← Magyarország

Pf.20012/2018/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.012/2018/8.szám A Győri Ítélőtábla a dr. Ruisch Attila ügyvéd által képviselt I. rendű felperesnek, a dr. Ruisch Attila ügyvéd által képviselt II. rendű felperesnek és a dr. Ruisch Attila ügyvéd által képviselt III. rendű felperesnek a Dr. Végh Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen egyesületi határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a ...i Törvényszék

  1. november 20-án kelt 14.P.20.699/2017/15/I. számú ítélete ellen az alperes által
  2. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy - mellőzi a felperesek tagsági viszonyának megszüntetéséről rendelkező alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését; - az alperest terhelően a felpereseknek személyenként megfizetendő 80.000,- (nyolcvanezer) Ft perköltséget személyenként 18.000,- (tizennyolcezer) Ft-ra szállítja le. Ezt meghaladóan az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal a pontosítással és kiegészítéssel, hogy - az alperes közgyűlésének a felperesek tagsági jogviszonyát megszüntető határozatát megsemmisíti; - az alperes a felpereseknek az elsőfokú perköltséget 15 napon belül köteles megfizetni. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyeként 8.000,(nyolcezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az alperesi vadásztársaság a földtulajdonosi közösséggel határozott időre,
  3. február 28-áig terjedően megkötött haszonbérleti szerződés alapján vadászati jogát a ... kódszámú, 6.822 ha területű vadászterületen gyakorolta. A felperesek az alperesnek és a földtulajdonosi közösségnek egyaránt tagjai. A haszonbérleti szerződés közelgő lejártára figyelemmel a földtulajdonosi közösség tagjai
  4. augusztus 15-én a ...i Polgármesteri Hivatalban gyűlést tartottak abból a célból, hogy a vadászterület kialakításával kapcsolatos kérdésekben döntsenek. A mindösszesen 6.820 ha-ból 3.862 ha-t képviselő tulajdonosok jelentek meg; az I. r. felperesnek 1.442,4 ha után 1.442, a II. r. felperesnek 56,1 ha vonatkozásában 56, míg a III. r. felperesnek 389,3 ha után 389 szavazata volt. A közgyűlésen az I. r. felperes azt javasolta, hogy a vadászterület egyesüljön a szomszédos ...-513 kódszámú vadászterülettel; a javaslatot elfogadva a földtulajdonosi gyűlés 5/
  5. (VIII. 15.) számú határozatával a vadászterület határainak módosításáról döntött. E határozatot a felperesek szavazatukkal támogatták. A ...-
  6. kódszámon nyilvántartásba vett 10.590 ha területű ingatlanok földtulajdonosi közössége 5/
  7. (VIII. 12.) - 6/
  8. (VIII. 12.) határozataival döntött a vadászterület határainak módosításáról úgy, hogy abból 1.291 ha nagyságú terület váljon ki, míg a fennmaradó terület egyesüljön a ... kódszámú szomszédos vadászterülettel. Az egyesülés következtében mintegy 16.000 ha területtel rendelkező földtulajdonosi közösség jött létre, amelyet a vadászati hatóság nyilvántartásba vett, és az utóbb a ... Földtulajdonosi Vadásztársasággal kötött haszonbérleti szerződést. A ... Földtulajdonosi Vadásztársaság tagjai a felperesek, annak elnöke az I. r. felperes. Az alperes elnöke, törvényes képviselő
  9. november 14-ei keltezéssel értesítette a felpereseket, hogy ellenük az alapszabály
  10. c) pontjára hivatkozással - mivel a ... kódszámú vadászterület földtulajdonosi közösségének 5/
  11. (VIII. 15.) számú határozatát szavazatukkal támogatták, így az alperes elő-haszonbérleti jogának érvényesítését, ezáltal céljainak megvalósulását veszélyeztették - fegyelmi eljárást indít. Az alperes elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatásának elrendeléséről a Fegyelmi Bizottság elnökét, ... t
  12. november 15-ei keltezéssel tájékoztatta. A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi tárgyalás időpontját
  13. november végére vagy december elejére tűzte ki, azonban a felperesek kérésére ezt az időpontot módosították, így az első fegyelmi tárgyalás megtartására
  14. január 3-án került sor, amelyen a felperesek személyesen, valamint jogi képviselőjük is megjelentek. A Fegyelmi Bizottság döntést nem hozott, majd ezt követően
  15. január 9-én a fegyelmi eljárást valamennyi felperest érintően a ... kódszámú vadászterületnek a ...513 kódszámú szomszédos vadászterülettel történő egyesülésének jogerős befejezéséig felfüggesztette, és e határozatot a felpereseknek megküldte; a határozatot az alperes képviseletében törvényes képviselő elnök írta alá. A döntés indokolása rögzíti, hogy „önmagában a területváltozás következményei kérdőjelesek, azaz nem igazolt az, és jelenleg nem bizonyos, hogy milyen következménnyel járna ez a alperes neve részére". A határozat szerint mivel elméletileg az is lehetséges, hogy az alperes vadászterülete növekedni fog, a fegyelmi felelősség megállapítása idő előtti volna. Bár a földtulajdonosi közgyűlésen leadott szavazat alapján a fegyelmi eljárás megindítása indokolt volt, de a fegyelmi felelősség megállapításához elegendő és végleges adat nem áll rendelkezésre, hiszen a területváltozás jogerős befejezésére nem került még sor. Az alperes
  16. február 7-ei keltezéssel levelet intézett a felperesekhez, amelyet a alperes neve elnöke, törvényes képviselő, és a Fegyelmi Bizottság elnöke... is aláírt. E szerint az alperes elnöke a
  17. január 9-én felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását rendeli el, mivel a ... Megyei Kormányhivatalnak a ... és a ...-513 kódszámú vadászterületek összevonását jóváhagyó határozata jogerőre emelkedett. A folytatólagos fegyelmi tárgyalás időpontjául
  18. február 23-át tűzte ki. A Fegyelmi Bizottság a
  19. február 23-án meghozott határozatával a Fegyelmi Szabályzat
  20. §

(1)bekezdésének f) pontjára utalással a felpereseket kizárta. A kizárás oka az volt, hogy a
  1. augusztus 15-én megtartott földtulajdonosi gyűlésen a vadászterületek összevonása mellett szavaztak, az összevonást a hatóság jogerősen jóváhagyta, így az alperes tényleges előhaszonbérleti jogát elvesztette. A felperesek ezáltal az alperes érdekei ellen cselekedtek, céljait veszélyeztették. A tagkizáró határozat ellen a felperesek
  2. március 9-én kelt fellebbezésükben az alperes közgyűléséhez fordultak. Fellebbezésükben arra is hivatkoztak, hogy a Fegyelmi Bizottság eljárása során számos jogszabálysértést vétett; azt is előadták, hogy a fegyelmi eljárást nem fejezték be harminc napon belül, illetve az eljárás felfüggesztésére sem lett volna lehetőség. A Fegyelmi Bizottság határozatát az alperes közgyűlése
  3. május 12-én vizsgálta felül. A közgyűlés egyidejűleg döntött a felperesek, és az egyesületből azonos okok miatt kizárt további négy tag fegyelmi ügyében. Dr. ... javaslatára a közgyűlés 39 igen és 7 nem szavazattal úgy döntött, hogy a szavazás írásbeli és titkos legyen. A szavazás eredményeként a közgyűlés a II. r. és a III. r. felperesek esetében 21 igen és 19 nem szavazattal az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályában fenntartotta, míg az I. r. felperest érintően szavazategyenlőség folytán a levezető elnök a szavazást eredménytelennek nyilvánította, és a levezető elnök új szavazást rendelt el. Felhívására a kizárt II. r. és III. r. felperesek a közgyűlést elhagyták, majd - bár az I. r. felperes nyílt szavazást kért - a közgyűlés 25 - 14 arányban a titkos szavazásra voksolt. Ennek során 21 igen és 17 nem szavazat mellett a Fegyelmi Bizottságnak az I. r. felperes kizárására vonatkozó határozatát a közgyűlés hatályában fenntartotta. A
  4. május 14-ei keltezéssel írásba foglalt közgyűlési határozatok rögzítik, a felperesek azzal, hogy a földtulajdonosi gyűlésen a vadászterületek összevonása mellett szavaztak, az alperes érdekei ellen cselekedtek, a vadásztársaság pedig tényleges elő-haszonbérleti jogát elvesztette. Bár a Fegyelmi Szabályzat a fegyelmi eljárás felfüggesztésére nem ad lehetőséget, erre a felperesek érdekében azért került sor, mert a terület-összevonásról szóló határozat akkor még nem emelkedett jogerőre. Az alperes elnökének a fegyelmi eljárás elrendelésére három hónapon belül volt lehetősége, ezért nem várhatta meg a terület összevonásra vonatkozó határozat jogerőre emelkedését. A felperesek kereseti kérelmükben azt kérték, hogy a bíróság az alperes közgyűlésének a tagkizárásról rendelkező határozatát - a Fegyelmi Bizottság határozatára is kiterjedően - helyezze hatályon kívül. Álláspontjuk szerint a fegyelmi eljárás megindítása, elrendelése és lefolytatása több okból is jogszabálysértő volt. Hivatkoztak arra is, hogy a Fegyelmi Bizottság, bár kötelessége lett volna, az eljárást az elrendeléstől számított harminc napon belül nem fejezte be, az eljárás felfüggesztésére pedig az alperes szabályzatai nem adtak lehetőséget. A közgyűlés megsértette az Alapszabály
  5. pontját azzal, hogy titkos szavazással döntött. Az I. r. felperes vonatkozásában jogsértő volt a megismételt szavazás elrendelése, ugyanis az Alapszabály szerint szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Fegyelmi Bizottság törvényesen járt el, és nincs olyan rendelkezés, mely a fegyelmi eljárás felfüggesztését kizárta volna. Hangsúlyozta, a közgyűlés dönthetett úgy, hogy nyílt szavazás helyett titkos szavazást rendel el. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes közgyűlésének a
  6. május 12-én megtartott ülésén a felperesek tagsági jogviszonyát megszüntető határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 80.000,- Ft perköltséget. A törvényszék rámutatott arra, hogy az alperes közgyűlése
  7. április 4-én módosította Alapszabályát azzal a céllal, hogy az a Ptk. rendelkezéseinek megfeleljen. Mivel a ...i Törvényszék a
  8. október 21-én meghozott, és
  9. november 25-én jogerőre emelkedett 8.Pk.70.323/1989/
  10. számú végzésével vette a módosítást nyilvántartásba, a fegyelmi eljárás lefolytatására - tekintettel arra, hogy megindítására a bírósági nyilvántartásba vétel után került sor a Ptk., illetve a módosított Alapszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni. Megjegyezte, hogy a változásbejegyzés alapjául szolgáló alapító okiratot tekintette irányadónak, és a nemperes eljárás során keletkezett iratok alapján állapította meg a módosítást megelőző Alapszabály tartalmát is. A felek azt nem tették vitássá, hogy az alperes 2008-ban Fegyelmi Szabályzatot fogadott el, amelynek tartalma a becsatolt Fegyelmi Szabályzattal megegyezik. Az elsőfokú bíróság kitért arra is, hogy a módosított Alapszabály
  11. pontja szerint az elsőfokú fegyelmi eljárást az elrendeléstől számított harminc napon belül be kell fejezni, és e határidő rendkívül indokolt esetben hosszabbítható meg további harminc nappal. Helytállóan hivatkoztak tehát a felperesek arra, hogy bár az elsőfokú eljárást
  12. december 14-éig be kellett volna fejezni, a Fegyelmi Bizottság határozatát csak e határidő lejárta után,
  13. február 23-án hozta meg. A felperesek kérelmére elrendelt halasztást ugyanakkor nyilvánvalóan nem lehet az alperes terhére értékelni, azonban a Fegyelmi Bizottságnak
  14. január 3-án az elsőfokú fegyelmi határozatot már meg kellett volna hoznia. Mindemellett a Fegyelmi Szabályzatba ütközik az alperesnek a fegyelmi eljárást felfüggesztő döntése, egyrészt azért, mert erről az alperes elnöke döntött, másrészt pedig amiatt is, mert az Alapszabály, illetve a Fegyelmi Szabályzat az eljárás felfüggesztése felől nem rendelkezik. Az eljárási szabályok természetéből következik, hogy a jogalkalmazó csak azokat az eljárási cselekményeket hozhatja meg, amelyre őt a Fegyelmi Szabályzat feljogosítja, és nincs helye az anyagi jogi jogszabályok kapcsán érvényesülő és értelmezhető diszpozitivitás érvényesülésének. A törvényszék azzal is érvelt, hogy a fegyelmi eljárásnak csak arról az okról, felperesi magatartásról kellett döntenie, amelyet az elrendelés tartalmazott, így nem kellett vizsgálni azt, hogy a földtulajdonosi közösségek döntései folytán a hatósági eljárás milyen eredménnyel zárult. A közgyűlés határozathozatalának módja tekintetében abból indult ki, hogy a módosított Alapszabály
  15. pontja alapján a közgyűlés határozatait - az Alapszabályban meghatározott kivételekkel - nyílt szavazással hozza meg; szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen. Az Alapszabály egyes esetekben kivételként titkos szavazást ír elő, azonban a tagkizárás kapcsán ilyen eltérő rendelkezése nincs, ezért a közgyűlésnek az elsőfokú fegyelmi határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során nyílt szavazási móddal kellett volna határoznia. A közgyűlésnek a titkos szavazásról döntő többségi határozata az Alapszabályba ütközik, és emiatt nem is képezheti vita tárgyát az, hogy a szabad véleménynyilvánításra a nyílt vagy a titkos szavazás biztosít-e nagyobb garanciát (bár elvi szinten a titkos szavazás nagyobb garanciát jelenthet). A szavazási mód mindemellett kihatással lehetett a döntés tartalmára is, amelyre utal az alperes gazdasági vezetője, dr. ... tanú vallomása is; a tanú szerint „azért született döntés a tagok részéről afelől, hogy titkos szavazásra kerül sor, mert nem akartuk esetleges hátránynak, retorziónak kitenni azokat a tagokat, akik egyébként a felperes által alapított vadásztársasággal vagy földtulajdonosi közösséggel voltak szerződéses viszonyban" (...i Törvényszék 14.P.20.699/2017/
  16. számú jegyzőkönyv
  17. oldala). Az Alapszabályba ütköző eljárást az elsőfokú bíróság szerint akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha egyébként a tagoknak ésszerű és méltányos érdeke fűződött a titkos szavazáshoz; e tények mérlegelését az Alapszabály megalkotása során kellett volna elvégezni. Az I. r. felperesre vonatkozó szavazategyenlőség kapcsán a törvényszék álláspontja szerint - bár sem az Alapszabály, sem a Fegyelmi Szabályzat nem tartalmaz előírásokat - az alperes közgyűlése helyesen tartott megismételt szavazást, hiszen ellenkező esetben az I. r. felperes fellebbezésének elbírálására nem kerülhetett volna sor. E szavazás időpontjában ugyanakkor a II. r. és a III. r. felperesek tagsági viszonya már megszűnt. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy a felperesekkel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás az Alapszabályba ütközik, ugyanis nem tartották be a fegyelmi eljárás lefolytatásának időtartamára vonatkozó előírásokat, jogszabálysértően került sor a fegyelmi eljárás felfüggesztésére, valamint a közgyűlés az Alapszabállyal ellentétes szavazási módon határozott. Mivel ezek az előírások a fegyelmi eljárás garanciális szabályainak minősülnek, megsértésük a fegyelmi határozatra kihat, ezért az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:37.§
(1)bekezdésére utalással az alperes közgyűlésének határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett; annak megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a fegyelmi eljárás felfüggesztése a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását nem alapozza meg, hiszen arra a felperesek érdekében került sor; maguk a felperesek hivatkoztak arra, hogy a fegyelmi eljárás alapját képező magatartásuk alapján a vadászati hatóság jogerős jóváhagyó határozatot még nem hozott. Ez volt az oka annak, hogy a fegyelmi eljárás befejezésére harminc napon belül nem került sor. Az eljárási határidő túllépése, valamint a fegyelmi eljárás felfüggesztése az érdemi döntésre semmilyen kihatással nem volt, és ezeket az indokokat a közgyűlés sem tekintette meghatározó jelentőségűeknek. A közgyűlés határozata vonatkozásában a titkos szavazási mód kapcsán arra utalt, hogy a tagoknak ésszerű és méltányolható érdekük fűződött ennek elrendeléséhez, mely az anonimitást biztosítja. Az egyesületi autonómiából kiindulva a közgyűlés alappal tért el az Alapszabálytól; a titkos szavazás elrendelése pedig egyetlen jogszabályba sem ütközik. A felperesek a törvényszék ítéletének helybenhagyását kérték. Egyetértettek az elsőfokú bírósággal abban, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésére nem lett volna mód, az alperes elnöke pedig hatáskörét túllépve döntött erről. Amennyiben az alperes szerint 2016 augusztusában szavazatuk leadásával fegyelmi vétséget követtek el, úgy ez már hatósági döntéstől függetlenül befejezett cselekménynek minősült; ha viszont meg kellett várni a hatóság későbbi döntését, úgy nem állhatott fenn alapos gyanú a fegyelmi eljárás elrendelésekor, 2016 novemberében. Kiemelték azt is, hogy a közgyűlésen kifejezett kérésük ellenére, az Alapszabály megsértésével döntöttek a titkos szavazásról, melynek során róluk, mint eljárás alá vont személyekről, nem pedig az alperes többi tagjáról kellett határozni. A felperesek utaltak arra is, hogy a földtulajdonosok gyűlésének döntésével az alperes akár előnyösebb helyzetbe is kerülhetett volna, hiszen 2017 márciusáig még nem dőlt el, mely vadásztársaság lesz vadászatra jogosult. A Fegyelmi Bizottság határozatával kizárásuk korábban történt, mint a vadászati jogra vonatkozó döntés, így nyilván nem azt a társaságot támogatták, amely elsőfokú határozatában kizárásukat mondta ki. A fellebbezés részben alapos. Az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból levont jogi következtetéseit azonban részben nem osztja. Az ítélőtábla előrebocsátja, hogy a törvényszék ítéletét a régi Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján kizárólag a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Ebből adódóan csak azt vizsgálta, hogy az alperesi határozatok az elsőfokú bíróság által megjelölt okokból jogszabálysértőek-e. A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a Ptké. jelen ügyben irányadó 11. §
(1)és
(3)bekezdései alapján az alperesnek
  1. március 15-éig kellett a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak; a létesítő okirata ennek megfelelő módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban
  2. március 15-ét követően működhet kizárólag a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően. Az alperes közgyűlése az Alapszabályt
  3. április 4-én módosította azzal a céllal, hogy az a Ptk. rendelkezéseinek megfeleljen. A módosítást a ...i Törvényszék
  4. október 21-én kelt, és
  5. november 25-én jogerőre emelkedett 8.Pk.70.323/1989/
  6. számú végzésével vette nyilvántartásba, ugyanakkor a felperesekkel szemben fegyelmi eljárás megindítására az említett végzés jogerőre emelkedését megelőzően,
  7. november 14-én került sor. Ebből az is következik, hogy a Ptké.
