Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.217/2017/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 1., ügyintéző: dr. Kertész József Tamás ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda (fél címe 2., ügyintéző: dr. Kozma Péter ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- augusztus
- napján kelt 69.P.23.108/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a felperes és ... a tulajdonosa a ... Kft.-nek, mely részvényese a ... Zrt.-nek. Ez a Zrt. tagja annak a ... Kft.-nek, amelyik a ... Kft. tagja. Ezt a Kft.-t egy ... nevű, a Seychelle Köztársaságban nyilvántartott gazdasági társaság alapította, mely a ... Kft.-t megelőzően egyedüli tagja volt a ... Kft.-nek. Az alperesi médiaszolgáltató által üzemeltetett ... televíziós csatorna
- július 19-én 10, 12, 15 órakor sugárzott Híradó című adásaiban arról számolt be, hogy a ... szerint 23 milliárd forintos jelzálog van a ... üzlettársához köthető ... kempingen. Az adásvétel után egy héttel a ... Kemping tulajdoni lapján megjelent a ... Takarék neve is; az ingatlan értéke 1,2 milliárd forint körüli, így ez a lap szerint - nem indokolja ekkora összegű jelzálog bejegyzését. A Híradó - más személyek mellett - ... képi ábrázolása mellett beszámolt arról, hogy ... egy másik ügylet kapcsán a ...-tól 890 millió forint, felesége 1,2 milliárd hitelt vett fel. A Híradó ezt követően ..., a ... országgyűlési képviselője nyilatkozatát közvetítette, miszerint az ...tól kezdődően ugyanaz a ...hez köthető üzleti kör vásárolja meg a kempinget, cégeket alapítanak, „offshore cégek jönnek ki, mennek el," egy átlagember számára átláthatatlan ingatlan-spekuláció zajlik, melynek célja, hogy a ...-parti területek nagy részét ugyanaz az érdekeltségi kör minél olcsóbban megszerezze. ... érdekesnek tartotta, hogyan lehet egy 1,2 milliárd forint értékű területre ekkora jelzálogjogot bejegyezni, az pedig „másik kérdés, hogy 300 millió forintért hogyan lehet kijátszani egy ilyen értékű területet." A fentiek mellett a 22 órakor adásba került Híradóban az is elhangzott, hogy az ellenzék szerint a kormányfőhöz köthető körök minél több területet szereznének meg a ...on, hasonló módszerekkel. Az adásban elhangzik, hogy ... üzlettársa 300 millió forintért vásárolta meg a ... ... kempinget, pedig korábban volt egy ennél magasabb, 370 milliós ajánlat is, de azt a felszámoló nem fogadta el; a januárban még 800 millióra taksált ingatlant a Seychelle-szigetekre bejegyzett ... Kft. vehette meg. A Híradóban ..., az ... regionális igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az ...hoz és ...hez köthető körök nemcsak strómanokon, hanem offshore cégeken keresztül is megpróbáltak tulajdont szerezni, és felháborítónak tartotta, hogy mélyen áron alul, 300 millió forintért szerezték meg a kempinget. Elhangzott, hogy „szerdán a ... arról írt, hogy 23 milliárd forintos jelzálog van a kempingen, miközben a terület becsült értéke 1,2 milliárd forint." A híradás körüli időszakban több médiaszolgáltató ugyanezen tárgyban több közlést is nyilvánosságra hozott, feltárva a tulajdonosi kapcsolatrendszert is. A felperes az alperes részére
- július
- napján postára adott küldeményében felszólította arra, hogy az alábbi helyreigazítást közölje a híradókkal „azonos módon és mértékben:" A ... július 19-i hírműsoraiban valótlanul állította a ...re hivatkozva, hogy „23 milliárd forintos jelzálog van a ... üzlettársához köthető ... Kempingen." A valóság ezzel szemben az, hogy az érintett ingatlan megvásárlásával a ... Kft. tulajdonszerzését megelőzően bejegyzett zálogjog a törvény erejénél fogva megszűnik, a zálogjog az ingatlan tulajdoni lapjáról törlődik. Szintén valótlanul állította a ... a ...re hivatkozva, hogy „a kemping becsült értéke 1,2 milliárd forint." A valóság ezzel szemben az, hogy a felszámoló 800 millió forintos irányáron hirdette meg a jelzáloggal terhelt ingatlant, amelyre a ... Nyrt. érdekeltségébe tartozó ... Kft. 300 millió forintos ajánlatot tett. A kempingre más ajánlat nem érkezett. A felszámoló a ... Kft. ajánlatát elfogadta. A ... 22 órás hírműsorában mindemellett ezt is valótlanul állította, hogy a ... offshore cég, amely a Seychelle-szigetekre van bejegyezve. A valóság ezzel szemben az, hogy a ... Kft. a ... Nyrt. érdekeltségébe tartozó ... Kft. tulajdonában van, miként ez a nyilvános cégadatokból is hozzáférhető. Az érintettektől elnézést kérünk. Miután a felperesi felhívás teljesítetlen maradt, a felperes
- augusztus
- napján előterjesztett a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Cstv.)
