének a lényege az, hogy a felperesnek a bíróság ezen jogerővel bíró deklaratív döntése a jövőre nézve biztosítson jogvédelmet. Jelen esetben a felperes által megjelölt jogsértések megállapítása ezt a célt nem szolgálja. Ennek folytán a felperes jogainak megóvásához megállapításra nincs szükség, a megállapítás iránti kereset sem a II., sem a III. rendű alperes vonatozásában sem foghat helyt. A perben a bíróságnak vizsgálnia kellett azt is, hogy a felperes emberi méltóságát az általa megjelölt II. és III. rendű alperesi magatartások sértették-e. A törvényszék egyetértett a II. és III. rendű alperesek azon okfejtésével, hogy ez nem történt meg. A 64/
- (XII.17.) AB határozat értelmezte az emberi méltósághoz való jogot, amely szerint a méltóság az emberi élettel eleve együtt járó minőség, minden emberre nézve egyenlő, az emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, aki ember, függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. Az emberi méltóság tartalmát az alkotmánybírósági gyakorlat alakította ki. A 8/
- (IV.23.) AB határozat szerint az emberi méltósághoz való jog általános személyiségvédelmi funkciójából eredően külön nevesített részjogosítványokat, mint például az önazonossághoz, az önrendelkezéshez való jogot, az általános cselekvési szabadságot, a magánszféra védelméhez való jogot is magába foglalja. Mint szubszidiárius alapjogra a bíróságok is hivatkoznak rá az egyén autonómiájának védelmében akkor, ha az adott tényállásra konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. A III. rendű alperes bejegyzésre vonatkozó eljárása, illetve a II. rendű alperes azon magatartása, hogy nullás vagyonmérleg került kiállításra, illetve az, hogy az ... jogutódjaként jelöli meg magát, az emberi méltóság megsértésének megállapítására nem alkalmas, a felperes önazonossága, önrendelkezéshez való joga, általános cselekvési szabadsága nem sérült ezen alperesi magatartások folytán, még akkor sem, hogyha azok valósak lennének. A törvényszék rámutat arra is, hogy a személyiségi jogi per a jogrendszerben elfoglalt helyénél, szerepénél fogva, eleve alkalmatlan más jogterületre tartozó jogvita eldöntésére, vagy véleményezésére, nem szolgálhat speciális jogorvoslatként, és arra sem, hogy kikényszerítse azt, amit más erre szolgáló eljárásokban, akár a felperes, akár más, elérni nem tudott. Mindezek alapján a törvényszék a felperes keresetét elutasította. A felperes pervesztes lett, köteles ezért az alperesek részére perköltség megfizetésére a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján. A perköltség II. rendű alperes vonatkozásában a jogi képviselője tárgyláson való megjelenésével összefüggő költségeiből, illetve ügyvédi munkadíjából tevődik össze, míg a III. rendű alperes vonatkozásában ezen összeg a tárgyaláson való megjelenés költségét jelenti. Mind a II.-, mind a III. rendű alperesi képviselők az utazási költségüket tárgyalásonként 6.000-6.000 .forintban jelölték meg, míg a II. rendű alperesi képviselő ügyvédi munkadíját a törvényszék a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §-a alapján állapította meg. A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatosan indított perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetéket is a felperes köteles viselni pervesztessége folytán a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-ának megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp.
- §
(1)bekezdésén alapul. ..., .... napján dr... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő