← Magyarország

Gf.40614/2017/15 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljáró I.rendű felperes neve(I. rendű felperes címe) I. rendű felperesnek és a Dr. Tormáné dr. Tóth Anikó ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve(II.rendű felperes címe) II. rendű felperesnek a Baldóciné dr. Csorba Ibolya ügyvéd által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék

  1. május 12-én kelt 8.G.40.137/2011/
  2. számú részítéletével szemben a II. rendű felperes
  3. és
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja; kötelezi a II. rendű felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság a
  5. május 12-én kelt 8.G.40.137/2011/
  6. számú részítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
  7. június
  8. napján tartott közgyűlésén hozott ... számú határozatát, továbbá a
  9. július
  10. napján tartott közgyűlésen hozott .... számú, ... számú, ... számú és .... számú határozatát. Az I. rendű felperesnek az alperes
  11. december
  12. napján tartott közgyűlésén hozott ... számú határozatának, az alperes
  13. március
  14. napján tartott közgyűlésén hozott ... számú, .... számú, .... számú, .... számú és ... számú határozatainak, az alperes
  15. július
  16. napján tartott közgyűlésén hozott .... számú, .... számú, ...számú határozatainak, az alperes
  17. január
  18. napján tartott közgyűlésén hozott .... számú, .... számú, .... számú, .... számú és .... számú határozatainak hatályon kívül helyezése iránti keresetét elutasította. A II. rendű felperesnek az alperes
  19. december
  20. napján tartott közgyűlésén hozott .... számú határozatának, az alperes
  21. március
  22. napján tartott közgyűlésen hozott .... számú, .... számú, .... számú, .... számú, .... számú, .... számú és ..... számú határozatainak, az alperes
  23. január
  24. napján tartott közgyűlésen hozott .... számú, ..... számú, .... számú, ... számú, .... számú és .... számú határozatainak, az alperes
  25. április
  26. napján tartott közgyűlésen hozott .... számú, .... számú, .... számú és .... számú határozatainak, az alperes
  27. november
  28. napján tartott közgyűlésen hozott .../.... számú és .../.... számú határozatainak, az alperes
  29. május
  30. napján tartott közgyűlésén hozott ..../..... számú, .../.... számú, .../.... számú, .../.... számú és .../.... számú határozatainak és az alperes
  31. november
  32. napján tartott közgyűlésén hozott .../.... számú, .../.... számú, .../... számú és .../.... számú határozatainak hatályon kívül helyezése iránti keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül egyetemlegesen az I.r. és a II.r. felpereseknek 27.000 forint perköltséget. Az I. rendű felperest 70.000 forint, a II. rendű felperest 4.900 forint perköltség 15 napon belül történő megfizetésére kötelezte az alperesnek. A részítélet indokolásában a II. rendű felperes fellebbezése szempontjából releváns körben rögzítette, hogy a II. rendű felperes a részítélettel elbírált keresetkiterjesztésként előterjesztett kereseti kérelmeiben az alperes
  33. december 18-án tartott közgyűlésén hozott .... sz. határozatának,
  34. március 28-án tartott közgyűlésén hozott .... sz., .... sz., .... sz., ... sz. ... sz., .... sz. és .... sz. határozatának,
  35. január 30.-án tartott közgyűlésén hozott .... sz., ... sz., .... sz., .... sz., .... sz. és .... sz. határozatának,
  36. április
  37. napján tartott közgyűlésen hozott .... sz., .... sz., .... sz. és .... sz. határozatának,
  38. november 27-én tartott közgyűlésén hozott ..../.... számú és .../.... sz. határozatának,
  39. május
  40. napján tartott közgyűlésén hozott .../.... sz., .../.... sz., .../.... sz., .../... sz., és .../.... sz. határozatának,
  41. november
  42. napján tartott közgyűlésén hozott .../.... sz., .../.... sz., .../.... sz. és .../... sz. határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A II. rendű felperes azt állította, hogy nem tagja és nem is kényszertagja az alperesnek, ugyanis belépési nyilatkozatot nem töltött ki, a
  43. november 29-én 15 órai kezdettel megtartott alakuló közgyűlésen a megalakulásra nemleges szavazatot adott le és a
  44. november 29-i .... számú közgyűlésen nem vett részt. Előadta, hogy mindezt alátámasztja, hogy az alperes által szerkesztett okiratok szerint a nevén három ingatlan szerepelt, ezzel szemben az alakuló közgyűlés időpontjában csak két ingatlan tulajdonosa volt, a ... hrsz-ú ingatlan tekintetében nem is élhetett szavazati joggal. Az elsőfokú bíróság részletesen rögzítette, hogy a II. rendű felperes az egyes határozatok hatályon kívül helyezését a per során milyen indokokkal kérte. Az alperes pergátló kifogásában arra hivatkozott, hogy a II. rendű felperes a keresetét a jogvesztő perindítási határidőn túl terjesztette elő. Perakadály hiánya esetére érdemi ellenkérelmében a II. rendű felperes keresetének elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a határozatok hatályon kívül helyezésének indokait a jogvesztő perindítási határidő alatt nem jelölte meg. Előadta, hogy a II. rendű felperes a tagja, az alakuló közgyűlésén a II. rendű felperes végig jelen volt, azon szavazott is. Állította, hogy a
  45. december 18-i közgyűlésen hozott
  46. számú határozat meghozatala előtt a II. rendű felperes kérdést tett fel az alperes könyvelőjének, majd a szavazásánál igennel szavazott. A határozatok összeszámlálása mindig megtörtént, amikor nemmel szavazott a II. rendű felperes, azt a jegyzőkönyvben külön név szerint is feltüntették és a hitelesítők a történtek alapján írták alá a jegyzőkönyvet. A II. rendű felperes
  47. szeptember 20-án vette át az addig keletkezett közgyűlési határozatokat. A
  48. március 28-i közgyűlés összehívása is szabályszerű volt, a meghívót az alperes
  49. március
  50. napján postára adta az alapszabály
  51. pont

(4)bekezdésének és a közgyűlés időpontjában hatályosa vízgazdálkodásról szóló
  1. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
  2. §
(4)bekezdésének megfelelően, és azt az önkormányzat hirdetőtáblájára is kifüggesztette. Az alperes részletes védekezést adott elő a II. rendű felperes részéről a per során hivatkozott, az egyes határozatok hatályon kívül helyezését megalapozó indokokkal szemben is. Az elsőfokú bíróság a részítélete indokolásában megállapította, hogy az alperes
  1. november 29én alakuló közgyűlést tartott, a közgyűlés a .../.... számú határozatával a alperes neveot megalapította
  2. november 29-i időponttal, a ../.... sz. határozattal az alapszabályát elfogadta. Az alapszabály
  3. pontja szerint a társulat érdekeltségi területét az alapszabály II. részét képező térkép tünteti fel, melyen az érdekeltségi területbe bevont ingatlanok egyértelműen azonosíthatók. A társulat tagjainak nevét, lakcímét (székhelyét), az ingatlan azonosítóját (hrsz), az ingatlan méretét (négyzetméter) az adott ingatlan több tulajdonosa esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadát is, valamint az érdekeltségi hozzájárulás mértékét (forintban) az alapszabály III. részét képező tagjegyzék tartalmazza. Az alapszabály mellékletét képezte az érdekeltségi terület helyszínrajza (alapszabály II. melléklete). A helyszínrajzon fekete, fehér és szürke színnel voltak jelölve a különböző ingatlanok. Fehér színnel voltak jelölve azon ingatlantulajdonosok telkei, akik nem tagjai, nem kényszertagjai az alperesnek; fekete színnel voltak jelölve az osztatlan közös tulajdonú területek; szürke színnel voltak jelölve az alakuló közgyűlésen jelen lévő és a tagjegyzéken szereplő alperesi víziközmű társulati tagok, kényszertagok. A II. rendű felperes a P. .., ... és a .... hrsz-ú ingatlanok tulajdonosa, mely ingatlanok az alperes érdekeltségi területén helyezkednek el. Az II. rendű felperes az alperesi víziközmű-társulat tagja. Megállapította, hogy az alperes a
  4. november 29-én kelt létesítő okirata alapján a cégjegyzékbe
  5. február
  6. napjától bejegyzett víziközmű-társulat. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a per során
  7. július 13-án kelt és
  8. szeptember 6-án jogerőre emelkedett
  9. sorszám alatti részítéletével helyezte hatályon kívül az alperes
  10. november
  11. -én tartott alakuló közgyűlésén hozott .../.... számú és .../.... számú határozatait. Az elsőfokú bíróság idézte a Vtv.
  12. §
(1)bekezdését, amely alapján a társulat tagja kérheti a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott – jogszabályba vagy alapszabályba ütköző – határozat felülvizsgálatát a bíróságtól. Elsődlegesen a II. rendű felperes kereshetőségi jogát megalapozó tagsági jogviszonyát vizsgálva a Vtv. 34.,
  1. és
  2. §-ai alapján abból indult ki, hogy a vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területén ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy ingatlant használó természetes személyek a társulat tagjává saját elhatározásukból, illetve annak hiányában a jogszabály erejénél fogva válnak (kényszertagság). Annak megállapításánál, hogy valaki a társulat tagjának minősül-e, az alapszabály részét képező, az érdekeltségi területet helyszíni ábrázolással bemutató térkép adatai az irányadók. Csak az érdekeltségi területkén megjelölt ingatlantok tulajdonosai válhatnak a vízgazdálkodási társulat (víziközmű-társulat) tagjává, kényszertagjává. Azt tartotta szem előtt, hogy a cégbírósághoz benyújtott alapszabály mellékletét képező tagjegyzék is csak az alperes tagjainak, kényszertagjainak tekintett személyek felsorolását tartalmazza, valamint az alapszabály II. sz. mellékletét képező érdekeltségi terület helyszínrajzán is külön feltüntetésre kerültek – külön színkód alapján – azok a területek, amelyeket az érdekeltségi területnek tekintett az alakuló közgyűlés. E területek a térképmásolaton szürke színnel voltak jelölve, az alperes érdekeltségi területe nem egész ... területét foglalja magába. Az alperes ... Megyei Cégbírósághoz becsatolt alakuló közgyűlésének jegyzőkönyvéből, az alapszabályából és annak mellékletét képező tagjegyzékből és az alperes érdekeltségi területét feltüntető térképmásolatból megállapította, hogy az alperes alapszabályának III. sz. mellékletét képező tagjegyzéken a II. rendű felperes szerepel, az alapszabály II. sz. mellékletét képező, a társulat érdekeltségi területét ábrázoló és a bejegyzés alapjául is szolgáló helyszínrajzból megállapítható, hogy a II. rendű felperes tulajdonában álló P. ..., ... és a ... hrsz-ú ingatlanok az alperes érdekeltségi területén helyezkednek el. F. I. K.né H. P., K. J.né tanú vallomása alátámasztotta azt az alperesi állítást, hogy a II. rendű felperes az alakuló közgyűlésen jelen volt, azon szavazott – tartózkodott. A jogvita eldöntése szempontjából irrelevánsnak találta a 2004-ben az önkormányzat és az ingatlantulajdonosok között létrejött megállapodást, a ... teljes területének alperes által állított oszthatatlansága, az egységes egészként való kezelhetőségére hivatkozását, a K-D-v Vízügyi Igazgatóság megállapításait és az alperes által elvégzett közmű munkálatokat, mert azokból nem következik az a jogi tény, hogy a II. rendű felperes az alperesi víziközmű-társaság tagjává (kényszertagjává) vált-e. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok (alakuló ülési jegyzőkönyv, az alapszabály és mellékletei), a perben kihallgatott F. I., K.né H. P., K. J.né tanú vallomása alapján, a bizonyítékok egybevetése alapján a Pp.
  3. §
(1)bekezdésében biztosított jogkörében arra a következtetésre jutott, hogy az alperes állítását, amely szerint a II. rendű felperes az alperesi víziközmű-társulat tagja a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján bizonyította, a tag II. rendű felperes keresetindítási joga fennáll az alperesi határozatok megtámadására. Az elsőfokú bíróság az alperes érdemi ellenkérelmében foglaltakra figyelemmel ezt követően azt vizsgálta, hogy a II. rendű felperes a keresetindítási határidőt megtartotta-e. Felhívta a Vtv. 34. §
(2)bekezdését, amelynek értelmében víziközmű-társulatok határozatainak hatályon kívül helyezése körében a gazdasági társaságokról szóló 2006 évi IV. törvény törvény (továbbiakban: Gt.) általános részének rendelkezéseit csak a Vtv. eltérő rendelkezése hiányában lehet alkalmazni. A Vtv. 43. §
(2)bekezdése szerint a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A közgyűlés időpontjában hatályos Gt. 45. §
(3)bekezdése szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A Gt. 46. §
(2)bekezdése szerint a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. Kitért arra is, hogy a Gt. 45. §
(3)bekezdése szerint a 30, illetve 90 napos határidő azonos anyagi jogi igényérvényesítési határidő, amelyek közül a jogszabály csak a 90 napos határidő elmulasztásához fűzi a jogvesztés következményét. A 30 napos határidő a jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában nem jogvesztő, és elmulasztásának kimentésére a jogszabály az igazolási kérelem előterjesztését nem írja elő, ezért e határidőt elévülési jellegűnek kell tekintetni, elmulasztásának jogkövetkezménye hivatalból nem vonható le. Kiemelte, hogy a határozat felülvizsgálata iránt indított perben a kereset előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidő alatt megjelölt, a jogszabályba, illetve alapszabályba ütközést megalapozó okok képezhetik a vizsgálat tárgyát, a kereset a jogszabálysértést megalapozó újabb okokra hivatkozással nem egészíthető ki, a bejelentett újabb ok vizsgálatára nincs mód. A lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a 2009. december 18-i közgyűlésen hozott határozatot a II. rendű felperes 2011. június 20-án kapta meg, ahogyan azt az alperes által nem vitatott 10. sorszámú beadványában nyilatkozta, ezért azt a Vtv. 43. §
(2)bekezdése szerint határidőben támadta meg a bíróságra
  1. július 8-án érkezett keresetkiterjesztésében. Figyelemmel arra, hogy a határozat hatályon kívül helyezésének indokait csak a bíróságra
  2. január 20-án érkezett
  3. sorszámú beadványában terjesztette elő, ezért a megtámadást követő több év elteltével előadott okok vizsgálata nem volt lehetséges. Kitért arra is, hogy a Gt.
  4. §
(4)bekezdése szerint a keresetindítás joga nem illeti meg azt a személyt, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. A becsatolt közgyűlési jegyzőkönyv szerint a közgyűlésen a II. rendű felperes is jelen volt, a határozat meghozatalához igen szavazatával hozzájárult (302. sorszámú beadvány melléklete – a 2009. december 18. napján tartott közgyűlési jegyzőkönyv 11. oldal), így a Gt. 45. §
(4)bekezdése alapján a keresetindítás joga nem is illeti meg a II. rendű felperest. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a
  1. március 28-i közgyűlésen hozott határozatokat a II. rendű felperes – a előadása szerint (3.G.40.117/2010/
  2. beadvány) –
  3. szeptember 20-án kapta meg, az alperes korábbi kézbesítést nem is állított, ezért azokat a közlés és tudomásszerzés időpontjára figyelemmel a bíróságra
  4. április 27-én érkezett keresetkiterjesztésében (
  5. sorszámú beadvány) határidőben támadta meg, amelyben arra hivatkozott, hogy a meghívót csak
  6. április
  7. napján vette kézhez, így a közgyűlés összehívása nem a Vtv.
  8. §
(4)bekezdésének megfelelően történt. Az elsőfokú bíróság idézte a közgyűlés időpontjában hatályos Vtv. 42. §
(4)bekezdését, amely szerint a napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni. Kiemelte, hogy nem annak van jelentősége, hogy a II. r. felperes mikor vette át a meghívót, hanem annak, hogy a meghívó a tag részére mikor került postára adásra. Az elsőfokú bíróság a II. r. felperes nyilatkozatát – amely szerint
  1. április 13-án vette kézhez a meghívót (
  2. sorszámú jegyzőkönyv
  3. oldal) – és az általa
  4. beadványhoz csatolt közgyűlési meghívót összevetve az alperes által csatolt feladóvevény másolatával (
  5. sorszámú beadvány A/
  6. alatti feladóvevény) megállapította, hogy az alperes a meghívót a közgyűlés tervezett időpontja előtt több mint 15 nappal,
  7. március 12én postára adta az alapszabály
  8. pont
(4)bekezdésének és a közgyűlés időpontjában hatályos Vtv. 42. §
(4)bekezdésének megfelelően, így a közgyűlés összehívása szabályszerű. E kereset jogvesztő határidő után előterjesztett indokait (
  1. sorszámú beadvány,
  2. sorszámú beadvány,
  3. sorszámú beadvány) azonban nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a II. rendű felperes a bíróságra
  4. február 28-án érkezett kereset-kiterjesztésében (Pest Megyei Bíróság 3.G.40.117/2010/19.) előadott nyilatkozata alapján ekkor már rendelkezésére állt a
  5. január 30-i közgyűlési jegyzőkönyv, a határozatokat a II. rendű felperes a
  6. július 8-án érkezett beadványához (
  7. sorszámú beadvány) csatolta. Előadta, hogy azokat
  8. június 20-án vette kézhez. Az alperes korábbi kézbesítést nem is állított, ezért azokat a II. rendű felperes a Gt.
  9. §
(3)bekezdésére, valamint a Vtv. 35. §
(4)bekezdésének analóg alkalmazására is figyelemmel, határidőben támadta meg, azonban a hatályon kívül helyezés okait ezen határozatok körében sem adta elő határidőben. A megtámadást követő több év elteltével előadott okok a perben nem voltak vizsgálhatók. A II. rendű felperes a bíróságra
  1. február 28-án érkezett keresetkiterjesztésében (3.G.40.117/2010/19.) – és a
  2. július 8-án érkezett beadványában (
  3. sorszámú beadvány) – sem jelölte meg az általa támadott határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelme indokait, azokat a bíróságra
  4. január 20-án érkezett
  5. sorszámú beadványában, valamint a
  6. május 25-én érkezett
  7. sorszámú beadványában a határozatok közlését követő 90 napon túl [Gt. 45.§
(3)bekezdés] terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a II. rendű felperes – az alperessel egyező – előadása (
  1. sorszámú beadvány) szerint
  2. június 6-án megkapta az alperes
  3. április 26-án tartott közgyűlésén hozott határozatokat. A II. rendű felperes e határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelme már
  4. május 20-án (
  5. sorszámú beadvány), majd
  6. július 4-én (
  7. sorszámú beadvány) beérkezett a bíróságra, a Gt.
  8. §
(3)bekezdésének, valamint a Vtv. 35. §
(4)bekezdésének analóg alkalmazására is figyelemmel határidőben támadta meg a határozatokat. A perindítással nem késett el, azonban sem a
  1. május 20-án, sem a
  2. július 4-én érkezett keresetkiterjesztésében sem adta elő a határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelme indokait. A bíróságra
  3. július 4-én érkezett beadványában bejelentette, hogy megkapta a közgyűlési jegyzőkönyvet, azonban a hatályon kívül helyezés iránti kereseti kérelme indokait nem adta elő (
  4. sorszámú beadvány). A bíróságra
  5. július 8-án érkezett beadványában előadta, hogy
  6. június 20-án ismételten kézhez vette az alperesi közgyűlés által hozott határozatokat, kéri azok hatályon kívül helyezését, azonban ekkor sem adta elő ezen kereseti kérelme indokait (
  7. sorszámú beadvány). A kereseti kérelme indokait a bíróságra
  8. január 20-án érkezett
  9. sorszámú beadványában, valamint
  10. május 25-én érkezett beadványában (
  11. sorszámú) a határozatok közlését követő 90 napon túl [Gt.
  12. §
(3)bekezdés] terjesztette elő. A II. rendű felperes a hatályon kívül helyezés okait ezen határozatok körében sem adta elő határidőben, a megtámadást követő több év elteltével előadott okok nem voltak vizsgálhatók. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a II. rendű felperes részére
  1. január 23-án kézbesítették az alperes
  2. november 27-én tartott közgyűlésén hozott határozatokat. A
  3. november 27-i közgyűlési határozatokat a II. rendű felperes az
  4. sorszám alatti beadványához csatolta, amelyhez mellékelte azt a kísérőlevelet is, amellyel az alperes megküldte részére a határozatokat. E levél bal felső sarkában tett II. rendű felperesi jelzés alapján a határozatok
  5. január 23-án érkeztek meg a II. rendű felperes részére (
  6. sorszámú beadvány
  7. sz. melléklet). Az alperes nem is állította, hogy a II. rendű felperes részére korábban küldte volna meg a határozatokat. A II. rendű felperes így a
  8. február 17-én bíróságra érkezett keresetkiterjesztésében a Gt.
