Pf.20323/2017/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.323/2017/

1. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Neupor Zsolt ügyvéd által képviselt I.r. felperesnek a Havasi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyiségi jogok megsértéséből eredő igények iránt indított perében - mely perhez egyesítésre került a dr. Neupor Zsolt ügyvéd által képviselt II. r. felperesnek a Havasi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen ugyncsak személyiségi jogok megsértése iránt indított pere - a Győri Törvényszék
2. augusztus
3. napján kelt P.20.828/2016/
4. számú ítélete ellen az I. r. felperes által 27., a II. r. felperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben, az alábbiak szerint változtatja meg. Megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperesek becsületét azzal, hogy az --- Kft-től a felperesek a gyár területéről történő kitiltását az arra alapot adó körülmény hiányában kezdeményezte. Kötelezi az alperest, hogy - a peres felek nevének megjelölése mellett - küldje meg az ítélet rendelkező részét az --- Kft jogutódjaként az ... Zrt. részére, egyúttal a felperesektől tértivevényes magánlevélben kérjen bocsánatot személyiségi jogaik megsértéséért. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az I.-II.r. felperesnek személyenként 200.000 (Kettőszázezer) forint sérelemdíjat. Mellőzi a felperesek alperes javára elsőfokú perköltségben történő marasztalását, egyúttal kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.-II. r. felperesnek személyenként 70.000 (Hetvenezer) forint elsőfokú perköltséget. Az I.- II. r. felperes által a Magyar Államnak megtérítendő feljegyzett kereseti illeték összegét személyenként 10.800 (Tízezer-nyolcszáz) forintra leszállítja, egyúttal kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján 50.400 (Ötvenezer-négyszáz) forint feljegyzett kereseti illetéket. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az I.-II. r. felperesnek 15 napon belül személyenként 20.000 (Húszezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá fizessen meg az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján 67.200 (Hatvanhétezer-kettőszáz) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi az I.-II.r. felperest, hogy fizessenek meg az államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívása alapján személyenként 14.400 (Tizennégyezer-négyszáz) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek az alperes alkalmazásában álltak és az --- Kft. (jogutódja az ... Zrt.) ...i gyárterületén végezték a munkájukat. Az I. r. felperes munkaviszonya
6. augusztus
7. napján közös megegyezéssel, a II. r. felperes munkaviszonya
8. november
9. napján munkáltatói felmondással szűnt meg. A felperesek munkaviszonyuk megszűnésével visszaadták az --- Kft. gyárának területére való belépésre őket jogosító igazolványukat. Az alperes ügyvezetője a felperesek munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg kérte, hogy az --- Kft. tiltsa ki a felpereseket a gyár területéről, megakadályozva ezzel, hogy oda beléphessenek. Az --- Kft. a felpereseket kitiltotta a gyárterületről. *** A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette a felperesek emberi méltóságát, becsületét, illetve jó hírnévhez való jogát azzal, hogy az --- Kft-től a gyár területéről történő kitiltásukat kérte. Kérték, hogy kötelezze a bíróság az alperest elégtételadásra akként, hogy az ítélet rendelkező részét küldje meg az alperes az --- Kft. részére, míg a felperesektől magánlevél formájában kérjen bocsánatot a fenti eljárásáért. Kérték továbbá, hogy kötelezze a bíróság személyenként 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére az alperest (
10. és
11. sorszám alatti jegyzőkönyv). Arra hivatkoztak, hogy nem vitatható el a munkáltató joga arra nézve, hogy megszabja a telephelyre belépők körét, azonban ezt nem gyakorolhatja a munkavállaló (volt munkavállaló) személyiségi jogait sértő módon. A kitiltás kezdeményezése olyan vélemény-nyilvánítás volt az alperes részéről, mely a felperesek mindennapi életének hátrányos befolyásolására alkalmas, hiszen hasonló kitiltásra korábban csak bűncselekmény, közösség ellenes magatartás, károkozás, vagy annak veszélye szolgált alapul, ilyet pedig a felperesek sem a munkaviszonyukkal összefüggésben, sem attól függetlenül nem követtek el. Az alperes 2015 augusztusában a velük egy műszakban dolgozókat arról tájékoztatta, hogy a munkaviszony megszüntetését kezdeményezi. Az I. r. felperes a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetését elfogadta, a II. r. felperes azt visszautasította, ezért vonatkozásában a munkaviszony az alperes rendes felmondásával szűnt meg. Ezt követően az I. r. felperes több munkáltatóval tárgyalt sofőr, vagy targoncavezetői munkakör betöltése kapcsán, a potenciális munkáltatók jelezték azt, hogy miután kitiltásra került az I. r. felperes az --- Kft. területéről, emiatt nem tudják alkalmazni, mert a munkavégzés helye az --- Kft. székhelye lenne. Kiemelték, hogy a leendő munkaadók előtt kellemetlen volt magyarázkodniuk, hiszen a kitiltás okát sem ismerték. A konkrét esetben már önmagában a kitiltás kezdeményezése is személyiségi jogokat sért,különösen annak biztos eredménye ismeretében - a személyükkel összefüggésbe hozható negatív szakmai megítélés feltételezésére adhat alapot. A kitiltás ténye a kívülállókban azt a véleményt alakíthatta ki, hogy a kitiltás oka valamilyen súlyos, a felperesek személyében, munkájában, vagy egyéb magatartásában rejlő ok lehet. *** Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy már megszűnt a kitiltás hatálya és egyébként sem ő, hanem az --- Kft. tiltotta ki a felpereseket a gyár területéről. Célja nem az volt, hogy a felperesek kitiltásra kerüljenek, hanem az, hogy megszabaduljon alkalmazottaitól. *** Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét ítéletével elutasította. Kötelezte az I.- II.r. felperest személyenként 36.000 forint feljegyzett kereseti illeték Magyar Állam javára történő megfizetésére, továbbá az alperes javára bruttó 38.100 forint ügyvédi munkadíj személyenként történő megfizetésére. Ezt meghaladóan megállapította, hogy a peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A jogsértés időpontjára tekintettel a jogvitát a
12. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) rendelkezései alapján bírálta el, személyiségi jogsértés hiányában azt alaptalannak találta. Rámutatott, hogy a módosított kereset ténybeli alapjaként a felperesek arra hivatkoztak, hogy a személyiségi jogsértést az alperes azzal valósította meg, hogy a felperesek kitiltását kérte az --- Kft. területéről. A bíróságnak a Pp.
13. § /1/ bekezdése alapján ítéletében erről a kérelemről kellett döntenie. Miután a felperesi tényelőadásnak nem volt része, hogy a kitiltásra milyen indokból került sor, s nem volt része ami a kitiltásra irányuló kérelem megtétele után történt (az, hogy az --- Kft. a kérelemnek eleget tett-e, a kitiltás meddig állt fenn, és jelenleg is fennáll-e), így kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesi kérelem sértette-e a felperesek személyiségi jogait. Kiemelte, hogy - a munkaviszony megszűnésének módjától függetlenül - bármikor tehetett személyiségi jogsértés nélkül az alperes ilyen indítványt. A felperes kereset csak a kitiltásra irányuló kérelmet ölelhette fel, hiszen ténylegesen a kitiltást nem az alperes rendelte el, hanem az --Kft. A kérelem indokát vizsgálva az akár személyiségi jogot sértő is lehetett volna, de a felperesi tényelőadás alapján ezt nem lehetett vizsgálni. Ha pedig a kitiltás megvalósulását kellett volna vizsgálni, úgy a személyiségi jogot sértő személy nem az alperes, hanem az --- Kft. A felperesek által hivatkozott sérelem kizárólag az alperesi magatartás alapján nem következhetett volna be. Az --- Kft. maga döntött arról, hogy az alperesi kérésnek mennyiben tesz eleget, kit és milyen feltételekkel enged be a saját területére, s miután a tulajdonában álló területről van szó, bármikor indokolás nélkül dönthetett úgy, hogy valakit nem enged be oda. Ennek megfelelően a felperesek által hivatkozott sérelmek (pl. hogy nem léphettek be az --- Kft. területére más munkáltató alkalmazottjaként sem) nem áll közvetlen okozati összefüggésben az alperesi magatartással. *** Az elsőfokú ítélet ellen - elsődlegesen annak a kereset szerinti megváltoztatása, másodsorban hatályon kívül helyezése iránt - a felperesek terjesztettek elő fellebbezést. Arra hivatkoztak, hogy iratellenesen állapította meg az elsőfokú ítélet, hogy az alperes ügyvezetője a munkaviszony megszűnésével együtt kérte a felperesek kitiltását a gyár területéről. Az alperes ügyvezetőjének nyilatkozata (
14. számú jegyzőkönyv) és a csatolt elektronikus levelezés, valamint a II. r. felperesre vonatkozó munkáltatói felmondás egyértelműen bizonyítja, hogy már a munkaviszony megszüntetése előtt kérte a kitiltást az alperes, a II. r. felperes munkáltatói felmondásában felmondási okként is ez szerepel. Ez nem egy egyszerű kérés volt, az alperes még visszaigazolást is kért a kitiltás életbelépéséről és annak időpontjáról, s annak birtokában szüntette meg a felperesek munkaviszonyát. Érthetetlen, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a munkaviszonyok megszüntetése előtt kezdeményezte a kitiltást az alperes. A kitiltást akkor szokták alkalmazni, ha valamilyen probléma van az adott munkavállalóval (pl. ittasan dolgozik, bűncselekményt követ el, verekedik, kárt okoz). A per tárgyát képező alperesi eljárás tehát nem kapcsolódik munkaviszony megszüntetésének valamennyi formájához. A munkaviszony bizalmi viszony, a bizalom megszűnése megalapozhatja a munkaviszony megszüntetését, de nem ad alapot a munkáltatónak arra, hogy a munkaviszonyon kívül álló harmadik személytől a felperesek adott területről történő kitiltását kérje. Önmagában az, hogy a kitiltás kezdeményezése bevett eljárás az --- Kft. és az alperes viszonylatában, nem teszi azt normálissá. Ezen bánásmód önmagában bántó és megalázó, a kívülállókban alappal alakíthatott ki olyan véleményt, hogy ennek hátterében súlyos, a felperesek munkájában, személyében, magatartásában rejlő ok lehet. Megállapítást nyert a perben, hogy a gyárterületről való kitiltás rendszerét ismerte az alperes, tudta, hogy elegendő, ha erre jogosult személyként ezt kéri, kereskedelmi partnere az --- Kft. a kérelem alaposságát nem vizsgálja, annak eleget tesz, így az alperesi ügyvezető kérése gyakorlatilag automatikus kitiltást eredményezett a felperesek esetében. Érthetetlen az elsőfokú ítélet azon megállapítása, hogy a felperesek által hivatkozott sérelmek nem állnak közvetlen okozati összefüggésben az alperes magatartásával és kizárólag az alperesi magatartás alapján nem következhettek be. E megállapítás kapcsán az elsőfokú bíróság nem a Pp.
15. § /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelte a bizonyítékokat, s emiatt vont le helytelen következtetést. *** Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a kitiltás kezdeményezése nem sért személyiségi jogot, így az ügy elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy arra a munkaviszony megszűnése előtt került-e sor. A bizalmi viszony megszűnése alapot ad arra, hogy e tényről tájékoztassa az alperes az üzleti partnerét, sőt erre a Ptk. 6:
16. §-a szerinti együttműködési tájékoztatási kötelezettség alapján köteles is. A kitiltás elrendelésére az --- Kft. nem volt köteles, annak foganatosítása már az ő hatáskörébe esett. Az alperes nem korlátozta jogellenesen a felperesek más munkáltatónál történő munkavégzését, a kitiltásról a döntés nem az ő, hanem az --- Kft. kezében volt. A zárolás oka a kitiltásra irányuló kérelem volt, annak feloldásához egy ellentétes tartalmú kérelemre lett volna szükség. Ha a felpereseket újonnan foglalkoztató munkáltató azt kérte volna, úgy lehetősége is lett volna a felperesek további munkavégzésére az --- Kft. területén. *** Az ítélőtábla elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki és az alábbiak szerint helyesbíti: Az alperes nem a munkaviszony megszüntetésével egyidejűleg, hanem
17. augusztus
18. napján,
19. augusztus
20. 14.00 órai hatálybaléptetéssel kérte az --- Kft-től - mások mellett - az I. r. felperes kitiltását (21/
21. sorszám alatt csatolt irat). Az alperes a II. r. felperes munkaviszonyának felmondása előtt,
22. november
23. napján visszaigazolást kért az --- Kft-től arra vonatkozóan, hogy a II. r. felperes kitiltása megtörtént-e (21/
24. sorszám alatt csatolt irat). Az alperes
25. november hó
26. napján 35 nap felmondási idővel - a munkavégzés alóli felmentés mellett - arra hivatkozással mondta fel a II. r. felperes munkaviszonyát, hogy az --- Kft. kitiltotta a II. r. felperest a gyár területéről, így a munkavégzés helyén megjelenni nem tud, más tehergépjárműre nincs mód áthelyezni, megfelelő jogosítvány, képzettség hiányában és a II. r. felperes a felajánlott targoncavezetői munkakört nem fogadta el. A gyári igazolvány zárolása az a művelet, amikor egy az --- Kft-vel partnerkapcsolatban álló cég alkalmazottjának megszűnik a munkaviszonya, akkor a gyár területére való belépésre jogosító igazolványt az ... okmányirodájában leadja, ahol azt érvénytelenítik. (... tanúvallomása
27. sorszám alatti jegyzőkönyv
28. oldal). Ettől eltérő a kitiltás. Annak során az elektronikus beléptető rendszer törzslap részében valamely kereskedelmi partner kérésére az --- Kft. olyan megjegyzést helyez el, melyre tekintettel az illető nem léphet be a gyár területére. Ennek alkalmazására nem önmagában a munkaviszony megszűnésével összefüggésben, hanem arra tekintettel kerülhet sor, hogy az adott munkavállalóval valamilyen probléma is felmerült (pl. ittasság, bűncselekmény elkövetése, magatartásbeli problémák) (... tanúvallomása
29. sorszám alatti jegyzőkönyv
30. oldal, ... tanúvallomása
31. sorszám alatti jegyzőkönyv
32. oldal). A kitiltott - a kitiltás feloldásáig - akkor sem léphet be a gyár területére, ha utóbb valamelyik partnercégnél munkaviszonyt létesít. Ha az érintett egy másik ... partnercégnél szeretne elhelyezkedni, vizsgálat alapján kerül sor az intézkedés megszüntetésére (... tanúvallomása
33. sorszám alatti jegyzőkönyv
34. oldal) Az alperes számos munkavállalójának (egy műszaknak) - köztük az I.-II. r. felperesnek - a munkaviszonyát amiatt szüntette meg, alkatrészek tűntek el sorozatos jelleggel az alperes területéről, mellyel összefüggésben az egyes személyek cselekvőségét nem tudta igazolni. Az alperes és az --- Kft. közötti kapcsolatra tekintettel az alperes jelzése esetében a bejegyzés rögzítése a törzslapon (a kitiltás) lényegében automatizmusként működött, annak hátterét az --- Kft. nem vizsgálta (... tanúvallomása
35. sorszám alatti jegyzőkönyv
36. oldal utolsó bekezdés, ... tanúvallomása
37. sorszám alatti jegyzőkönyv
38. oldal). Az alperes kezdeményezése hiányában a kitiltásra nem került volna sor. (... tanúvallomása
39. sorszám alatti jegyzőkönyv
40. oldal). *** Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.256/A.§.