- §
(4)bekezdésére, a 25/
- (VIII. 1.) PM rendelet
- §
(1)bekezdésére, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (Inytv.)
- §
(2)bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdésére, 342. §
(1)bekezdésére és 345. §
(2)bekezdésére, továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §
(1)-
(2)bekezdéseire és a PK
- számú állásfoglalásra alapított - keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kérelme szerinti helyreigazítás közzétételére. A közzététel módját akként határozta meg, hogy az alperes az ítélet végrehajthatóságát követő legközelebbi szerdai napon, a 10, 12, 15 és 22 órakor kezdődő híradóiban - a híradókon belül is a
- július 19.napján 10, 12, 15 és 22 órakor kezdődött híradóiban (Híradók) elhangzottakkal azonos időben - a Híradókkal azonos képi megjelenítéssel közölje helyreigazítást, ellátva azt a „Sajtó-helyreigazítás, valótlanul állítottuk, hogy milliárdos jelzálog van Mészárosék új kempingjén" felirattal. Állította, hogy a Cstv. hivatkozott rendelkezése szerint a korábbi zálogjog az elidegenítéssel megszűnik, így a részben ..., részben a felperes közvetett tulajdonában álló ... Kft. tehermentes tulajdont szerez. Való tényként állította, hogy az ingatlan forgalmi értéke semmilyen szakmai becslés alapján sem 1,2 milliárd forint, és a ... Kft. cégkivonata is igazolja, hogy annak székhelye Magyarországon található. Az alperesi védekezéssel szemben állította, hogy a sérelmezett műsorokból beazonosíthatóvá vált, ennek igazolására cégkivonatokat csatolt. Hivatkozott arra is e körben, hogy ... bemutatásával, a rá történő utalással és más sajtótermékekből is felismerhetővé vált. Arra is hivatkozott, hogy a ... Kft. nem offshore cég és nem is a Seychelle-szigetekre van bejegyezve a székhelye. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Érdemi ellenkérelmét elsősorban a felperes kereshetőségi jogának hiányára alapította, mert a sérelmezett tényállítások nem a felperesre, hanem a ... Kft.-re vonatkoznak. Ezen túlmenően a „23 milliárd forintos jelzálog van a ... üzlettársához köthető ... Kempingen" közlés kapcsán állította, hogy az abban foglalt tényállítás megfelel a valóságnak, mivel a tulajdoni lapon feltüntetésre került, hogy a ... Kft. által vásárolt ingatlant 76 millió eurós jelzálog terheli. A tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a cégkivonatokból a felperes kereshetőségi joga nem állapítható meg, és ... üzlettársaként való megjelölése sem teszi azonosíthatóvá. A helyreigazítás második pontjával kapcsolatosan kifejtette, hogy a felperesnek kell állítania, és bizonyítania, hogy mi a való tény, a kemping becsült értékére vonatkozó közléssel szemben. E körben is a kereshetőségi jog hiányára hivatkozott elsősorban. A ... Kft.-t álláspontja szerint offshore cég alapította, ami a cégtörténet adataiból visszaellenőrizhető, azonban ez a kijelentés nem a felperesre, hanem a ... Kft.-re vonatkozik. Az elsőfokú bíróság osztva az alperesi álláspontot, mindhárom sérelmezett tényállítás kapcsán a kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el a keresetet azt követően, hogy megállapította a felperes a Pp.
- §
(1)és a 343. §
(3)bekezdés, valamint az Smtv. 12. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával terjesztette elő a keresetet. Rögzítette, hogy a Híradók a PK
- számú állásfoglalásnak megfelelő értelmezésük szerint arról tudósítottak, hogy a közszereplő ...hez kötődő gazdasági társaság, a ... Kft. vásárolta meg a ... kempinget, és az ingatlanon annak a ... Takarék Szövetkezetnek áll fenn elidegenítési és terhelési tilalma, amely mind ..., mind a házastársa részére korábban kölcsönt folyósított. A cikk arra az átlagos tájékozottságú néző számára ellentmondásosnak tűnő helyzetre is rávilágított, hogy a több milliárd forintnyi jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonjogát a ...hez köthető kör ehhez képest nagyságrendekkel kisebb, 300 millió forintos összegért szerezte meg. A perben sérelmezett adásokból nem, csupán egyéb hírportálokon megjelent hírekből és a cégiratokból állapítható meg az, hogy a felperes közvetett tulajdonosa a műsorokban említett ... Kft.-nek, ... képmásából sem lehet erre következtetni. Összességében a Híradó adásai nem alkalmasak arra, hogy azokból a néző az objektíve levezethető tulajdonosi láncolatot olyan egyértelműen megismerje, mint ahogyan azt a felperes feltárta, továbbá egy gazdasági társaságra tett közlések nem vonatkoznak, hatnak ki automatikusan az adott gazdasági társaság tagjára, illetve tulajdonosára. Még a felperes által hivatkozott cikkek ismerete mellett sem osztható az a felperesi álláspont, hogy a közölt tartalom kétséget kizáróan és felismerhetően a felperesre vonatkozik. Az egyes azonosított sértő közlések tekintetében érdemben az elsőfokú bíróság azt is rögzítette, hogy a cikk megjelenéskori ingatlan-nyilvántartási állapot szerint való tény, hogy az ingatlanon 300 HUF/EUR árfolyamon számítva - 23 milliárd forint körüli jelzálogjog állt fenn, így ennek okán helyreigazításra az alperes nem kötelezhető. Nem értett egyet e körben a felperesnek a Cstv. felhívott rendelkezéseinek értelmezésével. A forgalmi érték körében azt rögzítette, hogy az ingatlan értékére vonatkozó adat nem minősül a felperesre vonatkozó adatnak, továbbá a felperes nem az alperesi tényállítással logikusan szemben álló tényeket kérte közölni helyreigazításként. Az elsőfokú bíróság bizonyítottnak találta, hogy a ... Kft.-nek első tulajdonosa alig két hónapig egy Seychelle-szigetekre bejegyzett gazdasági társaság volt, majd a tagságban a ... Kft. váltotta A felperes által a Budapesti Értéktőzsde honlapján
- július 19-én közzétett tájékoztatását nem vonta a bizonyítékok körébe, a Pp.
- §-ra történt hivatkozást indokolatlannak ítélte. A felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a perköltség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte, hogy az ítéletet a másodfokú bíróság változtassa meg, és az alperest a hozzá eljuttatott helyreigazítási kérelem szerint marasztalja. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, ugyanakkor minden kereseti elem elbírálását illetően téves jogi következtetésekre jutott. A kereshetőségi joggal összefüggésben arra hivatkozott, hogy ... a felperes résztulajdonosa, akire az adásokban hivatkozás történik, ezért e körben a szövegösszefüggést az elsőfokú bíróság nem tartotta szem előtt. Ezen túlmenően maga a műsor is utal olyan sajtómegjelenésekre, amelyekben a felperest a műsorban ismertetett üzleti ügy kapcsán egyértelműen megnevezik. A ... Kft. neve bár többször is elhangzik nem értelmezhető a hírben szereplő üzlettársként, hiszen ezen társaság ... közvetett tulajdonában áll. Utalt e körben más alperesi híradásokra is. Hangsúlyozta, hogy a felperes részvényeinek értéke a Híradók napján jelentősen csökkent más negatív tétel pedig nem volt aznap. E tények alapján pedig a felperes kereshetőségi joga fennáll, mert az alperes fogalmazása olyan utalás, amiből a Híradók nézői a felperesre gondoltak. Hivatkozott e körben a PK
- számú állásfoglalásban kifejtettekre. A zálogjog fennállásával összefüggésben vitatta, hogy az alperesi közlés valós lenne. A tényállítás mondanivalója éppen az volt, hogy a felperes egy eladósodott, túlterhelt, értéktelen ingatlant szerzett meg, ehhez képest nem mindegy, hogy a jelzálogjoggal mi történik. Ha az alperes nem ebben a relációban tenne állítást a jelzálogról, hanem azt mondta volna, hogy adásvételi szerződést kötöttek egy olyan ingatlanra, amin jelen pillanatban 23 milliárd forint értékű zálogjog van, esetleg elfogadható lenne az elsőfokú bíróság érvelése, jelen esetben azonban nem ez történt. Az alperes a tényleges teher fennállásáról szólt. Az elsőfokú bíróságnak a Cstv. értelmezésével kapcsolatos fejtegetésével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a Pp.
- §-a és a
- §-a értelmében ilyen önálló értelmezést nem adhat, hiszen az alperes ellenkérelme erre nem terjedt ki. Kérte ezért az ítélet Cstv. értelmezésére vonatkozó részét törölni. Az ingatlan értéke körében hivatkozott arra, hogy az alperes semmivel sem támasztotta alá az 1,2 milliárd forintos értékmegjelölést. Védekezése e körben is kizárólag a felperes kereshetőségi jogának hiányára irányult. Vitatta, hogy a helyreigazítási kérelme a közölt ténnyel logikailag ne állna összefüggésben. A ... Kft. tulajdonosi körével kapcsolatosan fenntartotta, hogy ha az megállapítható, hogy az nem offshore cég, úgy a helyreigazítás iránti kérelem alapos. A felperes mint közvetett tulajdonos érdekelt abban, hogy e körben valós információkat közöljön a sajtó. Észrevételezte továbbá, hogy a bíróság eljárásjogi hibát vétett, mert az ügyben tartott tárgyalásra a felperest nem idézte meg, a jogi képviselő nem kapott idézést az elektronikus rendszeren keresztül. A tárgyalásról (
- augusztus 30.) az alperes ellenkérelme kapcsán szerzett tudomást. A bírósági kezelőirodán tudta meg, hogy másnapra tárgyalást tűztek. A tárgyaláson megjelent, de azt megelőzően beadványt nyújtott be. Nyilvántartása szerint ezt a bíróság a tárgyalás előtt fogadta, de az az ítélkező tanácshoz már nem jutott el. A beadvány lényegét ezért a tárgyaláson ismertette, kérte, hogy az előállt helyzetből következően a felperest hátrány ne érhesse. Az idézés közlése hiányában a bizonyítási kötelezettségről való tájékoztatás is elmaradt (Pp.
- §). Mivel a keresetlevelében hivatkozott a PK
- számú állásfoglalásra, miszerint a jelen pertípusban az alperest terheli a bizonyítási kötelezettség, és az alperes sem tett az ellenkérelmében ezzel ellentétes állítást, alapos okkal feltételezte, hogy e gyakorlatot a bíróság is követni fogja. Kérte, hogy a fellebbezéshez a jogszabálysértés alátámasztására benyújtott bizonyítékait a másodfokú bíróság a Pp.