  9. §
(3)bekezdésére, valamint a Vtv. 35. §
(4)bekezdésének analóg alkalmazására is figyelemmel határidőben támadta meg a határozatokat, azonban a határozatok hatályon kívül helyezésének indokait nem terjesztett elő. A kereseti kérelme indokait a bíróságra
  1. január 20-án érkezett beadványában (
  2. sorszám), a
  3. május 25-én érkezett beadványában (
  4. sorszám), valamint a
  5. február 7-én érkezett beadványában (
  6. sorszám) a határozatok közlését követő 90 napon túl [Gt. 45.§
(3)bekezdés] terjesztette elő, a megtámadást követő több év elteltével előadott okok nem voltak vizsgálhatók. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy
  1. május 4-i közgyűlési határozatokat a II. rendű felperes a bíróságra
  2. június 29-én érkezett keresetkiterjesztését tartalmazó (
  3. sorszám) beadványához csatolta, így ekkor már a II. rendű felperes birtokában voltak a határozatok. Az alperes nem is állította, hogy korábban küldte volna meg a határozatokat, így a II. rendű felperes a Gt.
  4. §
(3)bekezdésének, valamint a Vtv. 35. §
(4)bekezdésének analóg alkalmazására is figyelemmel határidőben támadta meg a határozatokat, azonban a hatályon kívül helyezés okait ezen határozatok körében sem adta elő határidőben. E kereseti kérelme indokait a bíróságra
  1. január 20-án érkezett beadványában (
  2. sorszám), valamint a
  3. május 25-én érkezett beadványában (
  4. sorszám) terjesztette elő a határozatok közlését követő 90 napon túl [Gt. 45.§
(3)bekezdés]. A megtámadást követő több év elteltével előadott okok azonban a hatályon kívül helyezés vizsgálatának tárgya nem lehet. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a
  1. november 9-i közgyűlés határozatokat a II. rendű felperes
  2. december 10-én vette kézhez, azokat a
  3. január 3-án érkezett keresetkiterjesztéséhez (
  4. sorszám) csatolta. Az alperes nem hivatkozott arra, hogy korábban küldte volna meg a határozatokat, a II. rendű felperes a közgyűlés időpontjában hatályos Vtv.
  5. §ának, a Gt.
  6. §
(3)bekezdésének, valamint a Vtv. 35. §
(4)bekezdésének analóg alkalmazására is figyelemmel határidőben támadta meg a határozatokat, azonban a hatályon kívül helyezés okait ezen határozatok körében sem adta elő a 30 napos határidőben. E kereseti kérelme indokait a bíróságra
  1. január 20-án érkezett beadványában (
  2. sorszám), valamint a
  3. február 7-én érkezett beadványában (
  4. sorszám) terjesztette elő a határozatok közlését követő 30 napon túl [Gt.
  5. §
(3)bekezdés]. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a II. r. felperes ugyancsak elkésetten előterjesztett kereseti indokait, hogy az alperes érvényesen meg sem alakult, mert az alapszabály és az alakulást kimondó határozatot a bíróság már hatályon kívül helyezte (308. sorszámú jegyzőkönyv 5. oldal 5. bekezdés) és valamennyi határozat a Vtv. 35. §
(1)bekezdésébe ütközik, mivel az alperes működését 208.000 négyzetméternyi érdekeltségi területen végezte, az alperes túlterjeszkedik a tényleges érdekeltségi területén (316. sorszámú jegyzőkönyv 14. oldal utolsó előtti bekezdés). A Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint a
  1. június 13-i közgyűlésen hozott
  2. számú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelemnek helyt adó rendelkezésére figyelemmel a pervesztes alperest a felperesek által lerótt 27.000 forint eljárási illeték felperesek részére történő egyetemleges megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a II. rendű felperest az alperesnek 4.900 forint perköltség megfizetésére kötelezte az őt megillető 65.100 forint és az alperesnek fizetendő 70.000 forint perköltség különbözeteként. Kifejtette, hogy a II. rendű felperes az általa támadott
  3. július 4-i közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelme körében pernyertes lett, így kötelezte az alperest a II. rendű felperes által e kereseti kérelme körében lerótt 27.000 forint eljárási illeték, továbbá a II. rendű felperesi jogi képviselő 30.000 forint + 8.100 forint áfa, összesen 38.100 forint összegű munkadíjának a megfizetésére, amelyet a 32/
  4. (VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdése, a 4/A. §-a és a 2.§
(2)bekezdése alapján mérlegeléssel állapított meg a perben tartott tárgyalások számára és a jogi képviselő által előterjesztett beadványokra is figyelemmel. A részítélettel elbírált további keresetek tekintetében pervesztes II. rendű felperest kötelezte az alperes jogi képviselőjének munkadíjából álló perköltsége megfizetésére, melyet a bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel állapított meg 70.000 forintban. Figyelemmel volt a bíróság a perben tartott tárgyalások számára és az alperesi jogi képviselő által előterjesztett beadványokra is. Az elsőfokú bíróság részítéletével szemben a II. rendű felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak részbeni – valamennyi elutasított kereseti kérelme tárgyában hozott rendelkezés – megváltoztatásával a keresete teljesítését, másodlagosan ebben a részében történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte továbbá, hogy a másodfokú bíróság mellőzze a részítéletnek a II. rendű felperes által viselendő perköltségre vonatkozó rendelkezéseit. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait megsértette és a bizonyítás eredményét is a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütköző módon mérlegelte. Álláspontja szerint nem terjesztette elő elkésetten kereseti kérelmei azon indokát, hogy az alperes érvényesen meg sem alakult. A jogerős részítélet alapján jutott tudomására, hogy érvénytelen volt az alperes alakulása, így érvénytelen alakuló határozat után nyilván minden azt követő határozat is érvénytelen, mert minden határozata a Vtv. 35. §
(1)bekezdésébe ütközik, ugyanis a társulat közfeladatot szolgáló tevékenysége túlterjeszkedik a cégbíróságon bejegyzett 70.000 nm-t sem elérő érdekeltségi területén. Állította, hogy a közfeladaton és az érdekeltségi területen való túlterjeszkedés jogszabályi hivatkozása már a
  1. október 24-én kelt keresetlevelében is szerepelt. Kitért arra is, hogy az alakuló közgyűlésen hozott .../.... számú és a .../... számú határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereset tárgyalásának elkülönítésére azzal az indokkal került sor, hogy azok hatályon kívül helyezése esetén okafogyottá válik a többi határozat tárgyalása. Az ügy átosztását követően eljáró bíró azonban teljesen figyelmen kívül hagyta az elkülönítés okául korábban figyelembe vett szempontokat. Továbbra is arra hivatkozott, hogy az alperes megalakulása nem felelt meg a megalakuláskor hatályos Vtv. 36.-
  2. §-ban foglaltaknak. Az alakuló közgyűlés határozatképes volt, a tulajdonosok nemleges határozatot hoztak, ugyanazon a napon, ugyanabban a kérdésben pedig nem lehet két közgyűlési határozatot hozni. Az aznap megtartott