  8. §
(5)bekezdése folytán a fegyelmi eljárás megindításakor az alperes még a régi Ptk. alapján működött, ezért az első fokon eljárt Fegyelmi Bizottság, majd a felperesek fellebbezését elbíráló közgyűlés határozatának felülvizsgálata iránti perben még a régi Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni. A Fegyelmi Bizottság eljárását érintően az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy egyrészt a fegyelmi eljárás lefolytatásának határidejét az alperes nem tartotta be, másrészt pedig a Fegyelmi Szabályzatba ütközik a fegyelmi eljárás felfüggesztéséről
  1. január 9-én hozott döntés is. A peradatok alapján az állapítható meg, hogy a Fegyelmi Bizottság
  2. január 3-án tartott tárgyalásán a felperesek fegyelmi vétség hiányában az eljárás megszüntetését kérték, ugyanakkor álláspontjuk szerint az eljárás idő előtti, mivel a területváltozással járó következmények még nem tisztázódtak. A fegyelmi eljárás felfüggesztésére éppen az utóbbival összefüggésben került sor, amit a felperesek először csupán a Fegyelmi Bizottság határozata elleni fellebbezésükben sérelmeztek. A régi Ptk.
  3. §
(6)bekezdése alapján az egyesület működésére nem csupán a régi Ptk. és más jogszabályok, hanem alapszabálya, valamint az azon alapulóan meghozott más belső szabályzatai is irányadóak, így az ezekben foglalt rendelkezések megsértése jogszabálysértéshez vezet. Azok az eljárási szabálysértések azonban, amelyek nem lényegesek, az ügy érdemére nem hatnak ki, a határozat megsemmisítését nem indokolják (Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.969/2013/
  1. számú ítélete). Az adott esetben a felpereseket a fegyelmi eljárás felfüggesztéséről tájékoztatták, azonban ők ezt a Fegyelmi Bizottság előtti eljárásban nem kifogásolták. Alapvetően ez az eljárási jogszabálysértés vezetett az elsőfokú eljárás - nem számottevő - elhúzódásához is. Az alperesnek e jogellenes eljárása a felperesek garanciális jogait nem érintette, a Fegyelmi Bizottság döntésére annak kihatása nem volt, ezért az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú határozat megsemmisítése nem indokolt. A másodfokon eljárt közgyűlés határozata ezzel szemben az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő; ebben a vonatkozásban a másodfokú bíróság a törvényszék érveivel maradéktalanul egyetért, azokat megismételni nem kívánja. Kiemeli, a titkos szavazás alkalmazásával az Alapszabálytól való eltérésre az sem adhat alapot, ha a határozathozatal módja egyébként ésszerűen indokolható volna. Mindezek miatt az ítélőtábla a régi Pp.
  2. §
(2)bekezdésére utalással az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében részben és akként változtatta meg, hogy mellőzte a felperesek tagsági viszonyának megszüntetéséről rendelkező alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését; az alperes közgyűlésének a felperesek tagsági jogviszonyát megszüntető határozata megsemmisítését érintően ugyanakkor a törvényszék ítéletét helybenhagyta - a régi Ptk. 62. §
(6)bekezdésének megfelelően azzal a pontosítással, hogy e határozatot megsemmisítésének, és nem hatályon kívül helyezésének van helye. Ebből következően az alperes közgyűlésének újbóli összehívása válik szükségessé, melynek határoznia kell a Fegyelmi Bizottság határozata ellen a felperesek által benyújtott fellebbezés tárgyában. A határozathozatal során figyelemmel kell lenni az Alapszabály 21. pontjának arra a rendelkezésére, miszerint a közgyűlés határozatát ebben az esetben nyílt szavazással hozza. Arra tekintettel, hogy az alperes fellebbezése részben eredményre vezetett, az ítélőtábla a régi Pp. 253. §
(2)bekezdése és 81. §
(1)bekezdése alapján az alperest terhelően a felpereseknek személyenként megfizetendő 80.000,- Ft perköltséget személyenként 18.000,- Ft-ra, azaz a megfizetett kereseti illeték fele összegére szállította le, az ítéletet pedig teljesítési határidő meghatározásával egészítette ki. A másodfokú perköltséget érintően ugyancsak a régi Pp. 81. §
(1)bekezdésén alapulóan az ítélőtábla a felpereseket kötelezte arra, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 8.000,- Ft-ot; ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Győr, 2018. április 25. Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke . Szabó Péter sk. . Sarmon Hedvig sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: kiadó bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.