- §-a alapján értékelje. Tárgyalás megtartását nem kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, a tárgyalás megtartását nem kérte. A másodfokú bíróság a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezést. A fellebbezés alaptalan. Az alperesi védekezésre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor elsődlegesen azt vizsgálta a sérelmezett sajtóközlemény alapján, hogy a felperes személye felismerhető-e. Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése szerint ugyanis, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A sajtó-helyreigazítási perekben irányadó szempontokat rögzítő, a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalása szerint sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény a nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. Ez annyit jelent, hogy nem szükséges az érintettet név szerint megjelölni, a teljes szövegkörnyezet, esetleg képi megjelenítés alapján dönthető el, hogy a kérelmet előterjesztő az adott közleményből felismerhető-e. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy sajtó-helyreigazítási perekben az érintett szűkebb körben történő beazonosíthatósága is lehetőséget teremt helyreigazítási igény érvényesítésére. Ennek megítélésekor azonban kizárólag a sérelmezett közleményt tartalmazó megjelenés vethető vizsgálat alá. A perbeli eseteben az alperesi Híradókban konkrét, a felperes személyének beazonosítására alkalmas információ sem képben, sem a szövegben nem jelent meg. Helyesen ítélte meg úgy az elsőfokú bíróság, hogy a műsorok homlokterében a ... Kft. állt. A felperesi gazdasági társaságnak ebben a Kft.-ben olyan távoli, áttételes érdekeltsége áll fenn csupán, ami, mint szervezetileg és jogilag is elkülönült, önálló cégnek az érintettségét nem támasztja alá. Olyan adat sem merült fel a perben, ami a felperes közvetlen tevékenységére utalna a ... Kft.-ben, sem az, hogy ezen gazdasági tárasaság döntéseiben a felperes bármiféle szerepet játszana. Ilyen körülmények között pusztán egy többszörös áttételen keresztül megvalósuló, gazdasági részesedés ténye nem elégséges arra, hogy a felperes beazonosíthatóvá, a műsorban elhangzott közlések érintettjévé váljon. ... bemutatása, és az üzlettársára történő utalás sem jeleníti meg a felperest, figyelemmel arra, hogy bármiféle konkrétum hiányában számos más gazdasági társaság is megfelel ennek a körülírásnak. Ebből pedig nem következik, hogy ezen személy bármelyik üzlettársa részére megnyílik a helyreigazítás lehetősége. Éppen ez a körülmény teszi beazonosíthatatlanná a közlés alanyát. Ugyan így ... megemlítése sem utal közvetlenül a felperesre, figyelemmel arra, hogy maga a felperes sem hivatkozott arra, hogy ... egyetlen egy, a felperessel közös cégben lenne érdekelt. A felperes keresetének alapját ezen túlmenően ténylegesen az képezte, hogy a perbeli műsorokhoz közeli időpontokban napvilágot láttak olyan sajtóközlemények, amelyek a felperest személyesen is megemlítik, összekötik a kemping megvásárlásával. Sajtó-helyreigazítási igények elbírálásakor azonban kizárólag a per tárgyává tett közlések vizsgálhatók. Amennyiben a megjelentek határozott, a felperes beazonosításához elegendő információt nem tartalmaznak, helyreigazítás nem kérhető még akkor sem, ha a műsor egyébként utal pl. a ...ben megjelentekre. Más orgánumokban megjelentekre ugyanis az alperes felelőssége nem terjed ki. Pusztán az a körülmény, hogy a felperes részvényeinek értéke az adás napján éppen csökkenő tendenciát mutatott a felperes beazonosíthatóságához nem elegendő bizonyíték. A csatolt ábrából ezen időpont előtt és után is hirtelen negatív tendencia állapítható meg, melyek okára vonatkozóan a felperes nem tett előadást. Mindezek alapján a felperes keresetében sérelmezett egyik közlés esetében sem lehetett megállapítani azt, hogy az a felperesre vonatkozik, ezért az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Arra helyesen hivatkozott a felperes fellebbezésében, hogy az alperes védekezése alapvetően a kereshetőségi jogra terjedt ki, ezért szükségtelen volt az elsőfokú bíróságnak a közlések érdemében állást foglalnia, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását a Cstv. rendelkezéseire, a jelzálog fennálltára, az ingatlan értékére és a ... Kft. tulajdonosa vonatkozásában mellőzi. A felperes fellebbezése az eljárásjogi hibák körében kifejtettek tekintetében sem volt alapos. Az idézés szabályszerűtlensége [Pp. 125. §
(1)bekezdése] a felperes eljárási jogait nem sértette, mivel a felperes a tárgyaláson részt vett, a tárgyalás elhalasztását nem kérte. Az a körülmény, hogy a bizonyítási teherrel kapcsolatos, Pp. 3. §
(3)bekezdés szerinti kioktatást sem kapta kézhez, a per eldöntése szempontjából relevanciával nem bír. A kereset elutasítására ugyanis nem a bizonyítás körében fennálló esetleges hiányosság vezetett, figyelemmel arra, hogy a közlések érdemében szükségtelen volt állást foglalni. A felperes fellebbezése mindezek alapján nem vezetett eredményre, azonban az alperesnek a másodfokú eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. A felperes a fellebbezési illetéket - függetlenül az 1990. évi XCIII. törvény 59. §
(1)bekezdése és 62. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti kedvezménytől - előzetesen lerótta, ezért e körben sem volt szükséges döntést hozni. Budapest,
- november
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró dr. Istenes Attila s.k. bíró