  3. közgyűlést nem hívták össze szabályszerűen, nem küldtek közgyűlési meghívót annak megtartása előtt 15 nappal, az az alperesi mulasztás pedig nem róható a terhére, hogy a 15 órai kezdettel megtartott
  4. számú alakuló közgyűlés teljes iratanyaga a jelenléti ívvel eltűnt. A cégbíróságnak benyújtott helyszínrajz nem a
  5. számú alakuló közgyűlés jegyzőkönyvében megállapított 67.609 nm érdekeltségi területet, hanem ... 208.571 nm nagyságú teljes területét ábrázolja. A 67.609 nm nem is ábrázolható területként, mert az nem egy tömbben lévő, hanem egymástól távol, elszórtan elhelyezkedő ingatlanok területének az összege. Az alperes határozatokat hozott az érdekeltségi területnek nevezett, területen kívüli területekre is, ebből következően az összes közgyűlési határozat érvénytelen. Továbbra is hangsúlyozta, hogy nem tagja és nem kényszertagja az alperesnek, mert a tulajdonában álló három ingatlan nem tartozik az érdekeltségi területéhez. Nem adott le belépési nyilatkozatot, ezért az ingatlanai alapterületét sem tartalmazhatja a belépési nyilatkozatok szerinti, természetes személyek tulajdonában álló ingatlanok négyzetméterének összesítése. A
  6. november 29-én kelt 15 órai kezdettel megtartott
  7. számú alakuló közgyűlésen nemleges szavazatot adott le, és a
  8. számú alakuló közgyűlésen sem vett részt, a személye sem számítható be a 70 fő igen szavazatánál és a tartózkodók szavazatánál. A tanúk vallomása nem alkalmas annak bizonyítására, hogy részt vett a
  9. november 29-én megtartott
  10. számú alakuló közgyűlésen, a
  11. sorszámú részítélet indokolásában az elsőfokú bíróság sem fogadta el a tanúk vallomását hitelt érdemlőnek. A közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben semmilyen arra utaló adat nincs, hogy részt vett volna azon, jelenléti ív nem készült, a cégbíróságra az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv mellékleteként az utólag készült jelenléti ív került becsatolásra, amelynek nincs bizonyító ereje. A tagjegyzéken a neve annak ellenére került feltüntetésre, hogy szándéknyilatkozata szerint nem kívánt belépni az alperes társulatba, a neve mellett három darab ingatlan helyrajzi számát tüntették fel annak ellenére, hogy akkor csak két ingatlan volt a nevén. Olyan módon kerülhetett a jelenléti ívre az ő aláírása, hogy az
  12. számú közgyűlés végén B.né dr. Cs. I. ügyvéd irodájában a harmadik ingatlanával kapcsolatos ügyek intézése során aláírandó papírok közé rejtette, elterelve a figyelmét. Hivatkozása szerint az előkészítő szervező bizottság nem kérte be a a K.-D.-völgyi Vízügyi Igazgatóság javaslatát az alakuló közgyűlésre, így azt sem állapíthatta meg, hogy megvolt a kétharmados arány a
  13. számú alakuló közgyűlésen. Az alperes a
  14. számú alakuló közgyűlésen az érdekeltségi területet nem 179.737, hanem 67.609 nm területnagyságban állapította meg. A
  15. évi Megállapodás, nem tartalmaz olyan kötelezést az ingatlantulajdonosokra vonatkozóan, hogy víziközmű-társulati formában kell megvalósítaniuk a víziközmű építési munkákat. Kiemelte, hogy a
  16. október 24-én kelt keresetében a határozatok megtámadásának okául megjelölt jogszabályhelyek valamennyi határozat megtámadása esetén fennállnak, tekintettel arra, hogy ugyanazon jogviszonyból származó határozatokat támad. Mindezek miatt helytelenül jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy a keresetkiterjesztés indokai elkésettek. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában tévesen állapította meg, hogy a II. rendű felperes
  17. szeptember 20-án kapta meg a határozatokat, mert csak a közgyűlési határozatokból készített egymondatos határozat kivonatokat vette át. Maga az alperesi jogi képviselő adta elő a
  18. május 2-án tartott tárgyaláson, hogy egyik felperes részére sem történt meg a határozatok szabályszerű kézbesítése. Azzal, hogy maga az alperes ismerte el, hogy nem küldte meg a jegyzőkönyveket, az előterjesztéseket és mellékleteket, azt is elismerte, hogy az iratok kézbesítése nem felelt meg a jogszabályba kötelezően előírt feltételeknek. A
  19. december 18-án megtartott közgyűlésen hozott határozatoknak szintén csak a kivonatát vette át
  20. június 20-án, mert nem a közgyűlési jegyzőkönyvet küldték meg és nem küldték meg a határozatképességet igazoló iratokat (jelenléti ív és a meghatalmazások másolatait). Az alperes iratkézbesítése nem felelt meg a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/
  21. (XII.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  22. §
(5)bekezdésében, a 6. §
(2)és
(4)bekezdéseiben előírt rendelkezéseknek, és az iratbetekintési lehetőség nem mentesíti az alperest a Korm. rendeletben előírt, közgyűlési jegyzőkönyv és a határozatképességet igazoló okiratok megküldésének teljesítése alól. A Korm. rendelet 7. §
(5)bekezdésében foglaltak nem csak a rendkívüli közgyűlésre, hanem az alakuló közgyűlés utáni összes közgyűlésre is vonatkoznak, így a taggyűlés jegyzőkönyvére alkalmazni kell a 6. §
(2)és
(4)bekezdésében előírtakat. Az alperes a jegyzőkönyvek helyett a határozatokból készített egymondatos kivonatokat küldött, azokból nem volt megállapítható, hogy mire vonatkoznak. A kivonatokon nincs feltüntetve a közgyűlés helye, időpontja, a jelenlevők száma, az annak megfelelő érdekeltségi területnagyság, továbbá az sem, hogy az alperes közgyűlésének jegyzőkönyvében lévő határozatokból készített kivonatok. Nem állapítható meg, hogy a közgyűlés határozatképes volt-e, a kivonatok kivonata az aláírások hiányában érvénytelen, azt nem írta alá a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, két jegyzőkönyv hitelesítő és az alperes intézőbizottságának az elnöke sem. Az aláírások hiányában az okirat érvénytelen és azokból nem állapítható meg, hogy a közgyűlés határozatképes volt-e. Az alperes a jelenléti ív és a meghatalmazások másolatát sem küldte meg, a megküldött okiratok beazonosíthatatlanok, így sem bizonyítékul, sem a Pp. 121. §
(1)bekezdés e) pontjában előírt, a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelem előterjesztésére sem szolgálhatnak alapul. Sérelmezte annak megállapítását, hogy a
  1. december 18-án tartott közgyűlésen hozott
  2. számú határozat hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelme indokait nem terjesztette elő, illetve az indokokat a határozat közlését követő 90 napon túl terjesztette volna elő. A kereset kiterjesztését jogi képviselő nélkül nyújtotta be, ezt követően az eljáró bíró a
  3. sorszámú végzéssel hiánypótlási felhívást bocsátott ki annak megjelölése érdekében, hogy a felperesek melyik határozatot milyen okból támadják. A
  4. január 15-én kelt előkészítő iratában a felhívásnak eleget tett, ezért a Pp.
  5. §
(1),
(2)és
(5)bekezdése értelmében úgy kell tekinteni, mintha a beadványt már eredetileg is helyesen adta volna be. A
  1. május 11-i tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített III. végzés ismételt hiánypótlási felhívást tartalmazott a kereseti kérelem pontosítására, jogalapja megjelölésére, amelyet a
  2. május 22-i keltezésű
  3. sorszámú beadványban teljesített. Ezt követően a
  4. december 13-i tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített végzésben az elsőfokú bíróság felhívta az alperest a II. rendű felperes kereseti kérelmeire vonatkozó részletes érdemi ellenkérelem előterjesztésére, melynek teljesítését követően a II. rendű felperes
  5. sorszám alatt a
  6. január 31-én kelt válaszbeadványt nyújtotta be. Az előkészítő iratban új indok nem szerepelt, csak a korábban előterjesztettek megerősítése. A
  7. március 28-án tartott közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító indokolást a már kifejtettek szerint támadta, kiegészítette azzal, hogy a
  8. január
  9. napjától hatályos Vtv. módosított
  10. §
(2)bekezdésére és
  1. §-ára tekintettel a Gt. szabályai, mint háttérszabályok, a határozatok megtámadásánál már nem alkalmazhatók, így nem szolgálhat elutasítási okként a Gt. objektív jogvesztő határidőt tartalmazó szabályozása. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság megállapításával szemben nem
  2. szeptember 20-án kapta meg a határozatokat, hanem a határozatok kivonatát vette kézhez
  3. június 20-án, így a
  4. július 8-án érkeztetett keresetkiterjesztést a törvényes határidőn belül terjesztette elő, a Vtv.
  5. §
(4)bekezdésében előírt 30 napos határidőn belül. Továbbra is fenntartotta azt a hivatkozását, hogy a kivonatok kézbesítése nem felelt meg a Korm. rendelet előírásainak. A
  1. január 30-án tartott közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító indokolást a már kifejtettek szerint támadta azzal, hogy
  2. február 28-án nem a határozatok, hanem csak a határozatokból készített kivonatok álltak rendelkezésére. Így a
  3. július 8-án érkeztetett keresetkiterjesztést jogszabálynak megfelelő határidőben előterjesztette, figyelemmel arra is, hogy a jogszabályszerű kézbesítés a mai napig nem történt meg. Felhívta a figyelmet, hogy a jegyzőkönyv közgyűlési határozataiból készített kivonatok két húszas számú határozatkivonatot tartalmaznak, a II. rendű felperes nem az elsőfokú bíróság által idézett, hanem a másik
  4. számú határozatot támadta meg. Fenntartotta a fellebbezésében a
  5. október 24-én kelt keresetében, a
  6. február 28-án,
  7. július 8-án,
  8. január 20-án,
  9. május 25-én az elsőfokú bíróságra érkezett beadványában és a
  10. sorszámú beadványában foglalt, részletesen kifejtett indokokat. A
  11. április 26-án tartott közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító indokolást a már kifejtettek szerint támadta és a már kifejtetteken túl arra tért ki, hogy
  12. május 20-án érkezett az elsőfokú bíróságra a kereset kiterjesztése, de ekkor még nem kapta meg a közgyűlési határozatokat, azt csak a meghívó alapján terjesztette elő, majd
  13. június 20-án csak a határozat kivonatokat kapta meg. Azok alapján a Pp.
  14. §-ban elvárt keresetet előterjeszteni nem lehet, az ennek ellenére
  15. július 8-án érkezett keresetkiterjesztése a törvényi határidőben történt. A
  16. november 27-én tartott közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító indokolást a már kifejtettek szerint támadta és hangsúlyozta, hogy
  17. január 23-án nem a határozatokat, hanem a közgyűlési jegyzőkönyv határozataiból készített kivonatokat vette át, ennek ellenére
  18. február 17-én keresetkiterjesztést nyújtott be. A fellebbezésében előadta, hogy betegsége miatt a napokban került abba a helyzetbe, hogy teljes iratanyagát átnézze, amelynek során észlelte, hogy a
  19. november 27-re kitűzött közgyűlés meghívóját az alperes
  20. november 13-án adta fel részére, ezért a Vtv.
  21. §
(4)bekezdésébe ütközött annak összehívása. A
  1. május 4-én tartott közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító indokolást a már kifejtettek szerint támadta és állította, hogy a
  2. június 29-én érkeztetett keresetkiterjesztéséhez nem határozatokat, hanem az alperes által kézbesített közgyűlési határozatokból készített határozat kivonatokat csatolt. E határozatok körében is hivatkozott arra, hogy betegsége miatt a napokban került abba a helyzetbe, hogy a teljes iratanyagot áttekintse, így észlelte, hogy a közgyűlésre a meghívót
  3. április 20-án küldték meg részére, ezért a közgyűlés megtartása a Vtv.
  4. §
(4)bekezdésébe ütközött. A
  1. november 9-én tartott közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító indokolást a már kifejtettek szerint támadta és előadta, hogy
  2. december 10én nem a határozatokat, hanem az azokról készített határozat-kivonatokat vette kézhez, ezért a
  3. január 3-án benyújtott keresetkiterjesztése nem késhetett el. E határozatok körében is hivatkozott arra, hogy betegsége miatt a napokban került abba a helyzetbe, hogy a teljes iratanyagot áttekintse, így észlelte, hogy a meghívót
  4. október 26-án küldték meg részére, ezért a közgyűlés megtartása a Vtv.
  5. §
(4)bekezdésébe ütközött. Az alperes fellebbezési ellenkérelme a részítélet fellebbezett rendelkezéseinek helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira figyelemmel. Kifejtette, hogy a víziközmű-társulat a Vtv. 37. §
(4)bekezdése szerint a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel az alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jött létre, a II. rendű felperes a bejegyző végzést nem támadta meg. Az alakulást tartalmazó jegyzőkönyv kifejezetten tartalmazza, hogy a jelenléti ív alapján jelölték meg a létszámot és a területet. A II. rendű felperes jelenléti ív aláírásával kapcsolatos előadása valótlan, annak vizsgálata a felperes által kezdeményezett perben folyamatban van. A társult tagok a 70 főn túli alapítók voltak, a K.-D.-völgyi Vízügyi Igazgatóság által is kiszámolt és ellenőrzött területnagyság megfelelt a
  1. évi Megállapodásban jelölt 179.757 nm-nek, és ehhez viszonyítva állapították meg a kétharmados arányt. Alaptalanul hivatkozik arra a II. rendű felperes, hogy iratok hiányában terjesztette be első keresetét és keresetkiterjesztéseit, mert pontosan idézte a határozatokat, a határozatkivonatok tartalma szó szerint minden esetben azonos a jegyzőkönyvben írásba foglalt határozatokkal, mely jegyzőkönyvek a bíróság részére rendelkezésre állnak. Hangsúlyozta, hogy a Korm. rendelet
  2. §
(2)és
(4)bekezdése az alakuló közgyűlés esetében hivatkozik arra, hogy a tagok részére milyen iratokat és mellékleteket kell megküldeni, a 7. §
(5)bekezdése pedig a rendkívüli közgyűlés tartása esetére ír elő szabályokat. Rendkívüli közgyűlés tartására azonban ezidáig nem került sor. A jogszabályban hivatkozott kézbesítések megtörténtek, mert különbséget kell tenni az alakuló közgyűlés anyagának és a működés közben keletkezett közgyűlések anyagának kézbesítése között. Hangsúlyozta, hogy a szabályszerű küldés hiányát kizárólag az alakuló közgyűlés anyagára vonatkozóan ismerte el a jogi képviselő és kiemelte, hogy a II. rendű felperes a Korm. rendelet 12. §
(2)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontjában foglalt kötelezettség teljesítésének hiányában alaptalanul várja el a nagy költségigénnyel másolható iratok teljes körű kézbesítését. A II. rendű felperes nem fogadta el, hogy másolási díj ellenében bocsássák rendelkezésére az anyagokat, ugyanakkor azokat a cégbíróságtól vette át. Amennyiben a II. rendű felperes rendelkezett az iratokkal, amely alapján keresetkiterjesztéseket terjesztett elő és mellékleteket csatolt, az elsőfokú bíróság megalapozottan értékelte úgy, hogy az iratok a rendelkezésére álltak, nem az volt a releváns, hogy azt az alperes bocsájtotta-e rendelkezésére. A jogszabály nem tartalmaz olyan előírást, hogy szabályszerűen a határozatokat kizárólag eredeti aláírással lehet megküldeni, az alperes helyesen a küldemények számára tekintettel az „s.k.” jelzést alkalmazta. Arra is alaptalanul hivatkozik a II. rendű felperes, hogy a keresetkiterjesztések esetében ugyanazon jogviszonyból származó határozatok megtámadása esetén nem kell a megtámadás okául további jogszabályhelyekre hivatkoznia. Álláspontja szerint a II. rendű felperes valótlanul állította, hogy soha nem szavazott igennel a közgyűléseken, mert például a 2009. október 3-án tartott közgyűlésen maga jelentkezett jelölő bizottsági tagnak és maga jelölte az I. rendű felperest az Intézőbizottság tagjává, akire egyedül szavazott igennel. Ezen a közgyűlésen a harmadik ingatlanára vonatkozóan is meghatalmazást adott az I. rendű felperes részére, ennek ellenére vitatja jelenleg, hogy három szavazattal rendelkezett volna. A II. rendű felperes tagadja, hogy igennel szavazott volna a 2009. december 18-án tartott közgyűlésen, ezért neki kellett volna bizonyítania, hogy valamennyi jelenlevő hamisan működött, de az állításokat nem bizonyította. A kihallgatott tanúk nem egyeztettek, az alakulást követően hosszú idő telt el és életszerűtlen lett volna, ha minden mozzanatra úgy emlékeztek volna, mint ahogyan azt a felperesek tették, akik az évekig tartó perben folyamatosan erősítették egymás állítását. A Fővárosi Ítélőtábla kizárólag az elsőfokú bíróság részítéletének a II. rendű felperes keresetét elutasító rendelkezéseit bírálta felül a perköltségre is kiterjedően, mert fellebbezés hiányában annak további rendelkezései jogerőre emelkedtek [Pp. 228. §
(4)bekezdés]. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének elbírálásához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, a másodfokú bíróság a keresetet elutasító döntésével a következők miatt értett egyet. A felperesek keresetének sikeressége, illetve az II. rendű felperes fellebbezésének sikeressége esetén a perben hozott határozat mindkét felperesre kiterjedne a perben való részvétel nélkül is, ezért a felperesek pertársasága a Pp. 51. § a) pontja szerinti pertársaságnak minősül, így az II. rendű felperes fellebbezése a Pp. 52. §
(1)bekezdése alapján kihat az I. rendű felperesre is. A Vtv.
  1. január 1-jéig hatályban volt
  2. §
(1)bekezdése szerint a társulat akkor jött létre, ha az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak (továbbiakban tagoknak) az érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége az alakuló közgyűlésen elhatározta a társulat megalakulását (b) pont), elfogadta a társulat alapszabályát (c) pont) és megválasztotta a társulat testületi vezető szerveit és tisztségviselőit (c) pont). A
(2)bekezdés szerint a társulat megalakításához az alakuló közgyűlésen a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább kétharmados többségének döntése volt szükséges. A 37. §
(1)bekezdés rendelkezett az alapszabály kötelező tartalmi elemeiről. A d) pont értelmében helyszíni ábrázolással az érdekeltségi területet is meg kellett határozni. A
(2)bekezdés szerint a társulat tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét az alapszabály mellékletében kellett meghatározni és az alapszabállyal egy időben a cégbírósághoz kellett benyújtani. a
(4)bekezdés alapján a társulat a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. A Vtv. 34. §
(4)bekezdése szerint a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel, hogy az idézett rendelkezésekből az következik, az alperes alakuló közgyűlésének időpontjában hatályban volt Vtv. szabályai szerint a tagsági jogviszony meghatározása tekintetében az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályban meghatározott érdekeltségi területnek volt jogi jelentősége. Az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes személy, gazdasági társaság attól függetlenül a társulat tagjának minősült, hogy tagsága önkéntes elhatározásán vagy a Vtv. 34. §
(3)-
(4)bekezdésének rendelkezésén alapult-e. Ebből következően az alapszabály mellékletét képező tagjegyzéknek a társulat összes tagját, tehát a társulat megalakításában résztvevőket és a kényszertagokat is tartalmaznia kell. Annak megállapításánál pedig, hogy valamely személy a társulat tagjának (kényszertagjának) minősül-e, a cégnyilvántartásba bejegyzett alapszabály részét képező, az érdekeltségi területet helyszínrajzi ábrázolással bemutató térkép adatai az irányadóak. Kizárólag az érdekeltségi területként megjelölt ingatlanok tulajdonosai válhattak a vízgazdálkodási társulat (víziközmű-társulat) tagjaivá (kényszertagjaivá). Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok egybevetésével és helyes mérlegelésével fogadta el valónak, hogy a II. rendű felperes az alperes tagja, a másodfokú bíróság nem látott okot a bizonyítékok felülmérlegelésére. A közgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított polgári perben eljáró bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy bizonyítási eljárást folytasson le a cégnyilvántartásban szereplő adatokkal szemben, és annak eredményeként a bejegyzett adatok megváltozását megállapítsa és azokat fogadja el a valóságnak megfelelő adatként. A Ctv. 22. §
(1)bekezdése alapján a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A közhiteles cégnyilvántartás adataival szemben lefolytatható bizonyításra a Ctv.-ben szabályozott bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás, a jogorvoslatok és a törvényességi felügyeleti eljárás keretei között, az ott meghatározott eljárási rend szerint, továbbá a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő adat, jog vagy tény valótlanságának megállapítása iránt indított külön peres eljárásban van lehetőség. A Vtv. 43. §
(2)bekezdése értelmében az
(1)bekezdés szerinti kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti. A Vt. 43. §
(1)bekezdése és a Gt. 46. §
(2)bekezdésében foglalt felhatalmazó rendelkezés alapján a határozatot hatályon kívül helyező bírósági ítélet a jövőre nézve – ex nunc hatállyal – fejt ki joghatást, a bírósági döntés jogalakító jellegéből fakadóan a közgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata tárgyában meghozott ítélet eredményezi a már meglévő jogviszony megváltozását. A bíróság ítéletének meghozataláig, illetőleg a határozat végrehajtásának felfüggesztéséig fennálló társasági jogok és kötelezettségek változását eredményező alakító rendelkezésnek visszaható hatálya nincs. Az elsőfokú bíróság
  1. július 13-án kelt és
  2. szeptember 6-án jogerőre emelkedett
  3. sorszám alatti részítéletével helyezte hatályon kívül az alperes
  4. november 29-én tartott alakuló közgyűlésén hozott .../.... sorszámú és .../.... sorszámú határozatait, ezért az alakuló közgyűlés által meghozott határozatok a társulag működésére mindaddig irányadóak voltak, amíg a bíróság a határozatok végrehajtását részítéletével hatályon kívül nem helyezte. A II. rendű felperes által a keresetkiterjesztésekben tett jog és tényállítás része az volt, hogy az alperesnek nem tagja és nem is kényszertagja. A kereset egészét a jog- és tényállítás, valamint a Pp.
  5. §
(1)bekezdésének e) pontjában előírt határozott kereseti kérelem összessége alkotja, ez teremti meg a fél által érvényesített jog tárgyában hozott ítélet anyagi jogerejét, amely kizárja, hogy a fél ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazon féllel szemben keresetet indítson [Pp. 229. §
(1)bekezdés]. Ha a keresettel érvényesített jog fennállását az annak alapjául hivatkozott tények cáfolják, azok a kereset teljesítését önmagában kizárják, ezért a II. rendű felperes tagsági jogviszonyának hiányára vonatkozó tényállítására figyelemmel a kereset elutasítása minden további bizonyítás nélkül is megalapozott. A jogalkotó a perindítási határidők szabályozásával az érintett jogviszonyoknak a keresetindítástól függő jogi helyzetét csak meghatározott ideig kívánja bizonytalan hatályúvá tenni, és a forgalombiztonság érdekét előtérbe helyezve az adott társadalmi és gazdasági viszonyokra is tekintettel határozza meg azok időtartamát. A perindítási határidő olyan időszakot jelent, amely alatt a meglévő jogviszonyok megváltoztatása igényérvényesítés útján kezdeményezhető, és annak elteltével – igényérvényesítés hiányában – az érintett jogviszonyok végleges hatályúvá válnak. A határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítási határidő anyagi jogi határidő, mivel az alapvetően az érvényesítendő anyagi joghoz kapcsolódik. A jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, hanem mint az érvényesíthetőség létszakába jutott igény idővetülete, az alanyi (anyagi) joghoz, jogviszonyhoz kötődik és mint ilyen, szükségképpen anyagi jogi természetű. Megalapozatlanul hivatkozott ezért a II. rendű felperes fellebbezésében arra, hogy a keresetkiterjesztések jogvesztő perindítási határidőn túl előadott indokait a Pp. 95. §
(5)bekezdésében foglalt eljárási szabályok értelmében úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is a jogvesztő perindítási határidő alatt adta volna elő. Az elsőfokú bíróság a felek nyilatkozatainak és a rendelkezésre álló bizonyítékoknak az egybevetésével helytállóan állapította meg a határozatok II. rendű felperes részére történő kézbesítésének időpontját és helytállóan annak tulajdonított jelentőséget, hogy a II. rendű felperes az általa ekkor már ismert tények alapján döntött a határozatok hatályon kívül helyezése iránti per megindításáról. A határozat bírósági felülvizsgálata iránti per megindítását célzó keresetlevélben a keresetlevél Pp. által meghatározott általános kellékeinek kell szerepelnie [a Pp. 121. §
(1)bekezdése]. Az érvényesítendő jog keretében a Vtv. 43. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján elő kell adni, hogy mely határozatnak a jogsértő voltát állítja a felperes és miben áll a jogsértés. A Pp. 121. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében a keresetlevélben meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alátámasztására szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával. A határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban ebbe a körbe tartozik a megtámadott határozat és az, hogy a per tárgyát képező sérelmezett, határozat milyen okból jogsértő, az alperes alapszabályába vagy jogszabályba ütközik. Amennyiben a felperes keresetét valóságos tárgyi keresethalmazatban több határozat hatályon kívül helyezése iránt terjeszti elő, valamennyi kereseti kérelme esetében elő kell adnia, hogy a sérelmezett határozat milyen okból jogsértő, az alperes alapszabályába vagy jogszabályba ütközik. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen vette figyelembe, hogy a II. rendű felperes keresetkiterjesztései a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmek ellenére – az elsőfokú bíróság által elbírált indokokon túl – a Pp. 121. §
(1)bekezdés c) pontjában megkövetelt indokokat nem tartalmaztak. A támadott közgyűlési határozatok jogszabálysértésének megjelölése a II. rendű felperes a keresetét kiegészítő beadványainak benyújtása, illetve annak az elsőfokú eljárás során a tárgyaláson való kiegészítése a perindítási határidő letelte után történt, ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan hagyta érdemi vizsgálat nélkül a perindítási határidőn túl előterjesztett indokokat. A fellebbezésben hivatkozott további indokok a Vtv. 43. §
(2)bekezdésében és a Gt. 45. §
(3)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő és a Pp. 247. §
(1)bekezdésébe foglalt tilalmi rendelkezésre figyelemmel nem voltak vizsgálhatók. Az elsőfokú bíróság az okirati bizonyítékok alapján helyesen jutott arra a következtetésre is, hogy a Vtv. 42. §
(4)bekezdésének megfelelően az alperes a
  1. március 28-i közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés tervezett időpontja előtt több mint 15 nappal,
  2. március 12-én postára adta. A II. rendű felperes alaptalanul kérte a fellebbezésben az általa viselendő perköltségre vonatkozó rendelkezések mellőzését, mert annak viselésére az elsőfokú bíróság a Pp.
  3. §-ban foglaltaknak megfelelően kötelezte a pernyertesség-pervesztesség arányában, amely arány a fellebbezés elbírálását követően is változatlan maradt. Az elsőfokú bíróság az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabályt nem sértett, a kereset elbírálásához szükséges eljárást lefolytatta, az elsőfokú ítéletből kitűnik, hogy a II. rendű felperes részítélettel elbírált kereseti kérelmei tárgyában a keresetet milyen jogi indokok alapján utasította el, ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének a Pp.
  4. §
(2)-
(3)bekezdéseiben írt eljárási feltételei nem álltak fenn. A kifejtett indokokra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező II. rendű felperes a Pp. 239. §-a szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes javára a 32/
  1. (VIII. 23.) IM rendelet
  2. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. § szerint meghatározott, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban álló, áfával növelt összegű ügyvédi munkadíj mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest, 2018. május 23. Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke . Pusztai Anita előadó bíró Dr. Bleier Judit bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.